Magyar Hírlap, 2002. december (35. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-23 / 298. szám

2002. december 23., hétfő BELFÖLD - BUDAPEST Pest megye tovább harcol az önállóságért Jobboldali összefogást kezdeményez a Fidesz­­ Tavasszal indul az újabb aláírásgyűjtés az elszakadásért Aláírásgyűjtést kezd tavasszal a Fidesz Pest megyében, hogy elnyerje a helyi polgárok támogatását annak a népszavazásnak a kiírására, amelyen a megye önálló régióvá alakulásáról dönthetnének. Mint is­meretes, a Pest Megyei Bíróság korábban megsemmisítette az akkor még fideszes többségű közgyűlés határozatát a népszavazás kiírásáról. Fehér Balázs A megyei közgyűlés Fidesz frak­ciójának vezetője, T. Mészáros András szerint valószínűleg már­cius 15-én kezdődhet el a közpon­ti régió önállósulásáért az az új aláírásgyűjtés, amelynek már jogi következményei is lehetnek. A nemrég elindított első akciónak azért nincs jogi érvényessége, mert a népszavazásról és népi kez­deményezésről szóló törvény ér­telmében az önkormányzati vá­lasztások előtti és utáni negyven napban nem kényszeríthetik arra a Pest Megyei Önkormányzatot, hogy kiírja a népszavazást. T. Mészáros a két ünnep között egyeztet a párt országos vezetősé­gével, s az új kezdeményezés szer­vezését valószínűleg január köze­pén kezdik meg, mivel a megye összes településén, így a kis fal­vakban és az ötvenhat ezres lako­sú Érden is meg akarnak jelenni az írekkel. A fideszes politikus hoz­zátette: bárhol bukkantak fel a Fi­desz és a polgári körök aktivistái az elmúlt egy-két hónapban, min­denütt támogatták a helyi polgá­rok a kezdeményezést. Erre szá­mítanak a továbbiakban is, mivel elmondása szerint a megye nyolc­­százötvenezer szavazásra jogosult polgára tíz százalékának a támo­gatása szükséges a népszavazás kiírásához. Az új akcióhoz a me­gyei polgári pártok, az MDF és a kisgazdák, valamint keresztény­demokraták támogatására is szá­mít a Fidesz - tette hozzá T. Mé­száros András. Az aláírásgyűjtés tervezett idő­pontjával a politikus szerint arra is utalnának, hogy az akcióval a megye függetlenné válásáról dön­tenének. A népszavazás napját egyébként továbbra is az EU- csatlakozásról szóló voksolás ide­jére tennék, így nagyjából húsz­millió forintot takaríthatna meg Pest megye - hangzott el. Nincs telitalálatos, tovább nőtt a rekordnyeremény Megint nem volt ötös a lottón. A jövő heti tét újabb rekord: 2,98 milliárd forint. Több mint fél éve nincs telitalá­­latos az ötös lottón. A 28. hete hal­mozódó nyeremény összege a múlt héten már 2,8 milliárd forint volt. Ha valaki egyedül ütötte vol­na meg a főnyereményt, ezzel az összeggel már bekerülhetett volna a Magyar Hírlap által készített 100 leggazdagabb magyar című összeállításba. A jövő héten a nye­remény 2,98 milliárd forint. A kivételes lehetőség a játék­kedvben is érzékelhető volt. Több mint 14 millió lottószelvénnyel játszottak - közölte Somorai Lász­ló, a Szerencsejáték Rt. szóvivője. Ez az egy héttel korábbi rekord­­mennyiségű, több mint 16,5 millió lottószelvényhez képest vissza­esés ugyan, de megfelel az azt megelőző hetekben leadott alap­játékok számának. Összehasonlí­tásképpen: ha a nyereményösszeg 60-80 millió forint körül mozog, általában 3,5-4 millió fogadási szelvény érkezik. A nyereményösszeg még csak­nem négy hónapig halmozódhat. Amennyiben 52 héten, azaz egy éven át sem sikerül senkinek ötta­­lálatos szelvényt kitölteni, a főnye­reményre felhalmozott összeget az alsóbb nyereményosztályok kö­zött osztják fel. Mégpedig oly mó­don, hogy a négytalálatosok kap­ják a 80 százalékát, a hármasok, il­letve kettesek pedig a 10-10 száza­lékát. Utoljára június 8-án volt te­­litalálatos szelvény az ötös lottón. A Szerencsejáték Rt. tájékozta­tása szerint az 51. héten megtartott ötöslottó-sorsoláson a következő számokat húzták: 33,42,50,69,85. Tegnap sorsolták a hatos lottó nyerőszámait, amelyek a követ­kezők: 12, 14, 18, 21, 25, 27. Pót­szám: 4. MH-MTI Szigorúbban lépnek fel a köztartozókkal szemben Több mint 122 millió forintos kinnlevőséget halmozott fel a kis­pesti önkormányzat a háromne­gyed éves mérleg szerint. A Va­gyonkezelő Műszaki Szervezet a múlt héten készített felmérése nyomán az önkormányzat tervei szerint a jövőben hatékonyabban lépnek fel a köztartozást felhal­mozókkal szemben. Berta Zoltán, a vagyonkezelő igazgatója lapunkat tájékoztatva elmondta: mintegy ezer bérlő tar­tozik a kispesti önkormányzat­nak, akad, aki több mint nyolc­­százezer forinttal. A jövőben ezért - mint fogalmazott - az ön­­kormányzat „jogi lehetőségek ki­merítésén” dolgozik. A szokásos ügymenet ugyanis sehova sem ve­zetett: az első felszólítást követte a második, ha ez a lépés is ered­ménytelennek bizonyult, jogi út­ra terelték az ügyet, és a bíróság általában végrehajthatónak ítélte meg a tartozást. Ez azonban még semmit sem jelent, hiszen a vég­rehajtást két nappal előbb be kell jelenteni, és így lehetőség nyílik az ingóságokat biztonságba he­lyezni. Ezzel a lehetőséggel a la­kók rendszerint éltek is, így a vagyonkezelő teljesen te­hetetlen: a perköltség és a - több­nyire sikertelen - végrehajtás dí­ja is őket terheli. Berta elmondása alapján az el­járás az esetek öt százalékában ítélhető sikeresnek, de a követe­lések teljes körű érvényesítése példátlan. Az igazgató véleménye szerint jellemző, hogy miközben a bérleti díjakkal tartoznak, a köz­műdíjakat kifizetik ugyanezek a fogyasztók, a különböző szolgál­tatásokról ugyanis gyorsan lekap­csolják őket. A vagyonkezelő ezért vissza­utalja az önkormányzat hatásköré­be a végrehajtást, lévén az önkor­mányzat a tulajdonos, hogy jogait érvényesíteni tudja. Az intézkedé­si tervet most készítik a polgár­­mesteri hivatalban, és valószínűsít­hetően az önkormányzat eztán él is a jogaival, és megszünteti a nem fizetők bérlői jogviszonyát. SZB A háború után Budapestből úgy akartak metropolist csi­nálni, hogy az erőltetett iparosí­tással idecsődítették a beszolgál­tatás elől menekülő parasztokat. Azt hitték, a világváros kritériu­ma: sok nyomorgó ember kis helyre összezsúfolva. Budapest ettől azért még provinciális kor­mányzósági székhely maradt az abszolút főváros, Moszkva ár­nyékában, viszont elvágták Pá­rizstól, Londontól, Rómától... és a kultúrától, amit az emberiség tízezer év alatt összehordott. Mi viszont, megátalkodott fia­talok, seregestül jártunk az EL­TE bölcsészkarára Füst Milán egyetemi szabadelőadásaira. Az akkori urak vagy Milán bácsit mérték föl rosszul, vagy minket­ nem lett volna szabad bennün­ket összeeresz­teni. Füst Milán­tól pontosan azt kaptuk, amitől a hatalmat gya­korló pártmogu­lok el akartak tiltani: a szabad, individualista, független világ szellemét. Goethét például Milán bácsi nem szerette, csak nem kerülhet­te meg: ha idéznie kellett le­­biggyedt ajakkal, méla undorral a hangjában így kezdte: „... és mit mondott erről a mindentudó Goethe...? - és mi megtanultuk, hogy Goethe mindentudó volt, s egyben azt is, nem kötelező sze­retni a mindentudókat. Boldogító érzés volt a titok, amiről csak én tudtam, senki más. Álruhás királyfinak érez­hettem magam. És más szemmel néztem a szaktársaimat, a fél­analfabéta, faluról menekült át­­képzésöket is, bennük is meglát­tam az álruhás királyfit, és érez­tem, hogy a szellem megbilincse­­lésére kiképzett kommandó el fogja veszíteni a csatát, mint ahogy el is vesztette. Más kérdés, hogy később mi is csatát vesztet­tünk a szórakoztatóiparral, az Entertaining & Show Business­szel szemben. De csak csatát - re­ménykedem - és nem háborút! Milán bácsi komédiás volt és A szerző író, Budapest díszpolgá­ra, legújabb esszékötete Prófétát a lelátókra! címmel a napokban je­lent meg, tragikus hős, bohóc, szélhámos és pozőr. Vagyis fantasztikus kvalitású előadó. Legalább négy­szer láttam tőle Lear és Cordélia találkozását, és négyszer sírta el magát, úgy „rögzített”, akár a legprofibb színész. Az ürügy az volt, hogy „ezen Tolsztoj Leó, aki írónak a világ nyolcadik cso­dája volt, de gondolkodónak megrendítően buta”, nem szeret­te Shakespeare-t, és bizonyításul valami korabeli kontár darabjá­ból idézte Lear találkozását leg­kisebb lányával. Nyakatekert, játszhatatlan, bombasztikus szö­veg volt: szupergiccs! Milán bácsi tisztességesen fölolvasta. Aztán előadta ugyanezt Shakespeare Lear királyából. LEAR Kérlek, ne űzzetek Tréfát velem. Valóban én bohókás. Gyarló öreg vagyok, már nyolcvan éves. Sőt több is annál... Itt megállt az öreg sámán, és azt mondta: „gyerekek, gondol­­játok, meg, nem tudja hány éves...” És a szeméből eleredt a könny, végigfolyt az arca két ol­dalán. Mindig. A mi torkunk is elszorult. Mindig. Aztán foly­tatta. .. nyíltan szólva, félek, Hogy nem vagyok valódi eszemen. Úgy tetszik, ismerlek s ismerem az embert is. Mégis kételkedem. (...) Hol voltam éjjel? Ki ne nevessetek, Mert istenemre mondom, azt hiszem, Hogy ez úri hölgy lányom, Cordelia. CORDELIA Ó, az vagyok, az vagyok! Ennyi. Az imádva rettegett Cordéliát, akit megbántott, csak úgy mellékesen ismeri föl. Vélet­lenül. A jelenet, a szituáció szikár, szűkszavú, takarékos, a drama­turgia önmagáért beszél. Egy szó­val sem több a szükségesnél. Csak épp a szívem szakad meg. Nos ezt a pillanatot sosem élem át színházban, ha nincs Füst Mi­lán, aki mellékesen a legnagyobb magyar Shakespeare-színész és rendező is volt. Igen, és ezen Shakespeare a legnagyobb fércműves is volt ugyanakkor. Gondolj­átok meg: a Hamlet azzal kezdődik, hogy megjelenik a túlvilágról Hamlet atyjának szelleme, de a harmadik fölvonásra elfelejti! „A nem is­mert tartomány, honnan még nem tért meg utazó...” - mondja. Húsz perce sincs, hogy itt járt a Szellem a színpadon! Hát aztán? Fontos?! Ettől még remekmű a Hamlet. A szerencsétlen, mondta vala­kiről, akit mindenki nagy írónak tartott, egyszer írt egy közepes regényt, és azóta azt hiszi, hogy neki már mindig írnia kell... Mi­lán bácsi egyáltalán nem tisztelte a szent teheneket. A szent tehe­nek nagysága hitbizomány, de a horgas elméjű agg úgy tartotta, hogy a művésznek minden egyes mondatnál, hangnál, ecsetvonás­nál újra és újra bizonyítania kell. Arra tanított, a tulajdon sze­münknek higgyünk. Fia a kirá­lyon nem látunk ruhát, akkor a király csakugyan meztelen, ítélni tanított, mert saját ítélete volt, de arra is megtanított, hogy senki sem tévedhetetlen. Még ő sem. „Ady...? - mondta azzal a füstmilánosan gunyoros, lebigy­­gyedt ajakkal. - „Tíz jó verse ha van...” Majd az asztalra csapott, és rámennydörgött a hallgatóságra. „Na de kinek van annyi is?!” Hisz ez az... A tibeti pszichológiától, az ősi epopeiákon át, a tóráig, Jézusig, a Koránig, a szerelemtől a halá­lig, az érzelmek bipoláris voltáig mindenről szó esett. Esztétika és etika kapcsolatáról. A fogalmak­ról és a formákról. Látomásról és indulatról. Arról, mit tehetnénk, ha egy napig mi lennénk a Te­remtő. Mit változtatnak? Örök élet? Dögunalom! A természet, a szerelem, az étel és ital, a hata­lom mámora, a megismerés örö­me, kéj és horror, vér és arany, gyönyör és fájdalom csak attól szép, hogy múlandó. Éhezned kell, hogy habzsold az ételt, szomjaznod, hogy élvezd az italt, meg kell gyötörjön a magány, hogy beleszédülhess a szerelem­be... A világ úgy borzasztó, ahogy van. Tudnál változtatni rajta? Egy jottányit sem. De hisz ez őrült pa­radoxon! Hát persze... És mi nem az? Budapest nemcsak Seres Re­zső, Harmat Imre, Kazal László és Kellér Dezső (akiket tiszte­lek, sőt szeretek!), de Füst Milán is. Tudjuk: tűzön nincs átkelés. Milán bácsi néhány könyvvel a hóna alatt mégis átsétált a tűzön, és átmentett valamit a túlsó partra. EGY METROPOLIS EMBEREI Varázsló a városban Hetente egyszer, hétfőn, egy-egy híres ember, író, költő, művész írásával ajándékozzuk meg önöket. Megindító, furcsa vallomá­sok ezek a nagy metropolis egy-egy szegletéről. „Mi, megátalkodott fiatalok seregestül jártunk az ELTE bölcsészkará­ra Füst Milán egyetemi szabadelőadásaira..., és pontosan azt kaptuk, amitől a hatalmat gyakorló pártmogulok el akartak tiltani: a szabad, individualista, független világ szellemét” Kertész Ákos Egyre népszerűbb az üdülési csekk A cégek jövőre 50 ezer forint értékben adómentesen támogathatják dolgozóikat Idén csaknem harmincezren üdül­hettek kedvezményesen az állami, valamint az alapítványi támoga­tásnak köszönhetően. A vállala­tok az 1998-as összegnek mintegy négyszeresét, közel 1,8 milliárd fo­rintot költöttek üdülési csekkre. Jövőre várhatóan még kedvezőbb lesz a helyzet: a munkáltatók 50 ezer forint értékű üdülési csekkel adó- és járulékmentesen támogat­hatják dolgozóik és családtagjaik pihenését. Dzindzisz Sztefan Több mint 27 ezren jutottak támo­gatáshoz idén novemberig a sok­­gyermekes családok, a nyugdíja­sok és a fogyatékkal élők úgy, hogy az üdülési csekk értékének mindössze 50 százalékát fizették ők, míg a maradék 50 százalékot az állam vagy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány állta. Tavaly­hoz képest mintegy 40 százalékkal nőtt azoknak a munkavállalók­nak, illetve családtagjaiknak a szá­ma is, akik vállalati támogatással jutottak üdülési csekkhez. A vállalatok idén novemberig közel 1,8 milliárd forint értékben vásároltak üdülési csekket. Ez a szám négyszerese az 1998-asnak, amikor a csekkrendszer beindult. Jövőre várhatóan még kedvezőbb lesz a vállalati dolgozók helyzete, mivel az adótörvény kedvező vál­tozása miatt a munkáltatók 50 ezer forint értékű üdülési csekkel adó- és járulékmentesen támogat­hatják dolgozóik, valamint család­tagjaik üdülését. Ezáltal egy négy­tagú családnál a kedvezmény elér­heti a 200 ezer forintot is. A nehéz szociális helyzetben élő nyugdíjasok, fogyatékkal élők, gyermekes családok kérvényt nyújthattak be a Nemzeti Üdülési Szolgálat Kft.-hez (NÜSZ) üdülé­sicsekk-támogatás iránt. Ebben az évben mintegy 119 millió forintos állami támogatást kaptak a sok­­gyermekes családok, és 15 millió forintot a fogyatékkal élők. A nyugdíjasok üdülésicsekk-vásár­­lását nemcsak az állam támogatta, hanem a Magyar Nemzeti Üdülé­si Alapítvány is, így ez az összeg 89 millió forint. A nyugdíjasok támo­gatása a tavalyihoz képest 60 szá­zalékkal nőtt. Az üdülési csekkek a rajtuk fel­tüntetett érvényességi időn - a gyártástól számított egy éven - be­lül tetszőleges időpontban és idő­tartamra használhatók fel azoknál a belföldi szállásszolgáltatóknál és utazási irodáknál, amelyekkel a NÜSZ erre szerződést kötött. A több mint 1500 szolgáltatóról a NÜSZ honlapján, a www.nusz.­­hu-n, valamint az üdülésicsekk­­évkönyvből lehet bővebb infor­mációt szerezni. Magyar Hírlap . Ismét tűz volt a BM-ben Egy hónapon belül másodszor kellett a tűzoltóknak kivonul­niuk a Belügyminisztériumhoz. A tűz ezúttal is a felújítási mun­kák során keletkezett: a hegesz­tés közben egy szikrától meg­gyulladt a faburkolat, amelyet az ott dolgozók poroltóval eloltot­tak. Személyi sérülés nem tör­tént, az anyagi kár jelentéktelen. Molnár Péter, a fővárosi tűzoltó­ság szóvivője elmondta, a tűzol­tók átvizsgálták a helyszínt, de más tennivalójuk nem akadt. A tűz keletkezési okát a tűzoltó­ság vizsgálja. A Belügyminiszté­rium Roosevelt téri épületében alig egy hónapja, november 24- én is lángok csaptak fel, akkor a felújítás alatt álló tetőszerkezet gyulladt ki. (MH) Brutális gyilkosság Tyúkodon­­ Őrizetbe vették vasárnap haj­nalban a Tyúkodon történt em­berölés feltételezett elkövetőjét. A 24 éves helyi férfi ellen szemé­lyi és tárgyi bizonyítékok szólnak, ő azonban tagadja a bűncselek­mény elkövetését. A szabolcsi gyilkosság áldozatát brutális mó­don bántalmazták, a házat pedig értékek után kutatva felforgat­ták. A rendőrség vizsgálja, hogy az elkövető mit vitt el; az eddigi adatok alapján néhány üveg sze­szes ital eltulajdonítását lehetett megállapítani. (MTI) A határokon nincs karácsonyi szünet­­ Az ünnepi forgalomnö­vekedés miatt nagyobb létszám­mal, teljes kapacitással üzemeltet egyes forgalmas határállomáso­kat 2003. január 10-éig a Határőr­ség Országos Parancsnoksága. Ezek közé tartozik a hegyeshal­mi, a soproni és a rábafüzesi, a röszkei és a tompai, valamint a gyulai határállomás. (MTI)

Next