Magyar Nemzet, 2014. június (77. évfolyam, 149-176. szám)
2014-06-05 / 152. szám
Magyar .Véres • Kultúra 2014. június 5., csütörtök Szabályzat a Városliget zöldjéért : Szabó Zsolt________________ Jelentősen nő a zöld felület a Városligetben, a tervezett múzeumi negyed pedig a terület szélén a mai betonburkolaton, illetve belül, de lebontandó épületek helyén épül fel - derült ki a Főpolgármesteri Hivatalban elkészült városligeti építési szabályzat tervezetéből. A javaslatról várhatóan két hét múlva dönthet a Fővárosi Közgyűlés. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és Tarlós István főpolgármester ismertetéséből kiderült: a jelenlegi 60-ról 65 százalékra nő majd a városligeti park zöld felülete, s a beérkezett vélemények figyelembevételével, az egyeztetések alapján változnak a korábbi elképzelések. így az új Nemzeti Galéria nagyrészt a bontásra váró Petőfi Csarnok helyén épül majd fel, ugyanakkor nem a park területén kap helyet a Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpont. A szabályzat előírja a meglévő faállomány fokozott védelmét, a zöld terület folyamatos rehabilitációját. Helyreállítják a Városligeti-tó vízfelületét úgy, hogy a Vajdahunyad vára újra körbecsónakázható legyen. Az áthaladó gépjárműforgalom és a ligeten belüli parkolás megszűnik, annak szélein és a volt Vidám Park egy részén parkolóházak és mélygarázsok épülnek. A Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. május végén közölte: közel félezer pályamű érkezett a világ minden részéből a Városligetben megvalósítandó múzeumi épületekre kiírt nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatra. Az állami cég a Szépművészeti Múzeummal együttműködésben idén február végén írta ki a pályázatot az új Nemzeti Galéria - Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Fotómúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum épületeire. Június 28-ig kihirdetik az első pályázati forduló eredményét, július 8-ig értesítik a második fordulóra meghívottakat, a végső eredményhirdetés 2014. december 19-én lesz. A Városligetet a kormány idén április 10-én hozott döntése szerint kiemelt fejlesztésként 2018. március 15-ig uniós forrásokból újítják meg, s a tervek szerint Budapest európai hírű turisztikai, kulturális és családi élményparkja lesz. A csaknem 150 milliárd forintos fejlesztés részeként megújul az állatkert, új épületet kap a Fővárosi Nagycirkusz, és létrejön egy gasztronómiai falu is. Több úton egy irányba Kortárs magyar építészeti kiállítás nyílt a Műcsarnokban Még sosem készült hasonló méretű és jelentőségű reprezentatív kiállítás a magyar építőművészetről, mint a Műcsarnokban keddtől látható I. Építészeti Nemzeti Szalon - 100% kreativitás nevet viselő tárlat. A Magyar Művészeti Akadémia kezdeményezésére és támogatásával létrejött kortárs építészeti összefoglaló tárlat több mint 200 példával illusztrálja a közelmúlt és a jelen építészeti sikertörténeteit. B Víg György________________ A kormány az idei esztendőt - Ybl Miklós születésének bicentenáriumát - az építészet évének nyilvánította. Az eseménysorozat egyik legfontosabb eleme az I. Építészeti Nemzeti Szalon, amely a jelen mellett a jövő ökologikus gondolkodására figyelő építészetre is felhívja a figyelmet. A kiállítás látványtervezője és kurátora Szegő György építész, a régi-új Magyar Építőművészet című szakfolyóirat főszerkesztője. A Műcsarnok földszintjén, mintegy 2500 négyzetméteres területen bemutatott anyagot az elmúlt tizenöt év kiemelkedő építészeti teljesítményeiből válogatta össze. A kurátor szerint a hazai építésztársadalom - alkotói elveit tekintve - két jól elkülöníthető póluson helyezkedik el. Az egyik oldalon az organikus építészet képviselői sorakoznak, a másikon pedig az éppen aktuális, legmodernebb irányzatokra figyelő kortárs építészeti elvek követői gyűlnek öszsze. Szegő György úgy véli, ez a két látszólag ellentétes irányzat nem várt módon kapcsolódik egymáshoz. „Szándékosan vegyítettem a pólusokat azzal a nem titkolt céllal, hogy a szakma képviselői is észrevegyék egymás kiemelkedő eredményeit” - mondta a kurátor. Az építészet képes összefogni múltat és jövőt, tájat és művet, teremtést és alkotót. „Összekötni az eget és a földet” - idézte Makovecz Imre emelkedett szavait Szegő György. „Ha ez sikerül, illetve a nyár végéig itt zajló szakmai eseményeken találkoznak, véleményt cserélnek a szakma képviselői, informálódnak egymás gondolatairól, munkáiról, akkor talán létrejöhet az összefogás, az egyetértés csírája. Ez igen fontos gesztus lenne, különösen most, amikor épp egy elhúzódó világgazdasági válság közepén próbálunk a felszínen maradni. Miközben az egész bolygó ökológiai csapdában vergődik” - ismertette szándékait a kurátor. Szegő György úgy látja, a világban egyidejűleg zajló gazdasági és ökológiai válság megoldása látszólag egymással ellentétes technikák alkalmazásával lehetséges. „Az építészeknek van képességük és felkészültségük arra, hogy az egymással ellentétes erők kölcsönhatását egy előremutató folyamat hajtóerejévé tegyék. A lehetőség tehát már adott, egyelőre a szándék kevés” - vélekedett. Szegő szerint biztató, hogy a politikum felfedezte az építészetben rejlő lehetőségeket. Népszerű, látványos és nagyon hasznos folyamat részének tartja a Zeneakadémia, a Vigadó, az Ybl-bazár felújítását, az Erkel Színház vagy a Puskás-stadion épületének megmentését is. „Ha a szakma ezt a lendületet egymás gáncsolása helyett hasznos célokra fordítja, akkor együtt valószínűleg még sokkal többet elérhet. Ez természetesen az építészeten kívüli területeken is érvényes” - tette hozzá. A kiállítás több tematikus egységre tagolódik. Az Új ornamentika és díszítőhagyomány témában a szecesszióban gyökerező magyar organikus építészet és az ezzel párhuzamosan kialakult, geometrikus formákon alapuló, minimalista stílus viszonyát mutatja be. Kitér a legmodernebb számítógépes tervezés korszakára is, amelyben a két irányzat ismét egymásra talál. Az újragondolt épületek témájában az elődök teljesítményét őrző átalakítások kortárs példáiból válogattak. Külön fejezet mutatja be az architektúra és a belsőépítészet kapcsolatát, a belsőépítészet fejlődését is. A kiállított munkák azt bizonyítják, mára szinte eltűntek a határok a képző- és iparművészet között. Ezt a gondolatot erősíti a kiállítás Építészet és társművészetek témáját feldolgozó része is. A Mérnök-építészeti létesítmények témakörben olyan - ma még friss - alkotásokat láthatunk, amelyek kivívták a szakma és a közönség elismerését. Ezek az épületek Szegő György szavaival „ugyanúgy identitásunk őrzői lesznek, mint a most bő 150 éves Lánchíd, a 120 éves Szabadság híd vagy a 60 éves új Erzsébet híd”. A Tájépítészet - 21% látványos összeállítás címben szereplő szám egyszerre utal századunkra és a levegőben található oxigén arányára, amely nélkül nem létezhet földi élet. Az itt látható munkákat az elmúlt három esztendő Év tájépítésze pályázat döntősei állították össze. Az Építészeti Nemzeti Szalon kiállítás formában tiszteleg az elődök és a mesterek előtt, bemutatja a jelenlegi építészképzés eredményeit, kísérleteit is. Látványos példákkal bizonyítja a főépítészek szerepét a települések épített környezetének formálásában. A Műcsarnokban létrehozott szakmai szalon azonban több, mint kiállítás. E hét csütörtöktől késő őszig rendszeresen építészeti beszélgetések, tárlatvezetések, koncertek és kulturális programok várják az érdeklődőket és a párbeszédre, együttműködésre nyitott szakmabelieket. Összefoglalás és értékegyeztetés / fotó: hegedűS'mAhta BELSŐÉPÍTÉSZEKET DÍJAZTAK. A Laki Péter által 1998-ban alapított az Év belsőépítésze díjat tizenhatodik alkalommal adták át kedd este a Pesti Vigadó dísztermében. 2013-ban az Év belsőépítésze címet Gothárd Erzsébet és Magyari Éva érdemelte ki a Pesti Vigadó és a Zeneakadémia rekonstrukciójával. A szakmai zsűri indoklásában olvasható: a Vigadóban visszaálltak az eredeti térstruktúrák, és kitűnő kiállítási terekkel gyarapodtak A Zeneakadémián is letisztult funkciójú terek a korábbi rekonstrukciók által elfeledett falburkolatok színezések éledtek újjá. A zsűri e két kiváló munka között nem tudott és nem is akart dönteni, ezért azt javasolta, hogy ebben az évben két díjat - azonos mértékben, nem megosztva - osszanak ki. Az Év belsőépítésze elismerést a Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata évente ítéli oda az általa kiemelkedőnek tartott, különleges tervezői értékkel bíró belsőépítészeti munka tervezőjének „Dr. Boross rendel” Dr. Boross György ortopéd, kéz- és baleseti sebész főorvos Bejelentkezés: 20/330-8747, 1/203-1288 Rendelés: pénteken 17-20 óráig 1117 Budapest, Nádorliget utca 8/B Kéz-, lábsebészeti, protetikai tervezett és sürgős műtétek végzése, kézsérülések ellátása, helyreállító műtétek, baleset, sérülés utáni elváltozások műtéti megoldása. Mozgásszervi járóbeteg- és műtéti ellátás DrBoross.com New York-i zökkenő Csempészéssel vádolták meg a Fesztiválzenekar tagjait . Ficsor___________________ Több alkalommal lehetett hallani az elmúlt hetekben arról, hogy az Egyesült Államokba érkező neves zenészek hangszereit lefoglalta a vámhatóság. Az indok: a muzsikusok nem tudtak hitelt érdemlően bizonyítani, honnan származik a vonón található elefántcsont. A hónap elején a Budapesti Fesztiválzenekar tagjai is fennakadtak a vámvizsgálaton a John F. Kennedy nemzetközi repülőtéren. Az amerikai kormányzat februárban szigorított a vámszabályokon azért, hogy megakadályozzák az elefántcsont illegális kereskedelmét, és így megvédjék az afrikai elefántokat. Világszinten 1989-ben lépett életbe az elefántcsont-kereskedelem tilalma, ennek ellenére az elmúlt harminc év alatt a harmadára csökkent a vadon élő afrikaielefánt-populáció. A Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusaitól hét vonót koboztak el a New York-i vámosok elefántcsont-csempészet címszóval annak ellenére, hogy a zenészek fotókkal és iratokkal bizonyították a hangszerek legális eredetét. A vámhivatalt nem hatották meg a bemutatott bizonyítékok, a helyszínen lefoglalták, majd Budapestre küldték vissza az inkriminált vonókat egy 525 dolláros büntetés kíséretében. És hogy az eset még abszurdabb legyen, az egyik vizsgálaton fennakadt hegedűművész két egyforma, ugyanabban a műhelyben készült, elefántcsontot egyformán tartalmazó vonója közül csupán az egyiket kobozták el a hatóságok - írta egy amerikai zenei szaklap. A zenészek az incidenst követően kölcsönvonóval játszották végig koncertjeiket, amelyeken Dvorák műveit mutatták be június 1-jén és 2-án a Lincoln Centerben. Az amerikai közönség a hírek szerint felállva tapsolta vissza a magyar zenekart. Lovasi András kritikájának kritikája Bóka M.__________________ Pécsről közölt riportot - pécsi újságírók aktív közreműködésével - az Origo.hu. Azt boncolgatják, miben fejlődött, s miben fejlődött vissza Pécs kulturális élete az utóbbi években, mi történt 2010, az Európa kulturális fővárosa (EKF) programsorozat óta. A nyilatkozók szerint az EKF után a közönség elfáradt, a gyönyörűen felújított épületek kiürültek, a programok megkoptak. A portálnak nyilatkozó Lovasi András pedig „zombihadsereget” látott novemberi estéken, sehol sincsenek a pécsi polgárok. Bár a zenész imádja a Zsolnay-negyedet, de szerinte Pécsett nincs meg az a közönség, amelynek igénye és pénze lenne arra, hogy élettel töltse meg a negyedet. Páva Zsolt, Pécs polgármestere a PécsMa.hu-nak adott interjújában úgy reagált, megindult a párbeszéd a város kulturális életéről, de szerinte nem úgy kellene kezdeni a dialógust, hogy fél téglával bedobják az ablakot. Hozzátette: az irigység játszik szerepet az ilyen vélekedésekben, hiszen elképzelhető, hogy bizonyos területeken a pécsi kultúra nem tudja a legmagasabbat nyújtani, ám ezt kivetítik az egész kultúrára. - Nem egy konkrét eseményt, előadást, produkciót kritizálnak, hanem üres közhelyekkel dobálóznak - mondta. A Kodály Központ működése önmagában is siker, rezidens zenekara, a Pannon Filharmonikusok ma hazánk harmadik legjobb komolyzenei együttese. Úgy látja, rögös a pálya, sok a versenytárs, de van mód és van értelme versenyezni, hiszen a pécsi produkciók megállják a helyüket. Az új kulturális létesítmények jól működnek, sikeresek. Márta István, a Zsolnay Örökségkezelő Kft. igazgatója elmondta, az előző két esztendőben több mint háromezer programot szerveztek a Zsolnay-negyedben, amelyeknek több mint félmillió látogatójuk volt. - Nem igaz, hogy Pécs belvárosától húsz percre semmi nem történik. Aki ezt sugallja, nagyon nem ismeri a Zsolnay-negyed működését -magyarázta Márta, hozzátéve: - Azt a kérdést fel lehet tenni, hogy miért nem vált a negyed az ifjúság kultuszhelyévé, de nekünk nem csak ezt a réteget kell kiszolgálnunk. Pécsett az év 365 napjából több mint százan tartanak valamilyen fesztivált, de egynapos rendezvények is szép számmal akadnak. A Pannon Filharmonikusok évente 42 koncertet ad a Kodály Központban, ezenfelül más zenekarok, programok töltik meg a házat. A Zsolnay-negyedben 1600 program volt tavaly, a belvárosi Művészetek Házában, a Pécsi Galériában, a különböző múzeumokban, színházakban szintén sok száz esemény volt. A Pécsi Nemzeti Színház négy év alatt szinte megkétszerezte a nézők számát, az idei évadban már 116 ezer látogatóra számítanak. Lovasi András