Magyar Nemzet, 1994. július (57. évfolyam, 152-177. szám)
1994-07-01 / 152. szám
PÉNTEK, 1994. július – Nemzetközi élet Mozgósították az izraeli rendőrséget Arafat ma érkezik Gázába (Folytatás az 1. oldalról) Slomo Goren volt izraeli főrabbi Arafat látogatása alkalmából újból engedetlenségre szólította fel a hadsereg katonáit, arra, hogy tagadják meg a PFSZ-vezető biztonságának szavatolását. A volt főpap néhány héttel ezelőtt azzal tette hírhedtté nevét, hogy Arafat meggyilkolására buzdított. Jichak Samír volt kormányfő (Likud -jobboldal) „Izrael lerombolása kezdetének és palesztin állammá alakításának szimbólumát,, véli látni a palesztin vezető gázai útjában. Samír szerint, aki a rádiónak nyilatkozott, Arafatot meg kell akadályozni a látogatásban, bár azt nem fejtette ki, miként. Jichak Rabin izraeli kormányfő a régóta várt, de váratlanul bejelentett út előrejelzése után néhány órával, szerda este adta „beleegyezését” Arafat utazásába. A tervek szerint péntek reggelre Kairóba várják a PFSZ első emberét, aki találkozik Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel. Ezután repülővel az északsínai El-Árisba utazik, majd onnan autóval megy Gázába, ahol érkezésekor kizárólag palesztin politikusok fogadják Arafatot. A tágabb térségből érkezett hírek szerint az izraeli légierő gépei csütörtökön támadást intéztek az Irán-barát Hezbollah síita muzulmán szervezet két dél-libanoni támaszpontja ellen egy órával azután, hogy a fundamentalisták rakétával lőtték a dél-libanoni megszállt területeket. Jelcin fogadta az indiai kormányfőt (Moszkvai tudósítónktól) A kínai külügyminiszter után az indiai kormányfő vendégeskedik az orosz fővárosban, ahol csütörtökön Viktor Csernomirgyin mellett Borisz Jelcinnel is tárgyalt. Narasimha Rao megbeszéléseinek középpontjában az egymással hagyományosan jó partneri viszonyban lévő két ország közötti gazdasági együttműködés kérdései állnak, különös tekintettel az utóbbi években erősen visszaesett kereskedelmi forgalomra. Mint az Interfax hírügynökség jelentette, Jelcin és Rao közös deklarációt írt alá „a soknemzetiségű államok érdekeinek védelméről” és az indiai-orosz együttműködés „fejlesztéséről és elmélyítéséről”. A felek kifejezték eltökéltségüket a béke és stabilitás fenntartására a két ország határának" térségében, valamint hangot" adtak aggodalmuknak az Afganisztánban folytatódó véres konfliktus miatt, és sürgették a belviszály politikai megoldását. Ami a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat illeti, India és Oroszország egyebek közt lézertechnológiák kidolgozásában, repülőgépgyártásban, űrkutatásban való együttműködésről állapodott meg. Mint Jelcin elnök a Rao tiszteletére rendezett állami fogadáson elmondott beszédében kiemelte, Oroszország nem kívánja elveszteni India hatalmas piacát. Ennek ellenére három év alatt a két ország közötti áruforgalom értéke az 1990-es öt és fél milliárdról egymilliárd dollárra csökkent, ami megfigyelők szerint mindenekelőtt a konvertibilis elszámolásra való áttéréssel magyarázható. Az orosz export több mint felét haditechnika teszi ki, s most elvi megegyezés jött létre arról, hogy az orosz szállítások folytatása mellett közösen is gyártani fognak bizonyos fegyvereket. (v. 1.) Clinton jövő héten Lettországba látogat Moszkva éleslátásra inti Rigát (Moszkvai tudósítónktól) Az orosz külügyminisztérium csütörtökön kifejezte reményét, hogy a lett parlamenti képviselőkben felülkerekedik az „értelem és éleslátás”, és az állampolgárságról szóló törvényt a nemzetközi elvárásoknak megfelelően módosítják azután, hogy Guntis Ulmanis elnök a tervezetet átdolgozásra visszaküldte a szejmnek. Mint Grigorij Karaszin külügyi szóvivő sajtótájékoztatóján emlékeztetett, az ügyben gyakorlatilag egyszerre hallatta hangját az EBEÉ és az Európai Unió, valamint más nemzetközi szervezetek, szakértők és egy sor állam kormánya. Egységesen negatívan értékelték a lett honatyák által elfogadott törvényt, amely egyértelműen állandósította volna a balti köztársaságban élő, de állampolgársággal nem rendelkező, zömében orosz és orosz ajkú lakossággal jelenlegi diszkriminatív státusát. Karaszin jelezte, hogy Moszkva változatlanul számít a nemzetközi szervezetek támogatására, arra, hogy továbbra is „nagy kitartást” tanúsítanak, és elérik azt, hogy Riga teljesítse a nemzetközi jog normáival összhangban lévő ajánlásaikat. Az orosz külügyi szóvivő értésre adta, hogy Moszkva megértést és segítséget vár azoktól az országoktól is, melyek „hagyományosan különleges érdekeltséget mutatnak a balti államok és Oroszország viszonyának normalizálódása iránt”. Karaszin szerint ebben az összefüggésben az orosz fővárosban megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítanak Bill Clinton július 6-án esedékes rigai tárgyalásainak. v. L. Li Peng Bécsben Az emberi jogok kérdésén kívül a gazdasági kapcsolatok témája állt előtérben Li Peng kínai kormányfő és nagy létszámú kísérete csütörtöki bécsi tárgyalásain. Az első megbeszélésen Thomas Klestil államfővel szóba került az észak-koreai atomprogram is. A kínai kormányfő később Vranitzky kancellárral tárgyalt. (MTI külföldi képszolgálati AP) leesura]11 W 2500 HUM BUDAPEST VI. BAJCSY-ZSILINSZKY ÚT 37. ES H-399 BUDAPEST. Pf. 701/438 936-13 112 0630 · Fax: (36 1) 1113443 EREDMÉNYHIRDETÉS A Vas Megyei Gabonaipai Rt. az 1993. november 23-i és az 1994. március 10-i benyújtási határidővel, a társaság egyes telephelyeinek megvásárlására kiírt nyilvános pályázatok végeredményét az alábbiakban hirdeti ki. A kiíró: - a celldömölki malomüzemre a Polinvest Kft., Győr; - a celldömölki raktárra az Európai Esőcsatorna Kft., Csehimindszent; - a vasvári raktárra a Lavant Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Salomvár, - a jánosházi raktárra az AQUINCUM Nemzetközi Kereskedelmi Kft., Budapest; - a hegyfalui raktárra a Gabonaipari Rt., Budapest ajánlatát fogadta el legjobb pályázatként. A kiíró a pályázatok sorrendjét és az ajánlott vételárak összegét összehasonlítva állapította meg. A nyertesnek minősített pályázókkal kötött adásvételi szerződéseket az Állami Vagyonügynökség jóváhagyta. Megköszönjük valamennyi pályázó érdeklődését. Folytatódik a térképalku Elkeseredett harcok Boszniában (Folytatás az I. oldalról) Az okmánycsomag a térképek mellett magyarázatokat és garanciákat is tartalmaz, amelyeket a javaslattevők igyekeznek titokban tartani, s amelyekre szintén a miniszterek mondják ki az igent. A harmadik okmány, amely különösen titkos, arra az esetre vonatkozik, ha az egyik fél, vagy mind a kettő (három), elutasítja a tervet. Ezzel az utóbbi okmánnyal kapcsolatban a legtöbb a találgatás és a nem mindig teljesen megbízható értesülés. A javasolt „serkentő intézkedések” között van a Szerbia elleni szankciók fokozatos megszüntetésének lehetősége - de emlegetik a kéksisakosokat megsegítő póterők küldését is Boszniába -, a büntetőintézkedések között pedig a békeerők kivonása és a Szerbia elleni szankcióknak nemcsak a fenntartása, hanem még a szigorítása is. A muzulmánok nagyon kifogásolják, hogy az okmányba mégsem került bele a fegyverembargó felfüggesztése arra az esetre, ha a szerbek elvetik a tervet A Beta nevű független jugoszláv hírügynökség Kninből a helyi rádió hírére hivatkozvajelentette, hogy a vukovári szerb hatóságok nem engedték meg Peter Galbraith amerikai nagykövetnek a városba látogatni, mert „a zágrábi amerikai nagykövetség a látogatás előkészítése során úgy viselkedett, mintha Vukovár Horvátországhoz tartozna”. Egyébként sem kívánatos a szerbellenes nagykövet megjelenése Vukovárban, tette hozzá a lenini rádió vukovári tudósítója. (Sebestyén) Ismét hatalomban a konzervatívok • Új kormány Japánban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Alig egyéves megszakítás után visszajutott a hatalomba a Japánt évtizedeken keresztül kormányzó konzervatív Liberális Demokrata Párt. A szerdán kormányfővé választott Murajama Tomiicsi szociáldemokrata párti vezető ugyanis a konzervatívok és egy kis középutas párt bevonásával hárompárti kabinetet alakított. Az erőviszonyokat azonban jól jelzi, hogy az új kabinetben az LDP tizenhárom miniszteri tárcához jutott, ezzel szemben a szociáldemokraták mindössze öt minisztert adnak, míg a harmadik párt, a koalíciós szövetség létrehozásánál segédkező Szakigake (Előfutár) Párt két minisztert. Tokiói megfigyelők szerint mindez egyértelművé teszi, hogy ismét a konzervatív párt lett Japán legbefolyásosabb politikai ereje, és a 48 órája hivatalban lévő Murajama miniszterelnök az LDP támogatásának köszönheti a kormányfői széket. A tárcák elosztása is az LDP erős befolyásáról tanúskodik, mivel az LDP elnöke, Kono Johei lett a külügyminiszter, illetve egyszemélyben a miniszter helyettese, s ugyancsak konzervatív politikus áll a befolyásos Nemzetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium, a Mill élén. A pénzügyminiszter Takemura Maszajosi, a Szakigake párt elnöke lett. A merőben új hárompárti kormány programja még nem ismert, ami megerősíti, hogy teljesen váratlan, a külföldet, valamint a hazai üzleti világot teljes meglepetéssel „sújtó” koalícióról van szó. A három párt vezetője csupán arra tett ígéretet, hogy Japán kül- és gazdaságpolitikájában nem lesz számottevő változás, de a részletek kidolgozására, továbbá a pártok közötti véleményeltérések áthhidalására a szóban forgó pártok főtitkáraiból álló egyeztető testületet hoznak létre. Tokiói értesülések szerint az üzleti élet vezetői nemcsak meglepetéssel, de némi csalódottsággal vették tudomásul azt a tényt, hogy szociáldemokrata pártelnök vette át a kormány irányítását. Az üzletemberek attól tartanak, hogy megreked az éppen hogy csak beindult politikai és gazdasági reformfolyamat. Egyes sajtókommentárok szerint a szigetországban most nagyobb a bizonytalanság, mint a kormány megalakulása előtt volt. P. L. Magyar Nemzet 3 Jeszenszky Géza elégedetten távozik A külügyminiszter az elmúlt négy évről A leköszönő kormány külügyminisztere, Jeszenszky Géza elégedetten távozik posztjáról. A politikus sikerként könyveli el, hogy nagyobbrészt megvalósultak az MDF 1989-es programjának, majd az erre épülő kormányprogramnak a külpolitikai tézisei. A kormány végrehajtotta a magyar politika vágányának átállítását. Magyarország mind szellemi, mind politikai értelemben visszatért a Nyugathoz. A távozó külügyminiszter az MTI érdeklődésére készített „kasszát,, a magyar külpolitika elmúlt négy évéről. A külügyminiszter kiemelte: bár hazánk európai integrációjának intézményesülési folyamata még távolról sem fejeződött be, meghatározó kapcsolódási pontot jelent, hogy Lengyelországgal egyetemben Magyarországnak ratifikált, működő társulási szerződése van az Európai Unióval, és Brüsszel elfogadta a teljes jogú tagságra vonatkozó kérelem benyújtását. A NATO-val eljutottunk a békepartnerséghez, ami Magyarország intézményes kötődését jelenti az északatlanti szervezethez. Ezzel együtt az orientációváltás nem jelentette azt, hogy Magyarország elhanyagolta volna keleti kapcsolatait. A szomszédokhoz fűződő viszonyt illetően Jeszenszky Géza a leghatározottabban visszautasította azokat az „egyre erőteljesebben sulykolt” véleményeket, melyek szerint a magyar külpolitika gyengéje volt, hogy prekoncepciókból indult ki, sérelmekre alapozott, múltba nézett, ideologikus volt. A külügyminiszter szerint tények nem támasztják alá ezeket a vádakat. 1989-1990-ig visszavezethetően Magyarország a megbékélést, a kiegyezést szorgalmazta valamennyi szomszédjával. Jelenleg négy szomszédunkkal - a körülményekhez képest - a lehető legjobb a viszony. Magyarország intenzív, gyümölcsöző együttműködést folytat Ausztriával, Horvátországhoz, Szlovéniához és Ukrajnához pedig szerződéses kapcsolat fűzi. Különösen fontos, hogy ezek az alapszerződések kifejezetten védik a határokon túl élő kisebbségeket. Sajnos a kapcsolatokat éppen azzal a három országgal - Romániával, Szerbiával és Szlovákiával - nem sikerült kellő mértékben rendezni, ahol a legnagyobb lélekszámú magyarság él. A „kiegyezést” nehezíti ezen országok hagyományos politikája, illetve azok az újkeletű sérelmek, amelyek fölött nem lehet elsiklani. Nem arról van tehát szó — fűzte hozzá Jeszenszky Géza -, hogy Magyarország valamiféle nosztalgiából támogatta volna a magyar kisebbségek törekvéseit. Csupán a precedensek - a múltban is biztosított jogok, illetve a nemzetközi normák, ajánlások - érvényesítését szorgalmazta. Ennek fényében nem helytálló az a vélekedés, hogy a kapcsolatok rendezésének akadálya a magyar kormány lett volna. Mindezek okán a távozó külügyminiszter óvott a túlzott optimizmustól azt illetően, az új kormánynak sikerül-e alapszerződést kötnie úgy, hogy az alapvető magyar érdekek, illetve a határon túl élő magyar közösségek érdekei ne sérüljenek. Vélekedése szerint, ha meglett volna a készség az érintett országokban, akkor már rég meglenne a szerződés velük is. Végezetül, a személyzeti ügyeket illetően a távozó külügyminiszter óvta az új külügyi vezetést a radikalizmustól. Utalt arra, hogy a rendszerváltozást követő négy év alatt a külügyminisztériumi állománynak mintegy harmada cserélődött ki. Miközben az MSZP részéről állandóan azt vetették a külügyi vezetés szemére, hogy jó szakembereket küldenek el, és dilettánsokkal váltják fel őket, addig a Magyar Fórumban, illetve egyes szélsőségesebb emigráns körökben olyan vádak fogalmazódtak meg: a Külügyben semmi nem változott, csupa régi figura, ügynök képviseli Magyarországot. Holott valójában egészséges vérfrissítés történt az apparátusban. A folytonosság mind a külpolitika tartalmát, mind a személyi ügyeket illetően kívánatos nemzeti érdek. Személyes terveit illetően Jeszenszky Géza elmondta: bár hosszabb távon nem mond le a tudományos munkáról, s a tanítást az elmúlt években is folytatta, jelenleg elsősorban országgyűlési képviselőként kíván működni, a Parlament külügyi bizottságának tagjaként. Budapest és Bukarest között Szakértői tárgyalások lesznek (Folytatás az 1. oldalról) A politikus „hosszú és tartalmas” beszélgetést folytatott Marcel Dinu külügyminiszter-helyettessel és találkozott Oliviu Ghermannal, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja, a román kormánypárt elnökével - az utóbbi vezette az SZDRP küldöttségét a szegedi találkozón, amelyen az MSZP delegációjának élén Horn Gyula pártelnök állt. Hárs - jelentette az MTI tudósítója - ugyancsak megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval, a Romániai Demokratikus Konvenció elnökével, Petre Románnal, a Demokrata Párt elnökével, Sergiu Cunescuval, a Szociáldemokrata Párt elnökével és Nicolae Manolescuval, a Polgári Szövetség Pártjának elnökével és találkozott az RMDSZ vezetőivel A látogatás célja az volt, mondta Hárs Gábor, hogy - akárcsak egy héttel korábban Szlovákiában - első kézből nyújtson tájékoztatást a romániai politikai tényezőknek az új koalíció terveiről, külpolitikai elképzeléseiről, a magyar-román kapcsolatok javítására irányuló szándékairól, az ezekből következő lehetőségekről. A Marcel Dinuval folytatott megbeszélésen szóba kerültek olyan konkrét kérdések, mint a román-magyar alapszerződés ügye, valamint a határokon kialakult helyzet. A magyar fél igényt tart arra, hogy a kisebbségi jogok továbbra is szerepeljenek az alapszerződésben. Az RMDSZ vezetőivel tárgyalva Hárs biztosította partnereit: az új koalíció semmit nem kíván visszalépni a romániai magyarság támogatásától, minden alapot nélkülöz az az állítás, hogy el fogja hanyagolni a határokon túl élő magyarságot. A politikus a magyar politika prioritásairól szólva hangsúlyozta, hogy egyaránt fontos a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek támogatása és a jóviszony a szomszéd országokkal, illetve az euroatlanti integráció. Az első jelentés a Whitewater-ügyről (Washingtoni tudósítónktól) Nem tartott sajtóértekezletet csütörtökön Robert Fiske független vizsgálóbíró, csupán annyit válaszolt riporterek odakiáltott kérdésére, hogy befejezte a Whitewaterügy első szakaszának a vizsgálatát. A kiadott közleményből az derül ki, hogy nem emelnek vádat fehér házi és pénzügyminisztériumi hivatalnokok ellen, akik gyanúba keveredtek, hogy esetleg törvénytelenül beszélték meg az arkansasi Madison takarékpénztár ügyeit. Ennek a pénzintézetnek volt tulajdonosa James McDougall, Clintonék jó barátja és üzleti partnere a Whitewater ingatlan vállalkozásban. Fiske leszögezte azt is, hogy Vincent Foster, a Fehér Ház néhai jogi tanácsadója valóban öngyilkos lett. Korábban olyan hírek is elterjedtek, hogy Fostert megölték, mert netán sokat tudott a Whitewater-ügyről. A vizsgálat egyelőre nem tárt fel semmi terhelőt az elnöki párral kapcsolatban, ám a kutatás majd Little Rockban folytatódik. S megkezdődhetnek július végén a kongresszusi meghallgatások is. Fiske egyébként azért nem kívánt kérdésekre válaszolni hivatalos tájékoztatón, mert a fehér házi és pénzügyminisztériumi hivatalnokoknak a vádesküdtszék előtt elhangzott vallomásai titkosak, s nyilván nem akart részletekbe bocsátkozni, netán valamit kiszivárogtatni. (k. m.)