Magyar Hírlap, 2008. május (41. évfolyam, 102-126. szám)
2008-05-30 / 125. szám
. A kopasz, BMW-s srác nyilván siet. Valami fontos dolga lehet így reggel hét tájban, amikor mások dolgozni mennek. Végigszáguld a piros jelzőlámpa és lezárt félsorompó előtt várakozó autók mellett, ám már nem sikerül átjutnia, a HÉV-szerelvény gyorsan közeledik, vezetője hosszú kürtöléssel ad hangot nemtetszésének. A kocsi pár centivel a sínektől megáll, a fiatalember hevesen gesztikulálva fejti ki véleményét a szélvédőn keresztül a vonatvezetőnek. A szerelvény indul tovább, ám olyan lassan, hogy egy totyogó gyermek is könnyedén utolérhetné. A percek múlnak, a vonat méterről méterre araszol előre, a várakozással büntetett BMW-s őrjöng. A jobb sávban pedig egyre hoszszabb a kocsisor. Penitencia mindenkinek. Ez lenne a kollektív felelősség elve? Jól indul a nap... (KCS) 2 BELFOL A főváros nagy túlélője a turul folytatás az 1. oldalról Fennmaradási engedélyt kér az illetékes hatóságtól a hegyvidéki önkormányzat a második világháború áldozatai előtt tisztelgő turulszoborra -jelentette be a Fővárosi Közgyűlés felemás döntését követően Pokorni Zoltán polgármester. A képviselő-testület a liberális Bőhm András és John Emese javaslatára arról határozott, hogy a közgyűlésnek nincs joga és hatásköre a március 4-i közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet felülbírálatára. Ez rendelkezett a szobor elbontásáról, amellyel kapcsolatban a határozat kimondja: az ítéletet mindenki elismeri, s annak végrehajtásához a fővárosi közgyűlés állásfoglalása nem szükséges. Pokorni Zoltán értelmezése szerint ez olyan új körülmény, amelynek alapján a kulturális örökség védelméről szóló törvény lehetőséget ad a határozat felfüggesztésére és új fennmaradási eljárás indítására. A XII. kerületi polgármester most már bízik benne, hogy le tudják zárni a három éve húzódó ügyet, és a politikai viták helyett a kerületiek végre saját igényeiknek megfelelően tudnak majd emlékezni hozzátartozóikra. A közgyűlés támogatta a fideszes politikus előterjesztését az Alkotás utca-Csörsz utca-Győri út által határolt területen létesítendő emlékműről, amely majd a kerület polgári áldozatai előtt tiszteleg. Pokorni szerint az év végén felavathatják a szobrot, a pénz ugyanis rendelkezésre áll, a győztes pályaművet pedig már kiválasztották. Átadása után a turulszobor kizárólag a világháború katonai áldozatainak emlékhelyéül szolgál majd. Magukra maradtak a szocialisták a távfűtés díjának csökkentésére vonatkozó fideszes előterjesztés vitájának első felvonásában. György István és Tarlós István a 25 százalékos áfatartalom öt százalékra mérséklését javasolta. György István a csökkentésben érdekelt 1,6 millió állampolgárra hivatkozott, illetve arra, hogy annak költségvetési kihatása nem borítaná fel a konvergenciaprogramot. Steiner Az év végén felavathatják a másik szobrot, a pénz megvan, a győztes pályaművet már kiválasztották. Pál MSZP-frakcióvezető a döntés elhalasztását kérte, mondván, a kormány még nem dolgozta ki álláspontját. A szabad demokraták azonban - az ellenzékkel együtt - a vita folytatására voksoltak, ami után a szocialista frakcióvezető sürgős telefonálgatásba kezdett. A képviselők végül hosszas vita után arról döntöttek, határozatban kérik a kormányt: vagy csökkentse a távfűtés áfáját, vagy dolgozzon ki új kompenzációs rendszert. A közgyűlés jóváhagyta a Margit híd felújításának részletes tervét, a megvalósításhoz a főváros szintén az Európai Unió segítségét kéri. Hatmilliárd forintot igényel majd a Strukturális Alapból, saját hozzájárulása hétmilliárd forint lesz. Természetesen csak abban az esetben, ha az uniós szakértők, a Szabadság hídhoz hasonlóan, itt is kevesebb támogatást javasolnak. Döntés decemberre várható. Tarlós István szerint mindenki tisztában van azzal, hogy a 4-es metró építését nem lehet leállítani fotó horváthpétergyula 9 . 2008. MÁJUS 30., PÉNTEK | MAGYAR HÍRLAP vezető szerkesztő: Petán Péter, e-mail: petan.peter@magyarhirlap.hu A vízművek milliárdos hasznából Budapest is szeretne részesedni a Demszky-féle könnyelmű kótyavetye után folytatás az 1. oldalról Ezek a menedzsmentjogok teszik lehetővé a befektetőnek, hogy legális módon kikosarazza a haszonból a többségi tulajdonost - amit egyébként előre lehetett látni. A befektető akkor 16 milliárd forintot fizetett a fővárosnak, és cserébe 25 évre bebetonozhatta magát a Fővárosi Vízművekbe. A város a cégért kapott 16 milliárd forintból finanszírozta a Nagykörút rekonstrukcióját, amely annak idején PR-szereplések sorát tette lehetővé a főpolgármesternek. A privatizációs ügylet hátrányos voltát ma már aligha tudja tagadni a városvezetőség, főleg miután tárgyalásokat kezdeményezett a francianémet tulajdonostárssal a szerződés megváltoztatás céljából. Információnk szerint egy ügyvédi irodát bíztak meg a tárgyalás lefolytatásával. A kérdés az, vajon milyen érvvel tudják rávenni a befektetőket arra, hogy mondjanak le a nekik aranybányának bizonyult konstrukcióról. (A 2007-es eredmény alapján 3,3 milliárd forint ütné a befektető markát.) Szerettünk volna erről többet tudni, ezért megkerestük a fővárosi tulajdonosi jogokat gyakorló gazdasági bizottság tagját, Bagdy Gábort (KDNP). Bagdy elmondta, hogy neki is korlátozottak az értesülései az egy éve folyó tárgyalásokról, mert hiába kért többször is a bizottság hivatalos tájékoztatást, eddig nem kapott. Annyit azért lehet tudni, hogy a főváros el szeretné érni, a tulajdonosok ezentúl osztalék formájában osztozzanak a hasznon. A kisebbségi tulajdonosok egykori befektetése már bőven megtérült a budapesti cégből, és a szerződésből még hátravan tizennégy év. Bagdy szerint ebben a látszólag igen hátrányos alkupozícióban is vannak a többségi tulajdonosnak erős kártyái. Őt elsősorban az aggasztja, hogy május 30-án elfogadott mérleggel kellene rendelkeznie a Fővárosi Vízműveknek, ellenkező esetben törvénysértést követ el. Az elfogadott mérleghez szükséges lett volna a gazdasági bizottság jóváhagyása is, ám a testület a szóba jöhető utolsó, keddi ülésére nem kapta meg a 2007-ről szóló beszámolót. A történetet színesíti az a körülmény, hogy a menedzserjogokkal rendelkező külföldi partner megvonta bizalmát Haranghy Csaba vezérigazgatótól. A cégvezetőnek elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy a mérleg pozitívba fordult, és számos műszaki fejlesztés, gazdasági ésszerűsítés valósult meg működése során. Eközben Demszky deklarálta, hogy Haranghy változatlanul élvezi a bizalmát, a franciáknak nincs joguk a főváros hozzájárulásai nélkül kimondani a végső szót. Haranghy vélhetően ,,tisztáldozat” a tulajdonosok közötti pénzvitában, ugyanakkor lebegtetett elmozdításának tényleges okai nem ismertek. A cégvezető egy nyilatkozata szerint az a „bűne”, hogy jelezte a tulajdonosoknak: „valami nem stimmel a cég gazdasági mérlegével”, hiányzik kétmilliárd forint. Felhívta a tulajdonosok figyelmét bizonyos kockázatokra, s ezt a külföldiek nem vették jó néven Megkérdezett szakértőnk szerint a kisebbségi és többségi tulajdonos közötti, 2002-ben kötött - nem publikus - szerződések lehetőséget biztosítanak menedzserdíj kifizetésére, melynek mértéke is e megállapodásokban rögzített. Ezért tehát jogszerűen és szabályozottan állít ki „tevékenységéért” számlát a befektető, ami számviteli szempontból támadhatatlan. A számla teljesítését a vízművek igazolja. Ezzel a társaság költsége növekszik, azaz az üzleti eredménye csökken. Ebből következően a nyereség mértékével arányosan az osztalék mértéke, valamint az adóalap is csökken. Összefoglalva tehát a 2002-es szerződés eredményeként csak"a* befektető jár jól, miközben milliárdos léptékben esik el a főváros fejlesztési lehetőségtől, az állam pedig adóbevételtől. *" Nem értékelték a tanácskozás vendégeit Nem adott pénzt a kisebbségi programokat támogató közalapítvány a Raduly József fémjelezte cigány értelmiségi tanácskozásra, amelyet áprilisban rendezett meg az általa elnökölt alapítvány rangos előadók részvételével, az MTA dísztermében. Az egykori zenész arculcsapásként értékeli a döntést, mivel úgy látja, a Sólyom László védnökségével rendezett konferencia kiemelkedőnek tekinthető a roma társadalom szempontjából, és a feltételül szabott tudományos jelleg sem hiányzott belőle. KACSÓH DÁNIEL Arculcsapásként értékelte Raduly József az állami pénzeket osztó Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány kuratóriumának döntését. A testület többsége ugyanis csütörtöki ülésén elvetette a Művészeti Oktatási Kulturális Közéleti Alapítvány elnökeként benyújtott pályázatát, amelyben egy áprilisban, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében általa szervezett tanácskozáshoz kért anyagi támogatást. Raduly a tudományos rendezvény megrendezése kategóriában nyújtotta be pályázatát, és a döntést előkészítő szakbizottság elutasította. Hátravolt még a kisebbségi szervezetek által delegált tagokból álló kuratórium szavazása az ügyben. Mivel a Cigány értelmiségiek országos tanácskozása elnevezésű rendezvény már lezajlott, a grémium elé pedig most kerültek a támogatási kérelmek, csak utólagos finanszírozás jöhetett szóba. Ám Raduly József hiába bizakodott pályázatának sikerében. Mint lapunknak elmondta, sikerült rangos tudományos tanácskozást szerveznie a cigány értelmiségnek, s a visszhang jelentős volt. A rendezvényt Vizi E. Szilveszter, az Akadémia akkori elnök vezette le, fővédnöke pedig az államfő, Sólyom László volt. „Számos nagynevű előadó mellett Kállai Ernő kisebbségi ombudsman is felszólalt a cigányság helyzetét elemezve. Rossz üzenete van, ha egy ilyen, a roma társadalom szempontjából kiemelt jelentőségű programot nem ítél támogatásra méltónak egy állami pénzeket osztó grémium, miközben a szavak szintjén dübörög a propaganda a legnagyobb lélekszámú kisebbség elfogadása mellett - mondta Raduly. - Nyilván az volt a döntéshozók kifogása, hogy Orbán Viktor is megjelent a tanácskozáson. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a Fidesz-elnök mellett a kormányoldalról meghívtuk Juhász Ferencet, ő azonban nem jött el.”s. Kevesebbel is beérik? Az ellenzék tartózkodásával, a szocialista és szabad demokrata képviselők szavazataival elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a Fővárosi Önkormányzat és a Hungáriavíz Zrt. és részvényesei közötti megállapodást. Ennek értelmében a befektetők végleg lemondanak a 2006-2007-ban felhalmozódott halasztott, vagyis ki nem fizetett menedzsmentdíj összegéről: 2,285 milliárd forintról. A főváros 2008-ra másfél milliárd forint osztalékelőleget utal a társaságnak, a menedzsmentdíjat pedig 2,5 milliárd forint plusz áfa értékben maximalizálja. Emlékeztetőül: 2006-ban nettó 3,2 milliárd, 2007-ben nettó 2,6 milliárd forint volt a menedzsmentdíj. A megállapodás rögzíti, hogy a felek tárgyalásokat kezdeményeznek a menedzsmentdíj megszüntetéséről, viszonzásul a befektetők a részvényeik után járó osztaléknál többek vehetnek majd fel. Stratégiai kincs „A világ legtöbb országában az édesvíz mennyisége folyamatosan apad, minősége megállíthatatlanul romlik - ezzel szemben itthon még jelentős és kiváló készletekkel rendelkezünk. Azaz középtávon bizonyosan rendkívüli mértékben felértékelődik ez a kincsünk" - mondta lapunknak Mayer István. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet Kht. igazgatója úgy véli, a Földön számos konfliktust okoz majd az édesvíz birtoklása - azaz ezért a nyersanyagért, s nem az olajért vívhatják a jövő háborúit. Itthon fájdalmasan nagyvonalúan bánunk e forrással: mosdók öblítésére, kocsimosásra és a mosógépekben is első osztályú ivóvizet használunk, eszünkbe sem jut, hogy e célra kevéssé tisztított vagy újrahasznosított víz is megfelelne. Fia nem következik be gyors szemléletváltás, a pazarlás előbb-utóbb megbosszulja magát. J . Elhibázott politika után szabad rablás „A rendszerváltáskor azt hittük, végre mindent helyre lehet tenni. Ma úgy tűnik, ekkora káosz még ’89-ben sem volt” - jelentette ki Varga László, a dunamelléki református egyházkerület lelkészi főjegyzője az Elárvult szabadság című kötet bemutatóján. Mint mondta, valamit nagyon elrontottunk az elmúlt tizennyolc évben, a magyar történelem legnagyobb tragédiája, hogy semmit sem akkor teszünk, amikor kellene. A kérdés nyilván az, hogy ma minek van itt az ideje. A könyvben olyan ismert személyiségek írták le véleményüket a rendszerváltásról, mint Szörényi Levente, Kun Miklós, Csoóri Sándor, Széles Gábor vagy Gyarmati Dezső. Gyarmati szerint sohasem voltunk jól politizáló nemzet, és e rossz tulajdonságunk mára lehetővé tette az ország vezetőinek a szabad rablást. KD