Köztelek – 1920. 27-51. szám
1920-07-10 / 28. szám
514 az aratási munkálatok végzését is zavarta. Sokfelé erős zivatarok és jégesők okoztak jelentős károkat. Termésfeleslegünk értékesítési lehetősége a külső államok terméseredményeivel szorosan összefügg, sajnos azonban, a világpiac kilátásairól ma még csak felületes tájékozódást szerezhetünk. A legtöbb európai országban elég kedvezőnek ígérkezik a termés. Különösen jó búzatermést várnak Franciaországban, amely a becslések szerint 20 millió q-val fogja meghaladni a múlt évit. Javultak Németország és Csehország terméskilátásai, nemkülönben kedvező jelentések érkeznek az északi és déli államokból is. Romániáról eddig meglehetősen ellentmondó értesüléseink vannak, de ha a rendszernélküli földosztás csökkentette is a bevetett területet, ezen a vetések jól állanak és így Romániában kiviteli feleslegre számítanak. Igen jónak tartják Bulgáriában a termést, nemkülönben Jugoszláviában is, amit legjobban bizonyít az a hír, hogy a szerbek által megszállt területen a búza ára 200. koronára esett le. Lengyel- és Oroszországot belpolitikai helyzetük folytán az idén alig lehet a világ gabonaellátása szempontjából figyelembe venni. A tengerentúli országokból is kedvező terméskilátásokat jeleznek. Az északamerikai Egyesült Államokban ugyan a gabona minimális árának megszűnte folytán nagyon megkisebbedett a bevetett terület, mégis a vetések kedvező állása révén tekintélyes kiviteli felesleggel számolnak. Az átlagosnál sokkal jobb termést várnak Argentínában, Ausztráliában és Indiában egyaránt. Az áralakulás kilátásai. Az előrebocsátott vázlatos szemléből is kitűnik, hogy amíg egyrészről a gabonabevitelre szoruló országok szükséglete a jónak ígérkező termés folytán jelentékenyen csökkenni fog, addig másrészről a gabonakiviteli országok tetemes felesleggel fognak jelentkezni a világpiacon. Ha ehhez még figyelembe vesszük a szükséglet háborús jellegének megszűnését, a gabonavilágpiacon új és szokatlan irányzat kialakulásával kell számolnunk, amely elsősorban az árak csökkenésében fog kifejezésre jutni. Ennek egyik jellemző tünete, hogy az annyira óvatos és a háború egész ideje alatt helyesnek bizonyult gazdasági politikát követő Angliában legutóbb megszüntették a gabona maximális árait, amiből nyilván az következik, hogy a jól értesült angol hatóságok a gabonaárak esésére számítanak. Bármily kedvezőtlen is ez a fordulat a világpiacon kiviteli felesleggel jelentkező Magyarországra és a nagy termelési költségekkel küzdő magyar gazdákra nézve, hiba volna, ha struccpolitikát követve, ezt észre nem vennénk és nem számolnánk a helyzet következményeivel. Nekünk különös figyelembe kell még vennünk a valutakérdést is, mert előreláthatóan valutánk tovább is folytonosan javulni fog, ha csak valamely váratlan bel- vagy külpolitikai esemény közbe nem jön. Valutánk javulása igen örvendetes tünet, de a termelőknek számolniuk kell azzal, hogy a gabonáért javult valutájú koronákat kapnak ugyan, a korona javult vásárlóképessége azonban aligha fog érvényesülni a már behozott ipari cikkekkel szemben, amelyeket veszteség nélkül igyekeznek elhelyezni a fogyasztók között, minélfogva a gazda pillanatnyilag hátrányos helyzetbe kerülhet, így a gabonaár ma még teljesen nyílt kérdés. Mindenesetre csak ideiglenesen és helyenként vehet nálunk önálló alakulást, idővel a világpiachoz fog idomulni. Ezért tanácstalanul állanak a fogyasztók, nem tudják, miként éljenek a termésrendeletben biztosított ama jogukkal, hogy kenyérszükségletüket szabad vásárlás útján fedezhetik. Nem tudják, jobb-e mihamarabb összes szükségletüket fedezni, vagy pedig célszerűbb a vásárlással várni. De máris megállapítható, hogy a hazai fogyasztás kereslete sem élénk, inkább figyeli és várja az áralakulást. Hasonlóképpen bizonytalan helyzetben vannak a termelő gazdák, akik nagy kiadásaikkal szemben nem látják biztosan az értékesítés megfelelő arányú lehetőségét. Értesülésünk szerint szabadforgalmú gabonában kötések alig történtek, az irányzat azonban inkább lanyha. Nemkülönben nehéz helyzetben van a magyar kormány is, mert ilyen kialakulatlan állapotban kell döntenie a közélelmezés céljaira beszolgáltatandó gabona áráról, mennyiségéről és a kivitel helyes megoldási módjáról. Nagyon meg tudjuk érteni, hogy ez a döntés nehezen jön létre. Egyébként nemcsak a gabonánál, hanem a többi — egyelőre, sajnos, csak mezőgazdasági terménynél is, úgy látszik, hogy a folyó év tavaszán az árak elérték a tetőpontot és azok lemorzsolódása van folyamatban. Elég e tekintetben a bor, zöldség, gyümölcs, sőt újabban a sertés és vágómarha áralakulására utalnunk. És ha figyelembe vesszük az 55 centes amerikai zsírajánlatokat, valutánk további javulása mellett az állatárak folytatólagos csökkenésére kell számítanunk. Nehéz e tekintetben pontosan jósolni, hiszen annyi tényező véletlen alakulása játszik közre ma a gazdasági életben, de nem lehet elég óvatosságot, megfontolást és előrelátást ajánlani a gazdáknak. Mindenesetre fokozott figyelemmel kell kísérnünk az ipari cikkek árának és a munkabéreknek alakulását, mert ha ezek nem tartanak lépést a mezőgazdasági termények árcsökkenésével, a mezőgazdaság válságos helyzetbe kerül. Birtokpolitika Poroszországban. Braun porosz földművelésügyi miniszter múlt hóban számolt be a porosz országgyűlés előtt arról, hogyan intézi a kormány a birtokpolitikát, mik az eredmények és a további tevékenység irányelvei. A porosz telepítési és birtokkihasználási mozgalom főbb feladatai eszerint a következők : 1. Jelenleg használhatatlan területek művelés és termelés alá vonása. 2. Erdőterületek mezőgazdasági kihasználása oly mértékben, amennyire a művelés alá vonás szükségessége bebizonyítható. 3. A tagosítás végrehajtása ott, ahol a birtok szétforgácsolódás folytán a kisbirtokok eltörpültek és ennek következtében parcellagazdálkodás folyik ; 4. lecsapolás és öntözés; 5. a birtokfelosztás, eladás vagy bérbeadás útján. Az első pont végrehajtását siettetni kívánja, a porosz képviselőház előtt fekvő „ talajjavítási" törvénytervezet. A miniszter szerint erre szükség van, miután nem igen hihető, hogy a tulajdonosok, kiknek sok ezer hektár használhatatlan terület van birtokában, ezeket a területeket belátható időn belül művelés alá vonják megfelelő segítség és kényszer nélkül. A tagosításra is szükség van Nyugat-Poroszországban, hol örökösödés stb. következtében a kisbirtokok elforgácsolódtak. A telepítés kérdésének megoldása nem haladhat a földet igénylők kívánsága szerint, miután a birtokreform gyors ütemben való végrehajtásának igen sok akadálya van. A porosz telepítési mozgalom csupán két feladat szolgálatára vállalkozhatik, erre is csak mérsékelt ütemben: az egyik, hogy a háború által sújtottaknak földet adjon, a másik, hogy a törpebirtokosnak, aki birtoka kicsiny volta miatt abból megélni nem tud, eladás vagy bérbeadás által megélhetését biztosítsa. A telepítés gyors végrehajtásának elháríthatlan akadálya az építési és üzemanyagok beszerzésének lehetetlensége és a magas föld és eszköz árak. A háború előtt Alsó-Sziléziában négy hektár szántóföld, egy hektár rét, ház, istálló, pajta és a legszükségesebb eleven és holt felszerelés együttes ára 19,000 márka volt, ez ma legalább 120,000 márkába kerül. Ezért a porosz földművelésügyi minisztérium egyelőre csupán az állami birtokok egy részét parcellázta és csak néhány nagyobb magán uradalmat. 1918. végétől kezdve a következő területek lettek parcellázva: Állami birtok eladva és bérbeadva 16,000 hektár, erdőbirtok eladva 4000 hektár, erdőbirtok bérbeadva 2000 hektár, magántulajdon eladva és bérbeadva 30,000 hektár. Mint már ezekből a számokból is megítélhető, a porosz birtokmozgalom meglehetősen szelid tempóban folyik. A poroszok igen helyesen nem arra vetik a súlyt, hogy a létező üzemek megbontásával minél több birtokos exisztenciát hozzanak létre. Előttük az a fődolog, hogy tagosítás birtokrendezés, lecsapolások, öntözések, szóval a terméketlen területek megjavítása útján minél tökéletesebbé tegyék a föld mezőgazdasági kihasználását. Az erre irányuló nagyarányú munkássággal szemben a tulajdonképpeni földosztásnak alárendelt jelentősége van. Különös felgondolnunk, hogy noha Poroszország most is benne van a forradalomban, amelyből mi állítólag már kigyógyultunk, mégis akár birtokmozgalmát, akár szakoktatásának reformját, akár pedig az érdekképviseleti szervezkedést nézzük, az ő reformjai közelebb állanak a körültekintő, tartózkodóan komoly gazda gondosságához és távolabb állanak a jelszavas politika túlzásaitól, mint a mi hasonló irányú mozgalmaink. KÖZTELEK, 1920. JULIUS HÓ 10 28 SZÁM 30-IK ÉVFOLYAM. A nemzet jövője és a szövetkezetek. Számbavéve a háború halottait, sebesültjeit, azokat az elpusztult erkölcsi és anyagi javakat, melyek a Károlyi Mihályizmus, bolsevizmus és az oláh felszabadítóknak áldozatul estek, nehézségeink és vergődésünk közt, elfáradt szemünk keresi a vigaszt, a sarjadó remény forrásait; a gyász között, a pusztulás sivatagában a zöld párt, azokat a tényezőket, melyekből hit, erő és jobb jövő fakadhat. Vájjon van-e ilyen? Kérdik a kétkedők s mi a közelmúlt eseményeire, a jelen tényére hivatkozva, bizó esélylyel merjük kimondani az igent. A nemzetnek gazdasági és erkölcsi megújulásra van szüksége és ez a folyamat megindult bár ha sokan nem látják is. Az első szálak az OMGE évtizedek előtt kezdett munkájához s a Magyar Gazdaszövetség alapításához vezetnek vissza. Ott indult meg a reakció az ellen az irány ellen, mely a bolsevizmushoz vezetett, ott keltek ki a szövetkezés csírái, amelyektől mi és mások is a megújulást várjuk. A keresztyén kurzus ott már rég megvolt, de mindaddig sokan nem akartak vagy nem mertek hozzá csatlakozni, míg az ellenkező irányt saját bűnei csődbe nem kergették. Ma a felszabadult erők szinte csodás sikereket érlelnek. A szövetkezetek kiállták a háború viharait és új jövőnek néznek elébe. Bizonyítja ezt Horánszky Dezsőnek az OKTT lelkes ügyvezető igazgatójának a közgyűlés elé terjesztett jelentése, mely utalva a nemzetgyűlés előtt fekvő javaslatra, új perspektívát nyit és oly anyagi támogatást ígér a szövetkezeteknek, amilyenre rég reá szolgáltak, de milyenről álmodni is alig mertek. Dicsérjük ezért Korányi és Rubinek minisztereket. Külön köz - FÉLE OLTÓANYAG ÉS SZÉRUMINTÉZET R.T VT.TERÉZ-KÖRUT 31.TEl. 2019 Védő (simultán) oltások ! Gyors védelmet nyújt. Borjú-vérhas esetén DYSENTEROSAN alkalmag Gyógyító oltásokizandó, ar Bistosan gyógyít. V