Magyar Krónika, 2015. július-december (2. évfolyam, 7-12. szám)
2015-09-01 / 9. szám
Deák többféle fából számos levélnehezéket készített. Ezek közül talán a leglátványosabb téglatest alakú, alapja cseresznyefából készült, trapéz formára csapott felső élekkel. Az alapra Magyarország koronás kiscímerét ragasztotta a készítője. A pajzs alakú címertest körtefából, a korona fenyőből készült. A címer érdekessége, hogy a jobb oldali mező a szabályos hét helyett nyolcszor vágott. További díszfaragványok is kikerültek Deák keze alól, például gyümölccsel (körtével, almával), tojással vagy éppen virágdíszítésű fapapuccsal ellátott levélnehezékek. Különösen kedvelhette a körtét, hiszen körtefából még remekbe szabott kalapácsot is készített. Legalább három botot is faragott ráérő idejében, az egyiket Wesselényi Miklósnak, az 1838-as nagy pesti árvíz mentési munkálataiban kitűnt hősnek ajándékozta. Az „árvízi hajós” ezzel kapcsolatban a következőket írta Csapody Pálnak 1845. március 18-án: „Ez ama napokért egyetlen, de méltó díszjelem; mert olyan adta, kit méltónak tartok, hogy engem megjutalmazzon.” A Deák által készített faragványok közül azonban kétségkívül a Balassa János sebészprofesszor jobb kezét tenyérrel lefelé mintázó a legfurcsább és egyúttal a legbizarrabb. A faragvány hét centiméter széles, közel tizenhárom centiméter hosszú, fekete, téglatest alakú posztamensen natúr diófából készült. A kar csukló és könyök között van csonkolva, az ujjak hegye a készítés óta letörött. A posztamens alján német nyelvű szöveg olvasható, mely magyar fordításban a következőket rögzíti: „Balassa József professzor kifaragott keze a baráttól és magyar államférfitól, Deák Ferenctől, ahogy ez a faragvány nekem való bemutatása során feleségem, Balassa Teréz anyja, született Schäffler által többször és határozott bizonyítást nyert. München, 1919. december 15-én. Dr. Raffel porosz kormánytanácsos - korabeli rövidítés a szerző által föloldva]. ” (Kis Krisztián Bálint fordítása) A különös faragványt 1920-ban ajándékba küldte el dr. Raffel a Budapesti Királyi Orvosegyesületnek. Később onnan került mai őrzési helyére, a Budapesti Orvostörténeti Múzeumba. S ha ez még mindig nem lenne elég, az egyik budapesti közgyűjtemény Deák által szürke agyagból formált gyümölcsutánzatokkal is büszkélkedhet: két almával és egy fél őszibarackkal. ■ A Batthyány-kormány (1848 - színezett metszet - Weber Henrik rajzai alapján készítette Tyroler József réz- és acélmetsző) Deák Ferenc faragványa Balassa János (1814-1868) professzor kezéről (XIX. század közepe) - a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (Budapest) tulajdona KIS KRISZTIÁN BÁLINT történész