Magyar Hírlap, 2000. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2 Magyar Hírlap világhíradó Továbbra is veszélyben az amerikai túsz (MH) A Fülöp-szigeteki gerillák a 24 éves amerikai Jeffrey Schilling lefejezésével fenyegetőznek. Közölték, ha az ame­rikai kormány nem cseréli ki őt Ramzi Ahmed Juszefre, a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as me­rénylet bebörtönzött fő szervezőjére, akkor halál vár az amerikaira - írta a CNN internetes lapja. A manilai kor­mány szóvivője az újságnak elmondta, tanulmányozzák az amerikai kiszabadításának lehetőségeit, ugyanakkor arról számoltak be, hogy a közel-keleti tanulmányokat végző és egy helyi muzulmán nőt feleségül vevő Schilling önszántá­ból indult el Jolo szigetre, hogy ott személyesen találkozhas­son Abu Szabajával, az Abu Szajjaf csoport egyik vezetőjé­vel. Az Egyesült Államok manilai nagykövetsége aggodal­mát fejezte ki a túsz egészségi állapota miatt. A hírek szerint Schilling rendszeres kezelést igényel, a nagykövetség erre hivatkozva a férfi haladéktalan szabadon bocsátását köve­telte - írta az MTI. Eközben hazaérkeztek a túszejtők által korábban elengedett külföldiek, közöttük a német Werner és Renate Wallert (képünkön), akiknek fia továbbra is fogságban van. Elnapolták Suharto tárgyalását (Reuters) Már az első napon elnapolták Suharto indonéz exelnök korrupciós perét. A volt államfőt több orvos is megvizsgálta, és úgy vélekedtek, egészségi állapota indo­kolja távolmaradását. Az orvosi vizsgálatot röviddel a per kezdete előtt, Suharto lakásán végezték el - közölte a vé­dőügyvéd. Suharto ügyvédei már hónapok óta hangoztat­ják, hogy egy korábbi infarktus ideggyógyászati következ­ményei miatt védencük nem állhat bíróság elé - írja az AFP. Az Indonéziát 32 éven át, 1998-as kényszerű lemon­dásáig vaskézzel irányító Suharto ellen az a vád, hogy 571 millió dollárt sikkasztott el jótékonysági alapítványok út­ján, barátainak és családtagjainak juttatva a pénzt. Ha a vád beigazolódik, a volt elnök akár életfogytiglani börtön­­büntetést is kaphat. Abdurrahman Wahid, jelenlegi állam­fő kijelentette, hogy kegyelmet ad Suhartónak, ha az elis­meri bűnösségét. Öt katonát már elengedtek (MH) Szabadon engedtek öt brit katonát szerda este Sierra Leonéban a lázadó fegyveresek. Az öt katona épségben ér­kezett meg Freetownba - számolt be a CNN internetes kiadása. További hat társuk még mindig fogságban van. A West Side Boys néven emlegetett lázadó csoport múlt hé­ten pénteken hurcolta el a briteket, akiket a dzsungel sűrű­jében tartottak fogva. A brit külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, a túszok szabadon bocsátását az ENSZ köz­benjárásával és hosszas egyeztetések után sikerült elérni. A megállapodás részletei nem ismeretesek. Annyit tudni, hogy a lázadók először élelmet, gyógyszert és egy vezetőjük börtönből való szabadon bocsátását követelték, később már átmeneti kormány létrehozásáról beszéltek a lázadók. Ellentmondások a Kurszk kiemeléséről (Reuters) Nemsokára eldől, hogyan szabadítják ki az orosz Kurszk tengeralattjáróba rekedt holttesteket. A korábbi, felderítési munkálatokban is részt vevő Stolt norvég vállalat csütörtökön bejelentette, hogy már dolgoznak a terveken. Ezzel szemben az orosz Északi Flotta szóvivője már dátu­mot is közölt, szeptember 25-ét. A Stolt szóvivője a sajtótá­jékoztatón elmondta, hogy most már csak rajtuk múlik, mi­lyen módszerekkel hozzák fel a holttesteket a felszínre. Az orosz sajtótájékoztatón már eldöntött tény volt, hogy lyukat fúrnak. Bár a norvégok korábban úgy vélekedtek, hogy elő­nyösebb lenne a tenger sekélyebb részére vontatni a Kursz­kot és ott kiemelni a tengerészeket, mint 108 méter mélyen megnyitni a tengeralattjárót. Ceausescu vagyona virtuális kalapács alatt (MH) Internetes árverésre kerülnek Nicolae Ceausescu még megmaradt javai. A szeptember végére bejelentett licitálá­son 150 tárgyat, zömmel ruházati cikkeket és kellékeket le­het megvásárolni. De a kalapács alá kerülő holmik között ott lesz Ceausescu utoljára viselt sapkája, a pártkongresszuso­kon kifüggesztett országcímer, több kristálykészlet, bam­busz- és gyékénytárgy. Az árverésre a http://ceausescu.ines.­­ro interneteimen lehet,részt venni. FOTÓ: REUTERS Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •Ш MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefon­fax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft félévre 7­200 Ft 8400 Ft 8400 Ft lévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Buda­pest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Belgrád betiltotta a külföldi tévéket A szerbiai kábeltévé-társasá­gok utasítást kaptak, hogy ve­gyék le műsorukról a Duna Tv és más külföldi tévéállomások adásait. Az elhurcolt Ivan Stambolic felesége cáfolta a rezsimsajtó állítását, hogy tisztázatlan pénzügyek állnak férje elrablásának hátterében. MH-Újvidék/J. Garai Béla A belgrádi szövetségi tájé­koztatási miniszter utasításá­ra megszűrik a külföldi adá­sokat is továbbító kábeltévék műsorát a szerbiai és a vaj­dasági városokban. Ivan Markovic miniszter (a Jugo­szláv Baloldal -JUL oszlopos tagja, Mirjana Markovic egyik legelvakultabb híve) a választási hadjáratra hivat­kozva levetette a műsorról a montenegrói tévé, a Duna Tv, a zágrábi és a szarajevói tévé adásait. Az öt újvidéki kábeltévé-társaság már ki is kapcsolta az említett adókat, amelyeket ötvenezer háztar­tásban kísértek figyelemmel a legnagyobb vajdasági vá­rosban. A szerb nézőket különö­sen a montenegrói és a horvát hírműsorok levétele érinti ér­zékenyen, mivel ezekből az adásokból tájékozódtak a ha­zai történésekről is, lévén, hogy a belgrádi állami tévé a töméntelen propaganda miatt élvezhetetlen. Szabadkán és Zentán teg­nap még fogható volt a Duna Tv, a lakosság körében azon­ban olyan hírek téjednek, hogy péntektől, szeptember elsejétől itt is leveszik a mű­sorról az „ellenséges propa­gandát sugárzó” adókat, akárcsak a Jugoszlávia elleni tavalyi légitámadások idején. A szerb hatóságok az elmúlt hetekben több külföldi tévés forgatócsoportot utasítottak ki az országból, mert enge­dély nélkül dolgoztak, így a Duna Tv munkatársait is. A választások közeledtével fokozódik a szerbiai médiára gyakorolt nyomás is. Nemrég betiltották a Szabad Európa Rádió belgrádi irodájának működését, és a hatalmi pár­tok szószólói minduntalan hazaárulónak bélyegzik a külföldi sajtót tudósító újság­írókat. Húsz ismert belgrádi közéleti személyiség tegnap nyílt levélben követelte Miroslav Filipovic újságíró szabadon bocsátását, akit a nisi katonai bí­róság hétévi börtönre ítélt kémkedés és rémhírterjesz­tés címén. Az volt a bűne, hogy az AFP-t tudósította azokról az atro­citásokról, amelyeket a jugo­szláv haderő és a szabadcsa­patok követtek el Koszovó­ban. Nisben mára (péntek) tiltakozó megmozdulást ter­veznek Filipovic érdekében. Szabadkán remélhetőleg nem lép életbe Ivan Marko­vic szövetségi tájékoztatási miniszternek a külföldi tévé­műsorok átvételére vonatko­zó tilalma, ám ha mégis le­vennék a Duna Tv-t a városi kábeltévé műsoráról, akkor ezt a Vajdasági Magyar Szö­vetség minősíthetetlen lé­pésnek tekintené, nyilatkoz­ta az MH-nak Józsa László, a VMSZ alelnöke. A magyar párt megfelelő lépéseket fontolgat, és az is elképzelhető, hogy a polgá­rok tiltakozásá­nak élére fog állni. Minden­ről tájékoztatni fogják a nem­zetközi közvé­leményt, és be­számolnak az ügyről a VMSZ mai (péntek) buda­pesti sajtótájékoztatóján is, mondta Józsa László. JUGOSZLÁVIAI VÁLASZTÁSOK Milosevic Koszovóba készül Slobodan Milosevic jugoszláv elnök Koszovóba látogat - közölte csütörtökön Nikola Sainovic jugoszláv miniszter­elnök-helyettes. A belgrádi sajtóértekezleten elhangzott váratlan bejelentés világszerte nagy meglepetést keltett, hiszen Milosevic ellen háborús bűnök vádját emelte a há­gai Nemm­zetközi Törvényszék, és Koszovóban könnyen el­foghatnák őt az ott szolgáló nemzetközi erők (KFOR) ka­tonái. A NATO egy névtelenül nyilatkozó illetékese ke­véssel a Sainovic-bejelentés után ki is jelentette, hogy ha Milosevic csakugyan átmerészkedik a nemzetközi irányí­tás alá került szerbiai tartományba, az ottani NATO- ka­tonák azonnal őrizetbe veszik, és átadják Hágának. Clinton ígérete megosztja Kolumbiát Heves vitákat váltott ki Kolumbiában az amerikai elnök szer­dai villámlátogatása. A baloldali mozgalmak szerint ugyanis a bogotai kormánynak nyújtott washingtoni segély valójában a „Jenki imperializmus” eszköze. A biztonsági erők egy pokolgé­pes merényletet is meghiúsítottak. MH-összefoglaló „Ez nem Vietnam, s nincs szó senki imperializmusról sem” - hangoztatta a Reuters sze­rint a szerdán néhány órára Kolumbiába látogató Bill Clinton. Az amerikai elnök azért kényszerült magyarázkodás­ra, mert a latin-amerikai or­szág baloldali mozgalmai sze­rint az az 1,3 milliárd dolláros segélycsomag, amelyet Wa­shington a kábítószer-ellenes harcra megítélt Bogotának, valójában a hosszú évek óta tartó gerillaháború felizzását eredményezi majd. A kolumbiai fővárosban diákok és szakszervezeti mozgalmak tagjai tüntettek az amerikai nagykövetség előtt. Ugyanakkor a rendőr­ség pokolgépes merényletet hiúsított meg Cartagena vá­rosában, ahova az amerikai elnök ellátogatott. Mint arról a CNN inter­netes kiadása beszámolt, a két kilogrammos, szerkezet nagyobb károkat aligha oko­zott volna, elhelyezésének célja inkább a pánikkeltés lehetett. Kolumbiában mindezek ellenére javarészt szívesen fo­gadták az amerikai vezetőt. Egy, az MTI által idézett Gal­­lup-felmérésből például az derült ki, hogy a lakosság 56 százaléka annak örülne, ha az Egyesült Államok katonailag is részt venne a 36 éve tartó gerillaválság lezárásában. A kolumbiaiak mindent bedobtak: az amerikai elnök egy cartagenai belvárosi bulin fotó: mti/ap HATTER Javul az élelmezés Észak-Koreában Még két családtalálkozó lesz az idén A két Korea képviselői nem tudtak megállapodni a kato­nai kérdésekben, arról azon­ban határoztak, hogy még két családtalálkozót tartanak az idén. MH-összefoglaló A kétnapos észak- és a dél­koreai miniszteri tárgyalások anélkül értek véget tegnap Phenjanban, hogy sikerült volna a feleknek megállapod­niuk katonai kérdésekben. A Reuters jelentése szerint a két delegáció péntek reggelre ígérte közös közlemény kiadását, s a déliek egyelőre nem is tudták elhagyni az északi fővárost. A térségben tomboló tájfun miatt, ugyanis a gépük nem szállhatott fel. A találkozónak azonban voltak eredményei is. A felek elviekben megállapodtak pél­dául abban, hogy még az idén két családtalálkozót tartanak Phenjanban, illetve Szöulban. A felek megegyeztek abban is, hogy szeptember közepén elkezdik az Észak- és Dél-Ko­­reát összekötő vasút és közút újjáépítését. A két ország ugyan papí­ron még mindig háborúban áll egymással, a júniusi csúcsta­lálkozó Kim De Dzsung dél­koreai elnök és Kim Dzsong Il észak-koreai vezető között megnyitotta az utat a kapcso­latok normalizálása előtt. A legközelebbi magas szintű kétoldalú találkozót Wa­shingtonban tartják az ENSZ millenniumi közgyűlése ide­jén. Akkor Kim elnök az észak-koreai parlament első emberével, Kim Jong Nam­­mal folytat majd eszmecserét. A legújabb értesülések szerint egyébként javul az élelmezési helyzet a kataszt­rófák sújtotta Észak-Koreá­­ban. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezeté­nek (FAO) 25. ázsiai-csen­­des-óceáni regionális konfe­renciájának résztvevői Joko­­hamában megállapították, hogy jelentősen javult a hely­zet az 1996-97-es évekhez ké­pest, igaz, a kommunista or­szág ennek ellenére továbbra is nemzetközi segélyekre szo­rul. Jacques Diouf, a FAO fő­igazgatója a tanácskozás helyszínén tartott sajtótájé­koztatóján úgy vélte, hogy Észak-Koreának 4,7 millió tonna gabonára lenne szüksé­ge, az általa megtermelt mennyiség azonban csak 3,4 millió tonna. Netanjahu- Saron tandem Barak ellen Ehud Barak izraeli kormány­főnek a Jeruzsálemről szóló tárgyalások mellett otthon újabb nehézségekkel kell szembenéznie: a jobboldali Likud két nagyágyúja félre­tette ellentéteit és összefogott ellene. Ariel Saron pártveze­tő és Benjámin Netanjahu ko­rábbi kormányfő megállapo­dott, hogy „minden tőlük tel­hetőt megtesznek annak ér­dekében, hogy megállítsák azt a komoly veszélyt”, amit Barak politikája jelent az or­szágnak. A felmérések szerint Barak meg tudná verni Saront­­ elődjét, Netanjahut azon­ban nem. Reuters D­iana - tragédia emberi mértékkel A hisztéria elcsitult, Lady Diana halála után három év­vel, az emberek kezdik el­hinni, hogy a gyász talán - ami természetes egy fiatal emberi lény halála miatt - aránytalan volt és elnagyolt. A Kensington-palota, a walesi hercegné hivatalos lakhelye, immár nem úszik virágözönben, de azért az emberek még mindig jön­nek. A brit monarchiát azon­ban valóban halálos csapás érte. Lady Diana, Károly herceg felesége három évvel ezelőtt beült egy Mercedes­­be, és a mellette ülő Dodi Al-Fayed, a nagyravágyó egyiptomi üzletemberrel, Mohammad Al-Fayed fiával és örökösével együtt szörnyethalt. Csak a testőr maradt életben. A vizsgála­tok kimutatták, hogy a sofőr, Henri Paul ivott és nagyon gyorsan vezetett. A párizsi katasztrófa fur­csa fényeket vetett a brit mo­narchiára. Diana halála után teljesen világossá vált, hogy az idősödő II. Erzsébet soha nem fog a fia, Károly herceg javára lemondani a trónról. Károlyról kiderült, hogy ugyan kifogástalanul képes viselni makulátlan öltönyeit, de szerepe legfeljebb az ud­vari ceremóniamester forga­tókönyveiben lehet: felavat ezt-azt, képviseli édesanyját - de Britannia királya aligha lesz belőle. Károly ugyan ne­vezetes lett biofarmjáról, de képes olyan képtelensége­ket mondani a televíziós ka­merákba, hogy azokra még a monarchia elszánt híveit is kiveri a hideg. Éppen Károly személyi­sége józanította ki azokat is, akik Diana halála után még mindig zokogtak a monar­chiáért. Lady Diana ugyan lehetett elkötelezett fiatal személyiség, aki szépségével és „jóságával” kivívta sokak rokonszenvét - de gazdag volt, aki jobbára a brit adófi­zetők pénzén jótékonyko­dott. Ma már sokan elisme­rik, hogy megrázó halála miatt estek valóságos hiszté­riába. A britek egyre kevésbé hiszik, hogy a kirá­lyi család tagjainak legfőbb gondja az „alattvalóik szük­ségletei felett érzett aggoda­lom”. Az emberek persze jó érzésekkel gondolnak Dia­nára - ez így természetes. Van a történetnek egy agyonhallgatott vonulata is: Dodi Al-Fayed, a milliomos­csemete arab volt­­ és éppen az ő személye terhelte meg a britek elfojtott rasszizmusát. A londoni átlagember sokkal megértőbb volt Ká­roly herceg iránt, aki egy színtiszta brit és tapasztalt nővel, Camilla Parker Bowlesszal szűrte össze a le­vet. A brit szigeteken azon­ban egyszerűen elfogadha­tatlan volt, hogy az imádott Diana - a potenciális trón­örökös anyja - egy arabbal álljon össze. Mohammad Al-Fayed, a gazdag édesapa évek óta igyekszik befurakodni a „klubba”, de a brit felsőbb­­ség eddig sikerrel akadá­lyozta meg, hogy állampol­gárságot kapjon a szigeten. Az egyiptomi üzletember fia és Diana halála óta buzgón szítja az összeesküvés-elmé­letet: gyakorlatilag azt akar­ja elhitetni, hogy Al-Fayedet titkos erők akadályozták at­tól, hogy a királyi család kö­zelébe kerüljön. Diana nagyobbik fia, William herceg, a remény­beli trónörökös Belizén egy túlélőtanfolyamon volt az évfordulón; ha király is lesz belőle 18 éves kora múltán, valószínűleg nem a koro­naékszerekkel lesz elfoglal­va a keze, hanem az in­ternetes billentyűket dol­goztatja meg. Britannia nemrég ünne­pelte meg az anyakirályné születésének százéves évfor­dulóját. Őt még felhőtlenül szeretik. Alighanem ő volt az utolsó ilyen brit királyi személyiség. Fodor György 2000. szeptember 1 péntek Haider: „nélkülem nincs EU-bővítés” Jörg Haider, az Osztrák Sza­badságpárt volt elnöke sze­rint nincs szükség arra, hogy a koalíciós Osztrák Néppárt a keleti bővítéssel foglalkozó kormánymegbízottat tartson el, mert ő maga­­ Haider­­ az ügy szakértője. „A bővítési szakértő én vagyok. A keleti bővítés terén egyetlen olyan lépés sem fog történni, amellyel nem értek egyet” - mondta Haider csütörtökön egy sajtóbeszélgetésen Kla­genfurtban. A politikus sze­rint az utóbbi napokban párt­ja által hevesen támadott Erhard Busek kormánymeg­bízott kinevezése elsősorban a tagjelöltek felé szóló jelzés volt, feladata pedig az, hogy a jelöltek körében igyekezzen megértést teremteni az osztrák aggodalmakkal kap­csolatban. Az atomerőt és az emberi jogokat sértő törvé­nyeket ugyanis nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a csat­lakozási tárgyalásokon - mondta Haider a csehországi Benes-dekrétumokra és a temelíni atomerőműre, vala­mint a szlovéniai Avnos­­döntésekre célozva. A szabadságpárti politikus újra leszögezte, hogy számára Csehország csatlakozása nem jön számításba, ha beindítják a temelíni erőművet. Az el­múlt napokban pedig nyoma­tékosan követelte, hogy Ausztria a két ország csatla­kozásának támogatását kösse a Benes-dekrétumok, illetve az Avnos-döntések semmissé nyilvánításához, noha a kor­mányprogram határozottan kizárja ezt. Haider kijelentései azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy maga és pártja napokon át szinte a koalíciós válságig menő hevességgel támadta Buseket, aki ugyancsak az említett kérdések összeköté­se ellen foglalt állást. A Busek körüli vitát Benita Ferrero-Waldner és a szabad­ságpártban a legélesebben fellépő Peter Westenthaler frakcióvezető szerdán befeje­zettnek nyilvánította. MTI A Szolidaritás alapítói a régi egységet keresik A Szolidaritás ünnepi kong­resszuson emlékezett meg a szakszervezeti mozgalom ala­pításának 20. évfordulójáról, amelyen Lech Walesa egykori vezető, későbbi államelnök arra sürgette a megjelenteket, hogy térjenek vissza azokhoz az eszmékhez, amelyek a szakszervezeti mozgalom szü­letésénél jelen voltak. A jelen­legi kormányfő, Jerzy Busek kijelentette: a Szolidaritásból kinőtt mozgalmak egyesítésé­re van szükség, hogy megaka­dályozzák a volt kommunis­ták visszatérését a jövő évi vá­lasztásokon. Az ünneplők le­vélben köszönték meg a kato­likus egyházfő, II. János Pál segítségét, amelyet az ellenzé­ki mozgalomnak nyújtott. Az Európai Unió az évfordulóra kiadott állásfoglalásában úgy vélte, hogy a Szolidaritás megalapítása és működése le­fektette az utat Európa egye­sítése felé. PAP A Szolidaritás nagygyűlése az észak-lengyelországi Gdanskban, az 1970-es munkásfelkelés emlékművénél fotó mtilap

Next