Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928)
M - Mekényes - Mekinesz - Mekka - Mekong
Mekényes — Mekong zók Holbein idejében”, „A veszekedők”, „A képkedvelő”. A rokokó-témakörből 111. Napóleon ösztönzésére, akinek hadjárataiban kíséretéhez tartozott, áttért az I. Napóleont dicsőítő témákra. Ekkor festette leghíresebb műveit : „Napoleon a friedlandi csatában” s különösen „Napoleon visszavonulása 1814.” c. kompozícióját, mely már akkor milliós árat ért el. Későbbi műve : „III. Napoleon a solferinói csatában”. Festményein kívül értékes rézkarcok és kőrajzok is maradtak tőle. .Mekényes, nagyk. Baranya vm. hegyháti j.-ában, (1920) 1191 1. Posia, u. t. Lengyel. Mekinesz (spanyolul Mequinez, Miknasza v. Miknasz), marokkói város Fertői Ny-ra, az Ordom folyó mellett, (1920) 36.392 l., ebből 2200 európai. Pompásan termő vidékén különösen sok olajat termelnek. Hajdan a marokkói szultánok temetkező helye volt, időnként innen is kormányoztak. 1634-ből való palotája a legszebb marokkói épületek közé tartozik. Mekka (az antik Makoraba, Om-el-Korit a. m. a városok anyja, el Moscree a. m. a nemes, Belad-al-Amein a. m. a hívők hazája), a mohamedán világ szent városa, Mohamed szülőhelye, Hedzsász királyság fővárosa, 70.000 i. M. a Damaszkusz—Medina vasút mellett fekszik, Dzsiddától, a Vörös-tenger partján épült kikötővárosától 100 km.-re, kopár, szűk völgyben. Ősidők óta a beduin törzsek szent helye, a Földközi-tenger és Aden között a régi keleti kereskedelem egyik állomása volt. Ósdi stílusban épült, kövezetlen utcákból álló, poros keleti város. Évente a legkülönbözőbb utakon, hajón, vasúton és teveháton kb. 300.000 zarándok keresi föl M t., mint Mohamed szülővárosát. Lakossága az iszlám országainak minden eleméből összekeveredett zagyvalék, az úgynevezett mekkai típust alkotva, amely könnyelműségével, önteltségével és kúfárkodásával tűnik ki. Mindenki a zarándokokból, azok adományaiból, lakásbéréből, idegenvezetésből, koldulásból, zsarolásból vagy pedig a templomi szolgálatból él. A zarándokélettel kapcsolatban a megszentelt kegyeleti tárgyakat (üvegek, emlékgyűrűk, halotti leplek, mekkabalzsam stb.) előállító ipar is felvirágzott, azonkívül fejlett a zarándokok igényeit kielégítő, a világ különböző részeiből kicserélésre kerülő árukkal való kereskedelem. A zarándokok főcélja a nagy mecset v. Beit Allah (Isten háza) és a Medzsidel-Karam (a szent mecset), hatalmas udvarral, oszlopcsarnokokkal, 152 kupa- Mekka , a Kaaba fával, 7 minarettel és 19 kapuval; középen van a mohamedánok szent köve, a Kaaba, egy közönséges meteorit. A várost édesvízzel Harun kalifa ideje óta az 50 km. távolságban levő hegyvidékről jövő vízvezeték látja el. M. a mohamedán vallástudománynak is fontos középpontja, sok teológiai tekintély él a városban. M. a 620 körüli időkben a fiatal mohamedán világ középpontja lett, de ezt a vezető szerepet rövidesen kénytelen volt Damaszkusznak átengedni. A XIV. sz.-ban a török szultánok hatalmába jutott, akik a város kormányzójának, a nagyserifnek kinevezési jogát is magukhoz ragadták. 1803. M. a vahabiták hatalmába került, uralmuknak 1813. Mehemed Ali egyiptomi pasa vetett véget. 1840. a város újra a török kormány közvetlen uralma alá került. Az újabb időkben M. a törökellenes arab mozgalmak kiindulópontja volt, 1916 óta angol támogatással Hedzsász királyság fővárosa lett. Az idegeneknek a M.-ba való belépés halálbüntetés terhe alatt meg van tiltva, ezért eddig csak néhány álruhába öltözött európainak sikerült M.-ba bejutnia. Mekong, Hátsó-India legnagyobb folyója, 4500 km. hosszú, vízterülete 810.000 km 2. Felső folyása és mellékfolyói magas, nehezen járható hegyek közé vannak beágyazva, roppant nehezen járható, alig ismert vidék. K-Tibetben 5100 m. magasságban ered, számtalan vízesésen és szűk völgyeken át jut le alacsonyabb A dohányzó. Meissonier festménye Mekka lájképe