Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)

2016-03-16 / 61. szám

Március 15-i megemlékezés Nagybecskereken A közös ünnepek fontosak Március 15-i műsort mutattak be hétfőn este a nagybecs­­kereki Petőfi MME székházában. A rendezvényt közösen szervezte a Petőfi, az Emmanuel kamarakórus, a Madách Amatőrszínház és a Boldogasszony Iskolanővérek Nagybecs­­kereki Leánykollégiuma. Szavalatokkal és dalokkal elevenítették fel a március 15-i eseményeket. Ahogy Balázs Ilona, a Petőfi MME elnöke mondja, a hagyományos rendezvénnyel, a múltból merítve próbálják összehozni Nagybecskerek magyarságát. A megemlékezésen részt vettek a Boldogasszony Iskolanővé­rek Leánykollégiumának kollégistái is.­­ Úgy gondolom, hogy nekünk ott a helyünk minden­hol, ahol a katolikus egyháznak valamilyen ünnepe, vagy valamilyen megmozdulása van, illetve ott kellene lennünk mindenhol, ahol a magyarságunkat megéljük, vagy ünnepel­jük - mondta Koncz Julianna nővér, kollégiumvezető. A közös múltra való emlékezés egyaránt jelentős a Kárpát­medence, s a világ bármely részén élő magyar közösség számára. Jenovay Lajos, a Madách Amatőrszínház társulatá­nak vezetője mondja, a szórványban élő magyarság számára is ugyanolyan jelentőséggel bír ez az ünnep, mint a tömbma­gyarság számára - mert közös ünnepünkről van szó. A műsorban fellépett Britka Erzsébet, Lackó Márta, Csíkos Dániel, Márton Leonárd, Jenovay Lajos, az Emmanuel kama­rakórus­­ Konrád Emma vezényletével és Rontó Márta zongo­rakíséretével, valamint a Petőfi veterán néptánccsoportja. ■ K. I. fecskeoszvar­ Emlékműsor Muzslyán A Muzslai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a helybeli Szervó Mihály Általános Iskola közös szervezésében Emlékezzünk együtt a márciusi ifjakra! címmel rendeztek Muzslyán emlékműsort az 1848/49-es szabadságharc és forradalom tiszteletére. A műsor kezdete előtt a Szűz Mária Szent Neve templomban alkalmi szentmisét szolgáltattak, mely után a művelődé­si egyesület előtt lévő Petőfi-mellszobránál Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa nevében Gombár Szeréna konzul asszony, a Magyar Nemzeti Tanács nevében Madarász Gyula és Vass Tibor, a VMSZ helyi, községi szervezeté­nek nevében Pozsár-Halász Éva, Sztojkó József és Puskás János, Muzslya helyi közösség tanácsa képviseletében Bodó Poturica Mária, mgr. Hallai Zoltán és Dobó József, a Petőfi Sándor MME nevében pedig Juhász Törköly Krisztina és Lázár Dékány Verona elhelyezték a kegyelet virágait. A Himnusz eléneklése után a művelődési egyesület nagy­termében megjelent emlékező közösséget Gombár Szeréna köszöntötte, aki felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének levelét. Az alkalmi műsorban szava­latokkal, énekekkel és jelenettel bemutatkoztak a Szervó Mihály Általános Iskola tanulói, a középiskolás Márton Leonárd, a Petőfi a szívünkben elnevezésű szavalóverseny díjazottja, Muhi Dániel népdalénekes, a művelődési egye­sület citerazenekara és vegyeskórusa, valamint az Atlantic együttes. Az emlékest a Szózat eléneklésével ért véget. ■ B. T. BÁCSGYU­LAFALVA Fogadónapot tart a városi ombudsman Carna Petricevic, Zombor város polgári jogvédője kineve­zésétől kezdve járja a falusi helyi közösségeket, hogy azok­nak, akik panasszal kívánnak élni, ne kelljen ezért külön a városba utazniuk. Ma Bácsgyulafalva, vagyis Telecska kerül sorra. Azon helybeliek, akiknek panaszuk van a közigazga­tási szervek és a közszolgálatok munkájára, ezt a helyi irodá­ban 9 és 12 óra közt mondhatják el a városi ombudsmannak. A városi polgári jogvédő irodája egyébként a Megyeháza földszintjén található, a 18-as szám alatt. Az ombudsman olyan esetekben tud segítséget nyújtani, amikor a polgárok vagy jogi személyek a közigazgatási szervek és közszolgála­tok törvénytelen, vagy helytelen munkájával szembesülnek, illetve a városi előírások megszegését tapasztalják. ■ szikics I Htrnto 2016. március 16., szerda Újra van Kossuth-szobor Magyarittabén! Folytatás az 1. oldalról A szobrot megáldották a törté­nelmi egyházak képviselői. A megemlékezés végén az anyaor­szág, az MNT, a politikai pártok, önkormányzatok és civil szerve­zetek elhelyezték a kegyelet virá­gait. Tavaly nagypéntek hajnalán ellopták Kossuth Lajos magyarit­­tabéi mellszobrát. Sem a szobrot, sem a tolvajokat nem találták meg. Az eset nagy felháborodást keltett a bánáti faluban, amelynek lakói több mint egy évszázadon keresztül őrizték a „nemzet atyjának” emlék­művét. Először azt gondolták, hogy az éjszakai vihar döntötte le, de gyorsan kiderült, hogy ellopták. A kegyelet virágai még ott voltak a talapzat kerítésén. Mint ahogyan a helybeli Dénes Sára meséli, sokan otthon sírtak, és az elmúlt évben nehéz volt elmenni a csupaszon álló talapzat előtt. Szerencsére az elkeseredést hamar felváltotta a tenni akarás és az összefogás. Mint ahogy Dávid László mondja, a magyarittabérek, akárcsak elődeik, most újra büsz­kék lehetnek a Kossuth-szoborra, amelyből csak két hasonló van Vajdaságban. - Nagyon fontos dolog, hogy egyszerre őrizzük szívünkben, de ugyanakkor kézzelfogható közel­ségben, hiszen a magyarittabéi Kossuth-szobor a magyarság egyik nagyon fontos kegyhelye. Ebből a szempontból ennek megőrzé­se, ápolása, további bővítése, azt hiszem, hogy a helyieknek és a Nemzeti Tanácsnak is a feladata marad - mondta Hajnal Jenő, az MNT elnöke. A Kossuth-szobor eltűnése mély elkeseredést és nagy felhá­borodást keltett a bánáti faluban. Egyben példamutató összefogást is eredményezett. - Ledöntötték, a templom mélyén rejtőzött éveken át. Újra­állították. A rendszerváltozásnak egy nagyon sajátos története, hogy színesfémtolvajok lopják el - most már sokadszor - a vajdasági magyarság köztéri műalkotásait. De nem itt ér véget a történet. Hála istennek! Össznemzeti összefogás­sal sikerült felállítani ezt a szobrot. A soltvadkertiek támogatásával, a békésiek, a Magyar Nemzeti Tanács és a magyar kormány együttműkö­dése eredményeképpen - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az összefogásnak köszönhető­en az idén sem maradt el a március 15-i megemlékezés, amelyet immár az új Kossuth-szobornál tartottak meg. Ezt az összefogásból szüle­tett támogatást köszönte meg Petes Béla, Magyarittabé tanácselnöke a Magyar Nemzeti Tanácsnak, a soltvadkerti önkormányzatnak, hogy lehetővé tette, hogy ugyan­olyan szobrot kapjanak vissza a magyarittabéiek, mint amilyet elvesztettek, valamint Csikós János öntőmesternek és Biacsi Karoli­na kőszobrásznak a talapzat és a környéke felújításáért. A Kossuth-szobrot az ittabéiek akkor is őrizték, amikor 1919-ben ledöntötték a talapzatáról. A kis magyar közösség féltve őrzött titka volt hosszú éveken keresztül, hogy a szobor a református templomban várja a békésebb időket. Dudás Károly, a VMSZ Tanácsának elnöke kihangsúlyozta: a legdélebbi Kossuth-szobor az idők folyamán egyik legfontosabb jelképünkké magasodott. Együvé tartozásunk, szabadságvágyunk, megmaradni és itthon maradni akarásunk szent jelképévé vált. A szobor tartotta össze, tartotta meg itt a végeken e kis magyar közösséget. Anyaországi támogatásból, a Magyar Nemzeti Tanács közre­működésével készült el az új Kossuth-szobor, amely Horvay János művének a másolata. A művészről Biacsi Karolina beszélt. Horvay a Kossuth-szobrok specia­listájaként írta be magát a magyar művészettörténetbe. - Az európaiság nem azt jelenti, hogy Európát utánozzuk. Hogy más népek szellemi termé­kein éljünk, és azokért rajong­junk, hanem azt, hogy önma­gunk erőit kifejezve szellemileg egyenrangúakká váljunk. Ehhez pedig csak saját népünk ösztö­nein, belső kultúráján vezet az út. Úgy hiszem, hogy Horvay is így gondolhatta egykor - mondta Biacsi Karolina. ■ K. I. Ötös András Megemlékezés Bácsföldváron Bácsföldváron a római katolikus temetőben tegnap emlékeztek meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról. A történel­mi eseményeket Alexander Endre idézte föl, majd Kiss Igor, a VMDP községi szervezetének elnöke, és mgr. Fehér László, a VMSZ elnökségi tagja mondott ünnepi beszédet. A koszorúzásra Korány Ferenc honvéd sírjánál került sor, itt helyez­ték el a kegyelet virágait Kinka Erzsébet alpolgármester asszony és Stefaniga Csaba tanácstag az óbecsei önkormányzat, valamint Szilágyi Miklós az MNT nevében, majd a VMSZ, a VMDP és az MKP képviselői is megkoszorúzták az obeliszket. A megemlékezést Ragács Emese éneke tette ünnepélyesebbé. ■ foró Fehér Rózsa A felügyelők tavaly és idén a fokozott ellenőrzések során 423 feketén alkalmazott személyt regisztráltak. Legtöbben karton- és fadobozok készítésén dolgoztak. A feketemunka zömmel Gomboson, Cservenkán, Hódságon és Apatinban dívott. A bejelentetlen munkások­kal dolgoztatók ellen a köztársasági munka­ügyi felügyelőség zombori székhelyű osztálya szabálysértési feljelentést tett. A vállalkozónak, akit fekete munkáltatáson kapnak, a felügyelőség meghagyása alapján háromtól nyolc nap áll rendelkezésére, hogy beje­lentse munkásait. A felügyelőség adatai szerint tavaly 398 feketén alkalmazott közül 363-at az adott határidőben bejelentettek a munkaadók. 2014-ben 115 bejelentetlen munkavállalót buktattak le az ellenőrzések, tavaly meghá­romszorozódott a számuk. Az illetékes hatóság szerint azért sikerült ilyen tömegesen feltárni a bejelentetlen munkások alkalmazásának eseteit, mert gyakran éjjel és hétvégén ellenőriznek, illet­ve a felügyelőket nem a saját körzetükben, hanem más településeken küldik ellenőrzésre. A felügyelők éjjelente a vendéglőkbe is betérnek, ahol általában rábukkannak egy-egy munkaszerződés nélküli alkalmazottra. Legtöb­ben azonban a környéken népszerű ládagyártás­ban bukkannak föl, de akad belőlük az élelmi­szeriparban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és a kisiparban egyaránt. ■ szikics NYUGAT-BÁCSKA Virágzik a feketemunka

Next