Magyar Szó, 1967. június (24. évfolyam, 147-177. szám)

1967-06-01 / 147. szám

2. oldal A játéknak az eszmét kell szolgálnia Beszélgetés Arkagyij Rajkinnal, a leningrádi Miniatűr Színház vezetőjével Jugoszláviai vendégszerep­lése során Arkagyij Rajkin a leningrádi Miniatűr Szín­ház élén Novi Sadra érke­zett. Rajkin először jár ha­zánkban, s ezért mindenek­előtt arra kértük, hogy szín­házával ismertesse meg ol­vasóinkat. — Színházunk fél évig Moszkvában, fél évig Le­­ningrádban játszik, de Szovjetunió-szerte rokon­szenveznek velünk. Bennün­ket elsősorban az emberek érdekelnek, tehát minden egyes számunk homlokteré­ben egy emberi probléma szerepel. — Köztudomású, hogy Európa több országában jár­tak már, hogy értik meg előadásaikat az idegenek? — Mi, ha csak tehetjük, mindenütt az illető ország nyelvén játszunk. Volt már angol, német, olasz és ma­gyar nyelvű előadásunk is. Elárulhatom, hogy néhány számot itt is szerb nyelven adunk elő. Miniatűr Szín­házunk ezt lehetővé teszi. — Miért nevezik minia­tűrnek Rajkin mester szín­házát? — Azért, mert egy este 25—30 miniatűrnek nevez­hető rövid jelenetet adunk elő. Egy-egy ilyen jelenés három-tíz percig tart. Arra törekszünk, hogy sajátos időszerű problémát villant­sunk fel, hogy a jelenetek magukba sűrítsék a monda­nivalót, a lényeget. Ahogy a karikaturista rajzolás köz­ben a modellül szolgáló arc egy-egy részletét nagyítja fel és teszi rajza fő részle­tévé, ugyanúgy mi is egy jellemző emberi tulajdonsá­got igyekszünk megmutatni, felvillantani jeleneteinkben. Speciális repertoárja van színházunknak. Eddig nem játszott részleteket viszünk színre. — Ismeretes-e önöknél az öncélú színjátszás? — Nem. Nálunk a játék­nak mindig az eszmét kell szolgálnia. Ez a szatirikus színház lényege. Persze az is fontos, hogy ez a szati­rikus színház milyen alap­ról és milyen eszme érde­kében emeli fel szavát a fer­­deségek ellen. Mi a szocia­lizmus érdekében szólunk. Számunkra a játék nem él­vezet, a ferdeségek nekünk épp úgy fájnak, mint a szo­cializmusnak. — Hogy készül egy elő­adás a Rajkin-színházban? — Állandóan időszerű problémák után kutatunk, vitatkozunk arról, mit is lenne érdekes szatirikus színházunkban színre vinni. Vannak állandó munkatár­saink, akiktől egy-egy té­mára rövid jeleneteket ren­delünk. Előadásainkat négy hónapig készítjük és egy évig tartjuk műsoron. — Vajon prob­léma­tárukat gazdagították-e már jugo­szláviai vendégszereplésük során? — Konkrétan nem, azért, mert mi általános problé­mákat jelenítünk meg, olya­nokat, amelyek nálunk és bárhol másutt is megtörtén­hetnek, léteznek. Például ilyen általános témánk a bürokratizmus. Nálunk azt tartják, hogy mi találtuk fel, az angolok pedig úgy vélekednek, hogy ők. Én azt hiszem, bürokratizmus azóta létezik, amióta ember van a földön. — Mit jelent színésznek lenni a Rajkin-színházban? — Mindenekelőtt érdem és elismerés. Nálunk játsza­ni nem ugyanannyi, mint egy más színházban szere­pelni. Ugyanis, amint emlí­tettem, nálunk estéről esté­re húsz-harminc rövid jele­net szerepel műsoron, tehát minden egyes színészünknek öt-hat, esetleg tíz jellemet kell megformálnia rövid idő alatt. Kiváló átváltási, transz­­formálási képességgel kell rendelkeznie. Az ilyen mun­ka különös tehetségű szí­nészeket igényel. Hiszen egy-egy jelenet más-más műfajba sorolható, így mű­sorunkon kis operett, kis opera, némajáték, kis tra­gédia, közjáték, monológ, párbeszéd és úgynevezett transzformáció is szerepel. Az utóbbi valószínűleg ma­gyarázatra szorul. Egyetlen jelenetben többször kell ala­kot váltania a színésznek, és ez különös feladatokat ró rá. Nemcsak hogy jelmezt kell cserélnie gyorsan, hanem lelkileg is gyorsan át kell alakulnia. GEROLD László Az újvidéki diákok sikere a gyermekfilmek fesztiválján BEFEJEZŐDÖTT Rudnik­­ban a gyermekfilmek feszti­válja. A háromnapos verse­nyen, amelyet a rudniki Ar­­senije Loma Elemi Iskola szervezett, 34 filmet mutat­tak be a belgrádi, szabad­kai, újvidéki, Gornji Milano­­vac-i, pancevói és rudniki kis amatőr filmezők. A dokumentumfilmek cso­portjában az aranyérmet a pancevói klub, az ezüstérmet pedig a rudniki Arsenije Le­­ma iskola kapta. A kis­já­tékfilmek csoportjában az újvidéki Vasa Stajic iskola tanulói kapták az aranyér­met Bosszú, az ezüstérmet pedig a Gornji Milenovac­­iak kapták A füzet c. film­jükért. A fesztivál Naša ka­mera, domovino című ver­senyén tíz hazai és egy lon­doni amatőr filmező klub vett részt. Négy díjat osz­tottak ki: az elsőt, a Testvé­riség-Egység Plakettet a No­va Gradiska-i gyerekek kap­ták. Uzsora Napról napra olvashatunk a lapokban olyan apróhir­detéseket, amelyekben a polgárok kisebb-nagyobb kölcsö­nöket kérnek. A kölcsönért elképesztően magas kamatot is hajlandók fizetni. Egy kisiparos például hirdetés út­ján 8000 új dinárt kért azzal, hogy két hónap múlva 9500 dinárt fizet vissza. Az apróhirdetések útján kért kölcsönök kamatja eléri a 25—30 százalékot is. Sokan házukat, műhelyüket ajánlják fel biztosítékul, hogy a kölcsönt a kamattal együtt idejében visszafizetik. Ezek az apróhirdetések persze jeligések. A pénz útját senki sem ellenőrzi. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy országszerte virul az uzsora, és hogy még kisebb tőkével is meg lehet élni a kamatokból, minden munka nélkül. A legegyszerűbb megoldás persze az lenne, ha az ille­tékesek betiltanák az ilyen apróhirdetések közzétételét. Ez azonban nem sokat változtatna a helyzeten, mert aki megszorul, továbbra is találna kölcsönt, még nagyobb kamatra. Ilyen uzsorakölcsönt elsősorban kisiparosok keresnek, mert kisebb-nagyobb vállalkozásaikhoz vagy gépek vá­sárlásához sürgősen pénzre van szükségük. A kisiparosok után a házépítők következnek: lakásuk, családi házuk befejezéséhez kell a pénz, és ezért nem riadnak vissza az uzsorától sem. A probléma lényege ez: nincs olyan bank, hitelinté­­zet, takarékpénztár, amely ilyen apróbb hitelügyletekkel foglalkozna, amely vállalná a kisiparosok, kisemberek hitelellátását. Ez a tevékenység, még ha kifizetődik is, igen sok vesződséggel jár, és ezért senki sem törődik ve­le. Az élet aztán pótolja ezt a hiányt, mégpedig úgy, hogy helyet ad az uzsorások garázdálkodásának. E. P. MÁTÓL: Autóbuszjárat Növi Sad és Temesvár között Mától, június 1 -étől nap­­­ponta közlekedik autóbusz ■ Növi Sad és Temesvár kö­zött. A Vojvodina utasszállí­tó vállalat autóbusza reggel fél 9-kor indul a tartományi székvárosból és délután 2 óra 35 perckor érkezik Te­mesvárra (román időszámí­tás szerint 15 óra 35 perc­kor). Onnan reggel fél 3-kor (román időszámítás szerint egy órával később) indul vissza, és délután 1 óra 35 perckor fut be Növi Sadra. Az autóbusz Növi Sadról a Vojvodina Laza Kostic ut­cai autóbuszállomásáról in­dul. A viteldíj 3068 dinár. MAGYAR SZÓ Csütörtök, 1967. június 1. A kisipari szervezetek jövedelme és raktárkészlete A szerbiai kisipari szerve­zetek jövedelme az év első negyedében 26 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál, közölték a szerbiai gazdasági kamara kisipari tanácsának tegnapi ülésén, és bejelentet­ték azt is, hogy a kisiparnak a múlt év végén 500 mil­lió új dinár értékű raktár­­készlete volt és a készlet az­óta is tovább növekedett. Az ülésen elhangzottak szerint a kisipari munkaszer­vezetek forgótőke-hiánnyal küszködnek. A múlt év vé­gén 445 millió új dinár volt a forgótőkéjük, összes bevé­telük pedig 2 milliárd 653 millió. A kisipar kinnlevősé­ge is egyre növekszik. A tanács javasolja,­hogy a termelési és értékesítési nehézségek megszüntetése ér­dekében hívják össze a ter­melők és a kereskedelmi vállalatok értekezletét. A kisipari szervezetek tevé­kenységének elősegítésére meg kell könnyíteni a rövid lejáratú hitelfolyósítás felté­telét, és ezt az iparágat egyenlő helyzetbe kell hoz­ni más gazdasági ágakkal. Az ülésen az önálló kisipa­ri műhelyekről szóló keret­­törvény módosítását és ki­egészítését is megvitatták. Kikindáé az első díj Befejeződtek a X. Májusi Játékok Az eredmények kihirdeté­sével és a díjak kiosztásával tegnap este lezár­ul a tarto­mányi gye­rm­ek­­színjátszó együttesek ■ X*. becses szem­léje. A bíráló bizottság az idei Májusi Játékok legjobb elő­adásának a kikindai amatőr­színház gyermekcsoportját nyilvánította, amely a Zsák­utcát vitte színre. Ezért kü­lönleges diplomát kaptak. A tartományi gyermekbarát egyesület 70 000 dináros aján­dékát Slavko Rankov verse­­ci előadónak ítélték oda a Tarka virág című darab be­tanításáért. A bíráló bizott­ság külön dicséretben része­sítette a szabadkai Mihajlo Jančićint a Szőke hajtincs című vers színpadra vitelé­ért, Dragomir Jovic kikindai előadót a Zsákutca rendezé­séért, továbbá az indijai Su­­bolav Djurát a Varázsbot cí­mű darab zenei kíséreté­ért. Dicséretet kaptak még J Evgen és Ljubica Medjesi krsturi előadók a Gyufa­árus kislány rendezéséért. A legsikerültebb színpadi jelmezért Andra Kovačević és Gordana Cvetković indji­jai tanítónők részesültek di­cséretben. A Májusi Játékok bizottsá­ga ajándékát, egy-egy kar­órát a következők kaptak: Földi Sándor csantavéri elő­adó, a Kaland című darab szövegéért; Hegedűs Margit gombosi előadó a Sanyi ma­nó és a darazsak színpadi megoldásáért és Kornélia Kováé a Szőke haj­tincs ze­nekíséretéért. A gyermekszínészek közül kiemelkedett a kisztúri Hó­ra Helena a Gyufaárus kis­lány főszerepében, a csanta­véri Zabos Katica a Kaland­ban, a becsei Nésics Vera e Fordul a kocka c. darabban mondott versével, valamint a kikindai Sebők Zoltán az Alumszuszék egyik szerepé­ben. Rajtuk kívül ajándékot kapott még Gojko Ačimović indjijai, Branka Vučković verseci diák és A cica orra című darab újvidéki kislány szereplője. Ezek zsebrádiót, karórát és fényképezőgépet kaptak. A Jó Pajtás gyermeklap könyvajándékát most osztot­ták ki először, éspedig a topolyai amatőrszínház kis színészének, Dvorák Imrének és a gombosi elemi iskola drámai csoportjának. Sz. G. Nagyobb jövedelem , nagyobb vásárlások Az ország lakosságának összjövedelme januártól áp­rilisig 20 milliárd 552 millió dinár volt, 20 százalékkal több, mint tavaly ebben az időszakban. A személyi jö­vedelmek 22 százalékkal emelkedtek (teljes összegük 11 milliárd 27 millió új di­nár volt), a szociális juttatá­sok 8 százalékkal növeked­tek (összesen 2 milliárd 452 millió új dinár).A mezőgaz­dasági termékek forgalma és a jószágforgalom 3 százalék­kal csökkent (1 milliárd 491 millió új dinár). A kisipari termékek eladásából és a szolgáltatásokból eredő jöve­delem pedig 141 százalékkal magasabb volt a tavalyinál (178 millió új dinár). A lakosság összes kiadása az említett időszakban 19 milliárd 990 millió új dinár volt, 21 százalékkal több a ta­valyinál. Ebből az összegből közszükségleti cikkekre köl­töttek 11 milliárd 171 milliót (21 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszaká­ban) ételre, italra, vendég­látóipari szolgáltatásokra 995 milliót (5 százalék), kisipari szolgáltatásokért 276 milliót (31 százalék), kommunális szolgáltatásokra 315 milliót (58 százalék) és adóra 1 mil­liárd 113 millió dinárt. (Az adó 13 százalékkal emelke­dett.) A vásárlási kölcsönök ösz­szege az év első két hónap­jában csökkenő irányzatot mutatott (januárban 3 mil­liárd 943 millió, márciusban pedig 2 milliárd 840 millió), de áprilisban újra 2 milliárd 924 millió dinárra emelke­dett. A takarékbetétek ösz­­szege állandóan emelkedő irányzatot mutat: január vé­gén 6 milliárd, április végén pedig 6 milliárd 480 millió új dinár kamatozott a ban­kokban. Első pillantásra ellentmon­dónak látszik, hogy növek­szik a lakosság személyi jö­vedelme és a kiadása, mégis sok helyről azt jelentik, hogy növekszenek a raktár­készletek. Ennek magyará­zatát abban kell keresnünk, hogy az árak bizonyos mér­tékben emelkedtek, nagyobb mennyiségű közszükségleti cikket hoztunk be külföld­ről, ezenkívül pedig bizonyos szerkezeti változások követ­keztek be a fogyasztásban, amit nem követett a terme­lés szerkezetének egyidejű változása is. p p Kit terhel a felelősség? Még mindig homály fedi a zombori garázsügyet A zombori közvéleményt az a kérdés foglalkoztatja, kinek a hibájából dőlt le a Severtrans vállalat garázsa. Bár a Gradnja építkezési vállalat igazgatója még min­dig ragaszkodik ahhoz, hogy valaki cukrot kevert a be­tonozáshoz használt vízbe, ez a feltevés egyre valószínűt­lenebb. Az igazság persze csak akkor derül ki, amikor az illetékes vegyelemző in­tézet befejezi a vizsgálatot. Mindinkább az a véle­mény alakul ki, hogy végze­tes könnyelműség, hanyag­ság okozta a garázs összedő­­lését. Bár az illetékesek nem hajlandók nyilatkozni, azt beszélik a városban, hogy a rossz építőanyag, az ellenőr­zés hiánya, a munkavezető gyakori távolléte is közre­játszott az esetben. Kérdésünkre, hogy az építkezés előtt vegyelemez­­tették-e a betonkeveréshez használandó vizet, Budié mérnök nemmel válaszolt. Pedig a szakemberek sze­rint a víz előzetes elemzése nélkül nem szabad beton­keverésbe fogni. Lehetséges, hogy ezúttal ez a mulasztás okozta a bajt. Dömötör László, a szabad­kai építészeti főiskola labo­ratóriumi főnöke és Jankó Dorné tanársegéd tegnap helyszíni vizsgálatot tartott. Budié mérnök kérdésére csak annyit mondtak, hogy a beton valóban rossz minő­ségű. Hogy miért rossz, azt csak alapos vizsgálattal le­het kideríteni. Tehát továbbra is homály fedi a zombori garázs ledő­­lésének okát. A kavics, a víz, a cement és az építke­zési próbaelemek is vizsgá­laton vannak, maholnap e tervrajzok is szakbizottság elé kerülnek. Az építkezést nem folytatják, a romokat sem takarítják el a vizsgá­lat befejezéséig. prg Mi van az írástudatlansággal? A Szövetségi Szkupstina Szövetségi Tanácsának köz­oktatási-művelődési bizott­sága tegnap megvitatta idei munkatervét. A felszólalók szerint sürgősen meg kell vizsgálni, hogy milyen ered­ményeket értünk el az írás­­tudatlanság leküzdésében és a műveltség általános szín­vonalának emelésében. Az a javaslat is elhangzott, hogy az ipar és a művelődésügy egyes ágaiban ki kell vizs­gálni a káderek helyzetét és intézkedéseket kell tenni a­­szakemberképzés elősegíté­sére. (Tanjug) Halálos közúti baleset Zombor központjában Elszökött az ittas sofőr Halálos közlekedési bal­eset történt kedden délután a zombori főúton. Szabó Já­nos, a földművesszövetkezet 60 éves sofőrje előzni akarta tehergépkocsijával Djura Hornjaik 33 éves Nenadic tanyai földműves szekerét, de a kocsmádnak szaladt és eltörte. A megriadt lovas, az egyik kőoszlopnak rántották a szekeret. Hornyák és úti­társnője, a 62 éves Janja Ma­teric az­ úttestre zuhant. Az asszony a kocsi alá került, rendkívül súlyos sérüléseket szenvedett, és röviddel a kórházba szállítása után meg­halt. A belügyi titkárság közlé­se szerint Szabó ittasan ve­zette a gépkocsit. A szeren­­csétlenség után elhajtott, de nem sokkal később kézre került. P-s A tudományos tevékenység pénzelése A szövetségi tudományos koordinációs tanács eljuttat­ta a Szövetségi Szkupstiná­­hoz a tudományos tevékeny­ség finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. Ennek ér­telmében erre a célra a szö­vetségi költségvetésben min­denkor legalább az előző évi társadalmi termelés értéké­nek 0,20 százalékát kell elő­irányozni. A számvetések szerint jövőre körülbelül 191 millió új dinárt fordíta­nak a tudományos tevékeny­ség fejlesztésére. Az idén 160 millió új dinárt irányoztak elő a szövetségi költségve­tésben erre a célra. (Tanjug) Palics első idei áldozata Palics első idei áldozata Stipan Mukic 21 éves sza­badkai fiatalember, a városi közlekedési vállalat lakato­sa. Május 30-án déltájban a nyaralótelep közelében egye­lőre ismeretlen körülmények között felfordult csónakjával. A fuldoklót a közelben napozó fürdővendégek vet­ték észre, de mire kihúzták a vízből, a szerencsétlen fia­talember már elvesztette esz­méletét. A Népi Technika községi tanácsának gépkocsi­ján azonnal kórházba szállí­tották. Sajnos akármilyen gyorsan száguldott is a gép­kocsi, Stipan Mukicot már nem menthették meg az or­vosok.

Next