Napi Gazdaság, 2005. augusztus (15. évfolyam, 147-169. szám)

2005-08-22 / 162. szám

A­z üdülési csekk húzza a falusi turizmust •■ HAPI GAZDASÁG A falusi turizmusnak jól ment a főszezon: a 70 százalék­ban magyarok által látogatott szálláshelyek nagy többsége nem időjárás függő - legalábbis nem olyan mértékben, mint a vízparti üdülőhelyek. Elsősor­ban gyermekes családok látogat­ják ezeket a szálláshelyeket; a nyugalom, a természet közelsé­ge mellett az is sokat számít, hogy a családias a környezet: a vendéglátók rendszerint a ven­dégek közelében vannak­­ közös az udvar vagy együtt készítik az ételeket. Az idei forgalmat az is megdobta, hogy a szálláshelyek többsége elfogadja az üdülési csekkeket - mondta lapunk­nak Geszti Jánosné, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövet­ségének (FATOSZ) alelnöke. Az általa működtetett kunhegyesi szálláson telt ház van egészen szeptember elejéig. A forgalom a falusi turizmus esetén nem a főszezonhoz igazodik, hosszabb annál: a szőlőtermelő vidékeken a szüret környékén fut fel a lá­togatottság, a disznótor szezonja pedig télen vonzza a látogatókat. Az idei főszezonban a Felső-Ti­­sza környéke, Szabolcs-Szat­­már-Bereg megye, a Tisza-tó jelenleg 2300 hazai szállásadó szolgáltatásait, 400 utazási iroda belföldi programjait, a tömegközle­kedés helyközi menetjegyeit, álla­milag támogatott kulturális feszti­válok részvételi díjait, valamint balatoni horgászengedélyeket lehet megvásárolni az üdülési csekkek­kel; az év végére 12 milliárd forin­tos vásárolt csekkértékkel számol a kormányzat, nem vízpart mellé eső része, Pécs és Veszprém környéke, va­lamint az Őrség is nyerő volt - mondta az alelnök. Az alelnök szerint 8000 falu­si vendégfogadó működik az országban, ebből 1200-1500 FATOSZ-tag. Véleménye sze­rint a falusi szálláshelyek sike­ressége a szolgáltatásokon mú­lik: biztosan nyerő egy olyan parasztház, amelyben hagyo­mányos ételeket főznek kemen­cében, nyárson vagy a kézmű­vesség valamelyik ágával ismer­kedhetnek meg a látogatók. HOGYAN LÁTJÁK AZ IDEI BALATONI NYARALÁSI SZEZONT? * Magyar Turizmus Rt. Gálla Gábor vezérigazgató A vízparton nyaralóknak és a vízparti szállásoknak általában nem kedvezett az időjárás - a rossz idő elsősorban a belföldi turizmusra volt hatással; a külföldiek, ha már megérkeztek Magyarországra, valahogy eltöltötték a ter­vezett időt, nem vízparti szórakozással, hanem éttermekbe járással, bevá­sárlással. ► A balatonföldvári Hotel Del Porto Koncz Gábor üzemeltető Jelentős bevételkieséssel számolunk augusztusban. Sok vendég lemondta ugyanis az előre lefoglalt szobákat vagy a tervezettnél hamarabb hazamentek a csalódott nyaralók. Az emberekben az nézet erősödhet majd, hogy július első két hetében - még a főszezon előtt - éri meg a Balatonhoz utazni. Egy előnye volt a rossz időnek: a hotelnek nem kellett a locsolásra költeni (köb­méterenként 900 forintot) - tette hozzá.­ ­ A siófoki kétcsillagos Hotel Argó Balogh Gábor igazgató A forgalom 40 százalékkal esett vissza a rossz idő miatt. A szezonban csak egy hétig volt normális szinten a vendégforgalom, a múlt hét végén például a több mint kétszáz férőhelyes hotelben csupán 30 ágy volt foglalt. Ha nem tud­nak fürdeni, nem jönnek az emberek - nem bíznak már a Balatonban - véli Balogh, akinek tapasztalatai szerint a Balaton partjához közeli gyógyfürdők zsúfolásig tele voltak, nem lehetett ezeket sem tanácsolni a vendégeknek. A Balatontourist Rt. Csákvári Árpád igazgató A balatoni kempingek és a nyaralóházak is gyengén szerepeltek. A vendégek próbálkoztak ugyan, de a rossz idő miatt többségük nem maradt sokáig, a cég forgalma 7-8 százalékkal esett vissza a tavalyihoz képest. Az igazgató szerint a szezon későbbre tolódott, augusztus második felében és szeptember elején le­het számítani még felfutásra - különösen, hogy az esőzéseknek köszönhetően a Balaton tele van friss vízzel, nem égett ki a fű és szép a természeti környezet. ___ _ BODOLÓCZKI LI­PA-WILLIK-TÓTH KORNÉLIA A jobb hotelekben jelenleg is telt ház van, mellettük a wellness- és gyógyturizmus, valamint a városlátogatás számára is kedvezett az időjárás - mondta Galla Gábor, a Magyar Turiz­mus Rt. vezérigazgatója. A wellness- és a gyógyturizmus nincs annyira kitéve az időjárás ingadozásának, mint az üdülés hagyományos formái. A hévízi Danu­bius Termál Hotel Hévíz és Aqua (előbbi négy­­csillagos superior, utóbbi négycsillagos) gyógy- és wellness-szállodák forgalma nőtt a tavalyi évhez képest. Az első hét hónapban 68,5, illet­ve 70,6 százalékos volt a kihasználtság, augusz­tusra pedig 72, illetve 89 százalékot várnak - mondta lapunknak Varga László értékesítési igazgató. A rossz idő melletti növekvő látogatottság annak is kö­szönhető, hogy a vezetés figyel arra, hogy a vendégek ilyenkor se unatkozzanak: programokat szerveznek a szállodán belül és kívül egyaránt. A szállodákat németek, osztrákok és svédek lá­togatják elsősorban, a Hévizet mellettük távol-keleti csoportok is gyakran felkeresik. A belföldiek aránya mindkét hotel estén 30 százalék fölötti, bár az eltöltött vendégéjszakák tekintetében a magyarok jelentősen elmaradnak a külföldiek mögött. A Büki Gyógyfürdő Rt.-nél is pár ezer fővel nagyobb volt a forgalom jú­liusban a megszokottnál, bár augusztusban mérsékeltebb az ér­deklődés - mondta lapunknak Pap Vilmos, a fürdő műszaki igaz­gatója. A szállodák forgalma a főszezonban különösen Budapesten nőtt meg, de országos szinten is emelkedett az eltöltött vendégéjsza­kák száma - mondta el Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövet­ség elnöke. Véleménye szerint az egyre komplexebb szolgálta­tásoknak köszönhetően még a vízpartoknál is kiküszöbölhető valamilyen szinten a kedvezőtlen időjárás rossz hatása. A Tisza­­tónál és a Dél-Dunántúlon volt alacsonyabb a szállodák teljesít­ménye, de ebben az is közrejátszik, hogy ezeken a területen nin­csenek magas színvonalú helyek. A szállodai vendégek 35 szá­zaléka a belföldiek közül került ki, őket köve­tik az angolok, az olaszok, az osztrákok, a fran­ciák és a japánok. A vidéki városokban is jól alakult a főszezon. Szegedet sokan látogatták a nyáron többek kö­zött a sok rendezvénynek köszönhetően. Folya­matosan telítettek voltak a szálláshelyek, a sza­badtéri játékok előtt már 1-2 héttel sem lehe­tett szállást foglalni - mondta lapunknak Ács Szilvia, a szegedi Tourinform irodavezetője. Leginkább hazai tu­risták keresték fel Szegedet, de mellettük a Benelux államok­ból, Angliából és Franciaországból is érkeztek vendégek. Szege­den a kempingezés általában jól megy, most azonban a belváro­si kemping július elejéig víz alatt volt, így csak utána tudott be­indulni a fogalom. Pécs is kedvelt célpont volt a nyáron - annak ellenére, hogy a dél-dunántúli régióban Baranya megye a legkevésbé látogatott, Pécsett ezt a trendet nem lehetett a főszezonban érezni - véli a pécsi Tourinform irodavezetője. Az iroda egy hónap alatt tízezer megkeresést kapott. Felmérések szerint az angolul megszólaló turisták többsége francia volt, őket követték az olaszok, de vol­tak, akik Új-Zélandról, Brazíliából, Equadorból vagy Izraelből érkeztek. A július a vártnál gyengébbre sikerült - jó idő esetén inkább a fürdőket keresik az emberek - őszre várnak még egy fellendülést a programok miatt. A szállodák forgalma a főszezon­ban különösen Budapesten nőtt meg, de országos szinten is emel­kedett az eltöltött vendégéjszakák száma. CSILLAGOKKAL TÁMOGATOTT FORGALOM Sikerágazattá vált a wellness Az idén a főszezonban a rossz idő ellenére határozottan nőtt a szállodák forgalma, igazán sikeres azonban, úgy tűnik, az egészségturizmus lehet. SZÁLLÁSDÍJBEVÉTEL _______________Külföldi vendég Belföldi vendég______Külföldi______Belföldi ________________(millió forint) (millió forint) (előző év=100) (előző év=100) Ötcsillagos szálloda 10 719________2070________1055_______322,1 Négycsillagos szálloda 12741________4368________1105_______140,8 Háromcsillagos szálloda 6­318_______4­504________101,5_______120,3 Kétcsillagos szálloda_______505_________805________1005_______82,8 Egycsillagos szálloda________88_________261________123,2_______93,2 Szálloda összesen______30372 12 668 106,7_______141,6 ezen belül:_________________________________________________ gyógyszálloda__________5063________2247________1075_______128,4 wellness-szálloda________419________1188________135,6_______262,8 apartmanszálloda_______2 640_________748________243,1_______219,4 Panzió________________1­258________2085________1005_______106,9 Turistaszálló_____________37_________451________902_______90,6 Ifjúsági szálló____________130_________300________157,6_______91,9 Üdülőház_______________134_________440________715_______89,8 Kemping_______________489__________65________975_______118,1 Mindösszesen__________32420_______16007________1006_______130,5 Forrás: KSH A NAP HÍREI NAPI GAZDASÁG­A- 2005. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ 1­0 ÉREZHETŐEN NŐTT A KÜLFÖLDIEK SZÁMA A VIDÉKI FÜRDŐKBEN Száz kilométer a vonzáskörzet­ ­• NAPI GAZDASÁG Május-júniusi vendégszá­­munk megduplázódott, a július valamivel jobbnak bizonyult, mint a tavalyi évben, és arról is beszámolhatok, hogy 5-10 száza­lékkal nőtt a külföldiek aránya - tudtuk meg Szűcs Szabolcstól, az Orosháza-Gyopárosi Gyógyfürdő Rt. projektmenedzserétől. Ven­dégeik fele Csongrád, 30 százaléka Békés megyéből, mintegy 20 százalékuk pedig Budapestről és környékéről érkezik. A Lengyelországból, Szlovákiából és Csehországból érkező turis­tákat nem riasztotta el a kevésbé kedvező időjárás - számolt be tapasztalatairól Szente János, az egri termál- és élményfürdőt, to­vábbá két uszodát üzemeltető Egri Termál Kft. igazgatója. Ők, amíg esett, kirándultak a környéken. Egerben ennek ellenére az utolsó 10 év legrosszabb szezonján vannak túl: a pocsék időjárás mellett a tanév, az érettségik elhúzódása is meglátszott a júniusi eredmé­ A BGYH FORGALMA ________________________1004 2005 Május________________248 292 Június________________282____320 Július________________450 380 Forrás: BGYH Rt_____________________ Budapest fedett fürdőiben egyértelműen növekedett a forgalom tavalyhoz képest, a külföldiek körében különösen a Széchenyi és a Gellért fürdő látogatottsága fokozó­dott. Ehhez például a Széchenyi esetében este 10 óráig meghosszabbított nyitva tartással igyekeztünk alkalmazkodni - tudtuk meg Mogyorósi Ferenctől, a Buda­pest Gyógyfürdői és Hévizei (BGYH) Rt. osztályvezetőjétől. Miután az elvileg 120 napos strandszezonból mindössze 10 nap számított nyárnak, szinte kizárt, hogy bármelyik fővárosi strand nyereséggel zárná a 2005-ös évet - véli a szakember. A BGYH a tavalyi esztendő időjárási anomáliáiból okulva idén lépcsőzetes rendszer­ben nyitotta meg strandjait, és ez a tervek szerint jövőre is így lesz. Emellett a munkaerő átcsoportosításával is igyekeztek mérsékelni a veszteségeket: egyrészt nem vettek fel annyi külső munkatársat, mint máskor, másrészt az állandó - első­sorban a gőz­­­fürdőkben dolgozók közül sokakat átcsoportosítottak például a strandokra. A Sziget Fesztivál erősen érezhető volt, a hungaroringi Forma-1-es fu­tam mérsékeltebb forgalomnövekedést eredményezett. nyékén, az augusztus pedig eddig a normál forgalom felét hozta, a szeptember eleji jó időnek pedig nincs jelentősége, hiszen itthon is, külföldön is kezdődik az iskola. A fürdők esetében valószínűleg nullszaldós eredményt könyvelhetünk majd el - mondta Szente. A Gyulai Várfürdő eredményén még segíthet az iskolakezdés utáni kánikula - optimista Arató Henrietta idegenforgalmi és marketingreferens. Az üzemeltetők örömére - a német turisták egyértelmű számbeli fölényét nem veszélyeztetve - érezhetően nőtt a szerb és a román látogatók száma. Megugrott a szlovák idegenforgalom­ ­• SIOT ZOLTÁN: POZSONY Az év első hat hónapjában 11,992 millió külföldi kereste fel Szlovákiát, 9,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban - derül ki a pozsonyi gazdasá­gi minisztérium múlt héten közzétett adataiból. A légi köz­lekedés terén 49,7 százalékos volt a növekedés, a magyar­szlovák határátkelők utasfor­galma 30,4 százalékkal bővült, Ausztria felől 13,4 százalék­kal, Csehország felől pedig 9,3 százalékkal jöttek többen, mint 2004 első felében. Az idegenforgalomból származó devizabevételek 17,024 mil­liárd szlovák koronát (441 millió euró) tettek ki, 42,1 százalékkal többet, mint 2004 első felében. Szlovákia egyébként 650 millió koronának megfelelő összeget kapott az Európai Uni­ótól országimázskampányra, amelyből külföldön népszerűsí­tik a szlovák turisztikai köz­pontokat. Alexandra Ockayová, a szlovák idegenforgalmi hiva­tal (SACR) munkatársa közölte: a magyar turistákat a legjelen­tősebb célcsoportnak tartják, ennek ellenére Magyarországon csak a téli időszakban indítják be nagyobb reklámkampányu­kat. Egyébként a szlovák rek­lámstratégiáért felelős ügynök­ség máris baklövést követett el, mivel honlapján az idén rossz szezont záró Tátra bércei he­lyett Csehország legmagasabb csúcsával, a Snezkával csalogat­ja az országba látogatókat. A megújulás útjára lépett a Balaton?­ ­• NAPI GAZDASÁG Hiba a Balatont egyszerűen fürdőhelynek tekinteni, sok min­den megváltozott itt - mondta a NAPI Gazdaságnak Nagy Jenő, Balatonfüred polgármestere és a Balatoni Fejlesztési Tanács al­elnöke. Bár az idei rossz idő szinte teljesen tönkretette a strand­szezont, folyamatosan zajlottak az igényes kulturális rendezvé­nyek a magyar tenger mellett. E szempontból valószínűleg idén rekordot döntött a Balaton-part. Kialakulóban van egy új, a he­lyi gyökerekre építő, a bel- és a külföldi turistákat egyaránt von­zó „iparág”, amelyet a part menti településeken idén folyama­tosan megrendezésre kerülő bornapok, főzőfesztiválok mutatnak - támasztja alá Nagy állításait Tóth Béla, a Balatontourist mar­ketingigazgatója. Időbe telik azonban, amíg az országot külföld­ön népszerűsítő kampánysorozat eléri célját, és az is problémát jelent, hogy nem mindig csak a potenciális partnereket céloz­zák a kampányok. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói a Magyar Külkereskedelmi Bank Kft. támogatása révén olvassák lapunkat.

Next