Magyar Nemzet, 1965. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
Szeria, 1065. december 116. Futóhomok — aranyhomok A pátriárka fia A lobogó öregembernek csöndes fia van. Csöndesebb, nyugodtabb, hűvösebb. Arcra, termetre valamit hasonlít a pátriárkára — kék szeme körül ott van ugyanaz a derűs kis fény —, de sokkal tartózkodóbb, zártabb, szigorúbb ember. A termelőszövetkezet irodájában találom, egy hideg és pipafüst-szagú teremben. Gyűlés volt, s az emberek itt még pipáznak, de a falusias pipafüst-szagtól sem olyan meghitt a hely, mint öt kilométerre odébb, ahol Biró Károly, a hetvenkét esztendős brigádvezető lobogott: — Gyerekem, gyerekem... Biró Zoltán főagronómus, az apa főnöke, egy, tárgyalásból lép ki, amelyet a talajjavítók fiatal mérnökével folytat a tavaszról, amikor a gépek nekierednek a homoknak, feltúrják és előkészítik az új szőlőültetést. Apa és fia között ez az első rokoni vonás: egyik sem hajlandó abbahagyni a homokkal való verejtékes vesződést, de mind a ketten másképpen csinálják. A pátriárka valami ősi, paraszti szenvedéllyel, a fia árkus papírokra görnyedve, kissé kiverestett szemhéjakkal s valami enyhe türelmetlenséggel. — Az édesapjától jöttem — mondom —, vele már jól kibeszélgettem magam. — Miről? — A homokról... — Üzent valamit apám? — Az édesapja nem üzent. A mama viszont azt üzente, hogy menjen haza, mert kész az ebéd... Leül az asztal mellé s kinéz az ablakon. Odakdrin már alig süt a téli nap, feltámadt a szél s zörgeti a tört kukoricaszárat. A szövetkezeti központ körül néhány kis tanyai épület, azon túl kétezerötszáz hold homok, vadvíz, kert és szőlő. — Az ebéd ráér... Beszél, írunk a homokról... *" Négyszáz öregember A kétezerötszáz hold — ezt még a pátriárkától tudom — így oszlik meg: ötszáz a szőlő, háromszáz az öntözött kert, a többi szántó, kevés legelő és kaszáló. — Ssz ember? Hivatalos hang, a mondat végén egy kis szemérmes lejtéssel: — A szövetkezetnek ötszáz tagja van. — Kétezerötszáz holdra ez nagyon szép. — Lenne... De az ötszáz tagból négyszáz nyugdíjas. Marad száz. Ez a száz ember nem tudna megbirkózni a kétezerötszáz holddal, ha nem segítenének a gépek... De segítenek ... És magunk is iparkodunk segíteni magunkon. Amint hallotta, éppen a talajjavítókkal tárgyalunk. Ezt a talajt fenekestül fel kell forgatni, ha akarunk vele valamit kezdeni. A fiú mögött mindegyre ott lobog az apa árnyéka. (Ha beleállt az ember forgatni a homokot, néha egyszerűen elnyelte. Még jó vót, ha arra járt valaki s meglátta a meredező ásónyelet, azután kiásta az embert. Ahol domb vót, ott homok vót, ahol lapos, ott meg víz. Alattunk tenger van.) S a fiú most pontosan azt mondja, mint az apja, mintha egy láthatatlan telefonzsinóron üzenetet kapott volna, vagy titkos hullámok segítségével: — Alattunk tenger víz tem. — A homokon jó a víz. — Ha föl tudjuk hozni... Emlékszik a »Megszállottak« című filmre? — Emlékszem. — Na, mi ugyanazokkal a csőkutakkal akarjuk öntözni a homokot. Tizenöt méter mélyre se kell lemenni s ott a víz... Ha fölhozzuk. Itt beletúr a hajába. Most látom, hogy a haja pontosan úgy ritkul, mint a pátriárka hófehér, hosszú hajzata, elöl széles karéjban csúszik hátra a koponyatető felé, de a főagronómus homlokán még nem érte el az első varrat vonalát. A fiú harminckét évvel fiatalabb az apjánál s két ujjnyival az apja mögött jár kopaszodásban. — Az édesapja azt mondta, hogy a szőlőt is öntözni akarja. — Fogom... öntözni fogom. Kemény, magabiztos hang, merőben más csengése van, mint a pátriárka regényes dobogásának. Az ökle is pontosan úgy legyint az asztalra: — Persze, a kertészet is van olyan fontos... A fiú eleinte szőlész volt, Budapesten végzett s dolgozott Kecskeméttől Egerig több állami és célgazdaságban s akkor jött haza, amikor hívták. Itthon aztán, már agronómusi beosztásban, elvégezte levelező tagozaton a kertészetet is. Tizenkét fiatalember — Melyiket tartja előbbrevalónak: a szőlőt, vagy a kertet? — A szőlő itt fél évszázados hagyomány... A szőlő volt az első kultúrnövény ezen a tájon és a gyümölcsfa. Jó kultúrnövény volt, aki bírta vele a munkát, nem bánta meg. — És a kerti zöldség? — Mi úgy találjuk, hogy abból is lehet annyi hasznot kivenni, mint a szőlőből. A szőlő évek alatt fordul termőre, de akkor azután sokáig bírja. — Meddig él a szőlő? — Ha gondozzák, elél száz évig is... Azután arról beszélünk, hogy az ötszáz hold szőlőből háromszázötven hold régi ültetésig, szűk sorközökkel. (Azért jártak benne az ötösével egymás elé fogott lovak.) Az új ültetés már széles sortávot kapott, ott már eljár a könnyű traktor. A kertet és a kerti veteményt úgy ülteti az ember, ahogyan akarja s itt már úgy akarja, hogy géppel lehessen művelni. — Mégis — mondom komokan, mert izgat ennek a negyvenéves főagronómusi rangra emelkedett fiatal homokszelidítőnek rendületlen nyugalma — a kertészetben, akármilyen mértékben gépesítik is, emberre van szükség. — Ami azt illeti, emberi munkaerőben is gyarapodunk. — Az előbb azt mondta, hogy a szövetkezetben négyszáz nyugdíjas van és mindössze száz dolgozó. — Azok egy része is öreg... Apám hetvenkét éves. Brigádvezető. — Hol a gyarapodás? — Van tizenkét fiatal, aki ide kötötte a sorsát. Igaz, nagyobbára olyanok, akiknek másutt nem sikerült a beiskolázás, de fiatalok és tanulni akarnak. Bejön a titkárnő — a tanulékony falu hamar elleste ezt a városi szokást — és feketét hoz. Nyúlánk, sötétszőke, hamuszürke pullóverben és kurtaszárú divatos kiscsizmában van. Amikor kimegy és amíg isszuk a kávét, a főagronómus int: — Ez a fiatalasszony is kinn kezdte a kertészetben. Azután férjhez ment s be kellett hozni adminisztrátornak, nehogy a férje is elmenjen. Sehogy sem akar kikerekedni bennem a pátriárka fiának szigorú, száraz, okoskodó igazsága. Négyszáz nyugdíjassal és száz idősödő parasztemberrel szemben tizenkét fiatal, Úigy vélem, az arány egyenest nyomasztó. A főagronómus védőállást vesz fel s kedvvel hadakozik, mint egy jó vívó. — Az a tizenkét fiatalember, aki itt van és itt marad, nagyon sokat tud tenni. Nem kétkezi kerti munkások, lesznek, hanem tanult kertészek. Szép szakmát tanulnak, s a szép szakma vonzó ezen a vidéken. Ennek a mesterségnek itt gyökerei vannak. Gépekkel dolgozunk, csőkutakkal öntözünk és elérjük, hogy virágozzék az egész homok. Az egész homok... Valaha élt Cegléden egy ember, aki megálmodta a homok virágzását, iskolát alapított az álmai megvalósítására s azóta is hány ilyen szigorú, zárt, száraz homoki ember gyötrődött evvel a könnyű, szélfútta arannyal, amelyből olyan nehéz lefejteni az igazit. Egyszerre lezuhan az este. A pátriárka tanyáján, a konyhában már szikkadt lehet az ebéd, talán robog is valamelyik nyaktörő úton: a hetvenkét éves brigádvezető a Jana nyergében az engedetlen gyerekért Nagyon hideg van, a pipafüst már hideg és keserű. — Ha nyáron erre jár — mondja a pátriárka fia — meglátja, mit ér az a tizenkét ember. És mennyivel többen is lesznek... Zörög a száraz, megszedett kukorica. Zeng a fagy. Arra gondolok, amíg csúszkálunk kifelé az útra, hogy a pátriárka és kortársai elkezdték meghódítani a homokot. Most a homok kezdi visszahódítani az embert. Szerényen, szívósan, egy pátriárka fehér lobogásával és egy agronómus akaratával, hitével és bizakodásával. Baráti Géza Maffisfípmzrt Több közgazdászt igényel a fejlődő magyar vegyipar A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete és a Nehézipari Minisztérium, kedden ankéton vitatta meg a vegyipar közgazdászaival a vegyipari harmadik ötéves terv céljait, és azokat a feladatokat, amelyek a terv teljesítésében a közgazdászokra várnak. Lévai Tamás, a minisztérium vegyipari beruházási főosztályának helyettes vezetője arra hívta fel a közgazdászok figyelmét, hogy a terv célja továbbra is a vegyipar gyorsított ütemű fejlesztése és ezt a következő ötéves időszakban is hatalmas beruházásokkal valósítják meg. A harmadik ötéves tervben azonban csak egy-két helyen nyitnak új telephelyet, a tekintélyes beruházási összegek nagy részét ehelyett a meglevő kombinátok, nagyüzemek fejlesztésére, bővítésére fordítják. Ugrásszerűen fejlődik például Ajka az új timföldgyár beruházásával és Székesfehérvár a könnyűfémmű szélesszalag hengerművének felépítésével. A gyógyszeripar jelenleg legkisebb üzeme, az Alkaloida Vegyészeti Termékek Gyára, valamint a második ötéves tervben felépült Szegedi Gumigyár a következő öt esztendőben igazi nagyüzemmé terebélyesedik, termelésük megsokszorozódik. Márton Géza, a NIM Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet igazgatója rámutatott arra, hogy a feladatok megkövetelik a közgazdászok egyetemi képzésének, továbbképzésének fokozását, munkakörülményeik, életviszonyaik javítását. Fokozott mértékben kell ellátni az iparágakat és a vállalatokat közgazdász szakemberekkel Dobi István látogatása Komáromban Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Komárom megye országgyűlési képviselője kedden Komárom városba látogatott. Társaságában volt Nemeslaki Tivadar, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint Roszner László, a megyei tanács vbelnöke. A vendégeket a városi tanácsnál a járás és a város vezetői fogadták. Nagy László, a városi tanács vb-elnöke beszámolt arról, milyen létesítményekkel gyarapodott a város az utóbbi időben, s hogyan fejlődtek az üzemek. Dobi István ezután — a vendéglátók társaságában —megtekintette az új melegvizű strandfürdőt, a korszerű gimnáziumot. Ellátogatott a helyi vasöntödébe és felkereste a vasútállomást, valamint a fűtőházat is. Kállai Gyula fogadta az új bolgár nagykövetet Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke kedden bemutatkozó látogatáson fogadta Vaszil Bogdanovot, a Bolgár Népköztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Magyarország diplomáciai kapcsolatot létesített Libanonnal A Magyar Népköztársaság és a Libanoni Köztársaság kormánya elhatározta, hogy a két ország között nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot létesít. Rendelkezés a bérfizetésekről a karácsonyi és újévi ünnepen A pénzügyminiszter a SZOT-tal egyetértésben utasításban szabályozta a karácsonyi és újévi munkaszüneti napokra való tekintettel az esedékes bérkifizetéseket Az utasítás szerint az egyébként december 21., 22. és 23-án esedékes munkabéreket december 21-én, a 24-én és 25-én esedékes béreket 22-én, a 26-án és 27-én esedékes béreket 23-án, a 29-én és 30-án esedékes béreket 29-én, a december 31-én, január 1-, 2- és 3-án esedékes béreket december 30-án fizetik ki. Az állami és szövetkezeti építőiparban megállapított december 23-i részfizetési nap változatlan marad. Vízügyi berendezéseket adtunk át Accrában A két ország közötti gazdasági egyezmény keretében a magyar ipar 25 vízszállító kocsit és 25 víztisztító berendezést szállít a Ghánai Köztársaságnak. Az első tíz magyar tartálykocsi ünnepélyes átadására november 29-én került sor Accrában. A Csepel Autógyár termékeit Szigeti Károly, hazánk accrai nagykövete adta át E. K. Bensah ghánai közmunkaügyi miniszternek. Dr. Szendrey Ákos búcsúztatása Kedden a Farkasréti temetőben a pályatársak és tisztelők nagy részvéte mellett búcsúztatták dr. Szendrey Ákost, a történettudományok kandidátusát, a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főigazgató-helyettesét, a Magyar Néprajzi Társaság volt elnökét. A ravatalnál dr. Bodrogi Tibor, a Néprajzi Múzeum főigazgatója méltatta az elhunyt érdemeit. A Magyar Néprajzi Társaság nevében dr. Ortutay Gyula akadémikus, a társaság elnöke, a munkatársak nevében dr. K. Kovács Péter, a Néprajzi Múzeum osztályvezetője mondott búcsúbeszédet. Az 1966—67.ÉVi magyar-csehszlovák kulturális munkaterv Kedden délután a Művelődésügyi Minisztériumban — a november 25-től 30-ig Budapesten tartott tárgyalások eredményeképpen — ünnepélyesen aláírták a magyar— csehszlovák kulturális csereegyezmény 1966—1967. évi munkatervét. Az okmányokat magyar részről Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, csehszlovák részről Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete írta alá. Javítják — egyebek között — a felsőoktatási intézmények kapcsolatait. A közoktatás területén kölcsönösen segítik a tanítást a szlovákiai magyar nemzetiségi iskolákban, illetve a magyarországi szlovák nemzetiségi iskolákban. A kulturális és művészeti rendezvények egyik kiemelkedő eseménye lesz a Cseh Filharmonikusok zenekarának fellépése 1966-ban, a Budapesti Zenei Heteken. A Magyar Állami Operaház együttese 1967-ben részt vesz a Prágai Tavasz műsorában. A X. magyar képzőművészeti kiállítás válogatott anyagát jövőre bemutatják Prágában és Pozsonyban, viszonzásképpen nálunk Antonin Slavicek cseh festőművész gyűjteményes tárlatát rendezik meg. A munkatervet előkészítő tárgyalásokkal egyidőben ugyancsak Budapesten ülésezett — ezúttal negyedik alkalommal — a magyar—csehszlovák kulturális munkabizottság is. Kedd este Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete a nagykövetségein koktélt, majd Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes a Gundel Étteremben vacsorát adott a munkatervi tárgyalásokon részt vett magyar, illetve csehszlovák kulturális küldöttségek tiszteletére. Százmillió tonnányi szénvagyon kutatófúrását készítik elő a dél-nógrádi szénmedencében Kedden a nógrádi szénbányászat távlati fejlesztési problémáival, feladataival foglalkoztak a nógrádi képviselők. A délelőtti órákban bányászszakemberek kíséretében a medence bányaüzemeit keresték fel, majd délután Salgótarjánban tartották ülésüket. A Czottner Sándor elnökletével tartott ülésen Sült Tibor, a tröszt főmérnöke tájékoztatta a képviselőket a nógrádi bányászkodás jövőjéről. Elmondotta, hogy idén két aknaüzem, jövőre újabb három kisebb régi bánya zárja be kapuit, s a termelés is fokozatosan csökken a több mint 100 éves nógrádi szénmedencében. Az »elöregedéssel« szemben azonban jelentős fejlesztésre kerül sor Nógrádban. A harmadik ötéves tervben több mint félmiliárd forintot költenek majd a nógrádi bányászat fejlesztésére. Haracska Imre nehézipari miniszterhelyettes sürgette, hogy a Nógrádi Tröszt geológusainak tervei alapján haladéktalanul kezdődjék meg a dél-nógrádi bányavidék, a Kányás-bánya környéki, bökvölgyi és mátraverebélyi területein a kutatófúrás. Az említett területen mintegy százmillió tonnára becsült széravagyon rejtőzik. Jakab Sándor képviselő, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta képviselőtársait, hogy több mint négymilliós költséggel kezdik meg a dél-nógrádi kutatófúrásokat Felhívta azonban a figyelmet, hogy a nógrádi szénbányászat jelenlegi legnagyobb problémája a gazdaságosságtól való elmaradás. E téren várnak gyorsabb előrelépést a tröszt és a bányák vezetőitől. Az ülés második napirendjén a képviselőcsoport jövő első fél évi munkaprogramját vitatták meg. (n. r.) Kétszázharminckétezer tonnás vaskohászati termékcsere a jövő év első negyedében Az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezetben részt vevő országok tervhivatalainak, termelő és értékesítő vállalatainak megbízottai termékcsere értekezletet tartottak Budapesten, ahol elhatározták, hogy a jövő év első negyedében is kicserélik hiányzó, illetve felesleges vaskohászati cikkeiket. A kedden véget ért tanácskozáson összesen 232 000 tonna kohászati cikk cseréjéről kötöttek megállapodást, ennek értéke meghaladja a 26 millió rubelt. Magyarország a hosszú lejáratú megállapodásokon felül a jövő év első negyedében 43 000 tonna kohászati cikket ad át más országoknak, körülbelül ugyanilyen mennyiségű egyéb kohászati termék ellenében. A Szovjetuniótól, Lengyelországtól és Csehszlovákiától például öntecset, bugát kapunk, s helyette középsori termékeket szállítunk. Tovább növekszik a forgalmunk az NDK-val, ahonnan ugyancsak középsori termékekért csavaracélt vásárolunk. A jövő év első negyedében egyébként a Német Demokratikus Köztársaságból megindul a golyóscsapágyacél próbaszállítása is Magyarországra. A tanácskozáson megállapították, hogy a termékcsere szempontjából is igen sikeres volt az 1965-ös év az Intermetallban részt vevő országok számára. Az év folyamán összesen 949 000 tonna árut cseréltek. Megállapodás a magyar és a lengyel újságíró-szövetség között Varsóban kedden a Lengyel Újságíró Szövetség székházában megállapodást írtak alá a magyar és a lengyel újságíró-szövetség együttműködéséről. A megállapodás értelmében a két szövetség között az eddiginél szélesebb körű kapcsolat létesül. Az együttműködési megállapodás előírja, hogy mindkét újságíró-szövetség fokozottabban tevékenykedik majd a Nemzetközi Újságírószervezet keretében. 1966-ban a Lengyel Újságíró Szövetség is tevékenyen közreműködik a MUOSZ által összehívott »Újságírók feladatai a békés együttélés kérdéseinek népszerűsítésében« címmel* Budapesten tartandó nemzetközi konferencia szervezésében. A megállapodást magyar részről Siklósi Norbert a MUOSZ, lengyel részről Tadeusz Rojek, a Lengyel Újságíró Szövetség főtitkára írta alá. * Kedden Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság varsói nagykövete a két újságírószövetség közötti együttműködés megkötése alkalmából koktélpartit adott. t)j szállítmányok érkeztek St: FED-4 ZORKIJ-6 ZENIT-3M LJUBITELJ KVARZ SPORT-3 és filmfelvevőkből _ . . . , Régi ár: . . . (tokkal) 1680,— Ft 1980,— Ft 585,— Ft 1900,— Ft 1200,— Ft fkától) 1400,—Ft 950,— Ft 1400,—Ft 300,—Ft 1200,—Ft 1800,— Ft . ______ _____ .... _____ .. .. ____ ■ H