A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 72. évfolyam (1938)
31-34. szám - Bierbauer Virgil: Repülőterek építészete II.
LXXII. kötet, 31—34. szám, Budapest, 1938 augusztus 14. A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYE OFFIZIELLES ORGAN DES UNGARISCHEN INGENIEUR- UND ARCHITEKTEN-VEREINES BUDAPEST, IV., REÁLTANODA-UTCA 13—15 ALAPÍTÁSI ÉV: 1866 TELEFON: 185-330 GRÜNDUNGSJAHR : 1866 Melléklete: „A MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET KÖZLÖNYÉNEK HAVI FÜZETEI" TARTALOM: Repülőterek építészete. Dr. ing. Bierbauer Virgil. 277. oldal. SZEMLE. Rovatv.: Dr. Lengyel Béla. A trollybus Angliában. Boros Ferenc. 283. oldal. EGYLETI KÖZLEMÉNYEK. Személyi hírek. 284. oldal — Nemescsói Sztrókay István. 284. oldal. — A Világenergia Konferencia budapesti látogatása. 284. oldal. — Tudósítás a választmány június 22-iki üléséről. H. J.-t. 285. oldal. TECHNIKA ÉS KÖZGAZDASÁG. Tanulmány a kötelező építészi díjszabásról. Dörre Endre. 285. oldal. Repülőterek építészete. Dr. ING. BIERBAUER VIRGIL. II. közlemény. (Befejezés.) IV. A budapesti repülőtér forgalmi épületének ismertetése után befejezésül ismertetni kívánom a legutolsó években megindult nagyarányú repülőpályaudvarépítkezéseket, hogy így összefoglaló képet nyújtsunk korunk építészetének e nagy és egészen újszerű területéről. Az 1937. évben elkészült legnagyobbszabású repülőtéri épület a Paris Le Bourget, melyet George Labro tervezett. A 8 millió frank költséggel felépített épület hosszoldalával követi a repülőteret. Útfelőli oldalát 240 m hosszban hatalmas csarnok foglalja el. A 17,5 m szélességű csarnokot héjboltozat szerkezete szakaszokra osztja. A boltozatok ívmagassága igen kicsi, azokban a felső világítás céljából 18.000 db. kerek üvegtéglát helyeztek el. A csarnok baloldali végét a légifuvarozás tércsoportja foglalja el, ahhoz csatlakozik az utaspodgyászkezelő tér, amely már szomszédos a középső nagy csarnokrésszel, itt van a főbejárat, ezzel szemközt kétkarú díszlépcső vezet az I. emeleti ünnepi váróterembe, amelyet felvonóval is el lehet érni. Innen a repülőtérre csak keskeny folyosón keresztül lehet reá látni. A középcsarnokon túl ismét kb. 100 m hosszú épületrész szolgál az elutazók számára. Az épületnek a repülőtér felőli oldalát a földszinten vámhivatalok, érkezési és indulási várótermek, vállalati irodák stb. töltik ki. A középütt előrenyúló épületrészben a parancsnoki torony alsó részében a légiszolgálattal kapcsolatos irodák nyertek elhelyezést. Az utasok váróterme csak a vámellenőrzés érintésével érhető el, tehát a kísérők számára már hozzáférhetetlen. Az első emeleten irodákat találunk, a jobboldali végen kis szállót. A második emeletre került az időjelzés-híradószolgálat és itt van ez elutazási oldalon az étterem is. Az emeleti helyiségek előtt függőfolyosók húzódnak el, a legfelsőbb terrasznak a boltozatok előtti részen lépcsős tribünszerű kiképzése van. Középütt a parancsnoksági torony nyúlik a magasba. (20. ábra.) Az igen hosszú épület a repülőtér felé kétemeletes pillérek között végig üvegezett homlokzattal néz; az út felőli oldala hatalmas vasbetonrácsos szerkezetével egészen más, szinte ellentétes jellegű.23 Az épület belsejének formaadása igen egyszerű, franciásan jóízlésű, és egyik példája a ma Párizsban divatozó klasszicizáló építészetnek. A Párizs-Le Bourget repülőtérrel kapcsolatban még a következők érdemelnek megemlítést. A repülőtér 12 km-re van Párizs középpontjától, az operától és a Párizst jellemző súlyos forgalmi viszonyok közepette, csak körülményesen és nagy idővesztességgel érhető el. És ezért már több év óta dolgoznak olyan nagyszabású kivezető út kialakításán, mellyel a repülőtér forgalmi helyzete megjavítható.24 Cassan építész és a francia aeroklub légiforgalmi bizottsága a régi le bourgeti repülőtérnek ilyetén módon való újjáalakítását nem látta a kölségekkel arányban állónak. Cassan egyik 1936. év őszén közzétett tanulmányában a Versailles melletti, a XVII. században létesített nagy vízmedence közelébe eső területet hozta javaslatba Párizs korszerű repülőterének elhelyezésére. Az említett vízmedence 3000 m illetve 3800 m hosszú sikló felületű leszállómedencévé lett volna bővíthető és annak partján nyerhetett volna elhelyezést a 2000X 2500 m alapterületű szárazföldi repülőtér. A párizsi repülőtérnek e helyen és ily módon való megépítése a legkülönbözőbb előnyökkel járt volna. A repülőtér jól használható utakon 18 km-re került volna Párizstól, és a nagyobb távolság ellenére is a kocsiforgalom nemcsak simábban, de gyorsabban is lett volna lebonyolítható. Ezenfelül a repülőtér mellett húzódik el a Paris—Le Mans villamos gyorsvasút, amelynek 150 km-es átlagsebességű vonataival a Gare de Montparnasse 10 perc alatt lett volna elérhető. A repülőtérnek itt és ily módon való kialakítása azonban főként azzal az óriási előnnyel járt volna, hogy az Afrikából vagy Amerikából érkező óceánjáró repülőgépek közbeeső kikötés nélkül, tehát 30—60 perccel előbb érkezhettek volna Párizsba és így a párizsi repülőtér valóban elsőnek valósította volna meg az Aerogare mondiale-t.25 Ezzel kapcsolatban említem meg azt, hogy ugyanez a gondolat, az egy helyen megvalósított vízi és szárazföldi repülőtér gondolata, foglalkoztatja Rómát is. Az új nagy római repülőtér helyét a Rómából Ostiába 23 V. ö. Travaux, 1937. évf. 463. lap. 2* V. c. Urbanisme, 1935. évf. 46. lap., Tér és Forma, 1938. évf. 3. old. 25 Architecture d'Aujourd'hui 1936. évf. 9. sz. 55. old. és ugyanez 1937. évf. 5—6. sz. 65. lap.