Magyar Iparművészet, 1995 (2. új folyam, 1-6. szám)
1995 / 5-6. szám
ICSID ’95 A TAJVANI KONFERENCIA TANULSÁGAI • A szakmáját gyakorló formatervező életében valójában ritkán adódnak olyan pillanatok, amikor kitekinthet a világra, s tágabb horizonton láthatja tevékenységét, a designt. A nagy világkonferenciákon való részvétel felnyitja az ember szemét, s meglátja azokat a társadalmi-környezeti összefüggéseket is, amelyeket eltakar a mindennapi gyakorlat. Ez a szakmai orientáció az ICSID ’95 tajvani nemzetközi design-konferencia legnagyobb ajándéka, amellett hogy az ember számos ismeretségre, barátságra tehet szert, s ízelítőt kaphat az ősi kínai kultúrából is. A konferencia plenáris ülésein, szekcióiban több mint ezer formatervező hallgatott előadásokat, sokan fejtették ki véleményüket, voltak olyanok is, akik nem értettek egyet az előadóval. Mint a konferencia résztvevője és meghívott előadója, szeretném itt összegezni benyomásaimat, a tanulságokat úgy, ahogy én láttam. A főtéma a design helye a változó világban - küldetése a mai körülmények között, ezen belül a design-tevékenység újragondolása, definiálása, jövőbeni szerepe volt a vizsgálódás tárgya. A legáltalánosabb tanulságként az szűrhető le, hogy a jelenlegi design-felfogás a jól használható és szép tárgyak tömegtermelése és fogyasztása történelmi zsákutca, a jövőben nem követhető társadalmi-gazdasági stratégia. E század végén jól érzékelhető a fejlett ipari országokban az a tény, hogy a jól megtervezett tárgyak tömege az erőforrások felélését jelenti, a környezetet pusztítja, sőt vizuálisan is szennyezi a Földet. A környezet védelmében ezért a design-tevékenységnek kitüntetett szerepe lenne, illetve lehetne, mutatott rá Ezio Manzini, az olasz Domus Academy alelnöke. Ugyanis alig van remény arra, hogy az állandó növekedést célzó gazdaságok lemondjanak az egyre fokozódó termelésről, ami a növekedés záloga, így a designerek bármennyire is tudatában vannak általában annak, hogy a tárgyak növekvő tömege a környezet felélésével és pusztulásával jár együtt, nem sokat tehetnek, hiszen megbízásokból élnek, s ha például egy még szebb autót kell tervezni, nem fogják visszautasítani a megbízást azzal, hogy foglalkozzon a cég a közlekedés újragondolásával további autók termelése helyett. A környezet védelmének kérdése másként fog napirendre kerülni, közvetetten - mondta Manzini, úgy, hogy a jövő században az energiaárakat a tízszeresére fogják emelni, s ezzel hatékonyabb gazdálkodásra kényszerítik a vállalkozókat, így például az autógyárak érdekeltek lesznek a tömegközlekedés újragondolásában, hiszen az egyénileg használt autók üzemeltetése alig lesz megfizethető szélesebb néprétegek számára. A környezetvédelem nem etikai kérdés, hanem merőben gyakorlati, nem moralizálni kell arról, hogy milyen nagy a veszély stb. - mondta Manzini, hanem kész tények elé kell állítani a vállalkozókat, hogy tevékenységüket A modern tajvani szimbólum: robogó - milliók használják (Sanyang Industry Co., Ltd.) ICSID ’95 Magyar Iparművészet