Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)
1850-08-08 / 224. szám
Pest, Csütörtök, 224 sz. Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet kivéve mindennap. Előfizetési díj: félévre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. Évnegyedre helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittató: 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónapl tól számittatik.— A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik.MAGYAR HÍRLAP. Kihivás augustus 8-án 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (nagy hidutcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában: (aldunasoron, kegyesrendiek épületében). Vidéken minden cs. kir. postahivatalnál. Szerkesztői iroda van: régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. Magyarország és R«i<Eai»est emberszeret © lakosságához. Krakkó városát f. hó 18-kán sulyos szerencsétlenség érte. E nap déli órájában az úgynevezett kir. malmok egyikében a Piaseken tűz ütött ki, mely az előrejárt tartós szárazság miatt e külváros több közelfekvő faépületeibe hirtelen belekapott. Az erős szél a lángokat egyenesen a városnak hajtá, minek következtében hihetlen sebességgel a technikai akadémia, a rubhen szent Borbála-templom, a püspöki palota, Gotzbia, Brocka, Wista-utczák, egy része a főtérnek és a grodzkai utcza lángba borult. A ferencziek egyháza, a szép dominikánus egyház, a bernardiak szent Józsefről nevezett zárdája, a mészárszékek tűz áldozati lőnek, mely az erős szélvihartól élesztve, egész éjjel egyenlő erővel dühöngött, daczolva az emberek erőlködésével, és a belváros egy harmadát romos hamuvá változtató. Csak e hó 19-kén sikerült a legföláldozóbb megerőltetésnek és a még nagyobb távolságról is elősietett segitségnek, a lángok pusztító előtti adásának gátat vetni. Fájdalom, csak miután oly sok szerencsétlenek több drága öveik és egész vagyonuk, minden reményeik vesztét siraták, a szép város sok ószerü emlékeik legszebb épületeitől megfosztatott. Az eddig beérkezett tudósítások szerint e borzasztó tűzvészről, a lángok által öt ember veszti életét, számosan maguk és mások megmentési kísérletében a tűz és leomló gerendák által megsértettek; sokan csak puszta életüket menték meg, és fedél nélkül gyászolnak a füstölgő romok mellett. De nem segélytelenül! mert nagy a nemes emberbarátok száma, kik a szerencsétlenség hírére, mely embertársaikat éré, szívesen és örömmel járulnak adományaikkal, hogy a bű könyeit fölszántsák. Isten áldása épen most dús aratással jutalmazza a földész fáradságát! Isten áldása jutalmazza a keresztényi szívjóság minden munkáját is! Magyarország és virágzó fővárosának nemeskeblű lakói, emlékezzetek meg az inség és nyomorról, melyet egyetlenegy éj idézett több ezer szerencsétlenekre, és sietni fogtok nekik választ és segélyt nyújtani. A közhatóságok fölszólíttattak a segélyezmények átvételére, a belföldi hírlapok szerkesztőségei is szokott készséggel fogják a náluk begyülő pénzadományokat elfogadni, s a jótévő adományzók névsorát nyilvánossá tenni. A begyült öszvegek továbbküldetés végett a magyarországi teljhatalmú csász. polgári biztos központi irodájába Pestre intézendők *). *) A Magyar Hirlap szerkesztősége legnagyobb készséggel fogja a hozzá intézendő mindennemű adományokat rendeltetésük helyére juttatni, s az adakozók neveit közzétenni. Szerk. HIVATALOS RÉSZ. Hivatalnyerési Csőd. A kassai és k. katonai kerületben a politikai kormányzati hivatalok beadandó rendezése és a községi rendszer alakítása alkalmával több megyei és községi orvos lévén kinevezendő ; más részről, hogy az ország különbféle vidékein lakó érdemes férfiaknak addig is, mig az egésségi ügynek állandó szerkezete megállapittatik, alkalom nyujtassék, hogy ideiglenes szolgálatt étel által állandó alkalmazásral képességüket nyilványithassák, több egésségügyi állomások betöltésére ezennel csőd hirdettetik. Ezen alkalmazások Magyarország kormányzati rendszerének 16-dik §-a szerint egyelőre csak ideiglenesek. Azok, kik ily állomást elnyerni kívánnak, saját kezűleg irt folyamodványaikat a kassai cs. k. ministeri biztossághoz aug. hó végéig nyújtsák be. Ezen folyamodványhoz csatolandók a folyamodó korát, személyes viszonyait, végzett tanulmányait, nyelvismereteit, eddigi szolgálatát és alkalmazását, végül az 1848 és 1849-ki forradalom alatti magaviseletét tanúsító hiteles okmányok, különösen pedig megemlítendő, váljon a folyamodó az illető megyében működő politikai tisztviselőkkel nincs-e valamely, és mily fokú rokonság, vagy sógorságban. Kassán jut. 12 1850. A kassai cs. k. ministeri biztosságról. A cs. k. Pécs-megyei törvényszék és annak köréhez tartozó I-ö és II-od osztályú járásbíróságok, jelesül a siklósi collegialis bíróság , — úgy a pécsi, pécsmelléki, mohácsi, bellyei, sz. lőrinczi, pécsváradi és mágocsi 11-ed osztályú járásbíróságok folyó évi jul. 18-án Ugyanazon törvényszék köréhez tartozó szekszárdi és földvári collegialis bíróságok, úgy a bonyhádi, ozorai és hőgyészi 11-ed osztályú járásbíróságok f. é. jul. 27-én, a bíróságokat szabályzó ideiglenes felsőbb rendeletekben megalapított törvénykezési eljárás szerint, hivatalos működéseiket megkezdették. A járások collegialis bírósági tekintetben következőleg osztattak fel. I. A cs. k. pécsmegyei törvényszékhez úgyis mint collég. bírósághoz tartoznak. 1. A pécsi 2. Pécs-melléki 3. Sz. Lőrinczi és 4. Magocsi járások. 11. A siklósi collég. bírósághoz 1. A siklósi, 2. Bellyei és 3. Mohácsi járások. III. A Szekszárdi collég. bírósághoz. A cs. ki pécs-megyei törvényszék részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a cs. k. magas igazság-ügyministerium által helybenhagyott és pécsmegyét illető törvénykezési rendezés következtében, a fentisztelt ministerium által kinevezett személyzet, kijelölt hivatalos állomásait elfoglalván, működését megkezdte; jelesül A cs. k. pécsmegyei törvényszék s annak köréhez tartozó siklósi 1. osztályú — úgy a pécsi, pécsmelléki , mohácsi, bellyei, sz. lőrinczi, mágocsi és pécsváradi 11-ed osztályú járásbíróságok f. é. julius 18-kán. Ugyanazon törvényszék köréhez tartozó szekszárdi és földvári I-sö osztályú — úgy a bonyhádi, IV. A 1. A szekszárdi 2. Bonyhádi és 3. Pécsváradi járások, földvári collég. bírósághoz. 1. A földvári 2. Ozorai és 3. Hőgyészi járások, ozorai és hőgyészi 11-od osztályú járásbiróságok, hivatalos működéseiket f. é. jul. 27-én megkezdeték. Költ a pécsmegyei törvényszéknek 1850. évi aug. 2-ik napján Pécsett tartott üléséből. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, aug. 3. §. Mi a sajtó föladata ? „Az alkotmányos statusformák egyik leghatalmasb támasza a szabad sajtó.“ „Ha csak politikai tekintetben jelentkező áldásait foglaljuk is össze, a szabad sajtó jótékony hivatása: szövétnekül szolgálni az igazságnak, tolmácsul a statuspolgárok kivánatainak s szükségleteinek, közbenjáróul fejedelem és nép közt, védbástyául a kormány orgánumainak erőszakos visszaélései ellen, s képviselőül a nyilvános közéletnek.“ Senki sem fogja kétségbe vonni, mikép az idézett szavak hirdetői, a sajtó hivatása iránt helyes, elfogulatlan és szabadelvű fogalmakkal bírnak. Pedig ezen szavakkal kezdődik az ideigl. sajtótörvényjavaslatot fölajánló összes ministeri tanács előterjesztvénye , melyet ő felsége i é, martius 13-kán minden pontjaiban helyeselt. Azonban, jelen helyzetünkben, nem kell felednünk , mikép e sajtótörvény áldásai reánk még ki nem terjesztettek s alkalmasint még sokáig nem fognak kiterjesztetni, és miképp kívánt esetben is a józan sajtószabadság gyakorlata számos megszorító szabályok által korlátoltatik, szabadosság és visszaélés megtorlása végett. E szabályokat kétszeres óvatossággal kell szem előtt tartanunk most, a kivételes állapot tartása alatt, midőn nem a törvény, hanem egyedül az illető hatóságok akarata határoz; ámbár tapasztalásból merített tények nyomán állíthatjuk, mikép a rendkívüli szigor napról napra enyhül; sőt nyíltan be kell vallanunk, mikép a gyéren előfordult ízetlenségeket a sajtó működése körül, alapos okoknál fogva nem annyira a hatóságok, mint érdeksértett egyének kezdeményezésének véljük tulajdoníthatni. Sokszor a sértett hiúság nem tudja megbocsátani elmellőztetését, s elutasított elmefuttatásáért némi elégtételt szerzendő, az,izgatási vádját emeli mások ellen; sokszor a szégyenköre állított bűn följajdul a nyilvános itélőszék competentiája ellen, s erkölcsi hatalom helyett erőhatalmat kér igazolására. Nem ok nélkül szólunk, s annak idején világosabban szólandunk. De azért, sőt épen azért, nem fogunk eltérni azon ösvényről, melyet eddig bátrn követendőnek hittünk, midőn szemtelen s kártékony visszaélések fölfedezése került szőnyegre a kormány és haza színe előtt. Minden utólagos kedvetlenségek s netaláni visszatolások elhárítása végett azonban, s a szükséges óvatosság kedvéért, nem tartottuk fölöslegesnek néhány figyelmeztető észrevételt feljegyezni azon közlőink számára, kik a sajtó uljáni vád és helyreigazítás szabályait nem mindig tartották szem előtt. Egy politikai közlöny szerkesztősége a legjobb akarat s önfeláldozási készség mellett sem képes elhárítani a közlőtől a kereskedés és felelősség szigorú kötelességét. A sajtótörvény életbeléptével s rendes állapotban sem történik ezen kötelezettségen változás. Miből nem az következik, hogy sérelminket s méltó panaszainkat propter bonum pads elhallgassuk, és tűrjünk mig s meddig lehet; hanem az, hogy szorgosan szedegessük össze az adatokat, gondosan kutassuk a tényállást, szerezzünk ha lehet tanukat, s mindenek előtt úgy formulázzuk TARCZA. Párisi tollrajzok. Julius 29. (Vége.) A keresésnek tulajdoníthatni tán a léghajózás folytonos napirenden lételét s Barral és Bixio urak tegnap másodszor megkísértett fölemelkedését. A merész aeronauták valami kétezer lábnyi magasban a legszebb tünemények egyikének voltak szemtanúi, egyszerre két napot láttak, egyiket maguk fölött, másikat maguk alatt, de mindkettőt halványan és sugár nélkül. És furcsa , a két nap közt majd olyan formán jártak, mint a két szép halmaz széna közt álló egyszeri szamár, majd megfagytak. Egyébiránt Phöbus urfit néhány nap óta keveset látjuk, nem mintha néha nem mutatná magát, de mihelyt orrát elődugja s a földre akar kacsintani, rögtön eléje áll egy egy potrohos felleg, mint féltékeny férj, hasával akarván a nejére szórt tüzes pillantásokat, melyek olykoron megkényeztetik, fölfogni. A lég egyébiránt nagyon kellemes mérsékleti, sem hideg, sem meleg — oly tulajdon, melyet az atmosphaerán kívül sehol sem becsülök. A legalkalmasabb lézengési idő. Érzékeink ilyenkor vidáman munkálkodnak, jobban látunk és hallunk, finomabbul érzünk és szaglunk, s helyesebben tapintunk. Én ily légmérséklet mellett kószálok legtöbbet, s ily kószálás közben láttam tegnap Napoleonnak Vintimi 11 e térre vagy mint most elnevezé st. Helena squaren fölállított szobrát. E szobor Meunier kezeiből került ki, s a XIX. század hősét egészen a régi félistenek alakjában, meztelenül mutatja, nagy botránykozására az angoloknak, kik e környékben (a Chaussée d’ Antin háta mögötti új városnegyedben) rendkívül otthonosak. A mű csinos. Napoleon egy sziklán áll, melynek minden kövére egy győzelem neve van vésve. Jobbjával sasa fejét érinti, baljával a számkivetés földjét mutatja, homlokát babérkorona fedi, mellének földagadása a fájdalmat tolmácsolja, s borult szemeinek tekintetét követve bizonyosak vagyunk, hogy azok a távol hazát keresik. — Mint mondom, e szobor sokaknak nem tetszik, s elegen vannak, kik Herkules figele veletlen szobra előtt félóráig elálla—nak s a kérdésbeni Napóleontól pirulva s scandalumot kiáltva fordulnak el. Honnan van ez? Nem tudom. Annyi bizonyos, hogy sokan laknak a tért környező utczák lakói közt, kik a művészt kényszeríteni akarók hősének .... felöltöztetésére. Elfeledem mondani — pedig ritkasága miatt följegyzendő eset — hogy e szobor a körüllevő házak tulajdonosainak költségén készült el és vétetett meg. Még csak három év előtt is a maiskét megelőző napok mint nemzeti ünnepély tekintettek. Világítás és tűzijáték, zene és táncz s a mindenféle játékok ezer nemes várák a főváros vasárnapi ruhát öltött népét minden közsétahelyeken. És örvendett, ujongott minden egész szivéből, és lelkesedetten beszélt a júliusi napokról agg és fiatal.Most pedig alig hogy valaki megemlékezik, miszerint a három napok évnapja van, és semmi ünnep külsőleg és semmi benső gyász az ünnep elmaradása miatt. Február elkergette júliust. Girardin ugyan megkívánta ünnepelni s lapjában egy forradalmat hirdet, melynek következtében a „Presse“ az olvasóknak ingyen fog adatni. Már ekkor magam is előfizetek rá. Ingyen! mily szép szó e drága világban. Még megérjük, hogy Girardin Emil minden előfizetőnek (!) ki lapját ingyen hordatja, évenkinti 40 frankot fog fizetni. Hogy az ingyenről egy fokkal fölebb hágjak az ár-létrán, el kell mondanom neked pajtás , hogy a vasúti kéj vonatok (train de plaisir) minden nap óriásibb alakban kezdenek előállani. Most már 30 bankért Párisból Londonba menni, ott három napig mulatni s ekkor ismét visszajöni lehet. Ezenkívül 5, 8 és 10 frankért Francziaország majd minden, sőt Anglia néhány erre felé eső tengeri városait is meg lehet látni. Mily nagyszerüleg fog kifejlődhetni valaha e vállalkozási szellem! Tán még megérhetjük, hogy innen Pestre fog rándulni vagy húsz ezer franczia, s helyükbe ide Párisba röpülni vagy 15 ezer gleichberechtigter. Akkor majd tán még ki is cserélhetjük egymást. De jó lenne azt a circumspecta natiót ott Erdélyben legelőbb pakolni föl s elké j vonalaztatni akárhova, de úgy, hogy többé hírét se halljuk, sem te, sem más, sem pedig a te barátod, ki hujus temporis magát aláírja annak, a mi, ti egy Hontalan. Könyvismertetés: „A magyar menekültek Törökországban.“ stb. (Folytatás.) A megszabadult magyar főtisztek pedig áldást rebegtek nem annyira a császár, mint inkáb Bem apó lengyel dzsidásaira. Ezek a menekült öreg tábornok előcsapah képezék s épen akkor érkeztek meg, midőn legnagyobb szükség volt védő karjaikra. Egy pár percz alatt Bem apó is megjött kisérő huszárjaival. Képzelhetni örömét, midőn egyik legkedvesebb bajtársa, a hőslelkü Kmelynek közvetlen a