Literaturai Lapok, 1836 (1. évfolyam, 1-52. szám)

1836-01-15 / 3. szám

3.lik Szám. Péntek , Januarius 15.in 1836. LITERATÚRAI LAPOK. Harag és párt nélkül. AZ EGYESÜLT ÉJSZAKAMERIKAI BIRODALMAK’ LITERATURÁJA. I. Románi Az egyesült birodalmak’ jó lakosai, a’ világnak legszorgalmasb olvasói, ők, úgy szólva, papirost esznek, tintát isznak, csak saját könyveiket nem. Ha a’ liverpooli postahajóval Bulwernek egy novellája érkezik meg, harmati nap múlva nyomva lesz, három hét múlva Louisiana’ minden olvasó társaságánál olvashatni ’s mind az 1001 újságban, melly az atlantikumi tenger és a’ Mississipi között megjelen, bírálatát láthatod. ’S Bulwertől lefelé, minden holtan született, vagy obscurus Román, költemény, vagy bár mi, a’ mi Angliában jelen meg, rögtön itt kiadatba öntetik, mohón vásároltatik ’s ezen roppant birodalomnak, minden zugában tisztelettel tekintetik ’s magasztaltatik. Semmi sincs közönségesebb Angliában , mint csekély írókat amerikai hírükről szóllani hallani, ez vigasztalja őket honi elmellőztetésükért. Ők látják nevüket a’ Chillicothe Banner, vagy Kentucky Championban, négy hasábból álló kivonattal munkájukból ’s ennek bírálatával, azután, valamint Byron, midőn hallá, hogy költeményeinek egy kötetét Albániában olvassák, mondogatják ön magoknak: ,,Ez ám a’ hír.“ Vannak azonban könyvek, mellyeket amerikaiak is olvassák, tudni illik olly könyvek, mellyeket Angliában is dicsértek. Cooper Fenimore’ csodálandó novellái, Washington Irvingnek munkáji, Mist Sedgwick’ valódilag női ’s szellemes elbeszélései ’s Bryant’ költeményei (Londonban Irving által kiadatva) mindezek, mióta az angol javallat’ bélyegét viselik, mind felette kedvesek. Hasztalan remény az olvasó az amerikai literaturáról oktatást az amerikai Rewiewekből és Magazinokból. Mindent lehet bennük találni, minden tárgyú franczia, angol és német könyvek’ secensióit, szorgalmas, hanem nem használható értekezéseket a’ külföldi politikából és statistikából, hanem honi költeményeket, novellákat és színdarabokat nem említenek. A’ North amerikai Rewiew, a’ legrégibb ’s legjobb évnegyedes folyóirat, soha зет adott egy figyelemre méltó czikket sem Cooper’ munkáiról ’s ha nem csalódunk, tehát a’más két évnegyedes folyóírásokban, a’ Walsh és Legarében , valamint a’ többi havi lapokban sincs valódi megbirálása ezen írónak, hazájában. ’S ezen hiányossága a’ független ítéletnek ’s önméltatásnak, mindenben, a’ mi amerikai, mutatkozik. Egy ostoba utazási leírás, mellyről Angliában semmit sem tudnak, az egyesült birodalmakat tűz és lángba hozza. Ha félzsoldra jutott angoltiszt egy erősen fűszerezett kötetet, hogy esztendei jövedelmét szaporítsa, összefirkál, vagy, ha valamely angol Dáma, ki csipkekereskedésben, vagy másként megbukott, néhány amerikai karikatúrákat hord fel, hogy ebből, honába való visszatérésének költségét megszerezze, tehát azt hiszik, hogy ezen figyelemre méltatlan szavakban, egész nagy Britannia’ szavát hallják ’s a’ közönséges felháborodás’ hangja hallatszik Mainetől Georgiáig. Épen ez az, a’ mit a’ homályos szerző keresett, mivel ez által könyve keletre ’s hírre kap. Az amerikaiak, nemzeti hiúság’ bősége mellett, nemzeti büszkeség’ hijjával vannak. A’ nemzeti ’s honi literaturának ezen megvetésénél, nem csoda, hogy — Coopert és Irvinget kivéve, kik európai hírükből élnek — az egyesült városokban nincs professiojára nézve szó. Paulding tengerhadi tiszt; Sprague, valamelly Bank’ pénztárnoka; Bryant, politikus újság’ kiadója; Hilhouse, vassal kereskedik, ’s a’ t. A’ literaturából, egy tizennégy millióból álló ’s könyvfaló nemzetnél , egy ember sem él. Ez megbocsátható lenne, ha nem találkoznék literátori talentum, avagy, ha egy amerikai könyv sem lenne méltó az olvasásra. Mi azonban reménljük bebizonyítni , hogy Amerika , prosai ’s poétai irományokból, tetemes kincset bir, melly jobb sorsra volna méltó, minthogy a’ külföld’ bírálata által vetessék fel. No 200 költő ’s 72 prosaikusnak termékeit ismerjük, mellyek uj angliának alapítása, óta, Amerikában nyomtatásban megjelentek. Némellyek közösök (ezek között Barlow’ Columbiadia ’s Wheatley Phyllis’ szerecsen lyánka költeményei, mellyek ama Eposznál jobbak) ковпз’п feledékenységbe merülhettek. A’ legszámost kötető amerikai prosaikusok a’ politikára ’s vallásra vetették magokat; hanem ezek, ámbár igen jelesek, és Európában is ismeretesek, p. o. Mayer, Cotton, Dr. Dwight, Jefferson, Jay, S Hammilton és mások, szorosabb értelemben nem tartoznak a’ literaturához , mellyet "mi itt egyedül ’s pedig legújabb leleményeire nézve’, kívánunk megvisgálni. Az első magasb hírű novellaköltő Brown, Brockden , Károly volt ,,Wieland , Ormond, Arthur, Mervyn , Edgar, Huntley, Carwin, Jane, Talbot's ’s a’ t. elbeszéletek’ szerzője. Colburn úr irta életrajzát ’s munkái ismeretesek Európában. Brown Philadelphiában, angol szülőktől származott, korai, viselteték hajlandósággal a’ könyvek iránt, ez később , gyönge testalkotása mellett, szokása ’s szenvedélye várt. A’ törvény tudományt, mellynek eleinte szentelte magát, hamar abba hagyta, hanem, hogy erről nem restség ’s ügyetlenség miatt mondott le, bebizonyítá utóbbi pályája ; mert, kevés ember dolgozott olly rövid életben annyit, mint ő. Azonban írói élete, kevés tárgyat nyújt életirásra, a szíves és részvevő barátoktól körülvéve, csöndesen élt, folyton literatúrai dolgozatokkal elfoglalva, saját munkáinak érdeméről felette szerényen ítélt. Brown seiffben élete’ 301 . évében halt meg.• Amerika még mindig büszkeséggel tekint vissza a’ mestminsteri sírokra’s Shakespear ’s Milton’ hírörökéből követeti a’ maga részét. Saját bolt literátorait még alig kezdette elszámlálni. Nagy patriótái u. m. Otis, Adams, Hammilton, mind a’ nép’ szívébe hagyták azon lángszavakat, mellyeket az idő mélyebben égett be, ’s ezek annyiban, a’ Genius’ országába tartoznak. De mi itt magunkat Amerika’ szépfiteratmájára korlátozzuk.”