Magyar Hang, 2019. március (2. évfolyam, 9-13. szám)
2019-03-01 / 9. szám
Magyar Hang 2019. MÁRCIUS 17. Összefogás, amitől „retteg a hatalom" Hódmezővásárhelyen egy éve összefogással elzavartuk a gonosz nagy gyereket, országos szinten összefogás nélkül áprilisban ez nem sikerült. Azóta mindenki megérezte, hogy ez mivel járt - mondta Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a Mindenki Magyarországa Mozgalom budapesti zászlóbontó rendezvényén. - Nézzünk körbe - folytatta beszédét -, itt vannak ellenzéki pártok képviselői, ellenzéki polgármesterek, volt miniszterek, európai parlamenti képviselők. Ez az összefogás megvalósult, amitől retteg a hatalom. Márki-Zay hangsúlyozta: a nemzet nem lehet pártpolitika, ne engedjük megosztani. A kormányhivatalnokokra utalva azt mondta, hogy a papírokon az ő aláírásuk szerepel, őket fogják felelősségre vonni, míg a vezetők magánrepülőn hagyják el az országot. A nyugatra távozottaknak azt üzente, jöjjenek haza, ne hagyják a hazát korrupt bűnözőknek, vállaljanak gyereket. Az itthon maradottaknak szintén azt üzente, hogy vállaljanak gyereket, mert nincs annál nagyobb csoda az életben. - Mi nem rombolni, hanem építeni fogjuk az Európai Uniót. Újra lesz értelme annak a szónak: nemzet. Mert nincs két Magyarország, egy Magyarország van. Ma már megszületett az új ellenzék - fogalmazott a polgármester. - Harminc év kudarcát kellene helyre tenni - hangsúlyozta Hadházy Ákos, a mozgalom alelnöke. - Az ön kihívói és a rendszerével elégedetlen tömegek itt élnek, nem egy távoli földrészen. Egy bátor ember tisztán játszik, nem pedig gyáván, sunyin és csalva - üzente a miniszterelnöknek a független képviselő. Hadházy szerint a közelgő európai parlamenti választáson nem fordulhat elő az, ami tavaly áprilisban, hogy nincs ellenzéki megfigyelő a szavazókörök felében. - Tudjuk, hogy 2018-ban csaltak, csalni fognak legközelebb is - utalt a hatalomra a politikus. - Egység a sokféleségben, akár ez is lehetne a jelszavunk, mint az Európai Uniónak - kezdte beszédét Lukácsi Katalin közéleti aktivista. - Nem újabb szeletet akarunk kihasítani az ellenzéki tortából, hanem azért dolgozunk, hogy ez a torta legyen minél nagyobb - tette hozzá. - Együttműködni a közéletben csak úgy lehet, ha egyenrangú félként veszünk részt benne. Egy az ország és sok a zászló - mondta. (Magyar Hang) Érvényesítette végül akaratát Amerika Szabadon mozoghatnak majd a Magyarországon tartózkodó amerikai katonák, és ha törvénysértést követnek el, akkor a legtöbb esetben az amerikai jog vonatkozik rájuk. Ez derül ki a magyar-amerikai védelmi megállapodás szövegtervezetéből, amelyet a Direkt36 szerzett meg. Mindkét jogosultság arra utal, hogy a magyar kormány másfél évig tartó kemény vita után engedett az amerikaiak kérésének több fontos kérdésben. A két ország katonai együttműködését szabályozó úgynevezett védelmi együttműködési megállapodás (Defense Cooperation Agreement, DCA) ügyéből súlyos diplomáciai konfliktus lett: a magyar kormány azzal utasította el az egyezmény aláírását, hogy az sértené a magyar alkotmányt és Magyarország szuverenitását, míg az amerikaiak azzal vágtak vissza, hogy az egyezmény aláírásának halogatásával a magyar kormány az agresszív külpolitikát folytató Oroszország kezére játszik. Az ügy végére nemrégiben, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter budapesti látogatásával került pont. Eszerint a magyar parlamentnek nem kell majd jóváhagyni az amerikai csapatmozgás populizmus egy szép szó egy mocskos dologra, amit az emberek nem mernek annak nevezni, ami: fasizmusnak Bernard-Henri Lévy francia filozófus, politikai aktivista az Indexnek sokat, ahogy ezt korábban az Orbán-kormány akarta, és ami az egész vita leglényegesebb eleme volt. Sőt, a DCA hamarosan a magyar parlament elé kerülő tervezetében benne maradt az, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinek repülői, hajói és járművei „szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarország területén”, a vonatkozó szabályokat betartva. Kormányzati források szerint a legnagyobb engedmény, amit a magyar fél elért, az, hogy a DCA bevezető részébe belefoglalták a magyar szuverenitást és az alkotmány tiszteletét. (MH) Vélemény a 9. oldalon Nemcsak a Jobbikból, a parlamentből is távozik Kilépett a Jobbikból és annak országgyűlési frakciójából Hegedűs Lorántné. A párt alelnöke ezt a Facebookon jelentette be kedden. - Posztkommunistákkal történő bármilyen közösségvállalás ellentétes neveltetésemmel és személyes meggyőződésemmel - indokolta döntését. A politikus szerint áthidalhatatlanná vált a politikai stratégiával kapcsolatos nézetkülönbség közte és a Jobbik vezetése között. A választások óta többen is távoztak a Jobbik frakciójából, ők parlamenti mandátumukat megtartva megalakították a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom képviselői csoportját. Hegedűs Lorántné vélhetőleg nem csatlakozik hozzájuk, miután szerdán a találgatásokat megelőzendő azt közölte, hogy március végéig tervezi megtartani a képviselői mandátumát, utána a civil szakmájában helyezkedik el. Ez azt jelenti, hogy nem csökken a Jobbik-frakció létszáma, Hegedűs utódjáról a párt dönthet. (MH) Nyílt háborút folytat Brüsszellel a kormány Baden-Württemberg kormánya lemondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter péntekre tervezett stuttgarti látogatását az „európai értékeket sértő” magyar plakátkampány miatt - szúrta ki a német DPA hírügynökségen megjelent bejelentést a Hvg.hu. Winfried Kretschmann zöldpárti miniszterelnök jelezte: a megbeszélést ő mondta le. A látogatás leginkább gazdasági jelentőségű lett volna, ez a német tartomány többek között a jelentős magyar beruházásokat megvalósító Mercedes és Bosch hazája. Egyre élesebb a vita az Európai Bizottság (EB) és a magyar kormány között utóbbi Soros Györgyöt és Jean-Claude Junckert, az EB néppárti elnökét ábrázoló, Brüsszelt lényegében a tömeges bevándorlás tudatos és tervszerű ösztönzésével vádoló kampánya miatt. A bizottság tételesen cáfolta a kormány állításait, amit azonban a magyar kabinet beismerésként értékelt. Közben Orbán Viktor miniszterelnök hasonló tartalmú levéllel kereste meg a választópolgárokat. (MH) Az áldozatok emlékezete Megemlékezés Pócspetriben, a kiépülő magyarországi kommunista diktatúra jogsértéseinek egyik ismert helyszínén, ahol 1948-ban az egyház került a hatalom célkeresztjébe. Hazánkban az Országgyűlés döntése alapján minden év február 25-én tartják a kommunista diktatúra áldozatainak emléknapját. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a szovjet hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát. fotó: mti/balázs attila 7/24 I 3 NYITOTT SZEMMEL SLOBODNA DALMACIJA Írország vonzza a horvátokat Az Ír Köztársaság a jobb élet reményében kivándorló horvát fiatalok „szinonimája” lett, nem is ok nélkül - állapította meg a horvát Slobodna Dalmacija, amely egy egészen meghökkentő tanulmányra hívta fel a figyelmet. Ebben Ivan Cipin, a Zágrábi Egyetem demográfusa kiszámolta: 2002-től 2013-ig, vagyis Horvátország uniós csatlakozásáig mindössze kétezren költöztek ki Írországba, azonban ez a szám az azóta eltelt időszakban 21 500-ra ugrott - vagyis megtízszereződött a kivándorlók száma. A szakember szerint napjainkra az elvándorlás valamelyest csökkent, mert akik ki akartak vándorolni, már elmentek az országból, másokat pedig a növekvő bérek tartanak otthon. (M. R.) GULF NEWS & Gáláns dubaji bankok Az Egyesült Arab Emírségek kormánya és az ország legnagyobb bankjai közötti megállapodás értelmében mintegy 100 millió dollárnyi adósságot engednek el a lakosságnak. Mindez a Perzsa-öböl térségének befolyásos portálja szerint több mint háromezer állampolgárt érint, a kormány célja pedig az életszínvonal javítása, a szociális stabilitás biztosítása. A bankok közleményükben kiemelték, hogy ezzel a lépéssel csökkenteni szeretnék a szociális terheket és erősíteni a társadalomban a megértést, a türelmet mint értéket. Az Egyesült Arab Emírségekben nem ez az első adósságokat érintő amnesztia. Még 2012-ben 6,8 ezer polgár összesen 540 millió dollárra rúgó adósságát írták le. Az amnesztia hatálya alá akkor azok estek, akiknek az adóssága nem haladta meg a 270 ezer dollárt. (S. G.) Le Journal du Dimancche Privatizált repülőterek Százhárom francia republikánus képviselő követeli, hogy Emmanuel Macron elnök, illetve Bruno Le Maire gazdasági miniszter álljon el a párizsi repülőterek privatizálásának tervétől. A tiltakozást aláírta a párt alelnöke, Guillaume Peltier is - számolt be róla a Le Journal du Dimaneche. Úgy látják, hogy Bourget, Roissy és Orly repterei stratégiai jelentőségűek, azokról az állam nem mondhat le. A privatizálásnál sokkal jobb megoldásnak tartanák, ha megreformálnák a rendszert, fejlesztenék a területeket. Állításuk szerint egyébként ezzel nem mondanak ellent a jobboldal gazdasági elképzeléseinek, mert csak akkor helyeslik a magántulajdon erősítését, ha az a közérdeket szolgálja. (L. D.) Evangelical focus Módosuló egyházi törvény A francia protestánsok aggódnak az 1905- ben alkotott egyházügyi törvény módosítása miatt, adta hírül az Evangelical Focus nevű híroldal. A változtatás alapvető célja, hogy az eddigieknél hatékonyabban tudják nyomon követni a Franciaországban működő muszlim közösségek, vallási csoportok pénzügyeit, külföldről érkező támogatásait. A törvény, vallják a francia protestánsok, lehetőségeket és veszélyeket is rejt magában. Negatív hatása lehet, hogy korlátozza a keresztény egyházak autonómiáját. A protestánsokat tömörítő szervezet, a CNEF ezért tárgyalásokat folytat a Macron-kormány igazságügyi miniszterével a törvénymódosításról. (V. SZ.)