A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)
47-48. szám - Szakirodalom - Egyleti közlemények
1936. XI. 22. A Magyar Mérnök- és Énitész-Egylet Közlönye tengelykapcsoló, Hanauer-féle készülék, galvanométer, Arontée számláló, kötélhajtás mintája fából, foggörbe szerkesztési mintája fából, hangtani készülék sípokhoz, régi csapos fekvő gőzgép, kéthengerű gőzmotor, vízmutató, összesen 14 db. 3. Fényképfelvételek és nyomtatványok összesen 5 db. Együttesen Kor. 1805.08 és P 482.20 leltári értékben. 58. Schön Győző m. kir. kormányfőtanácsos, a Székesfővárosi Gázművek helyettes vezérigazgatója útján sógornőjének, özv. Szlovikovszky Emilnének ajándéka. Szlovikovszky Emil bányamérnöki oklevele, kelt 1894-ben Selmecbányán, a M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia nagy függő pecsétjével. SZAKIRODALOM. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. (Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgyszintén az ismertető kéziratokat is szíveskedjenek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére. Budapest, IV. ker., Reáltanoda utca 13—15. szám. 11 em. küldeni.) Der gegenwartige Stand des Wettbewerbes zwischen Elektrizitat und Gas. Von Dr. Ing. Günther Nimsch. Verlag Konrád Triltsch. Würzburg. 1935. 138 1. 1!7 ábrával. A gázfőzés és a villamos főzés problémája körül nálunk is feléledt vita e doktori értekezésnek készült tanulmányt időszerűvé és különösen érdekessé teszi. Vizsgálva a kérdés felvetődésének okát, a két energia elterjedését s alkalmasságát különösen a háztartásokban, foglalkozik a gáz és a villamos áram figyelembevételével, a termelési költségek alakulásával s ezzel kapcsolatosan az árkérdéssel. Megállapítja, hogy a háztartás melegellátása terén a villamos áram a helyén van s hogy akkor is versenyképes tud maradni, ha a főzést az állandó költségeknek ténylegesen ráeső részében is részeltetjük, különösen akkor, ha tárolók által a vízmelegítés feladatát is ellátja. Sőt átveheti a gáz szerepét gazdaságosan még akkor is, ha a leállított gázgyár tőketerheit is viselnie kellene. Nem tudt azonban versenyezni a gázzal a nagykonyhák (kaszinók, éttermek, kórházak) stb. terén, mert itt az egyidejűség már nagy , így az állandó költség tényezője megnő. Nehéz a gáz helyzete viszont a finomító vas- és fémiparban, a kerámiai iparban, ahol a villamos áram egyéb tulajdonságai az árkérdést mellékessé tehetik. Végül úgy véli, hogy a kisebb városok egészének, valamint a nagy városok mellékutcáinak közvilágítása még sokáig a gáz feladata lesz. Jelentős az a megállapítása is, hogy a gázgyárak nem sok reménységgel nézhetnek a gázfűtés, mint új munkaterület felé, mert ezzel a kihasználási óraszámuk, melynek tekintetében pedig ma nagy előnyben vannak a villamos művekkel szemben, lényegesen leromlana. A művet érdemes elolvasni mindazoknak, akiket a gázgyárak jövője és a két közmű versenye érdekel. A kiállítás kifogástalan. Borús Ferenc: Egyleti közlemények. Előzetes értesítés. A mű- és középítési szakosztályok elnöksége az 1936/39. években tervszerűen előkészített előadások keretében kívánja megvitatni mindama kérdéseket, melyek a mai kor építészeit országos viszonylatban érdeklik. Az előadások és előadók pontos felsorolását Közlönyünkben idejében fogjuk közzétenni. A változtatás jogának fenntartásával alábbiakban megadjuk az előadások főcímeit: 1. Szervezési kérdések. 1. Az építészi hivatás meghatározása. 2. Külföldi építész szervezetek. 3. Hazai építész szervezetek. 4. Az építészi munka értéke. 5. Magasépítési közigazgatás. 6. Együttműködés a többi szellemi foglalkozások rendjével. 7. Kapcsolatkiépítés az ifjúsággal. 8. Együttműködés az építőipar és kereskedelemmel. 9. Együttműködés a külfölddel. Építészdiplomácia. 10. Kapcsolat a nyilvánossággal. Propaganda. 11. Építészi jogszabályok. 12. Az építésztovábbképzés kérdése. 13. Az építész etika. 14. Építkezések tőkeellátása és adópolitikája. II. Technikai és művészi kérdések. 1. Lakásépítés. 2. Társadalompolitikai építkezések. 3. Mezőgazdasági építkezések. 4. Ipari építkezések. 5. Közlekedésügyi építkezések. 6. Közegészségügyi építkezések. 7. Kultúrpolitikai építkezések. 8. A közigazgatás egyéb építkezései. 9. Nemzetvédelmi építkezések. 10. A magyar műemlékvédelem. 11. Épületszerkezetek fejlődési iránya. Anyagok. 12. Telepítés és falufejlesztés. Községrendezés. 13. A faluépítészet egészségügye. 14. Városrendezés. 15. Vidékrendezés. (Landesplanung. 16. Országrendezés. 17. Kapcsolat kiépítése a társművészetekkel. 18. Népművészet felkarolása, óvása és helyes fejlesztése. 19. A külföldi jelenkori építészet fejlődésének iránya. 20. Nemzeti vagy nemzetközi stílus kérdése. 21. Az építészet tudományos irodalmának szemléje. 22. Az építészeti oktatás iránya. 23. Az építészi műnyelv tisztasága. Mű- és középítési szakosztályok elnöksége. Kandó Kálmán síremléke. Közlönyünk legutóbbi számában beszámoltunk Kandó Kálmánnak a Kerepesi úti temetőben felállított síremlékavató ünnepségéről. Most a művészi síremlék fényképét mutatjuk be. Az emlékmű tervezői munkáját Walder Gyula elnök urunk önzetlenül vállalta s érte leghálásabb köszönetünknek adunk kifejezést. Kedves kötelességünknek teszünk eleget, amikor hálával emlékezünk meg mindazoknak a vállalatoknak az áldozatkészségéről is, amelyek az anyagi eszközök rendelkezésünkre bocsátásával az emlékmű felállítását lehetővé tették. Ezek a vállalatok a következő összegekkel járultak hozzá a költségekhez: a Ganz és Társa RT. 4000.1 pengővel, a Dunántúli Villamossági R. T. 2000.— pengővel és a B. Sz. K. R. T. 1000 pengővel. Köszönettel kell adódnunk továbbá a síremlék létesítésének előkészítésén fáradozó tagtársainknak, akik önzetlen munkásságukkal, az emlékmű megvalósításában nagy odaadással működtek közre. Ennek a bizottságnak a tagjai Chatel Vilmos elnöklete alatt következő tagtársaink voltak: Hoór Tempis Mór dr., Klein Ferenc, Korbuly Károly, Madarász Viktor, Naszályi József, selmeczi Pöschl Imre, Tuzson Tibor és vitéz Verebély László. Az emlékmű Müller Ernő kőfaragómester, kormányfőtanácsos műhelyében készült. SZEMÉLYI HÍREK. A Kormányzó Úr Jakabffy Zoltán tagtársunkat miniszteri osztályfőnökké nevezte ki és megengedte, hogy Schodits Linos tagtársunknak az iparoktatás terén kifejtett értékes munkásságáért elismerése tudtul adassék. A Kormányzó Úr vitéz Verebély László tagtársunknak a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, vitéz Lajthay Jenő tagtársunknak pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta. * •mmmmmm^^W^^-.,/: •... • - - - p " -.c-y