Magyar Nemzet, 2014. június (77. évfolyam, 149-176. szám)

2014-06-05 / 152. szám

Magyar .Véres • Kultúra 2014. június 5., csütörtök Szabályzat a Városliget zöldjéért : Szabó Zsolt________________ J­elentősen nő a zöld felület a Vá­rosligetben, a tervezett múzeumi negyed pedig a terület szélén a mai betonburkolaton, illetve belül, de lebontandó épületek helyén épül fel - derült ki a Főpolgármesteri Hiva­talban elkészült városligeti építési szabályzat tervezetéből. A javaslat­ról várhatóan két hét múlva dönt­het a Fővárosi Közgyűlés. Baán László, a Liget Budapest projekt mi­niszteri biztosa és Tarlós István fő­polgármester ismertetéséből kide­rült: a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nő majd a városligeti park zöld felü­lete, s a beérkezett vélemények fi­gyelembevételével, az egyeztetések alapján változnak a korábbi elkép­zelések. így az új Nemzeti Galéria nagyrészt a bontásra váró Petőfi Csarnok helyén épül majd fel, ugyanakkor nem a park területén kap helyet a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont. A sza­bályzat előírja a meglévő faállo­mány fokozott védelmét, a zöld te­rület folyamatos rehabilitációját. Helyreállítják a Városligeti-tó víz­felületét úgy, hogy a Vajdahunyad vára újra körbecsónakázható le­gyen. Az áthaladó gépjárműforga­lom és a ligeten belüli parkolás megszűnik, annak szélein és a volt Vidám Park egy részén parkolóhá­zak és mélygarázsok épülnek. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. május végén közölte: közel félezer pályamű érkezett a világ minden részéből a Városligetben megvalósítandó múzeumi épüle­tekre kiírt nyílt nemzetközi építé­szeti tervpályázatra. Az állami cég a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben idén február végén írta ki a pályázatot az új Nemzeti Galéria - Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Fotómúzeum Budapest és a Ma­gyar Építészeti Múzeum épületei­re. Június 28-ig kihirdetik az első pályázati forduló eredményét, jú­lius 8-ig értesítik a második for­dulóra meghívottakat, a végső eredményhirdetés 2014. decem­ber 19-én lesz. A Városligetet a kormány idén április 10-én hozott döntése sze­rint kiemelt fejlesztésként 2018. március 15-ig uniós forrásokból újítják meg, s a tervek szerint Bu­dapest európai hírű turisztikai, kulturális és családi élményparkja lesz. A csaknem 150 milliárd fo­rintos fejlesztés részeként megújul az állatkert, új épületet kap a Fő­városi Nagycirkusz, és létrejön egy gasztronómiai falu is. Több úton egy irányba Kortárs magyar építészeti kiállítás nyílt a Műcsarnokban Még sosem készült hasonló méretű és jelentőségű repre­zentatív kiállítás a magyar építőművészetről, mint a Mű­csarnokban keddtől látható I. Építészeti Nemzeti Szalon - 100% kreativitás nevet viselő tárlat. A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és támogatásával létrejött kortárs építészeti összefoglaló tárlat több mint 200 példával illusztrálja a közelmúlt és a je­len építészeti sikertörténeteit. B Víg György________________ A kormány az idei esztendőt - Ybl Miklós születésének bi­­centenáriumát - az építészet évé­nek nyilvánította. Az eseményso­rozat egyik legfontosabb eleme az I. Építészeti Nemzeti Szalon, amely a jelen mellett a jövő ökolo­gikus gondolkodására figyelő épí­tészetre is felhívja a figyelmet. A kiállítás látványtervezője és kurátora Szegő György építész, a régi-új Magyar Építőművészet cí­mű szakfolyóirat főszerkesztője. A Műcsarnok földszintjén, mint­egy 2500 négyzetméteres terüle­ten bemutatott anyagot az elmúlt tizenöt év kiemelkedő építészeti teljesítményeiből válogatta össze. A kurátor szerint a hazai építész­­társadalom - alkotói elveit tekint­ve - két jól elkülöníthető póluson helyezkedik el. Az egyik oldalon az organikus építészet képviselői sorakoznak, a másikon pedig az éppen aktuális, legmodernebb irányzatokra figyelő kortárs épí­tészeti elvek követői gyűlnek ösz­­sze. Szegő György úgy véli, ez a két látszólag ellentétes irányzat nem várt módon kapcsolódik egymáshoz. „Szándékosan vegyítettem a pólusokat azzal a nem titkolt cél­lal, hogy a szakma képviselői is észrevegyék egymás kiemelkedő eredményeit” - mondta a kurá­tor. Az építészet képes összefogni múltat és jövőt, tájat és művet, teremtést és alkotót. „Összekötni az eget és a földet” - idézte Mako­­vecz Imre emelkedett szavait Sze­gő György. „Ha ez sikerül, illetve a nyár végéig itt zajló szakmai ese­ményeken találkoznak, véle­ményt cserélnek a szakma képvi­selői, informálódnak egymás gondolatairól, munkáiról, akkor talán létrejöhet az összefogás, az egyetértés csírája. Ez igen fontos gesztus lenne, különösen most, amikor épp egy elhúzódó világ­­gazdasági válság közepén próbá­lunk a felszínen maradni. Miköz­ben az egész bolygó ökológiai csapdában vergődik” - ismertette szándékait a kurátor. Szegő György úgy látja, a világ­ban egyidejűleg zajló gazdasági és ökológiai válság megoldása lát­szólag egymással ellentétes tech­nikák alkalmazásával lehetséges. „Az építészeknek van képességük és felkészültségük arra, hogy az egymással ellentétes erők köl­csönhatását egy előremutató fo­lyamat hajtóerejévé tegyék. A le­hetőség tehát már adott, egyelőre a szándék kevés” - vélekedett. Szegő szerint biztató, hogy a politikum felfedezte az építészet­ben rejlő lehetőségeket. Népszerű, látványos és nagyon hasznos fo­lyamat részének tartja a Zeneaka­démia, a Vigadó, az Ybl-bazár fel­újítását, az Erkel Színház vagy a Puskás-stadion épületének meg­mentését is. „Ha a szakma ezt a lendületet egymás gáncsolása he­lyett hasznos célokra fordítja, ak­kor együtt valószínűleg még sok­kal többet elérhet. Ez természete­sen az építészeten kívüli területe­ken is érvényes” - tette hozzá. A kiállítás több tematikus egy­ségre tagolódik. Az Új ornamenti­­ka és díszítőhagyomány témában a szecesszióban gyökerező ma­gyar organikus építészet és az ez­zel párhuzamosan kialakult, geo­metrikus formákon alapuló, mini­­malista stílus viszonyát mutatja be. Kitér a legmodernebb számí­tógépes tervezés korszakára is, amelyben a két irányzat ismét egymásra talál. Az újragondolt épületek témájában az elődök tel­jesítményét őrző átalakítások kor­társ példáiból válogattak. Külön fejezet mutatja be az architektúra és a belsőépítészet kapcsolatát, a belsőépítészet fejlődését is. A kiál­lított munkák azt bizonyítják, má­ra szinte eltűntek a határok a kép­ző- és iparművészet között. Ezt a gondolatot erősíti a kiállítás Épí­tészet és társművészetek témáját feldolgozó része is. A Mérnök-építészeti létesítmé­nyek témakörben olyan - ma még friss - alkotásokat láthatunk, amelyek kivívták a szakma és a közönség elismerését. Ezek az épületek Szegő György szavaival „ugyanúgy identitásunk őrzői lesznek, mint a most bő 150 éves Lánchíd, a 120 éves Szabadság híd vagy a 60 éves új Erzsébet híd”. A Tájépítészet - 21% látvá­nyos összeállítás címben szereplő szám egyszerre utal századunkra és a levegőben található oxigén arányára, amely nélkül nem létez­het földi élet. Az itt látható mun­kákat az elmúlt három esztendő Év tájépítésze pályázat döntősei állították össze. Az Építészeti Nemzeti Szalon kiállítás formában tiszteleg az elő­dök és a mesterek előtt, bemutatja a jelenlegi építészképzés eredmé­nyeit, kísérleteit is. Látványos pél­dákkal bizonyítja a főépítészek szerepét a települések épített kör­nyezetének formálásában. A Műcsarnokban létrehozott szakmai szalon azonban több, mint kiállítás. E hét csütörtöktől késő őszig rendszeresen építészeti beszélgetések, tárlatvezetések, koncertek és kulturális progra­mok várják az érdeklődőket és a párbeszédre, együttműködésre nyitott szakmabelieket. Összefoglalás és értékegyeztetés / fotó: hegedűS'mAhta BELSŐÉPÍTÉSZEKET DÍJAZTAK. A Laki Péter által 1998-ban alapított az Év belsőépítésze díjat tizenhatodik alkalommal adták át kedd este a Pesti Vigadó dísztermében. 2013-ban az Év belsőépítésze címet Gothárd Erzsébet és Magyari Éva érdemelte ki a Pesti Vigadó és a Zeneakadémia rekonstrukciójá­val. A szakmai zsűri indoklásában olvasható: a Vigadóban visszaálltak az erede­ti térstruktúrák, és kitűnő kiállítási terekkel gyarapodtak A Zeneakadémián is letisztult funkciójú terek a korábbi rekonstrukciók által elfeledett falburko­latok színezések éledtek újjá. A zsűri e két kiváló munka között nem tudott és nem is akart dönteni, ezért azt javasolta, hogy ebben az évben két díjat - azo­nos mértékben, nem megosztva - osszanak ki. Az Év belsőépítésze elismerést a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata évente ítéli oda az általa ki­emelkedőnek tartott, különleges tervezői értékkel bíró belsőépítészeti munka tervezőjének „Dr. Boross rendel” Dr. Boross György ortopéd, kéz- és baleseti sebész főorvos Bejelentkezés: 20/330-8747, 1/203-1288 Rendelés: pénteken 17-20 óráig 1117 Budapest, Nádorliget utca 8/B Kéz-, lábsebészeti, protetikai tervezett és sürgős műtétek végzése, kézsérülések ellátása,­­ helyreállító műtétek, baleset, sérülés utáni elváltozások műtéti megoldása. Mozgásszervi járóbeteg- és műtéti ellátás DrBoross.com New York-i zökkenő Csempészéssel vádolták meg a Fesztiválzenekar tagjait . Ficsor___________________ T­öbb alkalommal lehetett hal­lani az elmúlt hetekben ar­ról, hogy az Egyesült Államokba érkező neves zenészek hangsze­reit lefoglalta a vámhatóság. Az indok: a muzsikusok nem tudtak hitelt érdemlően bizonyítani, honnan származik a vonón talál­ható elefántcsont. A hónap elején a Budapesti Fesztiválzenekar tag­jai is fennakadtak a vámvizsgála­ton a John F. Kennedy nemzetkö­zi repülőtéren. Az amerikai kormányzat feb­ruárban szigorított a vámszabá­lyokon azért, hogy megakadá­lyozzák az elefántcsont illegális kereskedelmét, és így megvédjék az afrikai elefántokat. Világszin­ten 1989-ben lépett életbe az ele­fántcsont-kereskedelem tilalma, ennek ellenére az elmúlt harminc év alatt a harmadára csökkent a vadon élő afrikaielefánt-popu­­láció. A Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusaitól hét vonót koboz­tak el a New York-i vámosok ele­fántcsont-csempészet címszóval annak ellenére, hogy a zenészek fotókkal és iratokkal bizonyítot­ták a hangszerek legális eredetét. A vámhivatalt nem hatották meg a bemutatott bizonyítékok, a helyszínen lefoglalták, majd Bu­dapestre küldték vissza az inkri­minált vonókat­­ egy 525 dollá­ros büntetés kíséretében. És hogy az eset még abszur­dabb legyen, az egyik vizsgálaton fennakadt hegedűművész két egyforma, ugyanabban a műhely­ben készült, elefántcsontot egy­formán tartalmazó vonója közül csupán az egyiket kobozták el a hatóságok - írta egy amerikai ze­nei szaklap. A zenészek az incidenst köve­tően kölcsönvonóval játszották végig koncertjeiket, amelyeken Dvorák műveit mutatták be jú­nius 1-jén és 2-án a Lincoln Cen­terben. Az amerikai közönség a hírek szerint felállva tapsolta vissza a magyar zenekart. Lovasi András kritikájának kritikája­ ­ Bóka M.____________­______ P­écsről közölt riportot - pécsi újságírók aktív közreműködé­sével - az Origo.hu. Azt boncolgat­ják, miben fejlődött, s miben fejlő­dött vissza Pécs kulturális élete az utóbbi években, mi történt 2010, az Európa kulturális fővárosa (EKF) programsorozat óta. A nyilatkozók szerint az EKF után a közönség elfá­radt, a gyönyörűen felújított épüle­tek kiürültek, a programok meg­koptak. A portálnak nyilatkozó Lo­vasi András pedig „zombihadsere­­get” látott novemberi estéken, se­hol sincsenek a pécsi polgárok. Bár a zenész imádja a Zsolnay-negye­­det, de szerinte Pécsett nincs meg az a közönség, amelynek igénye és pénze lenne arra, hogy élettel töltse meg a negyedet. Páva Zsolt, Pécs polgármestere a PécsMa.hu-nak adott interjújában úgy reagált, megindult a párbeszéd a város kulturális életéről, de sze­rinte nem úgy kellene kezdeni a dialógust, hogy fél téglával bedob­ják az ablakot. Hozzátette: az irigy­ség játszik szerepet az ilyen véleke­désekben, hiszen elképzelhető, hogy bizonyos területeken a pécsi kultúra nem tudja a legmagasabbat nyújtani, ám ezt kivetítik az egész kultúrára. - Nem egy konkrét ese­ményt, előadást, produkciót kriti­zálnak, hanem üres közhelyekkel dobálóznak - mondta. A Kodály Központ működése önmagában is siker, rezidens zenekara, a Pannon Filharmonikusok ma hazánk har­madik legjobb komolyzenei együt­tese. Úgy látja, rögös a pálya, sok a versenytárs, de van mód és van ér­telme versenyezni, hiszen a pécsi produkciók megállják a helyüket. Az új kulturális létesítmények jól működnek, sikeresek. Márta István, a Zsolnay Örök­ségkezelő Kft. igazgatója elmondta, az előző két esztendőben több mint háromezer programot szerveztek a Zsolnay-negyedben, amelyeknek több mint félmillió látogatójuk volt. - Nem igaz, hogy Pécs belvárosától húsz percre semmi nem történik. Aki ezt sugallja, nagyon nem ismeri a Zsolnay-negyed működését -magyarázta Márta, hozzátéve: - Azt a kérdést fel lehet tenni, hogy miért nem vált a negyed az ifjúság kul­tuszhelyévé, de nekünk nem csak ezt a réteget kell kiszolgálnunk. Pécsett az év 365 napjából több mint százan tartanak valamilyen fesztivált, de egynapos rendezvé­nyek is szép számmal akadnak. A Pannon Filharmonikusok évente 42 koncertet ad a Kodály Központ­ban, ezenfelül más zenekarok, programok töltik meg a házat. A Zsolnay-negyedben 1600 program volt tavaly, a belvárosi Művészetek Házában, a Pécsi Galériában, a kü­lönböző múzeumokban, színhá­zakban szintén sok száz esemény volt. A Pécsi Nemzeti Színház négy év alatt szinte megkétszerezte a né­zők számát, az idei évadban már 116 ezer látogatóra számítanak. Lovasi András

Next