Magyar Rendőr, 1977. július-december (31. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-02 / 26. szám

A KÁDER- ÉS SZEMÉLYZETI MUNKÁRÓL A Belügyminisztérium káder- és személyzeti munkájának helyzete fejlesztésének időszerű tennivalói volt a témája a Budapesten, a Bel­ügyminisztériumban június 24-én tartott országos parancsnoki értekez­letnek. Benkei András belügyminiszter, az MSZMP KB tagja az értekezlet elnökeként, Nagy Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztá­lyának helyettes vezetője, Gál Ferenc, az MSZMP KB közigazgatási és ad­minisztratív osztályának helyettes vezetője, Kovács György, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkára, Karasz Lajosi vezérőrnagy, Ladvánszky Károly vezérőrnagy, dr. Pál Antal vezérőrnagy, Földesi Jenő vezérőrnagy, miniszterhelyettesek, dr. Harangozó Szilveszter vezérőrnagy, Kiss Lajos ezredes, főcsoportfőnök-helyettesek, dr. Rédei Miklós ezredes, Petresevics András alezredes és dr. Baranya Béla alezredes pedig az el­nökség tagjaként volt jelen. a­z elnöki megnyitó után Föl­­desi Jenő vezérőrnagy, mi­niszterhelyettes — a napi­rend előadója — beszédének beve­zető részében hangsúlyozta, hogy a fejlett szocialista társadalom építé­se, az államélet és a társadalmi vi­szonyok továbbfejlesztése a Bel­ügyminisztérium és szervei elé is a korábbinál magasabb szintű, nö­vekvő minőségi követelményeket ál­lít. A feladatok eredményes megoldá­sa csak politikailag szilárd, szak­mailag jól felkészült, a szocializmus építését hivatástudattal szolgáló sze­mélyi állománnyal lehetséges. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a káderek kiválasztására, nevelésére, a vezetői utánpótlás biztosítására, a személyi állomány felkészültségé­nek növelésére. Megállapította: a Belügyminiszté­rium központi és területi szerveinél a káder- és személyzeti munka irá­nya, gyakorlata alapvetően megfe­lel a párt- és a kormányhatároza­tokban foglaltaknak. A kapcsolatos intézkedések kedvezően hatottak a káder- és személyzeti munka szín­vonalának emelésére, gyorsították a határozatokban előírtak végrehajtá­sát. A belügyi vezetők politikailag, er­kölcsileg szilárdak, ismerik és ma­gukénak vallják a párt politikáját — mondotta a miniszterhelyettes elvtárs, majd a következőkkel foly­tatta: Egyre jobban szervezik, irányít­ják alárendeltjeik munkáját, gon­doskodnak nevelésükről, képzésük­ről, képesek maguk mögé sorakoz­tatni és mozgósítani az állományt. Fokozott gondot fordítanak a be­osztottakkal való foglalkozásra, a személyi problémák intézésére, a mi­nősítésekre, a végzett munka alap­ján az erkölcsi és anyagi megbecsü­lésre. Nagyobb figyelmet tanúsíta­nak a kezdeményezések, a kritikai véleménynyilvánítások iránt. Leg­több esetben határozottan lépnek fel a szolgálati és a munkafegyelmet lazítókkal, illetve a káros jelensé­gekkel, hibákkal szemben. A vezetők döntő többsége meg­felel az ismert hármas követel­ménynek: politikailag, szakmailag felkészült, irányítókészsége folya­matosan fejlődik. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezetés folyamatosságát és az élet által követelt törvényszerű megúju­lást csak úgy lehet biztosítani, ha az adott vezetői állományban együtt vannak jelen a tapasztalt, idősebb és az új, fiatal káderek. Az elmúlt két évben a női ve­zetők létszáma lényegében nem vál­tozott. Ugyanakkor jelentősebb számban kerültek nők a hivatásos állományba. A tiszti állomány helyzetéről szól­va közölte, hogy majdnem minden területen egyenletes fejlődés tapasz­talható. Az állomány pótlása — néhány, speciális szakképzettséget igénylő munkakör kivételével — megoldott­nak tekinthető. Az elmúlt két évben a zászlósi, a tiszthelyettesi állomány létszámvi­szonyai javultak. Tovább bővült az állomány ki­képzése, felkészítése a szolgálati feladatok végrehajtására. A végre­hajtó szolgálatban rövid időn be­lül csak kiképzett rendőrök teljesí­tenek szolgálatot. A Belügyminisztérium és szervei feladatainak ellátásában jelentős kisegítő szerepet betöltő kinevezett polgári állomány erkölcsileg, poli­tikailag megbízható, szakmailag fel­készült, és sok segítséget nyújt a hivatásos állománynak. Kialakult a törzsgárda, amely lehetővé teszi a munka folyamatosságát, magasabb színvonalon való végzését. Ez az ál­lománykategória a hivatásos állo­mány egyik utánpótlási bázisának tekinthető. Az előadó beszédének további ré­szében a parancsnokok egyszemélyi felelősségének gyakorlati megvaló­sításáról szólt. Az egyszemélyi felelősség elvének érvényesülése mellett fejlődött a káder- és személyzeti munka de­mokratizmusa. Erősödött a bizalom, a nyíltság és az őszinteség légköre. Az elmúlt években a vezetők mi­nősítő munkája javuló tendenciát mutat. Többségében őszinte értéke­lést adnak a minősítettek munká­járól, magatartásáról. A tárgyila­gos értékelést megnyugvással fo­gadják a minősítettek. A parancsnokok — vezetők — munkájában az elmúlt években a párt határozatainak, útmutatásainak alapján jobban előtérbe került a be­osztottakkal való törődés és fog­lalkozás. Magasabb szintre emelke­dett a politikai­ kádernevelő mun­ka, javult a parancsnokok és a be­osztottak munkakapcsolata, a mun­kahelyi légkör, a szolgálati rend és a fegyelem. A Belügyminisztérium személyi állománya odaadó és lendületes munkával teljesíti feladatait — ál­lapította meg a beszámoló. A dol­gozó népre támaszkodva, a többi bűnüldöző szervvel együtt védel­mezi, erősíti a Magyar Népköztár­saság állami, társadalmi és gazda­sági rendjét, segíti az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülé­sét, tovább szilárdítja a szocialista törvényességet. A Belügyminisztériumban és szer­veinél az MSZMP Politikai Bizott­ságának 1967. november 14-i hatá­rozata írja elő a parancsnokok és a pártszervezetek együttműködését. A határozat végrehajtása eredmé­nyesen folyik. A közös cél érdeké­ben folytatott együttműködés elvi alapokra, a kölcsönösségre, az őszin­te segíteni akarásra épül A miniszterhelyettes elvtárs el­ismeréssel szólt az állomány tanul­mányi és kiképzési, továbbképzési eredményeiről, és többek között ki­emelte: Az MSZMP KB 1972. június 15-i oktatáspolitikai határozata végre­hajtásának kapcsán kialakították a személyi állomány kiképzésének, továbbképzésének új rendszerét, s ennek keretében a tanintézetek hall­gatóinak létszáma jelentősen meg­növekedett. A tanintézetekben meg­kezdődött az oktatás tartalmának korszerűsítése is. Mind eredményesebben működik a Rendőrtiszti Főiskola, létrehozá­sának az volt a célja, hogy meg­teremtődjék a magas szintű bel­ügyi tisztképzés, a belügyi káder­munka legkorszerűbb — a hazai és a nemzetközi oktatási intézmények színvonalával lépést tartó — bázis­intézménye. A belügyi oktatás szerves része hazánk oktatáspolitikájának, épít annak eredményeire, intézmény­­rendszerére és az általa nyújtott képzési lehetőségekre. A növekvő követelmények figye­lembevételével kidolgozták a Bel­ügyminisztérium személyi állomá­nya képzésének, továbbképzésének távlati koncepcióját. A beszámoló a személyzeti cso­portfőnökség elvi irányító, értékelő, elemző és felügyeleti munkájáról megállapította, hogy a csoportfőnök­ség alapvetően teljesíti az ügyrend­jében előírtakat, és végrehajtja a központi akarat érvényesítéséből rá háruló feladatokat. A követelmé­nyeknek megfelelően kialakulóban van ellenőrző, beszámoltató és se­gítő tevékenysége is. Az állományt érintő döntések meghozatala előtt a parancsnokok jelentős része kéri, igényli és figyelembe is veszi a sze­mélyzeti apparátus véleményét. A miniszterhelyettes elvtárs a helyzetértékelés után hangsúlyozta az elkövetkezendő idők felada­tainak meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a fejlett szocializ­mus építése minden területen ma­gasabb színvonalú vezetést, hatéko­nyabb munkát követel. A kádermunkában, a nevelő te­vékenységben a következő felada­tokra hívta fel a figyelmet: A követelményeknek megfelelő színvonalra kell emelni az állo­mány politikai felkészültségét, ideo­lógiai-politikai szilárdságát. A parancsnokoknak kiemelt fi­gyelmet kell fordítaniuk a vezetői utánpótlás nevelésére, körültekin­tően gondoskodjanak a szükségle­teknek megfelelő kádertartalékok­ról. Tovább kell fejleszteni a káder­­munka demokratizmusát, nyíltságát és őszinteségét. A vezetői kinevezésekkor kivétel nélkül érvényesüljön a politikai és szakmai felkészültség, továbbá a vezetőkészség hármas követelmé­nye. A kádermunkában tovább kell erősíteni­ a parancsnokoknak, a sze­mélyzeti szerveknek, valamint a párt- és tömegszervezetek vezető testületeinek és vezetőségeinek együttműködését. Fejleszteni szükséges a személyze­ti apparátus munkáját. A káder­­politikai elvek hatékonyabb érvé­nyesítése céljából a személyzeti szervek dolgozói ismerjék meg ala­posabban a személyi állományt, munkájának színvonalát. A Belügyminisztérium képzési, továbbképzési rendszerére jóváha­gyott terv alapján biztosítani kell a személyi állomány magas szintű szakmai és politikai képzését. A parancsnokok következetes munkával tegyenek meg mindent a fegyelmi helyzet további szilárdí­tásáért. A rendszeresített létszámnak meg­felelően stabilizálni kell a Belügy­minisztérium szerveinek létszám­helyzetét. Földesi Jenő vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes a következő gondolatokkal fejezte be előadását: Pártunk XI. kongresszusának ha­tározatából a Belügyminisztérium számára összegezhető, legfontosabb következtetés, hogy teljes személyi állományának elvhűséggel, magas színvonalú, céltudatos és tervszerű munkával kell helytállnia az állam- és közbiztonság védelmében, a ha­tárőrizetben, azokon a munkaterüle­teken, amelyeken pártunk, kormá­nyunk politikáját, a miniszteri pa­rancsokat végrehajtja. Minden körülmények között vé­deni és erősíteni kell a Magyar Népköztársaság állami, tá­rsadalmi és gazdasági rendjét és biztosítani a szocialista törvényességet. A beszámolót követő vitában részt vett Pálinkás Ferenc vezér­őrnagy, Heves megyei rendőr-főka­pitány, dr. Molnár Tibor őrnagy, a Vas megyei Rendőr-főkapitányság személyzeti osztályának vezetője, Mándi Sándor ezredes, a BM ta­nulmányi és propaganda csoport­­főnöke, Takács Jenő, az MSZMP Pest megyei Rendőr-főkapitánysági Bizottságának titkára, dr. Bíró László ezredes, a BM fegyelmi osz­tályának vezetője és dr. Sepsei György ezredes, Fejér megyei rendőr-főkapitány, akik sokoldalúan egészítették ki a Belügyminiszté­rium káder- és személyzeti munká­jának helyzetéről szóló tájékoztatót. Az országos parancsnoki értekez­leten felszólalt Nagy Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszerve­zetek osztályának helyettes vezetője is. Beszédének bevezető részében a párt káderpolitikája, az állami sze­mélyzeti munka pártellenőrzése te­rületének néhány általánosabb ta­pasztalatáról szólt. Elsőként említette, hogy a káder­munkának, az állami személyzeti munkának a jelentősége mindin­kább növekszik. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy ha a XI. kong­resszus határozatának megfelelően a párt vezető szerepét erősíteni akar­juk, ha a párt politikájának követ­kezetesebb érvényesülését szorgal­mazzuk, akkor ennek elsősorban a személyi feltételeit, illetve a jobb személyi feltételeit kell biztosíta­nunk. Kiemelte, hogy a növekvő, bo­nyolultabbá váló feladatok sikeres megoldása érdekében fejleszteni, erősíteni kell a személyzeti mun­­kát, a kádermunkát, emelni­ kell a vezetés általános színvonalát. Ezzel Az országos parancsnoki értekezlet elnöksége Az országos parancsnoki értekezlet résztvevői

Next