Társalkodó, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-16 / 5. szám
hamar kijegyzi. Elérkezett végre a’ legközelebb országgyűlés kezdete ; megérkeztek a’ képviselők a’ hongyülésen óhajtásaik tarka vegyületével , de hiányzott a’megszokott vezér és nem volt olly látható ’s elmellözhetlenül kijegyzett ezél , melly a’ központosítást pótolta volna ; a’ megyék a’ kegy. kir. előadások nyomán jó sikert reménylhettek, de ezen remény nem volt a’többség által képviselve, melly az előbbi országgyűlés modorát folytatta, bár a’ körülmények igen változtak; és a’ központosítás hiánya miatt nem találhatott olly vezérfonalat, mellyen következetesen lehetett volna haladni, és innen származott azon két jellemző körülmény : 1) hogy a’ többség jobban törekedett a’ politikai jogtér kiterjesztésén , mint hasznos gyakorlati törvények hozatalán ; a’ vitatás közben rögtönzött eszméket tehát , mellyek a’ külszín miatt helyeslést arattak , bár a’ napirenden levő tárgyat ha meg nem buktatták is, legalább igen nehezítették , nagy hévvel ragadta meg, jóllehet utóbb azoktól menekülni igyekezett; 2) hogy a’ magyar viszonyok minden ágaira kiterjesztett kerületi javaslatok, a’ kormány szándékának bizonytalanságában valamint előbb, úgy most is,csakhogy sokkal nagyobb mértékben,alkura voltak készítve annyira, hogy azoknak, úgy mint javaslatba hozattak, átvételét magok az alkotók sem hitték , ’s innét következett azon sok nehézség , melly a’ két tábla között a’ megegyezést gátolta ; innét az , hogy a naponta bokrosaié administrationális ügyek által igen elfoglalt törvényhatóságok mind azt, mi ezen javaslatokban foglaltatott , meggyőződés eredményének révén, többnyire elfogadták, midőn másrészt az országgyűlésen azok, kiknek kezök nem volt megkötve, népszerűségüket annál kevesbbé voltak készek koczkáztatni, — mert a’ mérsékelt véleményt előbb magok bélyegezték személyes önzés következésének. Mármost tek. Rendek! miután a’ kevés sikernek alapokait, a’ mint azokat a’ tapasztalás mutatta, kijegyeztük, szükségesnek tartjuk a’ 13. törvényczikkely irányát megemlíteni. Az lső törvényczikk által a’ koronaőri hivatalban megerösitteték nm. Ürményi Ferencz ur, ki már ezen méltóságra ő Felsége által helyettesitteték; másik koronaőrnek pedig választatott m. b. Vay Miklós borsodi főispán- helyettes úr. A 22dik törvényczikk nemzetiségünkre legnagyobb fontosságú, mert hazai nyelvünk ügye ezen törvény által olly lábra állíttatott, hogy habár vannak is még az országgyűlés által ő Felségéhez fölterjesztve kívánságok , mellyek elérését az időtől reménylhetjük , mind a' mellett ezek már csak siettetésére szolgálhatnak azon végczélnak , melly tökéletesen biztosítva vagyon ; mert örömmel jelenthetjük , hogy ezután a’ magyar király csak anyanyelvűnk édes hangjain szól hiv magyarjaihoz; a’ törvények már most egyedül magyar nyelven vannak szerkesztve , az országgyűlési tanácskozás csekély ideiglenes kivétellel csak magyar nyelven folyhat; az ország határin belül csak magyar iratok adathatnak ki az udvari kanczellaria által ; a’ magyar kir. helytartótanácsnak ’s minden az ország határin belül levő itélőszéknek hivatalos nyelve a’ magyar leend; szóval: nemzeti nyelvünk fölemelkedett hivatalos nyelv polczára annyira , hogy a’ ki jövendőben előmenni óhajt, az a’ magyar nyelv tökéletes megtanulását nem nélkülözheti , ezt pedig elérheti annál inkább , mert ő Felsége a' törvény szerint tettleg intézkedett, hogy a’ magyarországi iskolákban a’ tudományok magyar nyelven , a’ kapcsolt Részekben pedig maga a’ magyar nyelv mint rendszerinti tudomány taníttassanak. A’ 3 dik törvényczikket illetőleg nem tagadhatni ugyan, hogy az 1791/1 . 26. törvényczikkely 15 §ban foglalt azon rendelet, melly szerint a’ vegyes házasságokból született nőnemű gyermekek minden esetben, akár legyen az anya katholika , akár protestáns, a’ katholika hitben neveltetendők , tovább is fenmarad ; de ezen körülményt csak annak kell tulajdonítani, hogy ő Felségének azon igen kedvező első válasza, mellyben a’ tökéletes viszonyosság nagy elvét nemcsak világosan kimondotta , hanem a’ Rendek kívánsága szerint azt kötelezőleg úgy alkalmazta is , hogy a’ gyermekek atyjok vallását kövessék, a’ felfogás első hevében az országos Rendek által viszszavettetett csupán azért, mivel a’kir. válasz a’házastársak részére a’szabad egyezkedést fentartotta. Utóbb már ő Felsége a’viszonyosság elvét meghagyva, annak gyakorlati létesítését más térre vitte át, ugyanis kötelező törvényre többé hajlandó nem volt, hanem a’második kegy. kir. válasz szerint a’lelkiösméret, ’s vallások szabadságával jobban megegyeztethetni vélt módon a’ gyermekeknek melly vallásban neveltetését a’ statusnak minden legkissebb befolyása nélkül a’ szülökre kívánta bízni , mit az országos Rendek a’ tértetvények miatt félelemből ismét el nem fogadtak , és igy e’ részben intézkedés nem történt. Azonban a’ vegyes házasságok öszszeadása ’s az átmenet iránt olly megnyugtató törvények keletkeztek, mellyek a’ kellemetlen súrlódások alkalmát megszüntetik és a’ lelkiismeret szabadságát biztosítják. — A’ 4dik és 5dik törvényczikkek felhatalmazták az ország nem nemes lakosit, hogy bár melly nemes jószágot szabadon megvehessenek , ’s bármelly közhivatalra alkalmaztassanak. Mi,tek. Rendek! ezen különben igen igazságos de nagy lépést utasításunk szerint , előbb más intézkedésekkel véltük megelőzendőnek, mind amellett tisztelettel kell említenünk a’ m. főrendek hazafiságát , kik mihelyt az indítvány és javaslat hozzájuk érkezett, némi önmegtagadással az életből merítették meggyőződésüket; és midőn az aristokratiai elem a’ magyar közállomány gépezetében egy nélkülözhetlen tényező, ezt olly erővel voltak készek felfrisiteni, mellyre egyáltaljában szüksége vagyon, hogy czéljának megfelelhessen. De nem hallgathatjuk el meggyőződésünket , hogy ezen intézkedések sokkal meszszebb vágnak , mint igen sokan gyanítják, hogy a’ magyar alkotványalapjában vagyon megváltoztatva; mert a’ születési előjogok mihelyt a' hatalom és erő a’ többi osztályra kiterjed , a’ polgári életben elvesztették gyökereik éltető nedvét, és sohá többé nem tartható, mert azoktul, kik majd ingatlan vagyont bírnak és kik képesek hivatalra, a’ dolog természeténél és tettleg az egész mivelt világban divatozó elvek szerint, a' választási ’s tanácskozási jogot sokáig megtagadni nem lehet, és igy a" magyar alkotmányos képviselet, melly eddig négy státust ismert, rövid idő alatt bizonyosan a’népképviselet eszméin fog megújulni ’s csak azt kell kívánni, mikép az olly törvény által megszabandó korlátok közt történhessék , hogy az aristokratiai elemet kellőleg pótolhassa. A’ Gdik törvényczikk javítja azon hiányokat, mellyeket az élet a’váltótörvényekben kimutatott, egyszersmind intézkedik a’hamis váltók könnyebb gátlásáral 's iparkodik akadályoztatni azt, hogy az áruszerződések által a’ tapasztalatlan földmivelők megcsalassanak. A’ Zdik törvényczikkely igen üdvös annyiban , hogy midőn a’ csőd alatt levő egész követelés 1000 frtot meg nem halad, sommás eljárás vagyon elhatározva, és hogy a’ hamis bukásokat sikeresebben igyekszik zabolázni. 7dik a’ 7 személyes táblának a’ husvétutáni törvénykezési időben is működését elrendeli ’s megszűnt ünnepeken a’ haszontalan törvény szüneteket törli el. A’ ldik üdvös határt szab az adózók által megyei végzések következtében teljesítendő ingyen munkáknak, mellyeket uj törvény nyomán itt is szabályozni leszen szükséges. A’ lódik a’ folyóhomok által kártékony elbontásnak az érdeklettek közös költségin gátoltatását rendeli. A’ 11dik Az országgyűlési szállásoknak mindenki által illendő megtérítését. A’ 12dik az országos napi pénzeknek a’ nemesség által fizetését rendeli el végre . A’ 13dik a’ strabovszky kielégített alapítványt kiczikkezi. (Vége következik.)