Magyar Krónika, 2015. július-december (2. évfolyam, 7-12. szám)

2015-09-01 / 9. szám

Deák többféle fából számos levél­­nehezéket készített. Ezek közül talán a leglátványosabb téglatest alakú, alapja cseresznyefából készült, trapéz formára csapott felső élekkel. Az alapra Magyar­­ország koronás kiscímerét ragasztotta a készítője. A pajzs alakú címertest körte­fából, a korona fenyőből készült. A címer érdekessége, hogy a jobb oldali mező a szabályos hét helyett nyolcszor vágott. További díszfaragványok is kikerültek Deák keze alól, például gyümölccsel (körtével, almával), tojással vagy éppen virágdíszítésű fapapuccsal ellátott le­vélnehezékek. Különösen kedvelhette a körtét, hiszen körtefából még remekbe szabott kalapácsot is készített. Legalább három botot is faragott ráérő idejében, az egyiket Wesselényi Miklósnak, az 1838-as nagy pesti árvíz mentési munkálataiban kitűnt hősnek ajándékozta. Az „árvízi ha­jós” ezzel kapcsolatban a következőket írta Csapody Pálnak 1845. március 18-án: „Ez ama napokért egyetlen, de méltó díszjelem; mert olyan adta, kit méltónak tartok, hogy engem megjutalmazzon.” A Deák által készített faragványok közül azonban kétségkívül a Balassa János sebészprofesszor jobb kezét tenyérrel lefelé mintázó a legfurcsább és egyúttal a legbi­­zarrabb. A faragvány hét centiméter széles, közel tizenhárom centiméter hosszú, fekete, téglatest alakú posztamensen natúr diófá­ból készült. A kar csukló és könyök között van csonkolva, az ujjak hegye a készítés óta letörött. A posztamens alján német nyelvű szöveg olvasható, mely magyar fordításban a következőket rögzíti: „Balassa József professzor kifaragott ke­ze a baráttól és magyar államférfitól, Deák Ferenctő­l, ahogy ez a faragvány nekem való bemutatása során feleségem, Balassa Teréz anyja, született Schäffler által többször és ha­tározott bizonyítást nyert. München, 1919. december 15-én. Dr. Raffel porosz kormány­­tan­ácsos - korabeli rövidítés a szerző által f­öloldva]. ” (Kis Krisztián Bálint fordítása) A különös faragványt 1920-ban aján­dékba küldte el dr. Raffel a Budapesti Ki­rályi Orvosegyesületnek. Később onnan került mai őrzési helyére, a Budapesti Or­vostörténeti Múzeumba. S ha ez még mindig nem lenne elég, az egyik budapesti közgyűjtemény Deák által szürke agyagból formált gyümölcsutánza­tokkal is büszkélkedhet: két almával és egy fél őszibarackkal. ■ A Batthyány-kormány (1848 - színezett metszet - Weber Henrik rajzai alapján készítette Tyroler József réz- és acélmetsző) Deák Ferenc faragványa Balassa János (1814-1868) professzor kezéről (XIX. század közepe) - a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum (Budapest) tulajdona KIS KRISZTIÁN BÁLINT történész

Next