Magyar Nemzet, 2021. április (84. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-08 / 80. szám

2021. április 8., csütörtök KÜLFÖLD 9 Az új török csatornától tart Moszkva Erdogan eddigi legnagyobb projektje lehet, de a terv nemzetközi ellenállásba ütközhet Egy új, mesterséges átjáróval köt­né össze a Fekete-tengert a Már­vány-tengerrel Törökország: a ter­vezett hajózási csatorna segítene megbirkózni a megnövekedett ke­reskedelmi forgalommal, és meg­akadályozná, hogy a Boszporu­szon olyan feltorlódás alakuljon ki, mint március végén a Szuezi­­csatornán, amely öt napra meg­bénította a világkereskedelmet. Azonban van egy bökkenő: An­kara tervei szerint az új hajózá­si útvonal nem tartozna a régió egyik biztonsági pillérének szá­mító montreux-i egyezmény alá, ami elsősorban Moszkvát zavar­hatja, és erős nemzetközi tiltako­zást is kiválthat. TÖRÖKORSZÁG Bendarzsevszkij Anton Több mint száz nyugalmazott török admirális nyilatkozatban ítélte el az Isztambul-csatorna építési tervét és a montreux-i egyezmény betartásá­nak fontosságára szólította fel a ható­ságokat. Recep Tayyip Erdogan török elnök élesen bírálta az aláírókat, ál­lamcsíny jeleit látva a nyilatkozatban.­­ Az nem elfogadható, hogy 104 admi­rális egy éjszaka összejön és kinyilvá­nít egy ilyen dokumentumot - jelen­tette ki Erdogan hétfő délután egy saj­tókonferencián. - Ez nem nevezhető szólásszabadságnak. Ez rágalmazás a török fegyveres erőkkel szemben, még akkor is, ha a nyilatkozatot nyugalma­zott tengernagyok írják alá — idézte az elnök szavait a török Daily Sabah. Az admirálisok nyilatkozata előtt az épít­kezést levélben 126 volt török nagykö­vet is elítélte. A tiltakozók közül többen azóta előzetes letartóztatásban vannak. A Földközi-tenger és a Fekete-ten­ger között jelenleg csak egy átjáró léte­zik: a hajók előbb az Égei-tengerre jut­nak, majd a Dardanellákon keresztül a Márvány-tengerbe, végül onnan a Bosz­poruszon keresztül érkeznek a Fekete­tengerre. A törökök által megálmodott 45 kilométeres mesterséges csatorna a Boszporusz tengerszorostól nyugatra épülne, és így egy újabb útvonalat biz­tosítana a Márvány-tenger és a Fekete­tenger között. Az Isztambul-csatorna terve régóta napirenden van Törökor­szágban: a modern kori tervek a kilenc­venes években merültek fel, de maga az ötlet még Nagy Szulejmán szultán ide­jére, a XVIII. századra nyúlik vissza. A Boszporusz a világ egyik legfor­galmasabb tengeri átjárójának számít, amelyen évente 40-50 ezer hajó halad át. Összehasonlításul: ez a mennyiség a háromszorosa a Szuezi-csatorna és négyszerese a Panama-csatorna for­galmának. A Boszporuszon mintegy 120-130 hajó halad át minden egyes nap, a tervek szerint az új csatorna va­lamivel többet, akár 160-180 hajót tud majd átengedni. Ha elkészül, a 15-20 milliárd dollár­ra becsült projekt lehet Erdogan kor­szakának legnagyobb építési projektje. Erdogan még 2011-ben jelentette be a csatorna építését, ám a konkrétumokig egy évtizedet kellett várni: a török kor­mány végül a múlt héten hagyta jóvá az építési terveket. Az építkezés felgyorsí­tásához végül a Szuezi-csatornán tör­tént március végi feltorlódás is hozzá­járulhatott. Ha minden a kitűzött cé­lok szerint halad, az ambiciózus pro­jekt 2026-ra készülhet el. Mindez egyébként tökéletesen il­leszkedik Ankara geopolitikai tervei­hez: Törökország egy világkereskedel­mi központtá szeretne válni, amely fon­tos szerepet tölthet be mind a kelet­nyugat irányú, mind az észak-dél irá­nyú áruforgalom esetében. A csator­nának az egyre növekvő világkereske­delem fényében valóban lenne értel­me, azonban az építkezés nemzetközi megítélése a montreux-i egyezmény­be ütközik. Az 1936-ban elfogadott montreux-i egyezmény a régió egyik alapvető bizton­sági dokumentumának számít. Az egyez­mény kötelezte Törökországot az ellen­őrzése alatt álló tengerszorosok (Bosz­porusz és a Dardanellák) demilitarizá­­ciójára és garantálta a civil hajók aka­dálytalan, szabad mozgását. A keres­kedelmi hajók áthaladásáért Törökor­szág csak egy rögzített, alacsonyabb dí­jat szedhet be, ám cserébe elismerték a szorosok feletti török fennhatóságot. A hadihajók mozgását ugyanakkor korlá­tozták: békeidőben csak a fekete-tenge­ri államok hadihajói közlekedhetnek a szorosokon keresztül, minden más or­szág csak komoly méretbeli és időbeli korlátozásokkal. Hadiállapot időszaká­ban ugyanakkor Törökország teljesen a belátása szerint használhatja a Bosz­poruszt és a Dardanellákat, akár ki is tiltva onnan a külföldi hadiflottákat. 2018 januárjában az akkori török mi­niszterelnök, Binali Yildirm kijelentette, hogy az Isztambul-csatorna nem tarto­zik majd a montreux-i egyezmény ren­delkezései alá, és a jelek szerint ehhez azóta is tartja magát a kormány. Ha ez valóban így lesz, akkor Ankara poten­ciálisan befolyással tud lenni a keres­kedelmi hajók áthaladására a Fekete­tenger és a Földközi-tenger között, je­lentősen emelheti a díjakat, ráadásul a hadihajókra vonatkozó korlátozások is érvényüket vesztik az új csatornán. Ha van olyan ország, amelynek a biz­tonsági érdekeivel kifejezetten ellenté­tes lenne az Isztambul-csatorna meg­építése, akkor ez Oroszország. Az orosz szakértők szerint az Ankara által meg­álmodott csatorna teljesen felboríthat­ja a térség geopolitikai viszonyait, és a Fekete-tenger militarizációjához ve­zet. Ettől tartanak egyébként az ellen­ző nyilatkozatot aláíró török admirá­lisok is: szerintük a montreux-i egyez­mény megkerülése hosszú távon hábo­rúba sodorhatja az országot. Törökország a NATO második leg­nagyobb haderejével rendelkezik, és ha­bár a montreux-i egyezmény értelmé­ben szabadon manőverezhetnek a tér­ségben, ezt már nem tudják megtenni például az amerikai vagy a francia szö­vetséges anyahajók. Ha lenne ugyanak­kor egy olyan tengeri átjáró a Fekete­tenger felé, amely nem esne az egyez­mény alá, mindjárt más volna a hely­zet. Azt is fontos látni, hogy az Isztam­bul-csatorna csak a Márvány-tengerről biztosítana alternatív útvonalat, de oda jelenleg kizárólag a Dardanellákon ke­resztül vezet az út. Ez azonban valóban csak politikai akarat kérdése: a Gallipo­­li-félsziget átvágásához csupán öt kilo­méter hosszú csatornára van szükség a Dardanellák megkerüléséhez, amely­nek az építési költsége is jóval kevesebb lenne, mint a jelenlegi projekt. A Boszporusz a világ egyik legforgalmasabb átjárójának számít Fotó: Europress/AFP Alternatív útvonal a Fekete-tenger felé 3rd Airport Isztambuli repülőtér Durusunköy Du,*Liu­u ol • Sazlidere-gát A TERVEZETT CSATORNA Grafika: Magyar Nemzet ISZTAMBUL • Kükük Çekmece Avcilar­­ Atatürk repülőtér Márvány-tenger Boszporusz­­•Isztambul TÖRÖKORSZÁG Izraeli-iráni tengeri csata Teherán elismerte a hajója elleni támadás tényét KÖZEL-KELET Munkatársunktól Izrael áll a Savit nevű iráni felderí­tő hajó ellen a Vörös-tengeren elkö­vetett keddi robbantás mögött - je­lentette a Jediót Ahronót című izraeli újság tegnap. A The New York Times meg nem nevezett amerikai tisztvise­lőkre hivatkozó beszámolója szerint az izraeli hadsereg a hajótestre telepített vízi aknákkal követte el a támadást az amerikai-iráni nukleáris tárgyalások megújításának első napján. A Savit hivatalosan teherhajónak minősül, de az amerikai lap szerint valószínűleg ez az első katonai célra használt hajó, amelyet megtámadtak az elmúlt két év izraeli-iráni tengeri összecsapás-sorozatában. Az elmúlt hónapok nemzetközi médiabeszámo­lói szerint a hajó az iráni Forradalmi Gárdát szolgálja a hírszerzésben, va­lamint az iráni olajszállítások vörös­ Fotó: Europress/AFP tengeri útvonalának biztosításában. Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szó­vivő tegnap azt mondta, a hajó azért állomásozott a térségben, hogy bizto­sítsa a régiót a kalózok ellen. Izrael hivatalosan nem erősítette meg, de nem is tagadta felelősségét a Saviz elleni támadásban. Benjamin Netanja­hu miniszterelnök (képünkön) ugyan­akkor kijelentette: „Nem szabad vissza­térni az Iránnal kötött veszélyes nuk­leáris megállapodáshoz, mert a nukle­áris Irán létében veszélyezteti Izraelt, és súlyos veszélyt jelent az egész világ biztonságára.” Értesülések szerint azért is érhette támadás a hajót, amelynek többéves jelenlétét Szaúd-Arábia már számta­lanszor nehezményezte, mert a Nyu­gat és az ENSZ szakértői szerint Irán fegyvereket és támogatást nyújt a je­meni húszi lázadóknak az országban évek óta tartó polgárháborúban. Irán ezt következetesen tagadja - írja az MTI. Tajpej háborút fog vívni Pekinggel, ha szükséges T­AJVAN Munkatársunktól­ ­ Tajvan a végsőkig fog harcolni egy kí­nai támadás esetén - jelentette ki teg­nap Joseph Vu tajvani külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: a pe­kingi vezetés vegyes jelzéseket küld az­zal, hogy kiegyezésre törekvését hang­súlyozza, miközben katonai megfélem­lítést alkalmaz. Vu megjegyezte, hogy tíz kínai harci repülőgép sértette meg Tajvan légterét hétfőn, és Peking had­gyakorlat keretében a sziget partjainál vetett be egy repülőgéphordozót és kísé­rőhajóst. - Kétségkívül készek vagyunk megvédeni magunkat. Háborút fogunk vívni, ha erre kényszerülünk, és ha az utolsó napig kell védekeznünk, azt fog­juk tenni - mondta Wu újságíróknak nyilatkozva. A tajvani védelmi tárca tegnapi közlése szerint a nap folyamán 15 kínai harci repülőgép, köztük 12 va­dászgép hatolt be a sziget légterébe. A kínai haditengerészet kedden kö­zölte, hogy „rutinszerű” hadgyakor­latot tart Tajvannál repülőgéphordo­­zó-rajával. Hozzátette, hogy a jövőben rendszeresen fognak tartani hasonló hadgyakorlatokat. Az amerikai haditengerészet pedig arról számolt be tegnap, hogy a John S. McCain nevű amerikai romboló „ru­tin” átkelést hajtott végre a Tajvani­szoroson. Az amerikai haditengeré­szet szerint a romboló jelenléte mu­tatja, hogy az Egyesült Államok elkö­telezett az indiai- és csendes-óceáni térség hajózási szabadságának szava­tolása mellett. Az Egyesült Államok a legtöbb országhoz hasonlóan nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolato­kat Tajvannal, ugyanakkor hallgatóla­gosan garantálja a sziget biztonságát a helyi vezetés legnagyobb fegyverbe­szállítójaként - írja az MTI. Megfigyelők szerint a történések a térségbeli feszültség kiéleződését jelzik.

Next