Laky Dezső: Csonka-Magyarország megszállásának gazdasági kárai (1923)
IV. A román megszállás közgazdasági kárai - 1. A károk általános megoszlása
csoportosításában is, hogy Jász és Csongrád tiszántúli községeinek különösen nagy kárai hozták a Duna—Tisza-közének arányszámait olyan előre. Kötelességet vélünk teljesíteni akkor, mikor megörökítjük azoknak a községeknek a nevét is, melyek gazdasági élete a megszállás alatt a legkeményebb próbákat állotta ki. E községek kárai a legnagyobbak. Különösen Mezőhegyes és Törökszentmiklós határában tombolt a megszállás dühe. Mezőhegyes kárai messze kiválnak a károk szomorú sablonjából s Törökszentmiklós is egymagában többet veszített, mint számos más vármegye községei együttvéve. De hányan vannak a felsoroltakon kívül még községeink: Nagykálló, Orosháza, Kisbér, Demecser, Besenyszög, Tiszaföldvár, Vásárosnamény, Tiszadob, stb., amelyek kára mindmegannyi vivisectio volt közgazdaságunkban. Az a körülmény, hogy a román megszállás az állami és társadalmi élet alsóbbfokú egységeinek életébe is ilyen erőszakos módon nyúlt bele, mindenütt azt markolva fel, ami éppen a kezeügyébe akadt: a gazdaságokban a terményt, az állatokat és gépeket, borpincékben az italt, dohánytermő vidéken a dohányt s ott, ahol ipar virágzott, ennek alapjait támadva meg, ismét csak azt mutatja, hogy a megszállás mennyire nem politikai s mondhatnánk nem katonai természetű, hanem kizárólagosan gazdasági karakterű volt. Ha nem így lenne, szükség lett volna-e arra, hogy román járőrök a legkisebb községbe is ellátogassanak valami harapnivalóért, vagy egyéb rekvirálási célzattal; hogy minden helyen gondosan kiválasszák a termelésnek azt a pontját, melyet megsebezve, a legtartósabb hatásokat okozhassák; hogy olyan esetekben, mikor javainkat nem tudták megmozdítani, gonosz szándékkal tették tönkre azokat (mint sokfelé a szőlőket vagy a réteket, stb.), hogy mi se tudjuk hasznukat venni. Nekünk nem lesz módunkban végig községenként nyomról-nyomra követni a megszállás egykori bűneit és azok következményeit. De aki a Tiszán túl jár majd, évtizedek múltán is tanulságos történeteket hallhat az 1919/20. évi román járás emlékeiből. Fentebb említettük már, hogy a károk tényleges nyomását inkább tudjuk érzékeltetni, ha azok összegét a lélekszámhoz viszonyítjuk. Egy-egy vármegye, járás vagy város lakosságának száma ugyan egymagában nem tud tájékoztatni arról, hogy az adott területi egységen a rekvirálható javaknak mekkora tömege Község Vármegye Károk összege 1000 K Község Vármegye Károk összege 1000 K Mezőhegyes Csanád 377,8649 Sarkad Bihar 42,9005 Töröksztmikl. J.-Nk.-Sz. 128,9648 Gyoma Békés 41,6634 Diósgyőr Borsod 88,160-7 Cinkota P.-P.-S.-Kk. 41,491-1 Tokaj Zemplén 74,955-0 Apátfalva Csanád 39,9966 Nyírbátor Szabolcs 64,4532 Polgár Szabolcs 38,656-9 Rakamaz Szabolcs 47,560-9 Kenderes J.-Nk.-Sz. 37,581-8 Vencsellő Szabolcs 45,265 1 Fegyvernek J.-Nk.-Sz. 36,557-3