Magyar Nyelv – 93. évfolyam – 1997.
2. szám - Kiss Jenő: Német nyelvű magyar etimológiai szótár
14. sz.) — CZIRBUSZ GÉZA, A Kárpátok hegyeinek és folyóinak nevei. Nagybecskerek, 1908. (Különnyomat a nagybecskereki községi főgimnázium 1907—1908. évi értesítőjéből.) MELICH JÁNOS (MNy. 1909: 231) szerint: „magyarázatai között alig van elfogadható." — DAUZAT, ALBERT—DESLANDES, GASTON—ROSTAING, CHARLES, Dictionnaire étymologique des noms de riviéres et de montagnes en France. Paris, 1978. — DICKENMANN, ERNST, Kroatische Bergnamen. In: Beitrage zur Namenforschung. Neue Folge (Heidelberg) 4 (1969): 231—54. — GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I—. Budapest, 1963—. — KÁLMÁN BÉLA, A nevek világa. Budapest, 1967. — KISCH, GuSTAV, Siebenbürgen im Lichte der Sprache. Ein Beitrag zur Kulturgeschichte der Karpathenlander. Leipzig, 1929. — Kiss LAJOS, Szilágysági hegynevek. Nyr. 1981: 97—101; Földrajzi nevek etimológiai szótára. Negyedik, bővített és javított kiadás. I—H. Budapest, 1988.; Víz-, hegy- és völgynevek a középkori Heves megyéből. MNy. 1991. 73—7. — KNIEZSA ISTVÁN: Keletmagyarország helynevei. In: Magyarok és románok. Szerkesztette DEÉR JÓZSEF és GÁLDI LÁSZLÓ. I. Budapest, 1943. 111—313. — KRANZMAYER, EBERHARD, Die Bergnamen Österreichs. Zweite, um einen Namenweiser vermehrte Auflage. Wien, 1968. — LUTTERER, IVAN—MAJTÁN, MILÁN— SRÁMER, RUDOLF, Zemépisná jmena Ceskoslovenska. Slovník vybranych zemépisnych jmen s vykladem jejich povodu a historického vyvoje. Praha, 1982.— MAJTÁN, MILÁN, Z lexiky slovenskej oronymie. Acta Onomastica 31 (1995): 129—33. — MELICH JÁNOS, A honfoglaláskori Magyarország. Budapest, 1925—1929.; Dolgozatok II. Budapest, 1963. (NyrudÉrt. 41. sz.) — PESTY FRIGYES, Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. I. Budapest, 1888. — PETROVICI, EMIL, Oronymes à base d'anthroponymes dans les Carpates roumain. In: PETROVICI, EMIL, Studii de dialectologie §i toponimie. Bucure§ti, 1970. 276—83. — RÉSCENSEL SÁNDOR, A helynevek magyarázója. I—IV. Budapest, 1861—1893. SZABÓ T. ATTILA (VálTan. 7: 35) szerint „alig van egynéhány, a valóságot megközelítő magyarázata". — SCHRAMM, GOTTFRIED, Eroberer und Eingesessene. Geographische Lehnnamen als Zeugen der Geschichte Südosteuropas im ersten Jahrtausend n. Chr. Stuttgart, 1981. — SZABÓ T. ATTILA, Kalotaszeg helynevei. I. Adatok. Kolozsvár, 1942. —UHLÁR, VLADIMÍR, Über Bergnamen des Liptover Gebietes in der Slowakei. Namenkundliche Informationen (Leipzig) 47. sz. (1985.) 34—48. — [Zehnter] 10. Internationaler Kongress fur Namenforschung. Wien 8.—13. IX. 1969. Abhandlungen. Disputationes ad montium vocabula aliorumque nominum significationes pertinentes. I—II. Wien, 1969. — ZOLTAI LAJOS: Debreceni halmok, hegyek, egyéb mesterséges és természetes emelkedések ú. m.lapanyagok, telkek, ülések, dombok, gerendek és házak a város határában, valamint külső birtokain. Debrecen, 1938. Kiss LAJOS Német nyelvű magyar etimológiai szótár 1. A tudománytörténeti jelentőségű „A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára" (1967—1976.) közzététele után tizenkilenc évvel napvilágot látott az „Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen" befejező füzete is. Elkészült tehát s hozzáférhető az első nemzetközi nyelvű, modern magyar etimológiai szótár. Mint minden szótárra, az EWUng.-ra (így rövidítjük) is áll, hogy használva derül ki róla, milyen. Az azonban már ma is látható, hogy nemzetközi mércével mérten is színvonalas szintézissel gazdagodott az etimológiai irodalom. Ugyanis az eddig megjelent hazai és külföldi ismertetések, recenziók kritikus szerzőitől kiállított bizonyítvány egyértelműen pozitív s elismerő.