Magyar Nemzet, 2021. április (84. évfolyam, 76-99. szám)
2021-04-08 / 80. szám
2021. április 8., csütörtök KÜLFÖLD 9 Az új török csatornától tart Moszkva Erdogan eddigi legnagyobb projektje lehet, de a terv nemzetközi ellenállásba ütközhet Egy új, mesterséges átjáróval kötné össze a Fekete-tengert a Márvány-tengerrel Törökország: a tervezett hajózási csatorna segítene megbirkózni a megnövekedett kereskedelmi forgalommal, és megakadályozná, hogy a Boszporuszon olyan feltorlódás alakuljon ki, mint március végén a Szuezicsatornán, amely öt napra megbénította a világkereskedelmet. Azonban van egy bökkenő: Ankara tervei szerint az új hajózási útvonal nem tartozna a régió egyik biztonsági pillérének számító montreux-i egyezmény alá, ami elsősorban Moszkvát zavarhatja, és erős nemzetközi tiltakozást is kiválthat. TÖRÖKORSZÁG Bendarzsevszkij Anton Több mint száz nyugalmazott török admirális nyilatkozatban ítélte el az Isztambul-csatorna építési tervét és a montreux-i egyezmény betartásának fontosságára szólította fel a hatóságokat. Recep Tayyip Erdogan török elnök élesen bírálta az aláírókat, államcsíny jeleit látva a nyilatkozatban. Az nem elfogadható, hogy 104 admirális egy éjszaka összejön és kinyilvánít egy ilyen dokumentumot - jelentette ki Erdogan hétfő délután egy sajtókonferencián. - Ez nem nevezhető szólásszabadságnak. Ez rágalmazás a török fegyveres erőkkel szemben, még akkor is, ha a nyilatkozatot nyugalmazott tengernagyok írják alá — idézte az elnök szavait a török Daily Sabah. Az admirálisok nyilatkozata előtt az építkezést levélben 126 volt török nagykövet is elítélte. A tiltakozók közül többen azóta előzetes letartóztatásban vannak. A Földközi-tenger és a Fekete-tenger között jelenleg csak egy átjáró létezik: a hajók előbb az Égei-tengerre jutnak, majd a Dardanellákon keresztül a Márvány-tengerbe, végül onnan a Boszporuszon keresztül érkeznek a Feketetengerre. A törökök által megálmodott 45 kilométeres mesterséges csatorna a Boszporusz tengerszorostól nyugatra épülne, és így egy újabb útvonalat biztosítana a Márvány-tenger és a Feketetenger között. Az Isztambul-csatorna terve régóta napirenden van Törökországban: a modern kori tervek a kilencvenes években merültek fel, de maga az ötlet még Nagy Szulejmán szultán idejére, a XVIII. századra nyúlik vissza. A Boszporusz a világ egyik legforgalmasabb tengeri átjárójának számít, amelyen évente 40-50 ezer hajó halad át. Összehasonlításul: ez a mennyiség a háromszorosa a Szuezi-csatorna és négyszerese a Panama-csatorna forgalmának. A Boszporuszon mintegy 120-130 hajó halad át minden egyes nap, a tervek szerint az új csatorna valamivel többet, akár 160-180 hajót tud majd átengedni. Ha elkészül, a 15-20 milliárd dollárra becsült projekt lehet Erdogan korszakának legnagyobb építési projektje. Erdogan még 2011-ben jelentette be a csatorna építését, ám a konkrétumokig egy évtizedet kellett várni: a török kormány végül a múlt héten hagyta jóvá az építési terveket. Az építkezés felgyorsításához végül a Szuezi-csatornán történt március végi feltorlódás is hozzájárulhatott. Ha minden a kitűzött célok szerint halad, az ambiciózus projekt 2026-ra készülhet el. Mindez egyébként tökéletesen illeszkedik Ankara geopolitikai terveihez: Törökország egy világkereskedelmi központtá szeretne válni, amely fontos szerepet tölthet be mind a keletnyugat irányú, mind az észak-dél irányú áruforgalom esetében. A csatornának az egyre növekvő világkereskedelem fényében valóban lenne értelme, azonban az építkezés nemzetközi megítélése a montreux-i egyezménybe ütközik. Az 1936-ban elfogadott montreux-i egyezmény a régió egyik alapvető biztonsági dokumentumának számít. Az egyezmény kötelezte Törökországot az ellenőrzése alatt álló tengerszorosok (Boszporusz és a Dardanellák) demilitarizációjára és garantálta a civil hajók akadálytalan, szabad mozgását. A kereskedelmi hajók áthaladásáért Törökország csak egy rögzített, alacsonyabb díjat szedhet be, ám cserébe elismerték a szorosok feletti török fennhatóságot. A hadihajók mozgását ugyanakkor korlátozták: békeidőben csak a fekete-tengeri államok hadihajói közlekedhetnek a szorosokon keresztül, minden más ország csak komoly méretbeli és időbeli korlátozásokkal. Hadiállapot időszakában ugyanakkor Törökország teljesen a belátása szerint használhatja a Boszporuszt és a Dardanellákat, akár ki is tiltva onnan a külföldi hadiflottákat. 2018 januárjában az akkori török miniszterelnök, Binali Yildirm kijelentette, hogy az Isztambul-csatorna nem tartozik majd a montreux-i egyezmény rendelkezései alá, és a jelek szerint ehhez azóta is tartja magát a kormány. Ha ez valóban így lesz, akkor Ankara potenciálisan befolyással tud lenni a kereskedelmi hajók áthaladására a Feketetenger és a Földközi-tenger között, jelentősen emelheti a díjakat, ráadásul a hadihajókra vonatkozó korlátozások is érvényüket vesztik az új csatornán. Ha van olyan ország, amelynek a biztonsági érdekeivel kifejezetten ellentétes lenne az Isztambul-csatorna megépítése, akkor ez Oroszország. Az orosz szakértők szerint az Ankara által megálmodott csatorna teljesen felboríthatja a térség geopolitikai viszonyait, és a Fekete-tenger militarizációjához vezet. Ettől tartanak egyébként az ellenző nyilatkozatot aláíró török admirálisok is: szerintük a montreux-i egyezmény megkerülése hosszú távon háborúba sodorhatja az országot. Törökország a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik, és habár a montreux-i egyezmény értelmében szabadon manőverezhetnek a térségben, ezt már nem tudják megtenni például az amerikai vagy a francia szövetséges anyahajók. Ha lenne ugyanakkor egy olyan tengeri átjáró a Feketetenger felé, amely nem esne az egyezmény alá, mindjárt más volna a helyzet. Azt is fontos látni, hogy az Isztambul-csatorna csak a Márvány-tengerről biztosítana alternatív útvonalat, de oda jelenleg kizárólag a Dardanellákon keresztül vezet az út. Ez azonban valóban csak politikai akarat kérdése: a Gallipoli-félsziget átvágásához csupán öt kilométer hosszú csatornára van szükség a Dardanellák megkerüléséhez, amelynek az építési költsége is jóval kevesebb lenne, mint a jelenlegi projekt. A Boszporusz a világ egyik legforgalmasabb átjárójának számít Fotó: Europress/AFP Alternatív útvonal a Fekete-tenger felé 3rd Airport Isztambuli repülőtér Durusunköy Du,*Liuu ol • Sazlidere-gát A TERVEZETT CSATORNA Grafika: Magyar Nemzet ISZTAMBUL • Kükük Çekmece Avcilar Atatürk repülőtér Márvány-tenger Boszporusz•Isztambul TÖRÖKORSZÁG Izraeli-iráni tengeri csata Teherán elismerte a hajója elleni támadás tényét KÖZEL-KELET Munkatársunktól Izrael áll a Savit nevű iráni felderítő hajó ellen a Vörös-tengeren elkövetett keddi robbantás mögött - jelentette a Jediót Ahronót című izraeli újság tegnap. A The New York Times meg nem nevezett amerikai tisztviselőkre hivatkozó beszámolója szerint az izraeli hadsereg a hajótestre telepített vízi aknákkal követte el a támadást az amerikai-iráni nukleáris tárgyalások megújításának első napján. A Savit hivatalosan teherhajónak minősül, de az amerikai lap szerint valószínűleg ez az első katonai célra használt hajó, amelyet megtámadtak az elmúlt két év izraeli-iráni tengeri összecsapás-sorozatában. Az elmúlt hónapok nemzetközi médiabeszámolói szerint a hajó az iráni Forradalmi Gárdát szolgálja a hírszerzésben, valamint az iráni olajszállítások vörös Fotó: Europress/AFP tengeri útvonalának biztosításában. Szaíd Hatibzadeh iráni külügyi szóvivő tegnap azt mondta, a hajó azért állomásozott a térségben, hogy biztosítsa a régiót a kalózok ellen. Izrael hivatalosan nem erősítette meg, de nem is tagadta felelősségét a Saviz elleni támadásban. Benjamin Netanjahu miniszterelnök (képünkön) ugyanakkor kijelentette: „Nem szabad visszatérni az Iránnal kötött veszélyes nukleáris megállapodáshoz, mert a nukleáris Irán létében veszélyezteti Izraelt, és súlyos veszélyt jelent az egész világ biztonságára.” Értesülések szerint azért is érhette támadás a hajót, amelynek többéves jelenlétét Szaúd-Arábia már számtalanszor nehezményezte, mert a Nyugat és az ENSZ szakértői szerint Irán fegyvereket és támogatást nyújt a jemeni húszi lázadóknak az országban évek óta tartó polgárháborúban. Irán ezt következetesen tagadja - írja az MTI. Tajpej háborút fog vívni Pekinggel, ha szükséges TAJVAN Munkatársunktól Tajvan a végsőkig fog harcolni egy kínai támadás esetén - jelentette ki tegnap Joseph Vu tajvani külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: a pekingi vezetés vegyes jelzéseket küld azzal, hogy kiegyezésre törekvését hangsúlyozza, miközben katonai megfélemlítést alkalmaz. Vu megjegyezte, hogy tíz kínai harci repülőgép sértette meg Tajvan légterét hétfőn, és Peking hadgyakorlat keretében a sziget partjainál vetett be egy repülőgéphordozót és kísérőhajóst. - Kétségkívül készek vagyunk megvédeni magunkat. Háborút fogunk vívni, ha erre kényszerülünk, és ha az utolsó napig kell védekeznünk, azt fogjuk tenni - mondta Wu újságíróknak nyilatkozva. A tajvani védelmi tárca tegnapi közlése szerint a nap folyamán 15 kínai harci repülőgép, köztük 12 vadászgép hatolt be a sziget légterébe. A kínai haditengerészet kedden közölte, hogy „rutinszerű” hadgyakorlatot tart Tajvannál repülőgéphordozó-rajával. Hozzátette, hogy a jövőben rendszeresen fognak tartani hasonló hadgyakorlatokat. Az amerikai haditengerészet pedig arról számolt be tegnap, hogy a John S. McCain nevű amerikai romboló „rutin” átkelést hajtott végre a Tajvaniszoroson. Az amerikai haditengerészet szerint a romboló jelenléte mutatja, hogy az Egyesült Államok elkötelezett az indiai- és csendes-óceáni térség hajózási szabadságának szavatolása mellett. Az Egyesült Államok a legtöbb országhoz hasonlóan nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat Tajvannal, ugyanakkor hallgatólagosan garantálja a sziget biztonságát a helyi vezetés legnagyobb fegyverbeszállítójaként - írja az MTI. Megfigyelők szerint a történések a térségbeli feszültség kiéleződését jelzik.