A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 71. évfolyam (1937)
9-10. szám - "Magyar Műszaki Múzeum"
68 A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye LXXI. köt. 11—12. szám. A fenti adatok a balatoni nagyobbarányú fejlődés beszédes bizonyítékai, de amellett tájékoztatnak annak a nagyarányú erőfeszítésnek eredményességéről is, amelyet a M. kir. Balatoni Intéző Bizottság a balatonmenti építkezések korszerű irányítása érdekében kifejt. Eme tervszerű, szívós törekvés során 1936. évben az igen eredményes balatoni villaterv pályázatok után, további lépéseket tett a m. kir. Balatoni Intézőbizottság és a Balatonvidék népi építészete címen újabb gazdagon illusztrált kiadmányt adott közre, melyben a balatoni ősi szépségű falusi házak egész sorát mutatja be, hogy a célszerűség jegyében épülő korszerű villatervek formáiban a bűbájos magyaros népies formák életrekelését is elősegítse. Huber József képfaragó, Huber József mult századbeli szobrászatunk egyik figyelemreméltó képviselője volt. Euróban Canova és Thorvaldsen klasszikus törekvéseit mindenütt utánzó művészi áramlat részint Rómán, részint pedig Bécsen keresztül jutott hazánkba és ezt az utóbbi utat járta meg szobrászunk is. 1777-ben született Pozsonyban. Atyja, Ferenc, ki maga is képfaragó volt, már 12 éves korában műhelyébe vette. Tanulmányait apjának 1790-ben bekövetkezett halála után Bécsben folytatta és kisebb megszakításokat nem tekintve, 1810-ig a császárvárosban dolgozott. Ekkor Franciaországba ment és négyéves ottartózkodása alatt a Louvre épületszobrászati díszítésének munkálataiban is részt vett. 1814-ben újra Bécsben, majd további négy éven keresztül különböző városokban bukkan fel, végül 1818-ban Pesten végleg letelepszik. Itt kiterjedt, épületplasztikai, díszítő és temetőművészeti munkásságot fejtett ki, melynek ismertetésére ehelyütt nem térünk ki, csak utalunk az idevágó főbb irodalomra. Célunk ugyanis az, hogy bemutassuk Fábry Jánosnénak ( 1838. 1. á.br.) a vízivárosi temetőben még ma is álló síremlékét, melynek mesterét Huber Józsefben sejtjük. Nemcsak a síremlék jellege — az emlékműre támaszkodló nőalak, amint szomorúan hajtja kezére fejét — egyezik meg a Huber által készített Schmidt Karolina ( 1832. 2. áibr.) síremlékével, hanem a gyászoló nő testére letzik Albert: A régi Buda-Pest építőművészete (1909—13.) Bayer József: Huber József képfaragóról. (Pestbudai almanach 1919. Szerk. Schoen Arnold. 89. oldal.) Lyka Károly: A táblabíró-világ művészete. 1922. borított lepel fedőkezelése is ugyanarra a szobrászkézre, de legalább is ugyanarra a műhelyre enged következtetni. Az emlékmű művészi értéke az akkori, amúgy is erősen alászállott átlagot nem múlja felül, de mint szobrászunk utolsó neki tulajdonítható munkája, Budapest művészetének történetében jelentőséget nyer. Huber József pedig már csak azért is megérdemli, hogy megemlékezzünk néha róla, mert művei abban a korban születtek meg, amikor az önálló magyar szobrászat első szerény képviselői tudatosan — mint Ferenczy — vagy tudat alatt — mint bizonyára Kluber József és sok más szerényebb művészetű mestertársa - hazai szobrászatunk alapköveinek lerakásával nemzeti öntudatunk felélesztésében elvitathatatlan érdemeket szereztek. Ifj. Csemegi József. 1. ábr. Fábry Jánosné síremléke. 2. ábr. Schmidt Karolina síremléke. Magyar Műszaki Múzeum, 1921—1937. Rovatvezető: Dr. Lósy-Schmidt Ede. JV., (ill.821-től kezdve I.XX.) közlemény. A Magyar Műszaki Múzeum részére felajánlott és beérkezett adományok. 83. Balog Emil, nyug. Beszkürt igazgatóhelyettes ajándéka: a budapesti Margithíd leírása és rajzai. Budapest, 1879. Szerkesztette: Eckermann Ede. 84. Medvey Arthur gépészmérnök, a Szfér. Gázművek műszaki főtanácsosának ajándéka: magyar és német nyelvű, repülőszakmai könyvek (13 drb). 85. A M. Kir.József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem II. Hídépítéstani Tanszéke részéről dr. Mihailich Győző tanár ajándéka: 1. Dr. Kherndl Antal m. kir. udvari tanácsosnak, ny. műegyetemi nyilv. r. tanárnak, a Kir. József Műegyetem tanácsa nevében 1915-ben átnyújtott műszaki doktori oklevele. — 2. Kherndl Antalnak, a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem által 1910-ben adott bölcsészdoktori oklevele. — 3. Zürichi műegyetemi oklevele 1864-ből. — 4. Akadémiai levelező- és rendes tagsági oklevele 1884-ből, illetőleg 1898-ból. — 5. 25 éves tanári jubileuma alkalmával a mű-