Magyar Hírlap, 1970. január (3. évfolyam, 1-31. szám)
1970-01-14 / 14. szám
4 1970. JANUÁR 14. SZERDA HAZAI KÖRKÉP Magyar Hírlap ‘Oohhob Rostás Istvánnak, a Magyar Vöröskereszt főtitkárának nyilatkozata A Nemzetközi Vöröskereszt 111 ország vöröskeresztes mozgalmát fogja össze, nem kevesebb, mint 250 millió taggal. A Magyar Vöröskereszt szintén tagja a nemzetközi szervezetnek, és tevékenysége egyik elismeréseképpen tavaly Isztambulban, a 21. konferencián a Vöröskereszt Társaságok Ligája 16 tagú végrehajtó bizottságának tagjává választották. — Milyen feladatokat ró a nemzetközi részvétel a magyar szervezetre? — kérdeztük Rostás Istvánt, a Magyar Vöröskereszt főtitkárát, amikor beszélgetésre kerestük fel, hogy a szervezet tevékenységéről érdeklődjünk. —■ Itthon az Országos Béketanáccsal együttműködve, fokozzuk erőfeszítéseinket az imperialista agressziótól szenvedő népek erkölcsi és anyagi támogatására, valamint a népek közötti megértés előmozdítására. Nemzetközi tevékenységünknek ez a lényege. A szocialista országok szervezeteinek erőfeszítésére több fontos elvi döntést fogadott el a Nemzetközi Vöröskereszt. Ilyen az Isztambulban hozott elvi állásfoglalás, mely szerint minden olyan harcos, aki bár nem tagja regulális hadseregnek, és fogságba esik, „genfi értelemben” vett hadifogolynak tekintendő. . Az elmúlt esztendő eredményei arra köteleznek bennünket, hogy mint a liga végrehajtó bizottságának tagjai, fokozzuk erőfeszítéseinket, különös tekintettel a 88. genfi ülésszakra. — Hagyományos feladata a Vöröskeresztnek a nemzetközi keresőszolgálat. Akad-e ilyen munka napjainkban? — Tevékenységünkkel sok szétszóródott majd összekerült családnak szereztünk örömet, s bizony 25 évvel a háború befejezése után is van még tennivalónk. A hazánkban elesett katonák hozzátartozóit is kutatjuk például. — A Magyar Vöröskereszt nemzetközi ■feladatai között milyen szerepe van a nemzetközi segélyeknek? — A Külügyminisztériummal együttműködve továbbítjuk a nemzetközi segélyeket a természeti csapások vidékei lakosságának, az agressziós területek népei számára. Ezután a hazai munkáról esett szó a beszélgetés során. — Az idei tennivalók között elsősorban egészségügyi felelőseink hálózatának bővítése szerepel — részletezte Rostás István. — Felelőseink nagyon fontos munkát végeznek a fővárosokban, falvakban, az üzemekben egyaránt. Tevékenységük különösen a kisebb üzemekben jelentőségteljes, amelyekben nincs üzemorvos. Tavaly három megyében — Baranyában, Somogyban és Borsodban — rendeztünk a szakszervezetekkel egyetértésben üzemegészégügyi hetet. Hozzátehetem, nagy sikerrel. Ennek eredményeit hasznosítva, az idén hat megyében kívánunk hasonló eseménysorozatot szervezni. Egy héten keresztül előadásokban, filmvetítéseken foglalkozunk az adott megyék üzemeinek egészségügyi helyzetével. Szorosan a témakörhöz tartozik a népfronttal együtt szervezett városok közötti tisztasági verseny. Fejleszteni szeretnénk a „virágos város” és más városszépítési akciót. — Az alkoholizmus elleni mozgalom jelentős állomása volt a tavaly Budapesten tartott nemzetközi kongresszus. A tanácskozás milyen ösztönzést adott a munkához? — Nemzetközi tapasztalatokkal gazdagodva folytathatjuk munkánkat. Ez év február első napjaiban az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság koordináló értekezletet tart, ahol a különféle minisztériumok és társadalmi szervek egyeztetik feladataikat. Mi a magunk részéről elsősorban a „Volt Alkoholisták Klubja” mozgalmat szeretnénk bővíteni. — A Vöröskereszt polgári védelmi munkája is fokozatosan előtérbe kerül. Melyek az idei tennivalók? — E feladatkörben sok a teendőnk az 1970-es esztendőben. Az elmúlt öt év alatt százezrek önkéntes polgári védelmi aktivistát képeztünk ki. Mindig készen állnak otthon és a munkahelyen egyaránt, hogy a balesetet szenvedetteken készséggel segítsenek. Tavaly, nyilvántartásaink szerint, elsősegélynyújtóink mintegy 375 ezer esetben részesítették segítségben az arra rászorultakat. Ugyancsak jelentős munkát végeztünk az önkéntes ápolónőképzésben. Eddig 1200 önkéntes ápolónőt tartunk nyilván. Az idén bentlakásos, négyhónapos tanfolyamokat szervezünk, amelyek végén kéthetes kórházi gyakorlaton is részt vesznek a hallgatók. Ebben az esztendőben további száznyolcvannal növeljük szakképzett önkéntes ápolónői gárdánkat. — Végül, de nem utolsósorban, tervezik-e a véradómozgalom továbbfejlesztését? — Igen. A kórházak és egészségügyi intézmények fokozott vérigényeinek biztosítására a térítésmentesen összegyűjtött vérmennyiséget legalább hét százalékkal kívánjuk emelni. Szeretnénk elérni azt is: legalább a gépkocsivezetőik betétlapjain szerepeljen a vércsoport jelzése, hogy balesetnél az orvosok azonnal intézkedhessenek — mondotta Rostás István, majd így zárta a beszélgetést: — Az 1969-es esztendő tevékenységét eredményesnek tartjuk. Az elmúlt év sole tapasztalatot adott munkánk sikeres folytatásához. K. T. A textilipari szakszervezet elnökségének ülése A Textilipari Dolgozói Szakszervezete m már eddig is többször vizsgálta a textilgyárak dolgozói helyzetének, bérezésének alakulását, és ezzel foglalkozott keddi elnökségi ülésén is. Megvitatták, milyen bérügyi intézkedésekre kerül sor ebben az évben figyelembe véve a bérek eddigi alakulását és azt, hogy a lakosság jobb áruellátása megkívánja a textilipari áruk termelésének fokozását. Az elnökség úgy foglalt állást, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel elsősorban a három műszakban foglalkoztatott fizikai dolgozók bérét kell emelni. A továbbiakban az elnökség a szakszervezet nemzetközi kapcsolataival, a Pamutfonóipari Vállalat újítómozgalmának helyzetével és más kérdésekkel foglalkozott Januárra már felemelt bért kapnak a mecseki bányászok A Mecseki Szénbányáknál 30 millió forintot fordítanak az idén bérfejlesztésre. A vállalat ennyivel segíti saját erejéből dolgozói jogos és az utóbbi időben gyakran napirenden szereplő bérreklamációjának orvoslását. A hatszázalékos bérfejlesztést teljes egészében a részesedési alapból valósítják meg, ugyanakkor a felosztható részesedési alapot — 42 millió forintot — az idén is változatlanul biztosítani kívánják. A szakszervezet részletes tervet dolgozott ki a béremelésekre, amely nagymértékben javít a helyzeten, mivel a vállalat összes dolgozóit érinti. A bérterv külön foglalkozik a nehéz viszonyok között termelő, Zobák-bányán dolgozó, föld alatti műszakiak pótlékával. A munkásállományúak ugyanis 5—10 százalékos munkahelyi pótlékot kapnak. A műszakiaknál a béralap hiánya miatt eddig nem lehetett ezt magvalósítani. Nagyobb gondot fordítanak az idén a premizálás differenciálására is. A januárban végzett munkát már emelt bérrel fizetik a Mecseki Szénbányáknál. Az ország egyetlen feketeszén-lelőhelyén dolgozó, éppen ezért igen kapós fűtőanyagot termelő mecseki szénbányászok eddig teljesítették a rájuk mért feladatokat. A múlt évet eredményesen zárták, megérdemelten veszik fel a magasabb fizetést. Az új esztendő nem indult problémamentesen. A természeti erősekét küszködő Zobák-bánya és a geológiai nehézségekkel birkózó Béta-bánya gondjai még nem szűntek meg teljesen. Éppen ezért a jubileumi versenyvállalásoknál figyelemmel vannak erre a bányászok. Maga tetszik nekem Színes, romantikus NDK kalandfilm, melynek kezdete, vége, fordulópontja és központja a szerelem Szászország 1792. A vidéken porosz seregeit vonulnak keresztül - ami megzavarja ugyan, de nem akadályozza meg hőseinket abban, hogy versengve harcoljanak egy Éva nevezetű hajadon kegyeiért... Főszereplők: Ruprecht Tümpel, a kovács Adam, a bíró Jan Spitzer Wolfgang Kieling Éva, a szűz A kacér tanácsosné Monika Gabriel Ingeborg Nass BEMUTATÓ: JANUÁR IS. s Közös tanácsi és vállalati beruházások a budapesti közművek fejlesztésére Újabb nagy beruházások közös vállalati magvalósításáról döntött a fővárosi tanács mellett működő koordinációs bizottság. Az egyik döntés a XII. kerületi Gyár utcában levő üzemek földgázellátására vonatkozik. Az itteni vállalatoknak, köztük a Szeszipari Országos Vállalat részlegeinek fűtőberendezése elavult, s jelenleg használt fűtőanyaguk sem korszerű. Ezek az üzemek a bizottság javaslatára most áttérnek a földgáztüzelésre. A korszerű fűtőanyag mentesíti a füsttől, a koromtól a környék levegőjét, nem utolsósorban pedig jobb technológiai módszerek, új eljárások bevezetését teszik lehetővé. Az érdekelt vállalatok a koordinációs bizottság javaslatára úgy döntött : Óbuda megfiatalodik tek, hogy a földgázvezetéket közös beruházásként építik meg. Megszervezték az újpest-déli főgyűjtő-csatorna közös megépítését is, a Chinoin Gyógyszerárugyár, a Budapesti Fűtőművek, a MÁV Landler Jenő Járműjavító, az Újpesti Gyapjúszövő és a Fővárosi Csatornázási Művek részvételével. A koordinációs bizottság a közös beruházás kivitelezésével a Fővárosi Csatornázási Műveket bízta meg. Neki kell gondoskodnia arról, hogy a főgyűjtő-csatorna építését még az idén megkezdjék és 1971 derekáig teljes egészében be is fejezzék. A mintegy százmillió forint értékű beruházásnak több mint fele költségét a fővárosi tanács fedezi, többi részét pedig a vállalatok viselik. Óbuda történelmének legjelentősebb fordulójához érkezett: lebontják, és korunk igényeinek megfelelően újra felépítik. Már nem falu, de még nem város arculatú része ez Budapestnek, s éppen ez az átmeneti jelleg kölcsönzött neki felejthetetlen romantikát. Még azok is vágynak ide, akik csábító varázsát csak ebből a dalból ismerik: „Jöjjön ki Óbudára, egy jó túrós csuszára.’’ A hamisítatlan schramli és a polka muzsikája még hallható itt. A Sipos vendéglő halászléje, túrós csuszája éppoly patinás fogalom ínyencek körében, mint a Kéhli zöldszilvánija, amelyet oly nagyon szeretett lassan kortyolgatni Krúdy Gyula. Hűséges olvasói tudják, hogy 1930. május 23-án jött ide lakni a Margitszigetről a Templom utca 15-be. A közelben állt a Korona kávéház, amelynek asztalán gyakran rótta könnyen olvasható, gyöngybetűs sorait. Múltat idéző kövek Óbudának minden köve a múltat idézi. A Remete-barlangban őskorszakbeli emberi település maradványaira leltek. A rómaiak itt építették fel Aquincumot, a katonavárost. Gazdagságának és fejlett művészi életének maradványait napjainkban is csodáljuk. A fennmaradt emlékeket Óbuda kegyelettel őrzi. Az ódon városkép bemutatására az utókor számára érintetlenül hagyja a III. kerületi Tanács az Árpád-híd, az Árpád fejedelem útja, a Tél utca és a Lajos utca közötti városrészt. A földszintes házak között járva-kelve Frankel Leó és Czabán Samu nevével is találkozunk. Frankel Leó Óbudán született, édesapja a hajógyár orvosa volt A vésnök szakmát tanulta ki és Párizsban telepedett le. Részt vett a francia munkásmozgalomban. Ő volt a párizsi kommün munkaügyi minisztere, majd a kommün bukása után Marx munkatársa, az internacionálé főtanácsában. Óbudára 1876-ban tért haza. Itt alapította meg 1880-ban a Magyarországi Általános Munkáspártot ... Czabán Samu, a Nagyszénásról idekerült tanító a direktórium elnöke volt 1919-ben, lakásállomány harminc százalékát lebontanak. Még 1963-ban fogadta el a fővárosi tanács véo Óbuda központjának és környékének rendezési tervét. Alapjában véve ez a nagyszabású terv határozza meg a III. kerület közeli és távlati fejlesztésének főbb elveit. A házgyári lakóépület-típusok újabb változatainak megtervezése után készítették el azt az új rendezési tervet, amelynek beruházási programját legutóbbi ülésén hagyta jóvá a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága. E szerint az új városrészt négy szakaszban építik fel. Először a Dévai Biró Mátyás tér, a Szőlő utca, a Kiscelli utca, majd a Zápor utca és Kiscelli utca, utána a Vörösvári út, Kórház utca, Szél utca, Raktár utca és a Szentendrei út által határolt területen szanálják az épületeket, és emelnek tíz-tizenöt szintes lakóépületeket. Itt 3930 lakást építenek. A módosított beruházási program értelmében a Vörösvári út, Vihar utca, Raktár utca, Szentendrei út és a Hévízi úti lakótelep közötti területen is lebontják az öreg házakat, s helyükön új, modern lakóépületeket emelnek. Az építkezéseket 1972 végére fejezik be. A lakókörzetek szoros kapcsolatban állanak majd a főváros és a III. kerület központjával és a környező ipartelepekkel. Új városrész épül A történelmi emlékekben gazdag Óbuda belső területének képét teljesen megváltoztatja az a nagyszabású felújítási terv, amelynek megvalósítása során a Zsigmond tértől a Bogdáni útig, nyugati irányban a Bécsi útig, kelet felé a Dunáig mintegy 7500 lakást (a jelenlegi óbudai Az óbudaiaké marad A négy szakaszban épülő városrész helyén 2402 épületet szanálnak. A nagyrészt földszintes házak nyolcvan százalékának kora meghaladja a száz esztendőt. Vályogból, kőből rakták többségüket. Legnagyobb részükben szoba-konyhás, fürdőszoba nélküli lakások találhatók. A lebontásra ítélt lakásoknak csak 30 százalékában van víz- és 6 százalékában gázvezeték. A 2402 épületből 1969 végéig 1626-ot már kiürítettek, nagyobb részüket le is bontották. A felújítási terv szerint az új házakat 1973-ig építik fel, főképpen az óbudai házgyár termékeiből. A lakások zöme két- és háromszobás lesz. Az új városrésszel egy időben építik a 3 bölcsődét, az orvosi rendelőt, a gyógyszertárat, a 3 óvodát, s az általános iskolát. Két ABC-áruházat, eszpresszót, bisztrót, szolgáltatóházat, ifjúsági házat is emelnek 1971 végéig. Az első három lakókörzet környékét már jövőre parkosítják. A módosított terv szerint 1971—1973 között, a negyedik szakaszban épülő lakókörzetben két bölcsődét, két gyógyszertárat, két óvodát, két ABC-áruházat, két vendéglőt, ifjúsági házat és szolgáltató egységeket építenek fel. — Óbuda száz évet fiatalodik. Akik itt születtek, itt laknak, s itt érzik jól magukat, most azt hallják, hogy más kerületekből is jönnek ide lakni. Sokukban olyan érzés támadt, hogy nekik nem jut majd Óbudán lakás. Pedig a III. kerületi Tanács elsősorban nekik, az óbudai családoknak szánja ezt a most épülő gyönyörű, korszerű városrészt. Óbuda az óbudaiaké marad. Bodnár István Új gépeken szebb kelmék Negyvenmillió forintos költséggel bővítik, korszerűsítik a Békéscsabai Kötöttárugyárat. 1.---------—__________ A kiváló minőségű termékeiről híres üzem rekonstrukciójának első lépcsőjében — hétmillió forintos költséggel — hat új, nagy teljesítményű lánckötő gépet szereltek fel. Az NSZK-ban vásárolt berendezésekkel az eddiginél egyenletesebb, jobb minőségű kötött kelméket gyártanak