Magyar Hirlap, 1850. augusztus (2. évfolyam, 218-243. szám)

1850-08-08 / 224. szám

Pest, Csütörtök, 224­ sz. Megjelenik e lap hétfőt és ünnepet ki­véve mindennap. Előfizetési díj: fél­évre, házhoz küldve 8 frt. Vidékre, postán küldve 9 fr 30 kr. É­vnegyedr­e helyben házhoz küldve 4 frt; vidékre postán küldve 4 frt 50 kr. ezüstben. — Helyben havi előfizetés is nyittató: 1 frt 30 krjával; a havonkénti előfizetés mindig a hónapl­ tól számittatik.— A hirdetések ötször halálozott soráért 4 kr. ezüstben számittatik.MAGYAR HÍRLAP. K­i­h­i­v­á­s augustus 8-án 1850-Előfizethetni helyben a kiadónál saját kereskedésében (na­gy hi­du­tcza 671. sz. a. Takácsyházban) és nyomdájában: (aldunasoron, kegyesrendiek épü­letében). Vidéken minden cs. kir. posta­­hivatalnál. Szerkesztői iroda van: régi posta-utczában 25-dik sz. a. első emeletben. Magyarország és R«i<Eai»est emb­erszeret © lakosságához. Krakkó városát f. hó 18-kán sulyos szerencsétlenség érte. E nap déli órájában az úgynevezett kir. malmok egyikében a Piaseken tűz ütött ki, mely az előrejárt tartós szárazság miatt e külváros több közelfekvő faépületeibe hirtelen belekapott. Az erős szél a lángokat egyenesen a városnak hajtá, minek következtében hihetlen sebes­séggel a technikai akadémia, a rubhen szent Borbála-templom, a püspöki palota, Gotzbia, Brocka, Wista-utczák, egy része a főtérnek és a grodzkai utcza lángba borult. A fe­­rencziek egyháza, a szép dominikánus­ egyház, a bernardiak szent Józsefről nevezett zárdája, a mészárszékek tűz áldozati lőnek, mely az erős szélvihartól élesztve, egész éjjel egyenlő erővel dühöngött, daczolva az emberek erőlködésével, és a belváros egy harmadát rom­os hamuvá változtató. Csak e hó 19-kén sikerült a legföláldozóbb megerőlte­tésnek és a még nagyobb távolságról is elősietett segitségnek, a lángok pusztító előtti adásának gátat vetni. Fájdalom, csak miután oly sok szerencsétlenek több drága öveik és egész vagyonuk, minden reményeik vesztét siraták, a szép város sok ószerü emlékei­k legszebb épületeitől megfosztatott. Az eddig beérkezett tudósítások szerint e borzasztó tűzvészről, a lángok által öt ember veszti életét, számosan maguk és mások megmentési kísérletében a tűz és leomló gerendák által megsértettek; sokan csak puszta életüket menték meg, és fedél nélkül gyászolnak a füstölgő romok mellett. De nem segélytelenül! mert nagy a nemes emberbarátok száma, kik a szerencsétlenség hírére, mely embertársaikat éré, szívesen és örömmel járulnak adományaikkal, hogy a bű könyeit fölszántsák. Isten áldása épen most dús aratással jutalmazza a földész fáradságát! Isten áldása jutalmazza a keresztényi szívjóság minden munkáját is! Magyarország és vi­rágzó fővárosának nemeskeblű lakói, emlékezzetek meg az inség és nyomorról, melyet egyetlenegy éj idézett több ezer szerencsétlenekre, és sietni fogtok nekik választ és segélyt nyújtani. A köz­hatóságok fölszólíttattak a segélyezmények átvételére, a belföldi hírlapok szerkesztőségei is szokott készséggel fogják a náluk begyülő pénzadományokat elfo­gadni, s a jótévő adományzók névsorát nyilvánossá tenni. A begyült öszvegek tovább­küldetés végett a magyarországi teljhatalmú csász. polgári biztos központi irodájába Pestre intézendők *). *) A Magyar Hirlap szerkesztősége legnagyobb készséggel fogja a hozzá intézendő mindennemű adományokat rendeltetésük helyére juttatni, s az adakozók neveit közzétenni. S­z­e­r­k. HIVATALOS RÉSZ. Hivatalnyerési Csőd. A kassai és k. katonai kerületben a politikai kor­mányzati hivatalok beadandó rendezé­se és a községi rendszer alakítása alkalmával több megyei és községi orvos lévén kinevezendő ; más részről, hogy az ország különbféle vidékein lakó érdemes férfiaknak addig is, mig az egésségi ügynek állandó szerkezete megálla­­pittatik, alkalom nyujtassék, hogy ideiglenes szolgá­latt étel által állandó alkalmazásral képességüket nyil­­ványithassák, több egésségügyi állomások betöltésére ezennel csőd hirdettetik. Ezen alkalmazások Magyarország kormányzati rendszerének 16-dik §-a szerint egyelőre csak ideig­lenesek. Azok, kik ily állomást elnyerni kívánnak, saját­ kezűleg irt folyamodványaikat a kassai cs. k. ministeri biztossághoz aug. hó végéig nyújtsák be. Ezen folya­modványhoz csatolandók a folyamodó korát, személyes viszonyait, végzett tanulmányait, nyelvismereteit, ed­digi szolgálatát és alkalmazását, végül az 1848 és 1849-ki forradalom alatti magaviseletét tanúsító hi­teles okmányok, különösen pedig megemlítendő, váljon a folyamodó az illető megyében működő politikai tiszt­viselőkkel nincs-e valamely, és mily fokú rokonság, vagy sógorságban. Kassán jut. 12 1850. A kassai cs. k. ministeri biztosságról. A cs. k. Pécs-megyei törvényszék és annak kö­réhez tartozó I-ö és II-od osztályú járásbíróságok, jelesül a siklósi collegialis bíróság , — úgy a pécsi, pécsmelléki, mohácsi, bellyei, sz. lőrinczi, pécsváradi és mágocsi 11-ed osztályú járásbíróságok folyó évi jul. 18-án Ugyanazon törvényszék köréhez tartozó szek­szárdi és földvári collegialis bíróságok, úgy a bony­hádi, ozorai és hőgyészi 11-ed osztályú járásbírósá­gok f. é. jul. 27-én, a bíróságokat szabályzó ideig­lenes felsőbb rendeletekben megalapított törvényke­zési eljárás szerint, hivatalos működéseiket megkez­dették. A járások collegialis bírósági tekintetben következő­leg osztattak fel. I. A cs. k. pécsmegyei törvényszékhez úgyis mint collég. bírósághoz tar­toznak. 1. A pécsi 2. Pécs-melléki 3. Sz. Lőrinczi és 4. Ma­gocsi járások. 11. A siklósi collég. bírósághoz 1. A siklósi, 2. Bellyei és 3. Mohácsi járások. III. A Szekszárdi collég. bírósághoz. A cs. ki pécs-megyei törvényszék részéről ezen­nel közhírré tétetik, miszerint a cs. k. magas igazság-­ügyministerium által helybenhagyott és pécsmegyét illető törvénykezési rendezés következtében, a fentisz­­telt ministerium által kinevezett személyzet, kijelölt hivatalos állomásait elfoglalván, működését megkezdte; jelesül A cs. k. pécsmegyei törvényszék s annak köré­hez tartozó siklósi 1. osztályú — úgy a pécsi, pécs­melléki , mohácsi, bellyei, sz. lőrinczi, mágocsi és pécsváradi 11-ed osztályú járásbíróságok f. é. julius 18-kán. Ugyanazon törvényszék köréhez tartozó szek­szárdi és földvári I-sö osztályú — úgy a bonyhádi, IV. A 1. A szekszárdi 2. Bonyhádi és 3. Pécsváradi járások, földvári collég. bírósághoz. 1. A földvári 2. Ozorai és 3. Hőgyészi járások, ozorai és hőgyészi 11-od osztályú járásbiróságok, hi­vatalos működéseiket f. é. jul. 27-én megkezdeték. Költ a pécsmegyei törvényszéknek 1850. évi aug. 2-ik napján Pécsett tartott üléséből. NEMHIVATALOS RÉSZ. Pest, aug­. 3. §. Mi a sajtó föladata ? „Az alkotmányos statusformák egyik legha­­talmasb támasza a szabad sajtó.“ „Ha csak politikai tekintetben jelentkező ál­dásait foglaljuk is össze, a szabad sajtó jótékony hivatása: szövétnekül szolgálni az igazságnak, tol­mácsul a statuspolgárok kivánatainak s szükség­leteinek, közbenjáróul fejedelem és nép közt, véd­­bástyául a kormány orgánumainak erőszakos vis­­­szaélései ellen, s képviselőül a nyilvános köz­életnek.“ Senki sem fogja kétségbe vonni, mikép az idézett szavak hirdetői, a sajtó hivatása iránt helyes, elfogulatlan és szabadelvű fogalmakkal bírnak. Pedig ezen szavakkal kezdődik az ideigl. sajtótörvényjavaslatot fölajánló összes ministeri tanács előterjesztvénye , melyet ő felsége i­­ é, martius 13-kán minden pontjaiban helyeselt. Azonban, jelen helyzetünkben, nem kell fe­lednünk , mikép e sajtótörvény áldásai reánk még ki nem terjesztettek s alkalmasint még sokáig nem fognak kiterjesztetni, és mikép­p kívánt esetben is a józan sajtósza­badság gyakorlata számos megszorító szabályok által korlátoltatik, szabadosság és visszaélés meg­torlása végett. E szabályokat kétszeres óvatossággal kell szem előtt tartanunk most, a kivételes állapot tar­tása alatt, midőn nem a törvény, hanem egyedül az illető hatóságok akarata határoz; ámbár ta­pasztalásból merített tények nyomán állíthatjuk, mikép a rendkívüli szigor napról napra enyhül; sőt nyíltan be kell vallanunk, mikép a gyéren előfordult ízetlenségeket a sajtó működése körül, alapos okoknál fogva nem annyira a hatóságok, mint érdeksértett egyének kezdem­ényezésének véljük tulajdoníthatni. Sokszor a sértett hiúság nem tudja megbocsá­tani elmellőztetését, s elutasított elmefuttatásáért némi elégtételt szerzendő, az,izgatási vádját emeli mások ellen; sokszor a szégyenköre állított bűn följajdul a nyilvános itélőszék competentiája el­len, s erkölcsi hatalom helyett erőhatalmat kér igazolására. Nem ok nélkül szólunk, s annak idején vi­lágosabban szólandunk. De azért, sőt épen azért, nem fogunk eltér­ni azon ösvényről, melyet eddig bátr­n követen­dőnek hittünk, midőn szemtelen s kártékony vis­­­szaélések fölfedezése került szőnyegre a kor­mány és haza színe előtt. Minden utólagos kedvetlenségek s netaláni visszatolások elhárítása végett azonban, s a szük­séges óvatosság kedvéért, nem tartottuk fölösle­gesnek néhány figyelmeztető észrevételt felje­gyezni azon közlőink számára, kik a sajtó uljáni vád és helyreigazítás szabályait nem mindig tar­tották szem előtt. Egy politikai közlöny szerkesztősége a leg­jobb akarat s önfeláldozási készség mellett sem képes elhárítani a közlőtől a kereskedés és felelősség szigorú kötelességét. A sajtótörvény életbeléptével s rendes állapotban sem­ történik ezen kötelezettségen változás. Miből nem az következik, hogy sérelminket s méltó panaszainkat propter bonum pads elhall­gassuk, és tűrjünk mig s meddig lehet; hanem az, hogy szorgosan szedegessük össze az adatokat, gondosan kutassuk a tényállást, szerezzünk ha lehet tanukat, s mindenek előtt úgy formulázzuk TARCZ­A. Párisi tollrajzok. Julius 29. (Vége.) A keresésnek tulajdoníthatni tán a léghajó­zás folytonos napi­renden lételét s Barral és B­ix­i­o urak tegnap másodszor megkísértett föl­­emelkedését. A merész aeronauták valami két­ezer lábnyi magasban a legszebb tünemények egyiké­nek voltak szemtanúi, egyszerre két napot lát­tak, egyiket maguk fölött, másikat maguk alatt, de mindkettőt halványan és sugár nélkül. És fur­csa , a két nap közt majd olyan formán jártak, mint a két szép halmaz széna közt álló egyszeri szamár, majd megfagytak. Egyébiránt P­h­ö­b­u­s urfit néhány nap óta keveset látjuk, nem mintha néha nem mutatná ma­gát, de mihelyt orrát elődugja s a földre akar ka­csintani, rögtön eléje áll egy egy potrohos felleg, mint féltékeny férj, hasával akarván a nejére szórt tüzes pillantásokat, melyek olykoron m­e­g­k­é­­ny­ez­te­tik, fölfogni. A lég egyébiránt nagyon kellemes mérsék­leti, sem hideg, sem meleg — oly tulajdon, me­lyet az atmosphaerán kívül sehol sem becsülök. A legalkalmasabb lézengési idő. Érzékeink ilyen­kor vidáman munkálkodnak, jobban látunk és hal­lunk, finomabbul érzünk és szaglunk, s helyeseb­ben tapintunk. Én ily légmérséklet mellett kó­szálok legtöbbet, s ily kószálás közben láttam tegnap Napoleon­nak V­i­n­t­i­m­i 11 e térre vagy mint most elnevezé­ st. Helena squaren fölállított szobrát. E szobor Meunier kezei­ből került ki, s a XIX. század hősét egészen a régi félistenek alakjában, meztelenül mutatja, nagy botránykozására az angoloknak, kik e környék­ben (a Chaussée d’ Antin háta mögötti új város­negyedben) rendkívül otthonosak. A mű csinos. Napoleon egy sziklán áll, melynek minden kövé­re egy győzelem neve van vésve. Jobbjával sasa fejét érinti, baljával a számkivetés földjét mutatja, homlokát babérkorona fedi, mellének földaga­­dása a fájdalmat tolmácsolja, s borult szemeinek tekintetét követve bizonyosak vagyunk, hogy azok a távol hazát keresik. — Mint mondom­, e szobor sokaknak nem­ tetszik, s elegen vannak, kik Her­kules figele veletlen szobra előtt félóráig elálla—­nak s a kérdésbeni Napóleontól pirulva s scanda­­lumot kiáltva fordulnak el. Honnan van ez? Nem tudom. Annyi bizonyos, hogy sokan laknak a tért környező utczák lakói közt, kik a művészt kény­szeríteni akarók hősének .... felöltöztetésére. Elfeledem­ mondani — pedig ritkasága miatt föl­­jegyzendő eset — hogy e szobor a körüllevő há­zak tulajdonosainak költségén készült el és véte­tett meg. Még csak három év előtt is a mais­két meg­előző napok mint nemzeti ünnepély tekintettek. Világítás és tűzijáték, zene és táncz s a minden­féle játékok ezer nemes várák a főváros vasár­napi ruhát öltött népét minden köz­sétahelyeken. És örvendett, ujongott minden egész szivéből, és lelkesedetten beszélt a júliusi napokról agg és fiatal.­­Most pedig alig hogy valaki meg­­emlékezik, miszerint a három napok évnapja van, és semmi ünnep külsőleg és semmi benső gyász az ünnep elmaradása miatt. Február elker­gette júliust. G­i­r­a­r­d­i­n ugyan megkívánta ünnepelni s lapjában egy forradalmat hirdet, melynek követ­keztében a „Press­e“ az olvasóknak ingyen fog adatni. Már ekkor magam is előfizetek rá. Ingyen! mily szép szó e drága világban. Még megérjük, hogy Girardin Emil minden e­l­őfi­z­e­tő­n­e­k (!) ki lapját ingyen hordatja, évenkinti 40 frankot fog fizetni. Hogy az ingyenről egy fokkal fölebb hágjak az ár-létrán, el kell mondanom neked paj­tás , hogy a vasúti kéj vonatok (train de plai­­sir) minden nap óriásibb alakban kezdenek elő­­állan­i. Most már 30 bankért Párisból Londonba menni, ott három napig mulatni s ekkor ismét visszajöni lehet. Ezenkívül 5, 8 és 10 frankért Francziaország majd minden, sőt Anglia néhány erre felé eső tengeri városait is meg lehet látni. Mily nagyszerüleg fog kifejlődhetni valaha e vál­lalkozási szellem! Tán még megérhetjük, hogy in­nen Pestre fog r­á­n­d­u­l­n­i vagy húsz ezer fran­­czia, s helyükbe ide Párisba röpülni vagy 15 ezer gleichberechtigter. Akkor majd tán még ki is cserélhetjük egymást. De jó lenne azt a circumspecta na­ti­ót ott Erdélyben leg­előbb pakolni föl s el­k­é j v­o­n­a­l­a­z­t­a­t­n­i akárhova, de úgy, hogy többé hírét se halljuk, sem te, sem más, sem pedig a te barátod, ki hujus temporis magát aláírja annak, a m­i, t­­i egy Hontalan. Könyvismertetés: „A magyar menekültek Törökor­szágban.“ stb. (Folytatás.) A megszabadult magyar főtisztek pedig ál­dást rebegtek nem annyira a császár, mint inkáb Bem apó lengyel dzsidásaira. Ezek a menekült öreg tábornok előcsapah képezék s épen akkor érkeztek meg, midőn leg­nagyobb szükség volt védő karjaikra. Egy pár percz alatt Bem apó is megjött ki­sérő huszárjaival. Képzelhetni örömét, midőn egyik legkedve­sebb bajtársa, a hőslelkü Kmelynek közvetlen a

Next