Magyar Rendőr, 1977. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-02 / 26. szám
A KÁDER- ÉS SZEMÉLYZETI MUNKÁRÓL A Belügyminisztérium káder- és személyzeti munkájának helyzete fejlesztésének időszerű tennivalói volt a témája a Budapesten, a Belügyminisztériumban június 24-én tartott országos parancsnoki értekezletnek. Benkei András belügyminiszter, az MSZMP KB tagja az értekezlet elnökeként, Nagy Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője, Gál Ferenc, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának helyettes vezetője, Kovács György, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkára, Karasz Lajosi vezérőrnagy, Ladvánszky Károly vezérőrnagy, dr. Pál Antal vezérőrnagy, Földesi Jenő vezérőrnagy, miniszterhelyettesek, dr. Harangozó Szilveszter vezérőrnagy, Kiss Lajos ezredes, főcsoportfőnök-helyettesek, dr. Rédei Miklós ezredes, Petresevics András alezredes és dr. Baranya Béla alezredes pedig az elnökség tagjaként volt jelen. az elnöki megnyitó után Földesi Jenő vezérőrnagy, miniszterhelyettes — a napirend előadója — beszédének bevezető részében hangsúlyozta, hogy a fejlett szocialista társadalom építése, az államélet és a társadalmi viszonyok továbbfejlesztése a Belügyminisztérium és szervei elé is a korábbinál magasabb szintű, növekvő minőségi követelményeket állít. A feladatok eredményes megoldása csak politikailag szilárd, szakmailag jól felkészült, a szocializmus építését hivatástudattal szolgáló személyi állománnyal lehetséges. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a káderek kiválasztására, nevelésére, a vezetői utánpótlás biztosítására, a személyi állomány felkészültségének növelésére. Megállapította: a Belügyminisztérium központi és területi szerveinél a káder- és személyzeti munka iránya, gyakorlata alapvetően megfelel a párt- és a kormányhatározatokban foglaltaknak. A kapcsolatos intézkedések kedvezően hatottak a káder- és személyzeti munka színvonalának emelésére, gyorsították a határozatokban előírtak végrehajtását. A belügyi vezetők politikailag, erkölcsileg szilárdak, ismerik és magukénak vallják a párt politikáját — mondotta a miniszterhelyettes elvtárs, majd a következőkkel folytatta: Egyre jobban szervezik, irányítják alárendeltjeik munkáját, gondoskodnak nevelésükről, képzésükről, képesek maguk mögé sorakoztatni és mozgósítani az állományt. Fokozott gondot fordítanak a beosztottakkal való foglalkozásra, a személyi problémák intézésére, a minősítésekre, a végzett munka alapján az erkölcsi és anyagi megbecsülésre. Nagyobb figyelmet tanúsítanak a kezdeményezések, a kritikai véleménynyilvánítások iránt. Legtöbb esetben határozottan lépnek fel a szolgálati és a munkafegyelmet lazítókkal, illetve a káros jelenségekkel, hibákkal szemben. A vezetők döntő többsége megfelel az ismert hármas követelménynek: politikailag, szakmailag felkészült, irányítókészsége folyamatosan fejlődik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetés folyamatosságát és az élet által követelt törvényszerű megújulást csak úgy lehet biztosítani, ha az adott vezetői állományban együtt vannak jelen a tapasztalt, idősebb és az új, fiatal káderek. Az elmúlt két évben a női vezetők létszáma lényegében nem változott. Ugyanakkor jelentősebb számban kerültek nők a hivatásos állományba. A tiszti állomány helyzetéről szólva közölte, hogy majdnem minden területen egyenletes fejlődés tapasztalható. Az állomány pótlása — néhány, speciális szakképzettséget igénylő munkakör kivételével — megoldottnak tekinthető. Az elmúlt két évben a zászlósi, a tiszthelyettesi állomány létszámviszonyai javultak. Tovább bővült az állomány kiképzése, felkészítése a szolgálati feladatok végrehajtására. A végrehajtó szolgálatban rövid időn belül csak kiképzett rendőrök teljesítenek szolgálatot. A Belügyminisztérium és szervei feladatainak ellátásában jelentős kisegítő szerepet betöltő kinevezett polgári állomány erkölcsileg, politikailag megbízható, szakmailag felkészült, és sok segítséget nyújt a hivatásos állománynak. Kialakult a törzsgárda, amely lehetővé teszi a munka folyamatosságát, magasabb színvonalon való végzését. Ez az állománykategória a hivatásos állomány egyik utánpótlási bázisának tekinthető. Az előadó beszédének további részében a parancsnokok egyszemélyi felelősségének gyakorlati megvalósításáról szólt. Az egyszemélyi felelősség elvének érvényesülése mellett fejlődött a káder- és személyzeti munka demokratizmusa. Erősödött a bizalom, a nyíltság és az őszinteség légköre. Az elmúlt években a vezetők minősítő munkája javuló tendenciát mutat. Többségében őszinte értékelést adnak a minősítettek munkájáról, magatartásáról. A tárgyilagos értékelést megnyugvással fogadják a minősítettek. A parancsnokok — vezetők — munkájában az elmúlt években a párt határozatainak, útmutatásainak alapján jobban előtérbe került a beosztottakkal való törődés és foglalkozás. Magasabb szintre emelkedett a politikai kádernevelő munka, javult a parancsnokok és a beosztottak munkakapcsolata, a munkahelyi légkör, a szolgálati rend és a fegyelem. A Belügyminisztérium személyi állománya odaadó és lendületes munkával teljesíti feladatait — állapította meg a beszámoló. A dolgozó népre támaszkodva, a többi bűnüldöző szervvel együtt védelmezi, erősíti a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét, segíti az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, tovább szilárdítja a szocialista törvényességet. A Belügyminisztériumban és szerveinél az MSZMP Politikai Bizottságának 1967. november 14-i határozata írja elő a parancsnokok és a pártszervezetek együttműködését. A határozat végrehajtása eredményesen folyik. A közös cél érdekében folytatott együttműködés elvi alapokra, a kölcsönösségre, az őszinte segíteni akarásra épül A miniszterhelyettes elvtárs elismeréssel szólt az állomány tanulmányi és kiképzési, továbbképzési eredményeiről, és többek között kiemelte: Az MSZMP KB 1972. június 15-i oktatáspolitikai határozata végrehajtásának kapcsán kialakították a személyi állomány kiképzésének, továbbképzésének új rendszerét, s ennek keretében a tanintézetek hallgatóinak létszáma jelentősen megnövekedett. A tanintézetekben megkezdődött az oktatás tartalmának korszerűsítése is. Mind eredményesebben működik a Rendőrtiszti Főiskola, létrehozásának az volt a célja, hogy megteremtődjék a magas szintű belügyi tisztképzés, a belügyi kádermunka legkorszerűbb — a hazai és a nemzetközi oktatási intézmények színvonalával lépést tartó — bázisintézménye. A belügyi oktatás szerves része hazánk oktatáspolitikájának, épít annak eredményeire, intézményrendszerére és az általa nyújtott képzési lehetőségekre. A növekvő követelmények figyelembevételével kidolgozták a Belügyminisztérium személyi állománya képzésének, továbbképzésének távlati koncepcióját. A beszámoló a személyzeti csoportfőnökség elvi irányító, értékelő, elemző és felügyeleti munkájáról megállapította, hogy a csoportfőnökség alapvetően teljesíti az ügyrendjében előírtakat, és végrehajtja a központi akarat érvényesítéséből rá háruló feladatokat. A követelményeknek megfelelően kialakulóban van ellenőrző, beszámoltató és segítő tevékenysége is. Az állományt érintő döntések meghozatala előtt a parancsnokok jelentős része kéri, igényli és figyelembe is veszi a személyzeti apparátus véleményét. A miniszterhelyettes elvtárs a helyzetértékelés után hangsúlyozta az elkövetkezendő idők feladatainak meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a fejlett szocializmus építése minden területen magasabb színvonalú vezetést, hatékonyabb munkát követel. A kádermunkában, a nevelő tevékenységben a következő feladatokra hívta fel a figyelmet: A követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni az állomány politikai felkészültségét, ideológiai-politikai szilárdságát. A parancsnokoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a vezetői utánpótlás nevelésére, körültekintően gondoskodjanak a szükségleteknek megfelelő kádertartalékokról. Tovább kell fejleszteni a kádermunka demokratizmusát, nyíltságát és őszinteségét. A vezetői kinevezésekkor kivétel nélkül érvényesüljön a politikai és szakmai felkészültség, továbbá a vezetőkészség hármas követelménye. A kádermunkában tovább kell erősíteni a parancsnokoknak, a személyzeti szerveknek, valamint a párt- és tömegszervezetek vezető testületeinek és vezetőségeinek együttműködését. Fejleszteni szükséges a személyzeti apparátus munkáját. A káderpolitikai elvek hatékonyabb érvényesítése céljából a személyzeti szervek dolgozói ismerjék meg alaposabban a személyi állományt, munkájának színvonalát. A Belügyminisztérium képzési, továbbképzési rendszerére jóváhagyott terv alapján biztosítani kell a személyi állomány magas szintű szakmai és politikai képzését. A parancsnokok következetes munkával tegyenek meg mindent a fegyelmi helyzet további szilárdításáért. A rendszeresített létszámnak megfelelően stabilizálni kell a Belügyminisztérium szerveinek létszámhelyzetét. Földesi Jenő vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes a következő gondolatokkal fejezte be előadását: Pártunk XI. kongresszusának határozatából a Belügyminisztérium számára összegezhető, legfontosabb következtetés, hogy teljes személyi állományának elvhűséggel, magas színvonalú, céltudatos és tervszerű munkával kell helytállnia az állam- és közbiztonság védelmében, a határőrizetben, azokon a munkaterületeken, amelyeken pártunk, kormányunk politikáját, a miniszteri parancsokat végrehajtja. Minden körülmények között védeni és erősíteni kell a Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági rendjét és biztosítani a szocialista törvényességet. A beszámolót követő vitában részt vett Pálinkás Ferenc vezérőrnagy, Heves megyei rendőr-főkapitány, dr. Molnár Tibor őrnagy, a Vas megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályának vezetője, Mándi Sándor ezredes, a BM tanulmányi és propaganda csoportfőnöke, Takács Jenő, az MSZMP Pest megyei Rendőr-főkapitánysági Bizottságának titkára, dr. Bíró László ezredes, a BM fegyelmi osztályának vezetője és dr. Sepsei György ezredes, Fejér megyei rendőr-főkapitány, akik sokoldalúan egészítették ki a Belügyminisztérium káder- és személyzeti munkájának helyzetéről szóló tájékoztatót. Az országos parancsnoki értekezleten felszólalt Nagy Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője is. Beszédének bevezető részében a párt káderpolitikája, az állami személyzeti munka pártellenőrzése területének néhány általánosabb tapasztalatáról szólt. Elsőként említette, hogy a kádermunkának, az állami személyzeti munkának a jelentősége mindinkább növekszik. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy ha a XI. kongresszus határozatának megfelelően a párt vezető szerepét erősíteni akarjuk, ha a párt politikájának következetesebb érvényesülését szorgalmazzuk, akkor ennek elsősorban a személyi feltételeit, illetve a jobb személyi feltételeit kell biztosítanunk. Kiemelte, hogy a növekvő, bonyolultabbá váló feladatok sikeres megoldása érdekében fejleszteni, erősíteni kell a személyzeti munkát, a kádermunkát, emelni kell a vezetés általános színvonalát. Ezzel Az országos parancsnoki értekezlet elnöksége Az országos parancsnoki értekezlet résztvevői