Magyarság, 1967 (43. évfolyam, 1-48. szám)
1967-01-06 / 1. szám
2. oldal 1967. január 6. No. 1. szám. — A Hungarian Weekly Newspaper toe Mining and Industrial area of the United States of America — (Established in 1925)_____ — Megjelenik hetedként: szept.-től jún.-ig; kéthetenként: júl.-aug.-ban — — Issued weekly September to June; by weekly July and August — Jenő Szebedinszky, Editor & Publisher Szebedinszky Jenő, szerkesztő és kiadó SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: 200 Johnston Avenue — Pittsburgh, PA., 15207 Szerkesztőség-Kiadóhivatal telefonszáma: 521-6566 (Code Area: 412) — Pannónia nyomda: 5403 2nd Ave., Pgh., Pa, 15207 — C- 421-6544 — Minden postai küldeményt erre a címre kérünk: All correspondence should be mailed to: “MAGYARSAG” — P. O. Box 5649, Pittsburgh, PA., 15207 (“Special delivery” : 200 Johnston Avenue, Pittsburgh, Pa., 15207) Cikkek, melyek íróik névaláírásával jelennek meg nem egyeznek meg feltétlenül a Szerkesztőség álláspontjával! — Felkérés nélkül beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Minden olyan levélhez, mely személyi vonatkozású és annak írója választ kíván, — választélyeg mellékelését kérjük! — Címváltozás esetén idejében kérünk értesítést, az új “ZIP”számmal együtt! Címet nem adunk tovább! Előfizetés egy évre: $ 5.00 — Subscription rate: one year: $500 — Külföldre (hajó-postán) évi előfizetés: $6.00 — * Légiposta példányonként Európába: 45 cent, Délamerikába: 30 c * CSEKK és MONEY ORDER kitöltése: “MA G Y A R S A G ” . Second-class postage paid at Pittsburgh, PA. tnrmr nrinnnrowinnrinrrraTrinnnnrrtr^^ Erről—Arról íLSUUUUUULfiJiJUULgJULSLB-fi-SLgJ REMÉNYIK SÁNDOR: Nehéz homályba... Nehéz homályba kúszik a jövő, Mint szürkületkor erdőben az út, Aki bemegy, nem tudja merre jut S nem tudja, ki lesz, aki szembe jő. Tán a Balsors lesz, tán a Jószerencse, Talán törpe lesz, talán óriás, Talán lidérc, ki tőrt vet, vermet ás, Talán angyal, hogy lelkünk égbe mentse. Megyünk, eltévedt gyermekek, vakon, , Előttünk fel-felmordul a vadon, A szélben száraz levél kavarog. Legyen az erdő akármily sötét, Csak el ne engedjük egymás kezét, kitett, anyátlan árvák, magyarok. * VIGH J. SÁNDOR HŐSI HALOTTJA Amerika magyarságának. — Az elmúlt héten már ötvennél több volt azoknak a magyar ifjaknak a száma, akik életüket vesztették a vietnami háborúban. — Most kapott értesülésünk alapján, (Bötykös Sándor küldte Print-ből), — december 19-én Vietnamban hősi halált halt Vígh J. Sándor 20 éves magyar ifjú. — A szülők, Vígh J. Gyula és felesége 1950-ben jöttek ki az USA-ba. A boldog családi otthonból, ahol hét gyermekükkel osztották meg az élet napsütését, és viharait, most egy gyermek eltávozott, — örökre. A jó Isten adjon nekik vigasztalást s az ifjú hősnek pedig örök nyugalmat. — Vígh J. Sándort december 31-én temették, hősi halottá megillető katonai gyász pompával és igen nagy részvéttel Grand Rapids, Michiganban. A magyar bajtársak nevében Kocsondy Zoltán honfitársunk búcsúztatta a megdicsőültet, majd a jelenlévő nagyszámú magyarság a Magyar Himnuszt énekelte. — Ifjú magyar Testvérünk, emléked megőrizzük! IUs ÚJ DÁTUM! — Az MHBK pittsburgi csoportja nem jan. 14-én, hanem előző napon, jan. 13-án, pénteken este tartja értekezletét a szokott helyen! MEGJELENIK Füry Lajos legújabb regénye a KÖD 7. és II. kötete. Első kötet ára: $3.00. II. ára $2.00 Megrendelhető az összeg beküldésével egyidejűleg: P. O. Box 16054, Washington, D. C., 20023, U. S. A Kapható a “GYÖNGYKALARIS” is dr. Fabó László címén: 22 Hanock St, San Francisco, Calif. — “KORTÁRSAIM” címmel lapunk legelső 1967- es számában kezdjük meg Füry Lajos írónk legújabb novella-sorozatát! — Minden héten egy-egy még soha sehol meg nem jelent, friss írás kerül így a MAGYARSÁG I. Előfizetőinek asztalára. Kérem, fogadják éppen olyan szeretettel, mint az eddigieket, melyekkel éveken át kedveskedtünk Olvasóinknak! — Ajánlatos a novellák gyűjtése is! — Új Előfizetőknek szívesen megküldjük utólag is ezt a példányszámot, — amíg futja belőle. — "GYENGESÉGEMMEL DICSEKSZEM..." - Ez az Ige jutott eszembe, amikor elhatároztam, hogy megírom kedves Előfizetőinknek, hogy 1966-ban egyetlen egy Szám sem maradt ki, — a MAGYARSÁG mindig megjelent! — FÁBIÁN BÉLA temetése nagy részvéttel ment végbe december 30-án New Yorkban az izraelita szertartás szerint. Migt Varga Béla és a Free Europe számos tagja mondott búcsúbeszédet a halott felett. — Jó, hogy hozzám jött ezzel a betegséggel! — De, miért, — kedves doktor úr? — Nagy tapasztalatom van benne. — Már húsz éve engem is kínoz kegyeltlenül... —O—0 O—O—O— Az érzékeny embert fölösleges külön megbántani, — mert anélkül is megsértődik.... Egy kiscsekész válaszolt a vizsgakérdések során: — Hogy nevezzük a legrégibb magyar népdaltípust? — Pentagon. ANYAGTORLÓDÁS miatt több cikk kimaradt! Tudja-e Ön, hogy Amerikában január a tojás hónapja? MAGYARSÁG » Az első világháború első karácsonyának vigíliája.. . több mint fél “progressiv" (és micsoda progresív!) évszázadának emlékködén át valahogy eképpen bontakozik elém... Előbb azonban szabad legyen megkövetni az i. t. Olvasót, most az új esztendőben, egyben az egész évre, amikor ‘saját históriával” hozakodom elő. Hiába, a muszáj, még korunknak legdemokratikusabb pillanataiban is csak úr és nem elvtárs.... Hátul a kertben az ecetfák ágain a varjak a reggeli ködben a szokottnál tovább gornyadoztak, mielőtt kirepültek a határba. Ami az öregek szerint havazásra való időfordulást jelent. A konyhából a frissen sülő kalács illata vidáman áramlott ki, a kinyíló ajtón a máktörő tompa puffogásával, a rézmozsár és a habverő csengésével. Az utcákon pedig itt is, ott is bekötöttfejű, felkötött karú, vagy mankóval bicegő katonák még a régi, békebeli, nem csukaszürke egyenruhában, nehezen kimondható és ismeretlen szerbiai, galíciai falukról beszélgettek az őket szájtátva hallgató, tisztességgel legyen em-lítve “büdös civileknek”. — A szentestei gyermeki izgalom már igen előre vetette fényét, s az ebéd nehezen csúszott le. Délutánra sűrűn hullani kezdett a hó és mikor végre valahára megszólalt a csengő, amely jelezte, hogy nálunk is járt az Angyalka, szívszorongva siettem az apró gyertyák fényétől világló karácsonyfa felé, hol — biztosan akadt más is, — számomra ott feküdt szép búzavirágkék vászonkötetében Rákosi Viktor “Hős fiúk" c. novelláskötete. Mint minden halandó bűnben Születtem és mint sokak mások, abban a bűnben is, hogy igen szeetek olvasni.— Még a vacsora előtt elkezdettem az új ajándékkönyv olvasgatását és csak szigorú szülői parancsra hagytam abba, — olyan késő tájt, amikor már beharangoztak az éjféli misére. Mielőtt elaludtam volna, felvillanyozott képezeletem ott járkált a sztrecsnói tetőn hol csak piros virágok teremnek, az ácsi, a komáromi sáncoknál a sols dobosokkal, az iskola padjaiból háborúba sereglett "hős fiúkkal”, Vízaknán, és Fehértemplomnál. — És igen rossznéven vettem a gólyamadártól, miért késlekedett velem oly annyira, hogy vakáció végeztével ne a Hl.-ik elemi iskola padjaiba kelljen beülnöm, —hanem legalább is lennék már 15-16 esztendős, hogy le ne késsek mindarról, amiről az időtájt az újságok írtak: az emberek hol büszkén, hol aggodalmasan maguk elé nézve beszéltek mindenfelé. Az ember, — hajdúsági értelmmezésben a férfi, (mint ahogyan a gyerek az fiú, a többi az csak lány, vagy asszony) — harcra, küzdelemre született! Az meg irodalomtörténeti tény, hogy Petőfi lantja szedte versbe, az “egy gondolatot. Mely száz, olyan 20-30 körüli ifjú közül— gerendatörés idején — legalább is úgy kilencvenkilencet bánt!... A “többet ésszel, mint erővel" felfogás és nézet nem az ifjúság bűne, hanem az a korosabbak, a tapasztaltabbak erénye. “Behívójegy égetők”, — a “pelyhes állú pacifisták”, — a “lelkiismeretük szerinti békebarátok” eseteiben beszélhetünk ifjúkori elhülyülésről, avagy veleszületett bárgyas hízről; ez mind kivétel. Az igazi ok: beépített társutas, kellően képezve, alaposan megfizetve . Itteni szokás szerint sok-sok karácsonyi kártyát hozott ez évben is a postás számomra. E kártyaváltás, tekintsünk el a piszkos üzleti oldalától, egy percre, a takaros, szép szokás és amellett hasznos is. Ismerősről, barátról, ha máskor nem, esztendőben egyszer hallunk valamit. Hallunk, nem puszta, kandiságból, szemeinkkel, füleinkkel, de szívünkkel és szeretettel! Az idei kártyák között, melyeket szerencsés lehettem, mint nekem szólót kézbevenni, többen,s ilyesmit olvashattam. Sanyi most hajózik, mint ameikai katona Vietnam felé, sokat aggódunk, még többet imádkozunk érte.” Vagy:' Gyuszi egy kaliforniai kórházban fekszik sebesülten. — Hála Istennek túl van a nehezén, talán az ünnepekre, mint lábbadozó haza is jöhet.” — Máskor: "...fél esztendeje van már Vietnamban, hová, mint tényleges, önkéntes jelentkezett. Az ősszel főhadnaggyá lépett elő. Sokat imádkozunk érte.” — Olvasom, olvasom ezeket az aggódó szülői sorokat és messze a trópusi dzsungelek páratelt miazmás levegőjébe ott látom lelki szemeimmel ezeket a hős fiúkat , állva keményen a sarat a gránicon, mint apáik, egykoron a Don kanyarban, a “véres Visztulánál”, Piavénél, vagy az ojtozi szorosnál, még korábban Nagy Sarlósnál, Piskinél vagy Segesvárnál és ne tessék álszenteskedő szemforgatásnak venni, így van ez simára öszszekulcsolódnak utjaim! Buta beszéd, ostoba állítás az, amikor azt mondják, hogy a politika és a rókupeckedés hasonlatos fortélyoskodás. A legszemenszedettebb és válo-fHWStrtAtAflfi oldalmi ! 1967. január 6.