Magyar Jövő, 1952. július (51. évfolyam, 102-119. szám)

1952-07-01 / 102. szám

A BÉKÉÉRT — DEMOKRÁCIÁÉRT — HALADÁSÉRT" AZ AMERIKAI MAGYAR MUNKÁSSÁG NAPILAPJA Reentered as Second Class Matter October 18, 1950 at the Post Office of New York, N. Y. under the Act of March S, 1871 Vol. 51. No. 102. New York, N. Y. JULY 1, 1952 Tuesday LELŐTTEK HÁROM BÁNYÁSZSZERVEZŐT A kentuckyi bányabárók ugyanazon terrorista eszkö­zökkel akarják megakadályoz­ni bányáik megszervezését, melyeket a huszas években alkalmaztak a bányászok el­len. Clay és Leslie megyék­ben a bányabárók ugyanazt a vérengzést ismétlik meg, mely a harmincas évek végén hírhedtté tette az állam Harlan megyéjét, a­melynek bányáit mégis sikerült meg­szervezni. A két megyében évek óta a legnagyobb ter­rort alkalmazzák a bánya­bárók, melyben a hatóság se­gíti őket. A terror legújabb fejle­ménye az, hogy a bányabárók bérencei lesből lelőttek há­rom szakszervezeti szervezőt, akik közül egyiket hátba lőt­ték, hogy alsó végtagjai örök­re bénák maradnak, a másik haslövést kapott, a harma­diknak mindkét karját lőt­ték keresztül. John L. Lewis, a bányász­szervezet elnöke bejelentet­te, hogy a bányászok azzal válaszolnak a terrorista me­rényletre, hogy tömeggyűlést tartanak a helyszínen, a szakszervezet teljes erejének felsorakoztatásával. Ugyan­akkor Lewis tiltakozó távira­tot intézett Lawrence Wet­­herby kentuckyi kormányzó­hoz, hangsúlyozva abban, hogy a szervezők a legbéké­sebb eszközökkel folytatták a szervezési kampányt. “A bá­nyatulajdonosokon kívü­l nem volt egyetlen ellenségük,” han­goztatta Lewis, majd hozzá­tette, hogy a lövöldözés csu­pán egyike volt a többizben megismételt merényleteknek a szervezők élete ellen. “Mint Kentucky állam legfőbb ve­zetőjét, önt tesszük felelőssé a merényletért.” LONG ISLAND NÉPE TILTAKOZIK A BAKTÉRIUMHÁBORÚS KÍSÉRLETI TELEP ELLEN Megdöbbenés, majd harag fogta el Long Island, N. Y. lakosait, amikor helyi újság­jukból, a “Newsday”-ből megtudták, hogy tőszomszéd­ságukban az Army egy több mint ötmillió dolláros bakté­­riumháborús laboratórium felállítására készül. A telepet egy közeli szigeten, a 795 acre-nyi Plum Island-en ter­vezik felállítani. Érthető, ha a lakosokat óriási nyugtalan­ság fogta el arra a gondolat­ra, hogy lakóhelyeiktől, föld­jeiktől, nyájaiktól, továbbá a túlzsúfolt New York városá­tól oly közelfekvő területen halálos baktériumokat gyár­tó telepeken akarnak kísérle­tezni. Sokat mond aztán az a tény is, hogy a long islandi lap szenzációs leleplezéséről a nagylapok egy árva szóval sem tettek említést. A “Newsday” feltűnést keltő leleplezése szerint a földmivelési minisztérium ko­rábban a szarvasmarhák száj- és szembetegségét okozó ba­­cillusokkal való kísérleti te­lep céljaira akarta a szigetet felhasználni. Akkor is köz­felháborodás követte a tervet és a Kongresszus elé benyúj­tott törvényjavaslatokkal si­került volna keresztülvitelét megakadályozni, most azon­ban “semmi sem védi meg Long Island-et a hadsereg terve ellen”, írja a “News­day.” A lap beszámol e terület American Labor Party helyi vezetőjének erélyes tiltako­zásáról. Mrs. Celeste Under­hill, a Shelter Island-i Suf­folk Countybeli adófizetők szervezetének titkárnője “ret­­tenetes”-nek minősítette a tervet. Tiltakozott továbbá Norman Klipp, a Southhold­­község felügyelője, valamint R. Ford Hughes, GOP-vezér is. “Newsday” egy június keltezésű washingtoni itt jelentést idéz a terveire vonatkozó állításainak igazolására. A jelentésben W. A. Carter Jr. ezredes, a hadsereg építkezé­si ágának főnöke, sürgeti és megokolja a telep felállításá­nak múlhatatlan szükséges­ségét. A Plum-szigeten január óta egy katonai különítmény állomásozik. A két régi párt a háborút jelenti, mondja Lamont progresszív szenátorjelölt SYRACUSE, N. Y. — Cor­liss Lamont, az American La­bor Party szenátor­jelölje nagy tömeg előtt beszélt Schenectady, Buffalo és Ro­chester városokban, majd Syracuseban. A városban tartott beszédében Lamont kijelentette, hogy úgy a de­mokrata, mint a republiká­nus párt “a kétpárti politiká­val jóformán a világ összes gengszterkormányait és fa­siszta mozgalmait támogat­ja.” Lamont, aki a Columbia egyetem előadója, azzal vá­dolta a két régi pártot, hogy új világháború katasztró­fáját hozzák Amerikára, “a nagy atomháborút, mely em­berek millióit fogja elpusztí­tani és szétrombolja a civili­zációt.” Azzal vádolta a Truman kormányt, hogy békés megol­dás s a Szovjetunióval való folytatott tárgyalás helyett az atomfegyvereket halmoz­za fel s Japánra és Nyugat­németországra akar támasz­kodni, mint szövetségesekre, mialatt Koreában tovább fo­lyik a pusztítás és öldöklés. Ugyanakkor az amerikai kor­mány politikája a közgazda­ság felbomlását okozza úgy a külföldi szövetséges orszá­gokban, mint itthon. Lamont hangsúlyozta, hogy sem a de­mokrata, sem a republikánus párt nem akarja a szabad emberi jogokat, hanem a gon­dolat ellenőrzését, a szak­­szervezetek elnyomását. Szombaton elnapol­ják a Kongresszust WASHINGTON. — Ernest W. McFarland, a szenátus többségi pártvezetője bejelentette, hogy a Törvényhozás szombatig tel­jesen megtisztítja napirendjét, hogy a pártkonvenciók előtt be­fejezhesse ülésszakát. Úgy a képviselőház, mint a szenátus, miután a McCarran törvény el­len emelt elnöki vétót leszavaz­ták, megszavazott egy javasla­tot, mely 1953 április 30-ig meg­hosszabbítja az ár és bér ellen­őrzését s 1952 szeptember 30-ig az úgynevezett lakbérellenőrzést. Reuther alulmaradt DETROIT.­­ A Ford lokál üzemi bizottságának választásá­ban a munkások ismét bizony­ságot szolgáltattak, hogy ellen­zik Walter Reuther politikáját. A választásban, melyet Reuther emberei a vörösfalás jegyében folytattak le, az összes Reuther jelöltek kibuktak. Reutherék, miután a Ford 600­-as lokál szembehelyezkedett a UAW bérrögzítést és a munka­tempó fokozását elfogadó politi­kájával s ugyanakkor követelte a békés termeléshez való vissza­térést és a koreai háború befe­jezését, az Amerika-ellenes bi­zottságot uszították a Ford lokál vezetőire. Természetesen az Amerika-ellenes bizottság meg­állapította, hogy a Ford lokál választott vezetői “kommunista befolyás alatt állnak.” A bizott­ság lerándulása után Ford saját embereit ültette a lokál élére és a választott vezetőket elmoz­dította. Azóta Reutherék dikta­tórikus alapon irányították a lo­kált, de a választások megmu­tatták, hogy a Ford munkáso­kat nem sikerült megfélemlíte­ni sem a vörösfalással, sem az Amerika-ellenes bizottsággal. AZ ACÉLTRÖSZT KORBÁCSA ! Philip Murray szerint a kisebb acéltársaságok készek elfo­gadható egyezményre, de az acéltröszt “korbácsot tart fölöttük” YOUNGSTOWN, O. — Philip Murray beszédet tar­tott a sztrájkoló youngstowni acélmunkások tömeggyűlésén s kijelentette, hogy “jófor­mán valamennyi kisebb tár­saság és néhány nagyobb is” kész arra, hogy egyezményt írjon alá a szakszervezettel, azonban a legnagyobb társa­ságok “korbáccsal” akadá­lyozzák meg őket. Murray előadta, hogy ezek a társasá­gok csak azért nem merik aláírni az egyezményt, mert úgy a Vasércet, mint más nyersanyagokat illetőleg a nagy társaságokra vannak utalva s azoktól vásárolják nyersanyagaik nagy részét. Az acéltröszt azzal fenyegeti őket, hogy megvonja tőlük ezeket a nyersanyagokat, a­­mennyiben a bérstabilizációs bizottság javaslata alapján szerződést írnak alá a szak­­szervezettel. A múlt hét végén egyez­mény jött létre a Pittsburgh Steel Company és a szak­­szervezet között. A 10 ezer munkást foglalkoztató társa­ság beleegyezett a bérstabili­zációs bizottság által javasolt béremelésbe és a szervezett üzem elismerésébe. Ugyan­csak tárgyalás folyik a Bet­lehem­­­teel és a szakszerve­zet között s hírek szerint ez a társaság is, mely egyike a nagyobbaknak, haj­l­a­n­d­ó egyezményre. Ugyanakkor azonban a U. S. Steel, mely a legnagyobb társaság s mely az acéltrösztöt irányítja, el­zárkózik minden egyezmény elől. Az acéltröszt vezetői e héten tanácskozást tartanak s egyelőre azt a stratégiát folytatják, hogy mindenáron ki akarják kényszeríteni a Taft-Hartley törvény alkal­mazását, illetve a sztrájk le­tiltását, amitől az elnök a választási év miatt húzódozik. Az acéltröszt és az érdekeit képviselő törvényhozókon kí­vül most már a szintén nagy­ipari érdekeket képviselő mozgósítási bizottságok is a Taft-Hartley törvény alkal­mazását akarják, azt hangoz­tatva, hogy a sztrájk­ miatt 9 és félmillió tonna acélterme­lés veszett el. Az automobilgyárak egy­másután szabadságolják a munkásokat az “acélhiány” megokolásával. Nagyobb a valószínűség azonban, hogy ezzel nyomást akarnak gya­korolni a T-H letiltás alkal­mazására. Miután a General Motors már szabadságolt 38.­ 500 munkást, a Ford Társa­ság is bejelentette, hogy hét­főn este ideiglenesen elbocsát 27.500 munkást, akik az au­tomobilok összeállításán dol­goznak. Míg azonban az acél­hiánnyal okolják meg a mun­ka beszüntetését, a valóság az, hogy a társaságok szíve­sen veszik a szünetet, azt re­mélve, hogy ezáltal csökkenni fog a raktárakban felhalmo­zott kész autók száma és az acél áremelésére hivatkozva, később újból emelhetik az automobilok árát is. Bérlevágások Angliában­­ LONDON. — A 39 millió dol­láros John Lewis (nem John L. Lewis!) nagyáruház, a legna­gyobb angol üzlethálózatok egyi­ke, kimondta 10,000 alkalmazott­ja bérének leszállítását, mert pang az üzlet. A 9,800,000 dollá­ros bérlistán ez közel évi 1 millió dolláros “megtakarítást” eredményez. Nyugati jegyzék­­ a szovjetnek LONDON. — Jelentik, hogy a német egységről szóló új jegy­zéket, amelyben Acheson Edén és Schuman múlt hét péntekjén megegyezett, néhány napon be­lül, lehet, hogy már csütörtö­kön, elküldik a szovjet kormány­nak. Egy részrehajlatlan bizott­ság fel­állítását indítványozzák benne, amely kivizsgálná egész Németországban a választások­kal kapcsolatos feltételeket. MÉG EGY RENDŐRÁLLAMTÖRVÉNY Az amerikai demokrácia nemes hagyományait kigúnyo­­ló, megszégyenítő és aláásó Smith, Taft­ Hartley, Első Mc­Carran és Feinberg törvények mellé felkerült most, mint az­ ország törvénye McCarran második szörnyszülötte, a McCar­­ran-Walter bevándorlási és polgárosodási törvény, amelyet helyesebben bevándorlásellenes és polgárjogfosztási tör­vénynek lehet nevezni. Mivel a tőkés sajtó agyonhallgatta e törvény igaz mi­voltának ismertetését, mivel a munkásságot a Wall streeti imperializmusnak kiszolgáló szakszervezeti vezetőség nagy általánosságban nem állt a a törvényjavaslat elleni harc élére, Amerika népe nem ismerte fel e törvény borzalmas mivoltát. És mivel a nép nem tiltakozott eléggé energikusan, a törvényhozás mindkét háza ismét arculcsapta a népet és törvényre emelte e szégyenletes javaslatot. Mit jelent az új McCarran-törvény? Röviden ennyit: Amikor a törvény érvénybe lép, ami hat hónap múlva következik be, az igazságügyminisztérium fogdmegyei feljelentés vagy bármilyen más “indok” alapján eljárást indíthatnak bármely honosított amerikai polgár el­len, a polgárjogától való megfosztására és az országból való deportálására. Nyolcmillió honosított polgár fölött állandóan ott függni a jogfosztás és deportálás Demokles kardja. Szólj egy kritizáló szót a kormány vagy annak politikája ellen, írj alá egy kérvényt a kormányhoz (amely jogot az alkot­mány határozottan megad minden amerikainak) és a kor­mány teljes apparátusa le­csap rád. A hárommillió nem polgár számára pedig azt jelenti az új törvény, hogy bármikor és bármily ürügy alatt deportál­hatják őket. FELLEBBEZÉS PEDIG NINCS! Nincs sok értelme annak, hogy most előhozakodjunk (Folytatás a 2-ik oldalon)

Next