A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 70. évfolyam (1936)

47-48. szám - Szakirodalom - Egyleti közlemények

1936. XI. 22. A Magyar Mérnök- és Énitész-Egylet Közlönye tengelykapcsoló, Hanauer-féle készülék, galvanométer, Aron­té­e számláló, kötélhajtás mintája fából, foggörbe szerkesz­tési mintája fából, hangtani készülék sípokhoz, régi csapos fekvő gőzgép, kéthengerű gőzmotor, vízmutató, összesen 14 db. 3. Fényképfelvételek és nyomtatványok összesen 5 db. Együttesen Kor. 1805.08 és P 482.20 leltári értékben. 58. Schön Győző m. kir. kormányfőtanácsos, a Székes­fővárosi Gázművek helyettes vezérigazgatója útján sógor­nőjének, özv. Szlovikovszky Emilnének ajándéka. Szlovi­kovszky Emil bányamérnöki oklevele, kelt 1894-ben Selmec­bányán, a M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia nagy függő pecsétjével. SZAKIRODALOM. Könyvismertetések, bírálatok. Rovatvezető: Dr. LÓSY-SCHMIDT EDE, egyleti könyvtárnok. (Az ismertetésre szánt könyveket lehetőleg két példányban, úgy­szintén az ismertető kéziratokat is szíveskedjenek a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Könyvtára, illetőleg a rovatvezető címére. Budapest, IV. ker., Reáltanoda­ utca 13—15. szám. 11 em. küldeni.) Der gegenwartige Stand des Wettbewerbes zwischen Elektri­zitat und Gas. Von Dr. Ing. Günther Nimsch. Verlag Konrád Triltsch. Würzburg. 1935. 138 1. 1!7 ábrával. A gázfőzés és a villamos főzés problémája körül nálunk is feléledt vita e doktori értekezésnek készült tanulmányt időszerűvé és különösen érdekessé tes­zi. Vizsgálva a kérdés felvetődésének okát, a két energia elterjedését s alkalmassá­gát különösen a háztartásokban, foglalkozik a gáz és a vil­lamos áram figyelembevételével, a termelési költségek alaku­lásával s ezzel kapcsolatosan az árkérdéssel. Megállapítja, hogy a háztartás melegellátása terén a villamos áram a he­lyén van s hogy akkor is versenyképes tud maradni, ha a főzést az állandó költségeknek ténylegesen ráeső részében is részeltetjük, különösen akkor, ha tárolók által a vízmelegítés feladatát is ellátja. Sőt átveheti a gáz szerepét gazdaságosan még akkor is, ha a leállított gázgyár tőketerheit is viselnie kellene. Nem tudt azonban versenyezni a gázzal a nagykony­hák (kaszinók, éttermek, kórházak) stb. terén, mert itt az egyidejűség már nagy , így az állandó költség tényezője megnő. Nehéz a gáz helyzete viszont a finomító vas- és fém­iparban, a kerámiai iparban, ahol a villamos áram egyéb tulajdonságai az árkérdést mellékessé tehetik. Végül úgy véli, hogy a kisebb városok egészének, valamint a nagy városok mellékutcáinak közvilágítása még sokáig a gáz feladata lesz. Jelentős az a megállapítása is, hogy a gázgyárak nem sok reménységgel nézhetnek a gázfűtés, mint új munkaterület felé, mert ezzel a kihasználási óraszámuk, melynek tekinteté­ben pedig ma nagy előnyben vannak a villamos művekkel szemben, lényegesen leromlana. A művet érdemes elolvasni mindazoknak, akiket a gáz­gyárak jövője és a két közmű versenye érdekel. A kiállítás kifogástalan. Borús Ferenc: Egyleti közlemények. Előzetes értesítés. A mű- és középítési szakosztályok elnöksége az 1936/39. években tervszerűen előkészített elő­adások keretében kívánja megvitatni mindama kérdéseket, melyek a mai kor építészeit országos viszonylatban érdeklik. Az előadások és előadók pontos felsorolását Közlönyünk­ben idejében fogjuk közzétenni. A változtatás jogának fenn­tartásával alábbiakban megadjuk az előadások főcímeit: 1. Szervezési kérdések. 1. Az építészi hivatás meg­határozása. 2. Külföldi építész szervezetek. 3. Hazai építész szervezetek. 4. Az építészi munka értéke. 5. Magasépítési közigazgatás. 6. Együttműködés a többi szellemi foglalko­zások rendjével. 7. Kapcsolatkiépítés az ifjúsággal. 8. Együtt­működés az építőipar és kereskedelemmel. 9. Együttműkö­dés a külfölddel. Építészdiplomácia. 10. Kapcsolat a nyilvá­nossággal. Propaganda. 11. Építészi jogszabályok. 12. Az építésztovábbképzés kérdése. 13. Az építész etika. 14. Épít­kezések tőkeellátása és adópolitikája. II. Technikai és művészi kérdések. 1. Lakásépítés. 2. Társadalompolitikai építkezések. 3. Mezőgazdasági épít­kezések. 4. Ipari építkezések. 5. Közlekedésügyi építkezé­sek. 6. Közegészségügyi építkezések. 7. Kultúrpolitikai építkezések. 8. A közigazgatás egyéb építkezései. 9. Nem­zetvédelmi építkezések. 10. A magyar műemlékvédelem. 11. Épületszerkezetek fejlődési iránya. Anyagok. 12. Telepí­tés és falufejlesztés. Községrendezés. 13. A faluépítészet egészségügye. 14. Városrendezés. 15. Vidékrendezés. (Lan­d­esplanung.­ 16. Országrendezés. 17. Kapcsolat kiépí­tése a társművészetekkel. 18. Népművészet felkarolása, óvása és helyes fejlesztése. 19. A külföldi jelenkori építészet fejlődésének iránya. 20. Nemzeti vagy nemzetközi stílus kér­dése. 21. Az építészet tudományos irodalmának szemléje. 22. Az építészeti oktatás iránya. 23. Az építészi műnyelv tiszta­sága. Mű- és középítési szakosztályok elnöksége. Kandó Kálmán síremléke. Közlönyünk legutóbbi számá­ban beszámoltunk Kandó Kálmánnak a Kerepesi­ úti temető­ben felállított síremlékavató ünnepségéről. Most a művészi síremlék fényképét mutatjuk be. Az emlékmű tervezői munkáját Walder Gyula elnök urunk önzetlenül vállalta s érte leghálásabb köszönetünknek adunk kifejezést. Kedves kötelességünknek teszünk eleget, amikor hálá­val emlékezünk meg mindazoknak a vállalatoknak az ál­dozatkészségéről is, amelyek az anyagi eszközök rendelke­zésünkre bocsátásával az emlékmű felállítását lehetővé tet­ték. Ezek a vállalatok a következő összegekkel járultak hozzá a költségekhez: a Ganz és Társa R­­T. 4000.1 pengő­vel, a Dunántúli Villamossági R. T. 2000.— pengővel és a B. Sz. K. R. T. 1000 pengővel. Köszönettel kell adódnunk továbbá a síremlék létesíté­sének előkészítésén fáradozó tagtársainknak, akik önzetlen munkásságukkal, az emlékmű megvalósításában nagy oda­adással működtek közre. Ennek a bizottságnak a tagjai Chatel Vilmos elnöklete alatt következő tagtársaink voltak: Hoór Tempis Mór dr., Klein Ferenc, Korbuly Károly, Mada­rász Viktor, Naszályi József, selmeczi Pöschl Imre, Tuzson Tibor és vitéz Verebély László. Az emlékmű Müller Ernő kőfaragómester, kormányfőta­nácsos műhelyében készült. SZEMÉLYI HÍREK. A Kormányzó Úr Jakabffy Zoltán tagtársunkat minisz­teri osztályfőnökké nevezte ki és megengedte, hogy Scho­dits L­inos tagtársunknak az iparoktatás terén kifejtett érté­kes munkásságáért elismerése tudtul adassék. A Kormányzó Úr vitéz Verebély László tagtársunknak a Magyar Érdemrend Középkeresztjét, vitéz Lajthay Jenő tagtársunknak pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét adományozta. * •mmmmmm^^W^^-.,/: •... • - - - p " -.c-y

Next