Magyarság, 1922. október (3. évfolyam, 223-248. szám)

1922-10-01 / 223. szám

1922 október 1. vasárnap MAGYARSÁG Anglia feltétlenül megakadályozza a törökök átkelését Európába Háborús izgatottság Londonban a török csapatmozdulatok miatt Mudániában fognak tárgyalni az angolai kormánnyal Az angol közvélemény idegességére jellemző, hogy a londoni újságok a leg­szenzációsabb híreket közölték a tegnapi miniszteri tanácskozásról, így azt híresz­­telték, hogy a kormány energikus lé­pésre határozta el magát Kem­al basával szemben . Barrington tábornok útján ultimátumot küldött neki, amelyben fel­szólítja, hogy csapatait azonnal vonja vissza a semleges zónából. Az újságírók kérdésére, vájjon csakugyan ultimátum­ról van-e szó, Lloyd­ George ezt felelte: Nevezzék, aminek akarják! E kijelentés nyomán az a fölfogás alakult ki londoni politikai körökben, hogy a brit kormány elvetette a kockát s a háború Anglia és Törökország között úgyszólván elkerül­hetetlen. A határozatot Harrington tábor­nok ama jelentése alapján hozta meg a miniszteri tanácskozás, hogy a törökök számos helyen megszállták a tengerszo­rosok partját. A Daily Telegraph értesülése szerint a parlament tagjait felszólították,­­ hogy ban van a Dardanellák felé. A King George csatahajó ma Máltából Konstanti­­nápolyba indult s néhány nap múlva má­sik csatahajó fogja követni. Konstanti­nápoly előtt akkor kilenc angol csata­hajó fog horgonyozni. Az angolai kormány kész a béketárgyalásokra Bécsből jelenti a Magyarság tudósítója. Reut­er-jelentés szerint szmirnai hírek arról számolnak be, hogy az angolai kormánynak a szövetségesekhez intézett válaszában a törökök örömmel veszik tudomásul a konferenciára való felhívást. Hangsúlyozza azonban a jegyzék, hogy a török kormány csak úgy hajlandó a megegyezésre,ha a törökök Konstantinápolyt, valamint Kelet- és Nyugat- Tráciát vissza­kapják. Az angolai kormány hajlandónak nyilatkozik továbbá, hogy megfeleljen a szövetségesek abbeli óhajának, hogy Mudániában tárgyalásokat kezdjen s elő­készítse a békekonferenciát. Ezt a jegyzé­ k maradjanak Londonban, arra az esetre, ha a keleti események szükségessé tennék a parlament egybehívását. Később érkezett jelentés az angol ulti­mátum hírét azzal enyhítette, hogy nem formális ultimátumról van szó, de az a kérés, amelyet Harrington tábornok az angol kormány nevében Romáihoz fog intézni, egyértelmű lesz az ultimá­tummal. A tegnapi angol miniszteri tanácskozás — római hír szerint — azzal a lehető­séggel is foglalkozott, hogy a szövetsége­sek kiürítik Konstantinápolyt, a tenger­szorosokat azonban Anglia minden körül­mények között meg akarja védeni és ezért vonja össze a brit haderőt a Galli­poli félszigeten. Asrasília nem engedi át a törököket Európába Londonból jelentik. Az angol kormány tegnap újra kétórás ülést tartott, ame­lyen a katonai, tengerészeti és léghajó­zási szakértők is részt vettek. Mint az ülésről közük, a brit kormány változat­lanul azon az elhatározáson van, hogy a jelen körülmények között semmiféle török csapatnak nem szabad a tengerszorosokon át Európába átkelnie. Jelentik továbbá, hogy Csanakot mindenesetre védeni fogják Újra hangsúlyozzák, hogy Nagybritannia politikájának a fő törekvése a török hadsere­get a háború befejezéséig távoltartani Euró­pától. Tegnap keletre indult két zászlóalj.­­Több terí­ésalattjáró hajó és romboló út­ A görög királyi család Palermoba utazott Londonból jelentik. A Reuter-iroda értesülése szerint Konstantin király Zsófia királyné és Miklós és András her­cegek egy görög kereskedelmi hajón el­utaztak. A lapok jelentése szerint a volt király Palermoba utazott. • Lloyd-George Venizeloszt okolja a kisázsiai kudarcért Bécsből jelenti a Magyarság tudósítója. Párisi lapértesülések szerint Lloyd­ George igen elítélő nyilatkozatot tett Venizelosz­­ról. Kijelentette, hogy Anglia egész keleti balsikerének Venizelosz volt az oka, mert az angol kormánynak a görög hadsereg állapotáról és teljesítőképességéről túlzó képet rajzolt. A lapok szerint, ha Kon­stantin királynak igazságot akarunk szol­gáltatni, akkor el kell ismernünk, hogy ő mindig a kisázsiai háború ellen volt. Lloyd-George vidékre utazott Londonból jelentik: Lloyd-George mi­niszterelnök tegnap este vidékre utazott. A kormány tagjait fölszólították, legyenek készen, hogy minden pillanatban London­ban összejöhessenek. A sévresi szerződés alapján kikerekített mai Görögország a Már­vány-tengerig és a Dardanellákig terjeszkedik, s ezen a határon belül három területet követelnek vissza a görögöktől: 1. nyugati Trácia egy részét az Égei-tengerig Dedeagac­­csal (bolgár igény), 2. keleti Tráciát Drinápollyal (török igény), s 3. az Enosztól a Konstantinápoly mögötti területig húzódó földsávot, a térképen fehér folttal jelzett török igény, — amely most a népszövetség ellenőrzése alatt áll s amelyet mint a török birodalom integráns részét ismét török szuverenitás alá akar visszahelyeztetni Kemal basa ket azzal a fenntartással kézbesítik a szövetségeseknek, hogy a török nemzet­gyűlés még ratifikálni fogja. A törökök benyomultak semleges zónába Athénből jelentik. A sráciai görög hadsereg főparancsnokának jelentése sze­rint a törökök a semleges zóna megsérté­sével benyomultak Sztvandiasz környé­kére, Szafalan falut megszállották és az ottani görög katonaság tizenegy emberét megölték. Görög ellentámadás a törökö­ket ismét kivetette a faluból. Az üldözés közben a törökök közül egy tiszt és 25 ember elesett. Angol cáfolat az ultimátumról Londonból jelenti a Reuter-iroda . Azt a jelentést, hogy a csanaki angol csapa­tokat körülvették, megcáfolják. Semmi olyan jegyzéket nem intéztek Kem­al ba­sához, melynek ultimátum-jellege volna. Kem­al basa válasza A rendesen informált Daily Mail jelen­tése szerint Kemal basa már válaszolt is Harrington tábornok üzenetére. Eszerint Kemal kijelentette, hogy kész csapatait némileg visszavonni, ha az angol haderő­ket is visszavonják. A csanaki újságok azt jelentik, hogy Harrington tábornok felszólította a polgári lakosságot, hogy hagyja el Gailipolit. Katonai készülődés az Égei tengeren és Tráciában Angolából érkezett hivatalos jelentés szerint tegnap a Mytiléne előtt hor­gonyzó görög hajókat léghajókból lövöl­dözték. Kemal basa csapatai a semleges zóna nyugati határán megszállották Aj­­vadilkot. Közép- és nyugati Kisdzsia katonai megszállását befejezték a törökök. Angora és a felszabadított területek között helyreállították a táviró-összeköttetést. A párisi Ravas-iroda jelenti, hogy Tráciába görög­­ erősítés érkezett, de a csapatok rosszul vannak felszerelve és­­ fegyelmezetlenek. Pénzt takarít, ha az olcsó maradékvásárban az udvarban vásárol Gyapjú női kelmét ....................................... 1200 K Gyönyörű férfikelmét.................................... 1800 K Kaglán double-kelmét....................................3800 K Velour-kelmét minden színben Mosóflanell ..................... 440 K Festők, barekettek, bélésáruk, erős vá­szonlepedőre ..................... 725 K Vékony vászon mindennemű fehérneműre 10­­ K Törülköző........................................................ 600 K Szép díszes zsebkendők............................... 150 K Díszes férfi hálóingek ...............................2800 K Megtekintés vételkényszer nélkül. Viszontelárusítóknak árengedmény - 3 Venizelosz egyelőre nem megy haza Párisi távirat jelenti, hogy Venizelotz tegnap este elhagyta a francia fővárost és Londonba utazott. Párisban való tar­tózkodása alkalmával Venizelosz ezt mon­dotta az újságíróknak: Tőlem egy szót se fognak megtudni, legföljebb csak azt,­ hogy nem térek addig vissza Görög­országba, amig ott a rend teljesen helyre nem áll. A mai helyzetben nem akarok hazámban egyik párthoz sa csatlakozni. Venizelosz valószínűen arra számít, hogy Párisban és Londonban visszaszerez valamit Görögország számára s csak azután szeretne­k pozitív eredmény­nyel — Athénbe visszatérni. Az őszi divat — A Magyarság tudósítójától — Néhány év óta a divat, bölcs előre­­látással, surran el egy-egy évszak előtt közönyt mutatva, alig üdvözölve azt, mint ahogy a fölöslegessé vált udvarló, halad el szíve hölgye mellett, akár­mennyire vágyódik is utána. A nyaralás­ból hazatért napsütötte arcú, szép asszo­nyok pedig sóvár szemekkel keresik a korzón, a váci­ utcai s a belvárosi ki­rakatokban az őszi divatújdonságokat, melyeket Párisból röppentenek hozzánk, Budapestre a nagy divattervezők. Oly­­kor megrebbennek a kutató szép szemek.­ Istenem, már most szőrmekabát! Nem kell ugyan még szőrmeköpenyt viselni, de ha hideg este van, föl lehet venni. Határozott őszi divatunk ni­ncs, mert a változó és szeszélyes időjárás azt kívánja, hogy alkalmazkodjunk. Újdonság, az van elég. Az üzletekben halmazra állanak az újfajta ruhaanyagok. A külön­böző velour, ratiné, serge, s a matelassá kelmék, mind utcai, őszi s téli kosztü­mökre s köpenyekre alkalmasak. Gyönyörű a rozsdabarna matelassé, kes­keny alj, hozzá a felsőrészben sima és a csipőnél kezdődő dús ráncozással a köpenyke, amely egészen függetlenül viselhető más ruha fölött is. A matolassa köpenyke, bibercsíkokkal van szegélyezve. Gallérja biber, s az ujján is széles biber hajtóka van. Természetesen az ilyen öltözéket nemcsak a hűvös napokon, ha a téli hidegben is lehet viselni. Az utcai ruhák, kosztümök még mindig csak bokáig érnek. A­ rövidkabátkás őszi ruhák még ennél is rövidebbek lehetnek. Rendszerint puha gyapjúanyagból készül­nek s formájuk kissé sportjellegű. A ka­bátok gallérját a párisi szalonok úgy készítik, hogy nyitottan elől kihajtót ké­pez. A kihajtón gombok s tűzött szala­gocskák vannak, melyekkel szorosan az állig össze lehet gombolni a kabátkát. A párisi szabók leleményesek s már a mi szabóművészeink is követik a jó pél­dát. A Magyarságban említettem először, hogy a köpenyeket úgy lehet készíteni gondos munkával, hogy a külső és belső fele egyformán viselhető legyen. Most már Budapesten is készülnek ilyen remek­művek, de azért még mindig ritka pél­dányok. Az utcai ruhák hosszúsága még megengedik a szabad mozgást, de a délutáni s különösen a színházi és estélyi öltözékek már söprik enyhén a föld porát. Az estélyi ruhákkal igen nagy fény­űzést lehet kifejteni. Gyöngyökkel, arany, ezüst hímzésekkel sem lehet annyira borítani az öltözéket, hogy még több díszt ne kívánna. Azonkívül teljes sza­badsággal lehet az elmúlt kor öltözékei­nek formáit imitálni, s így öltözve meg­jelenni színházi estélyen, vagy bármely fényes összejövetelen. Lehet még a mai vonalszerinti ruhák­hoz régies fejdiezeket, csipke vagy gyöngy-főkötőcskéket is viselni. A mos­­tani divat mindig megengedi, hogy ki­­húzzuk a régi almáriumok egy fiókját vagy kinyissuk a keskeny, politúrozott sifonok ajtaját s kilopjunk belőle egy­­egy darabka arannyal szót brokátot, egy kis elfelejtett csipkekendőt, festett csont, legyezőt. Vagy ha éppen megtaláljuk mosusz - illatban, selyempapirok között kedves nagyanyánk préselt bársonyr­uhá­ját, ezzel egész vagyont fedeztünk fel, mert a legdivatosabb ruhát készü­ltötjü­k belőle. N. E.

Next