Magyar Hírlap, 2000. szeptember (33. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-01 / 205. szám
2 Magyar Hírlap világhíradó Továbbra is veszélyben az amerikai túsz (MH) A Fülöp-szigeteki gerillák a 24 éves amerikai Jeffrey Schilling lefejezésével fenyegetőznek. Közölték, ha az amerikai kormány nem cseréli ki őt Ramzi Ahmed Juszefre, a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni 1993-as merénylet bebörtönzött fő szervezőjére, akkor halál vár az amerikaira - írta a CNN internetes lapja. A manilai kormány szóvivője az újságnak elmondta, tanulmányozzák az amerikai kiszabadításának lehetőségeit, ugyanakkor arról számoltak be, hogy a közel-keleti tanulmányokat végző és egy helyi muzulmán nőt feleségül vevő Schilling önszántából indult el Jolo szigetre, hogy ott személyesen találkozhasson Abu Szabajával, az Abu Szajjaf csoport egyik vezetőjével. Az Egyesült Államok manilai nagykövetsége aggodalmát fejezte ki a túsz egészségi állapota miatt. A hírek szerint Schilling rendszeres kezelést igényel, a nagykövetség erre hivatkozva a férfi haladéktalan szabadon bocsátását követelte - írta az MTI. Eközben hazaérkeztek a túszejtők által korábban elengedett külföldiek, közöttük a német Werner és Renate Wallert (képünkön), akiknek fia továbbra is fogságban van. Elnapolták Suharto tárgyalását (Reuters) Már az első napon elnapolták Suharto indonéz exelnök korrupciós perét. A volt államfőt több orvos is megvizsgálta, és úgy vélekedtek, egészségi állapota indokolja távolmaradását. Az orvosi vizsgálatot röviddel a per kezdete előtt, Suharto lakásán végezték el - közölte a védőügyvéd. Suharto ügyvédei már hónapok óta hangoztatják, hogy egy korábbi infarktus ideggyógyászati következményei miatt védencük nem állhat bíróság elé - írja az AFP. Az Indonéziát 32 éven át, 1998-as kényszerű lemondásáig vaskézzel irányító Suharto ellen az a vád, hogy 571 millió dollárt sikkasztott el jótékonysági alapítványok útján, barátainak és családtagjainak juttatva a pénzt. Ha a vád beigazolódik, a volt elnök akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat. Abdurrahman Wahid, jelenlegi államfő kijelentette, hogy kegyelmet ad Suhartónak, ha az elismeri bűnösségét. Öt katonát már elengedtek (MH) Szabadon engedtek öt brit katonát szerda este Sierra Leonéban a lázadó fegyveresek. Az öt katona épségben érkezett meg Freetownba - számolt be a CNN internetes kiadása. További hat társuk még mindig fogságban van. A West Side Boys néven emlegetett lázadó csoport múlt héten pénteken hurcolta el a briteket, akiket a dzsungel sűrűjében tartottak fogva. A brit külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, a túszok szabadon bocsátását az ENSZ közbenjárásával és hosszas egyeztetések után sikerült elérni. A megállapodás részletei nem ismeretesek. Annyit tudni, hogy a lázadók először élelmet, gyógyszert és egy vezetőjük börtönből való szabadon bocsátását követelték, később már átmeneti kormány létrehozásáról beszéltek a lázadók. Ellentmondások a Kurszk kiemeléséről (Reuters) Nemsokára eldől, hogyan szabadítják ki az orosz Kurszk tengeralattjáróba rekedt holttesteket. A korábbi, felderítési munkálatokban is részt vevő Stolt norvég vállalat csütörtökön bejelentette, hogy már dolgoznak a terveken. Ezzel szemben az orosz Északi Flotta szóvivője már dátumot is közölt, szeptember 25-ét. A Stolt szóvivője a sajtótájékoztatón elmondta, hogy most már csak rajtuk múlik, milyen módszerekkel hozzák fel a holttesteket a felszínre. Az orosz sajtótájékoztatón már eldöntött tény volt, hogy lyukat fúrnak. Bár a norvégok korábban úgy vélekedtek, hogy előnyösebb lenne a tenger sekélyebb részére vontatni a Kurszkot és ott kiemelni a tengerészeket, mint 108 méter mélyen megnyitni a tengeralattjárót. Ceausescu vagyona virtuális kalapács alatt (MH) Internetes árverésre kerülnek Nicolae Ceausescu még megmaradt javai. A szeptember végére bejelentett licitáláson 150 tárgyat, zömmel ruházati cikkeket és kellékeket lehet megvásárolni. De a kalapács alá kerülő holmik között ott lesz Ceausescu utoljára viselt sapkája, a pártkongresszusokon kifüggesztett országcímer, több kristálykészlet, bambusz- és gyékénytárgy. Az árverésre a http://ceausescu.ines.ro interneteimen lehet,részt venni. FOTÓ: REUTERS Magyar Hírlap POLITIKAI NAPILAP •Ш MARQUARD MEDIEN FŐSZERKESZTŐ: KOCSI ILONA Főszerkesztő-helyettesek: Frank Róbert, Kis Zoltán Lapszerkesztők: Popovics Gizella, Szerdahelyi Csaba, Szluka Márton Rovatvezetők: Gréczy Zsolt (kultúra), Kiss László (sport), Makai József (publicisztika), Szigeti Tamás (fotó), Szombathy Pál (belpolitika), Újvári Miklós (külpolitika), Vitéz F. Ibolya (gazdaság) KIADÓ: JÜRG MARQUARD Kiadja a Magyar Hírlap Könyv- és Lapkiadó Rt., Jürg Marquard svájci kiadóvállalat-csoportjának tagja • Telefon: 470-1100 VEZÉRIGAZGATÓ: L. KELEMEN GÁBOR Hirdetési igazgató: Komjáthy Katalin Terjesztési igazgató: Bobák Márta • 470-1205 PR- és reklámigazgató: Sarus Erika • Telefon: 470-1105 Grafikai Stúdió-vezető: Sándor János Számítógépes rendszergazda: Kiss Árpád Szerkesztőség: 1145 Budapest, Szugló u. 14. • Telefon: 470-1233, fax: 470-1296 Kiadóhivatal: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Hirdetési igazgatóság: 1145 Budapest, Szugló u. 14. Telefon: 470-1133, fax: 470-1136, mhsales@mhirlap.hu Hirdetésfelvétel, telefonfax: 470-1166,470-1178 Ügynökségi referens telefon: 470-1138, fax: 470-1143 Magazincsoport telefon: 470-1137, fax: 470-1143 Terjeszti a HÍRKER Rt. és a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Nyomtatás: Magyar Hírlap Rt./Marquard Színes Nyomda Nyomdaigazgató: Bertalan László HU ISSN 0133-1906 HU ISSN 0237-3807 A hirdetések tartalmáért a lap nem vállal felelősséget! LAPUNK 2001-BEN ÉRVÉNYES ELŐFIZETÉSI DÍJAI Kiadónál történő előfizetés esetén Postai előfizetés Magánszemélyeknek Közületeknek esetén 1 hónapra - - 1400 Ft negyedévre 3800 Ft 4200 Ft 4200 Ft félévre 7200 Ft 8400 Ft 8400 Ft lévre 14000 Ft 16800 Ft 16800 Ft Előfizethető a kiadónál: Magyar Hírlap terjesztési osztály, telefon: 470-1202, fax: 470-1204. E-mail: elof@mhirlap.huEzenkívül a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodánál (Budapest Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, Budapest 1900), Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlap-előfizetési és Elektronikus Posta Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban. Előfizetés külföldre: Batthyány Kultur-Press Kft., 1014 Budapest, Szentháromság tér 6., telefon/fax: 00-36-1-201-8891, E-mail: batthyany@kultur-press.hu KÜLFÖLD Belgrád betiltotta a külföldi tévéket A szerbiai kábeltévé-társaságok utasítást kaptak, hogy vegyék le műsorukról a Duna Tv és más külföldi tévéállomások adásait. Az elhurcolt Ivan Stambolic felesége cáfolta a rezsimsajtó állítását, hogy tisztázatlan pénzügyek állnak férje elrablásának hátterében. MH-Újvidék/J. Garai Béla A belgrádi szövetségi tájékoztatási miniszter utasítására megszűrik a külföldi adásokat is továbbító kábeltévék műsorát a szerbiai és a vajdasági városokban. Ivan Markovic miniszter (a Jugoszláv Baloldal -JUL oszlopos tagja, Mirjana Markovic egyik legelvakultabb híve) a választási hadjáratra hivatkozva levetette a műsorról a montenegrói tévé, a Duna Tv, a zágrábi és a szarajevói tévé adásait. Az öt újvidéki kábeltévé-társaság már ki is kapcsolta az említett adókat, amelyeket ötvenezer háztartásban kísértek figyelemmel a legnagyobb vajdasági városban. A szerb nézőket különösen a montenegrói és a horvát hírműsorok levétele érinti érzékenyen, mivel ezekből az adásokból tájékozódtak a hazai történésekről is, lévén, hogy a belgrádi állami tévé a töméntelen propaganda miatt élvezhetetlen. Szabadkán és Zentán tegnap még fogható volt a Duna Tv, a lakosság körében azonban olyan hírek téjednek, hogy péntektől, szeptember elsejétől itt is leveszik a műsorról az „ellenséges propagandát sugárzó” adókat, akárcsak a Jugoszlávia elleni tavalyi légitámadások idején. A szerb hatóságok az elmúlt hetekben több külföldi tévés forgatócsoportot utasítottak ki az országból, mert engedély nélkül dolgoztak, így a Duna Tv munkatársait is. A választások közeledtével fokozódik a szerbiai médiára gyakorolt nyomás is. Nemrég betiltották a Szabad Európa Rádió belgrádi irodájának működését, és a hatalmi pártok szószólói minduntalan hazaárulónak bélyegzik a külföldi sajtót tudósító újságírókat. Húsz ismert belgrádi közéleti személyiség tegnap nyílt levélben követelte Miroslav Filipovic újságíró szabadon bocsátását, akit a nisi katonai bíróság hétévi börtönre ítélt kémkedés és rémhírterjesztés címén. Az volt a bűne, hogy az AFP-t tudósította azokról az atrocitásokról, amelyeket a jugoszláv haderő és a szabadcsapatok követtek el Koszovóban. Nisben mára (péntek) tiltakozó megmozdulást terveznek Filipovic érdekében. Szabadkán remélhetőleg nem lép életbe Ivan Markovic szövetségi tájékoztatási miniszternek a külföldi tévéműsorok átvételére vonatkozó tilalma, ám ha mégis levennék a Duna Tv-t a városi kábeltévé műsoráról, akkor ezt a Vajdasági Magyar Szövetség minősíthetetlen lépésnek tekintené, nyilatkozta az MH-nak Józsa László, a VMSZ alelnöke. A magyar párt megfelelő lépéseket fontolgat, és az is elképzelhető, hogy a polgárok tiltakozásának élére fog állni. Mindenről tájékoztatni fogják a nemzetközi közvéleményt, és beszámolnak az ügyről a VMSZ mai (péntek) budapesti sajtótájékoztatóján is, mondta Józsa László. JUGOSZLÁVIAI VÁLASZTÁSOK Milosevic Koszovóba készül Slobodan Milosevic jugoszláv elnök Koszovóba látogat - közölte csütörtökön Nikola Sainovic jugoszláv miniszterelnök-helyettes. A belgrádi sajtóértekezleten elhangzott váratlan bejelentés világszerte nagy meglepetést keltett, hiszen Milosevic ellen háborús bűnök vádját emelte a hágai Nemmzetközi Törvényszék, és Koszovóban könnyen elfoghatnák őt az ott szolgáló nemzetközi erők (KFOR) katonái. A NATO egy névtelenül nyilatkozó illetékese kevéssel a Sainovic-bejelentés után ki is jelentette, hogy ha Milosevic csakugyan átmerészkedik a nemzetközi irányítás alá került szerbiai tartományba, az ottani NATO- katonák azonnal őrizetbe veszik, és átadják Hágának. Clinton ígérete megosztja Kolumbiát Heves vitákat váltott ki Kolumbiában az amerikai elnök szerdai villámlátogatása. A baloldali mozgalmak szerint ugyanis a bogotai kormánynak nyújtott washingtoni segély valójában a „Jenki imperializmus” eszköze. A biztonsági erők egy pokolgépes merényletet is meghiúsítottak. MH-összefoglaló „Ez nem Vietnam, s nincs szó senki imperializmusról sem” - hangoztatta a Reuters szerint a szerdán néhány órára Kolumbiába látogató Bill Clinton. Az amerikai elnök azért kényszerült magyarázkodásra, mert a latin-amerikai ország baloldali mozgalmai szerint az az 1,3 milliárd dolláros segélycsomag, amelyet Washington a kábítószer-ellenes harcra megítélt Bogotának, valójában a hosszú évek óta tartó gerillaháború felizzását eredményezi majd. A kolumbiai fővárosban diákok és szakszervezeti mozgalmak tagjai tüntettek az amerikai nagykövetség előtt. Ugyanakkor a rendőrség pokolgépes merényletet hiúsított meg Cartagena városában, ahova az amerikai elnök ellátogatott. Mint arról a CNN internetes kiadása beszámolt, a két kilogrammos, szerkezet nagyobb károkat aligha okozott volna, elhelyezésének célja inkább a pánikkeltés lehetett. Kolumbiában mindezek ellenére javarészt szívesen fogadták az amerikai vezetőt. Egy, az MTI által idézett Gallup-felmérésből például az derült ki, hogy a lakosság 56 százaléka annak örülne, ha az Egyesült Államok katonailag is részt venne a 36 éve tartó gerillaválság lezárásában. A kolumbiaiak mindent bedobtak: az amerikai elnök egy cartagenai belvárosi bulin fotó: mti/ap HATTER Javul az élelmezés Észak-Koreában Még két családtalálkozó lesz az idén A két Korea képviselői nem tudtak megállapodni a katonai kérdésekben, arról azonban határoztak, hogy még két családtalálkozót tartanak az idén. MH-összefoglaló A kétnapos észak- és a délkoreai miniszteri tárgyalások anélkül értek véget tegnap Phenjanban, hogy sikerült volna a feleknek megállapodniuk katonai kérdésekben. A Reuters jelentése szerint a két delegáció péntek reggelre ígérte közös közlemény kiadását, s a déliek egyelőre nem is tudták elhagyni az északi fővárost. A térségben tomboló tájfun miatt, ugyanis a gépük nem szállhatott fel. A találkozónak azonban voltak eredményei is. A felek elviekben megállapodtak például abban, hogy még az idén két családtalálkozót tartanak Phenjanban, illetve Szöulban. A felek megegyeztek abban is, hogy szeptember közepén elkezdik az Észak- és Dél-Koreát összekötő vasút és közút újjáépítését. A két ország ugyan papíron még mindig háborúban áll egymással, a júniusi csúcstalálkozó Kim De Dzsung délkoreai elnök és Kim Dzsong Il észak-koreai vezető között megnyitotta az utat a kapcsolatok normalizálása előtt. A legközelebbi magas szintű kétoldalú találkozót Washingtonban tartják az ENSZ millenniumi közgyűlése idején. Akkor Kim elnök az észak-koreai parlament első emberével, Kim Jong Nammal folytat majd eszmecserét. A legújabb értesülések szerint egyébként javul az élelmezési helyzet a katasztrófák sújtotta Észak-Koreában. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 25. ázsiai-csendes-óceáni regionális konferenciájának résztvevői Jokohamában megállapították, hogy jelentősen javult a helyzet az 1996-97-es évekhez képest, igaz, a kommunista ország ennek ellenére továbbra is nemzetközi segélyekre szorul. Jacques Diouf, a FAO főigazgatója a tanácskozás helyszínén tartott sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy Észak-Koreának 4,7 millió tonna gabonára lenne szüksége, az általa megtermelt mennyiség azonban csak 3,4 millió tonna. Netanjahu- Saron tandem Barak ellen Ehud Barak izraeli kormányfőnek a Jeruzsálemről szóló tárgyalások mellett otthon újabb nehézségekkel kell szembenéznie: a jobboldali Likud két nagyágyúja félretette ellentéteit és összefogott ellene. Ariel Saron pártvezető és Benjámin Netanjahu korábbi kormányfő megállapodott, hogy „minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy megállítsák azt a komoly veszélyt”, amit Barak politikája jelent az országnak. A felmérések szerint Barak meg tudná verni Saront elődjét, Netanjahut azonban nem. Reuters Diana - tragédia emberi mértékkel A hisztéria elcsitult, Lady Diana halála után három évvel, az emberek kezdik elhinni, hogy a gyász talán - ami természetes egy fiatal emberi lény halála miatt - aránytalan volt és elnagyolt. A Kensington-palota, a walesi hercegné hivatalos lakhelye, immár nem úszik virágözönben, de azért az emberek még mindig jönnek. A brit monarchiát azonban valóban halálos csapás érte. Lady Diana, Károly herceg felesége három évvel ezelőtt beült egy Mercedesbe, és a mellette ülő Dodi Al-Fayed, a nagyravágyó egyiptomi üzletemberrel, Mohammad Al-Fayed fiával és örökösével együtt szörnyethalt. Csak a testőr maradt életben. A vizsgálatok kimutatták, hogy a sofőr, Henri Paul ivott és nagyon gyorsan vezetett. A párizsi katasztrófa furcsa fényeket vetett a brit monarchiára. Diana halála után teljesen világossá vált, hogy az idősödő II. Erzsébet soha nem fog a fia, Károly herceg javára lemondani a trónról. Károlyról kiderült, hogy ugyan kifogástalanul képes viselni makulátlan öltönyeit, de szerepe legfeljebb az udvari ceremóniamester forgatókönyveiben lehet: felavat ezt-azt, képviseli édesanyját - de Britannia királya aligha lesz belőle. Károly ugyan nevezetes lett biofarmjáról, de képes olyan képtelenségeket mondani a televíziós kamerákba, hogy azokra még a monarchia elszánt híveit is kiveri a hideg. Éppen Károly személyisége józanította ki azokat is, akik Diana halála után még mindig zokogtak a monarchiáért. Lady Diana ugyan lehetett elkötelezett fiatal személyiség, aki szépségével és „jóságával” kivívta sokak rokonszenvét - de gazdag volt, aki jobbára a brit adófizetők pénzén jótékonykodott. Ma már sokan elismerik, hogy megrázó halála miatt estek valóságos hisztériába. A britek egyre kevésbé hiszik, hogy a királyi család tagjainak legfőbb gondja az „alattvalóik szükségletei felett érzett aggodalom”. Az emberek persze jó érzésekkel gondolnak Dianára - ez így természetes. Van a történetnek egy agyonhallgatott vonulata is: Dodi Al-Fayed, a milliomoscsemete arab volt és éppen az ő személye terhelte meg a britek elfojtott rasszizmusát. A londoni átlagember sokkal megértőbb volt Károly herceg iránt, aki egy színtiszta brit és tapasztalt nővel, Camilla Parker Bowlesszal szűrte össze a levet. A brit szigeteken azonban egyszerűen elfogadhatatlan volt, hogy az imádott Diana - a potenciális trónörökös anyja - egy arabbal álljon össze. Mohammad Al-Fayed, a gazdag édesapa évek óta igyekszik befurakodni a „klubba”, de a brit felsőbbség eddig sikerrel akadályozta meg, hogy állampolgárságot kapjon a szigeten. Az egyiptomi üzletember fia és Diana halála óta buzgón szítja az összeesküvés-elméletet: gyakorlatilag azt akarja elhitetni, hogy Al-Fayedet titkos erők akadályozták attól, hogy a királyi család közelébe kerüljön. Diana nagyobbik fia, William herceg, a reménybeli trónörökös Belizén egy túlélőtanfolyamon volt az évfordulón; ha király is lesz belőle 18 éves kora múltán, valószínűleg nem a koronaékszerekkel lesz elfoglalva a keze, hanem az internetes billentyűket dolgoztatja meg. Britannia nemrég ünnepelte meg az anyakirályné születésének százéves évfordulóját. Őt még felhőtlenül szeretik. Alighanem ő volt az utolsó ilyen brit királyi személyiség. Fodor György 2000. szeptember 1 péntek Haider: „nélkülem nincs EU-bővítés” Jörg Haider, az Osztrák Szabadságpárt volt elnöke szerint nincs szükség arra, hogy a koalíciós Osztrák Néppárt a keleti bővítéssel foglalkozó kormánymegbízottat tartson el, mert ő maga Haider az ügy szakértője. „A bővítési szakértő én vagyok. A keleti bővítés terén egyetlen olyan lépés sem fog történni, amellyel nem értek egyet” - mondta Haider csütörtökön egy sajtóbeszélgetésen Klagenfurtban. A politikus szerint az utóbbi napokban pártja által hevesen támadott Erhard Busek kormánymegbízott kinevezése elsősorban a tagjelöltek felé szóló jelzés volt, feladata pedig az, hogy a jelöltek körében igyekezzen megértést teremteni az osztrák aggodalmakkal kapcsolatban. Az atomerőt és az emberi jogokat sértő törvényeket ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni a csatlakozási tárgyalásokon - mondta Haider a csehországi Benes-dekrétumokra és a temelíni atomerőműre, valamint a szlovéniai Avnosdöntésekre célozva. A szabadságpárti politikus újra leszögezte, hogy számára Csehország csatlakozása nem jön számításba, ha beindítják a temelíni erőművet. Az elmúlt napokban pedig nyomatékosan követelte, hogy Ausztria a két ország csatlakozásának támogatását kösse a Benes-dekrétumok, illetve az Avnos-döntések semmissé nyilvánításához, noha a kormányprogram határozottan kizárja ezt. Haider kijelentései azzal kapcsolatban hangzottak el, hogy maga és pártja napokon át szinte a koalíciós válságig menő hevességgel támadta Buseket, aki ugyancsak az említett kérdések összekötése ellen foglalt állást. A Busek körüli vitát Benita Ferrero-Waldner és a szabadságpártban a legélesebben fellépő Peter Westenthaler frakcióvezető szerdán befejezettnek nyilvánította. MTI A Szolidaritás alapítói a régi egységet keresik A Szolidaritás ünnepi kongresszuson emlékezett meg a szakszervezeti mozgalom alapításának 20. évfordulójáról, amelyen Lech Walesa egykori vezető, későbbi államelnök arra sürgette a megjelenteket, hogy térjenek vissza azokhoz az eszmékhez, amelyek a szakszervezeti mozgalom születésénél jelen voltak. A jelenlegi kormányfő, Jerzy Busek kijelentette: a Szolidaritásból kinőtt mozgalmak egyesítésére van szükség, hogy megakadályozzák a volt kommunisták visszatérését a jövő évi választásokon. Az ünneplők levélben köszönték meg a katolikus egyházfő, II. János Pál segítségét, amelyet az ellenzéki mozgalomnak nyújtott. Az Európai Unió az évfordulóra kiadott állásfoglalásában úgy vélte, hogy a Szolidaritás megalapítása és működése lefektette az utat Európa egyesítése felé. PAP A Szolidaritás nagygyűlése az észak-lengyelországi Gdanskban, az 1970-es munkásfelkelés emlékművénél fotó mtilap