Magyar Állatorvosok Lapja, 1951 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1951 / 8. szám - Abonyi Lajos - Balázs Tibor - Geörch Ferenc: Glyceria aquatica okozta ciánmérgezés szarvasmarhában
MAGYAR ÁLLATORVOSOK LAPJA ki. Ugyancsak vizsgálat tárgyává tettük az ország, négy különböző helyéről gyűjtött olyan Glyceriákat is, amilyeneket a Somogy megyei állami gazdaság erdős legelőjén, ú. n. mételysásos területen túlálltunk. Gyűjtöttünik továbbá a Velencei-tó Pákozd felé esőrészéről, az Ecsedi láp környékéről, valamint a Szatmár megyei császlói legelőről is. A ciánhidrogén-tartalom meghatározását a következőképen végezzük. A 2—5—10 g súlyú mintákat feldaraboljuk s hasadék nélkül a Schulek-féle desztilláló lombikba szórjuk. Ezután 20—30 ml. desztillált vizet öntünk rá, majd késhegynyi kristályos borkősavat szórunk bele. A desztillálást a nagyfokú habzás miatt óvatosan kell végeznünk. A párlatot üvegdugós Erlenmayerlombikba fogjuk fel, amelybe előzőleg 3 ml. vizet és egy rotula nátrium hidroxidot teszünk. Kb. 20 ml. párlat vétele után a desztilláló csapos tölcsérenkeresztül újabb 20 ml. vizet csepegtetünk a lombikba és tovább folytatjuk a desztillálást. Azt tapasztaltuk, hogy 80 ml-nyi párlatban a cianhidrogén egész mennyisége benne van. A cianhidrogent mennyiségileg a Schulek-féle bromcianos módszerrel határoztuk meg. Vizsgálati eredményeinket elkövetkező táblázat foglalja magában: A táblázat adataiból kitűnik, hogy a ciántartalom az állott, fonnyadt növényben csökken. Az öt hétig száraz helyen tartott növény ciánhidrogén tartalma magasnak látszik, de a valóságban mégis V«—Vs-ére való csökkenést mutat, mert a növény a száradás következtében eredeti súlyának Vio—V» részére száradt be. Arra a kérdésre, hogy a ciánhidrogén milyen kötésben lehet jelen a növényben, pontosan válaszolni még nem tudunk. Feltételezzük, hogy a növény azt glykosidikus kötésben tartalmazza. A növényvilágban ugyanis így fordul elő. A cseresznye, szilva, barack, mandula stb. magvában és számos hazai takarmánynövény fiatal hajtásában is ilyen kötésben fordul elő. Megtalálható a cianogen glykosida az alföldi szikesen és tőzeges rétegen tenyésző Hutsza-félékben, (Triglochin), valamint egyes Sorghum-fajtákban (seprőcirok, szudánafű, méznádcirok) A Glyceria aquatica ciántartalmának időszakonkénti változására még nincs elég adatunk. A Sorghum-fajták glykosida-tartalma az időjárás és a talajviszonyoktól, valamint a növény fejlődési fokától függ. Száraz években, kedvezőtlen talajban és a fiatal hajtásokban nagyobb mennyiségben mutatható ki, úgyszintén a fejlődésben visszamaradt példányokban. A glykosida az elhaló növényben (szárításnál, savanyításnál) elbomlik, elillan vagy nem mérgező termékekké alakul át. A cianogen glykosidát tartalmazó friss sarjú elfogyasztása többször okozott mérgezést, így Bulgáriában Ivanov írt le tömeges mérgezéseket, de hazánkban is több mérgezési esettel kapcsolatban az 1940-es évek elején Hatos és Surányi hívták fel a figyelmet a méznádcirok cián-glykosidájának toxicitására. Vizsgálataink alapján megállapítottuk, hogy a felsorolt cián-glykosidát tartalmazó növények sorában országos elterjedése miatt, (különösen száraz esztendőkben, amikor állataink a különben nedves legelőhöz jobban hozzáférnek, s minthogy ilyenkor a fentiek alapján feltételezhetően a ciántartalom is növekszik) a Glyceria aquatica mérgezési szempontból igen jelentős. Ismeretes, hogy a ciánhidrogén a legmérgezőbb vegyületek egyiike. Szájon 1—2 mg./kg a legkisebb mérgező adagja, így szarvasmarhákra kb 30 kg Glyceria már mérgező. Minthogy a csádének nevezett széna, amit nedves réteken kaszálnak nemcsak sásfélékből eredhet, de Glyceriát is tartalmazhat, a csádé etetésekor indokolt annak cianhidrogénre történő vizsgálata is, különösen ha azt az állatok frissen fogyasztják. A Glyceria aquatica mérgező hatásának vizsgálatát házilegyen, kis akváriumi halakon és fehérpatkányokon végeztük. Az arthropodák cianhidrogénra ígér, érzékenyek. Ha a felaprított friss növényt üvegdugós üvegbe helyezzük, majd ebbe néhány házilegyet teszünk, a legyek pillanatok alatt elhullanak. A három napig állott, fonnyadt növény ilyen körülmények között csak 1—2 perc alatt ölte meg a legyeket. Ez a próba alkalmas a Glyceria cianhidrogen tartalmának egyszerű és gyakorlati kimutatására. A kis akváriumi halakon végzett toxicitási vizsgálat alkalmas volt annak eldöntésére,hogy a növény a ciánon kívül más mérgező anyagokat, (esetleg nitrogenmentes glykosidákat) tartalmaz-e. A halak (Lebistes reticulatus) a Glyceria l°/éves vizeskivonatában 3 percen belül izgalmi tüneteket árulnak el, mely a halak élénk cikázásában nyilvánult, majd kb. 5 perc múlva légszomjat árultak el, mely abban nyilvánult, hogy a víz felszínére jöttek »pipálni«. Röviddel később úszásuk bizonytalanná vált, majd mozgásképtelenség következett be. A hal az edény alján féloldalt feküdt, uszonyai elernyedtek. Amikor már ilyen tünetek voltak észlelhetők, a halakat ugyanolyan összetételű és hőmérsékletű tiszta vízbe tettük, miközben sok levegőt átbuborékoltattunk a vizen. Kb. 10 perc leforgása alatt a halak normálisan kezdtek mozogni és rövidesen magukhoz térve, egészségesnek látszottak. A folyamat (mérgezés) tehát reverzibilisnek bizonyult. A kísérleti fehér patkánynak ad libitum friss zöld Glyceriát adtunk, mit azok lassan, de csak részben fogyasztottak el. 2—3 óra múlva légzésük szaporább lett, reflex ingerlékenységük fokozódott, s kb. 6 óra múlva öt közül kettő merevgörcsök között elhullott. A többi bénultam feküdt egy kivételével, s kb. 10 óra rituilva ezek is elhullottak. A boncoláskor a bél nyálkahártyája erezetesen belövelt, a tüdő bővérű, a vér élénkpiros színű volt. A kórszövettani vizsgálattal a májban és a tüdőben vérzések voltak megállapíthatók. Akórkép a cianhidrogén mérgezés elnyújtott alakjának felel meg, mely esetben a két stádium a dispnoes görcsös, illetve a bénulásos szak elkülönül. A cián nagyobb adagjánál ez a két szak nem következik be, mert ilyenkor a légzőközpont hirtelen fokozott izgalma folytán fulladásos görcsök észlelhetők, a légzőközpont hamarosan kimerül és fulladás áll be. A ciánhidrogén támadáspontja kettős: egyrészt mint fermentumméreg a légzőfermentum fekötése folytán histotoxikus anoxiát (szövetmérgezés folytán előálló légtelenséget) okoz, másrészt a légzőközpontra hat, melyet előbb izgat, majd bénít. A légző- HCN tartalom 5 hetes állás után A Glyceria származása . Gyűjtés idejes ,5 ° ~ g-1napos növényben •/o-ben teljesen száraz növényben szabadon tartott nedves növényben Velencei-tó 1950. okt. 6 0.152 0.093 Császló 1950. okt. 10 0.165 0.097 0.262 nyomokban Ecsedi láp körzetében 1950. okt. 10 0.092 0.061—0 Somogy (száraz helyről) 1950. okt. 19 0.114 0.084 0.2330 Somogy (nedves helyről) 1950. okt. 19 0.088 0.065 0 2 239 Fontos figyelmeztetés ! Felhívjuk előfizetőink figyelmét, hogy az előfizetési díjakat kizárólag 936.042 számú csekken fizessék be. Más lap, vagy vállalat csekkszámlájára befizetett összegeiéért nem vállalunk felelősséget, tehát lapot sem küldünk a téves helyre fizetett összegért.