Szabad Nép, 1952. június (10. évfolyam, 128-152. szám)
1952-06-01 / 128. szám
2 PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS________* Hogyan foglalkozik a kecskeméti járási pártbizottság az ifjúsági szövetséggel? Pártunk nagy szeretettel vezeti, neveli ifjúsági szövetségét, igyekszik megadni számára minden segítséget, hogy betöltse nagy és megtisztelő hivatását. Pártunk lényegéből fakad ez a szüntelen gondoskodás , hiszen a párt mai segítőjét, jövő erejét kovácsolja a DISZ szilárdításával Azokról, akik ezt nem értik és fukarkodnak az ifjúsági szervezetnek nyújtandó segítséggel, mondotta Rákosi elvtárs. «Sokan azt hiszik, hogy _ a DISZ majd magától, a mi segítségünk nélkül is kinövi magát egy olyan szervezetté, amely aztán idővel a pártnak jobbkeze lesz. Ez az elképzelés hibás. A DISZ-nek minden lehetősége megvan arra, hogy valóban ilyen szervezetté fejlődjék, de csak abban az esetben, ha a párt teljes erővel hóna alá nyúl. Csakis ebben az esetben. A kecskeméti járási pártbizottság ma sokkal inkább szívügyének tekinti a DISZ-szel való foglalkozást, mint a járási titkárok országos értekezlete előtt. A járási pártbizottság titkára, Putics József elvtárs hetenkint megbeszéli a járási DISZ-bizottság titkárával, Mándity elvtárssal: mit végzett az ifjúsági szövetség, s milyen további feladatok hárulnak rá. A járási párttitkár rendszeresen tanulmányozza a DISZ Központi Vezetőségének határozatait, s ezeket figyelembe veszi, amikor tanácsokat ad, feladatokkal bízza meg az ifjúsági vezetőket A megbeszélések után a DISZ-titkár világosabban látja feladatát, könnyebben megy a munkája. Ezen a héten például megtárgyalták, mi legyen a DISZ feladata az aratásnál, cséplésnél, hogyan kell erre már most felkészülnie. Megállapodtak abban, hogy a DISZ-nek altató-cséplő brigádok szervezésével, a fiatalok mozgósításával kell hozzájárulnia a termés gyors betakarításához. Az ifjúsági kultúrgárdáknak már most fel kell készülniök arra, hogy színvonalas ,kultúragitációval buzdítsák a dolgozókat a nagy munkák idején. Megbeszélték azt is, hogy a gabonabetakarítással kapcsolatos feladatokat a DISZ-taggyűléseken vitassák meg a fiatalok, így jobban átérzik majd felelősségüket a komoly pártmegbizatás végrehajtásáért. A növényápolás feladatait már többször megtárgyalta Putics és Mádily elvtárs s itt a DISZ jó munkát végzett. Az ifjúsági vezetők nagy része ismeri tennivalóit, s különösen a termelőcsoportok és állami gazdaságok fiataljai kiváló eredményeket érnek el a növényápolásban. A fülöpházi «Petőfi» termelőcsoport tíztagú ifjúsági csapata a tavaszi munkák során már eddig mintegy 1200 munkaegységet teljesített. A párttitkár és a DISZ-titkár tanácskozásai igen tanulságosak. Nemcsak a DISZ előtt álló közvetlen feladatokat beszélik meg, hanem tapasztalataikat is. Sok jó kezdeményezés kerül így felszínre. A DISZ-titkár például a minap elmondta Putics elvtársnak, hogy a tiszakécskei gépállomás egyik fiatal traktorosa, Sánta László kiválóan dolgozik: tavaszi tervét 254 százalékra teljesítette és sok üzemanyagot takarított meg. Sánta László versenyre hívta a gépállomás többi traktorosát, célul tűzte ki, hogy az aratás-csépléstarlóhántás idején hetenként 110 órát dolgozik a tavalyi 70—80 óra helyett. A párttitkár azt javasolta Mándity elvtársnak- népszerűsítse a DISZ ezt a kiváló traktoristát az egész járásban. A beszélgetés után a járási DISZ-bizottság hozzálátott, hogy járásszerte elterjessze a 110 órás mozgalmat. A DISZ-titkár ebből a beszélgetésből azt is megértette: soha nem szabad véka alatt tartani egy-egy kiváló eredményt, hanem széles körben kell terjesztenie az élenjáró fiatalok helyes kezdeményezéseit, jó javaslatait, ötleteit. A párttitkár a vezetés helyes módszereire tanítja a járás ifjúsági vezetőjét. Az utóbbi időben bizonyos bürokratizmus mutatkozik a járási DISZ- bizottság munkájában: körlevelekkel próbálja irányítani az alapszervezeteket. A körlevelekben még a taggyűlések napirendi pontjait is meghatározzák. Nem vették észre, hogy ezzel csorbítják az alapszervezetek önállóságát, gátolják, hogy a fiatalok bátran, elevenen kezdeményezzenek. Ha a taggyűlés napirendi pontjait felülről szabják meg, nehezítik, hogy minden egyes falu sajátos problémáiról beszélgessenek a fiatalok, s emiatt nem ■elég élénkek, harcosak a taggyűlések. Igaz, ma már színvonalasabbak, mint régebben voltak; azelőtt többnyire arról számoltak be, hány bált rendezett a DISZ a faluban, mennyi volt a bevétel, a kiadás. A DISZ-szervezetek további fejlődése azonban megkívánja, hogy több önállóságot kapjanak. Erre pedig éppen nem alkalmas a körlevél. Putics elvtárs figyelmeztette a DISZ-titkárt, hogy a sok körlevél helyett inkább tartózkodjanak többet a községben és a helyszínen magyarázzák meg a feladatokat. Soltit tanul Mándity elvtárs a járási pártbizottság ülésein, amelyeken mindig részt vesz. És nemcsak akkor tanul, ha a DISZ munkájáról van szó: minden egyes JB-ülés iskola a DISZ-titkár számára. Márciusban például a járási pártbizottság ülésén szó volt a tagdíjfizetésről. Ekkor értette meg igazán Mándity elvtárs ennek a kérdésnek fontosságát , és az értekezleten tanultakat rögtön hasznosította is munkájában. Addig a járás fiataljainak 40—50 százaléka elhanyagolta a tagdíjfizetést. Márciusban egyetlen olyan DISZ-szervezet sem volt, ahol valamennyi tag megfizette volna a tagsági díjat. A járás ifjúsági vezetői így próbálták meggyőzni a tagságot: «Fizessetek tagdíjat, hiszen antyik 50 százaléka az alapszervezeté marad». Egyszerűen gazdasági kérdésnek fogták fel tehát a tagdíjfizetést; «agitációjuknak» persze nem volt hatása. A DISZ-titkár — a járási pártbizottság ülésének tanulságai alapján —elmondta a DISZ-alapszervezetek vezetőinek: «A tagdíj rendszeres fizetése politikai kérdés: fegyelemre, rendszeretetre, az ifjúsági szövetség iránti hűségre neveli a tagságot. Az ifjúsági szövetség neveltjei közül kerülnek ki a párt jövendő tagjai. Milyen párttag lesz az, aki a DISZ-tagdíj fizetését nem tartja fontosnak?» Ez az agitáció hatott: áprilisban már 14 olyan szervezet volt, ahol valamennyi fiatal pontosan megfizette tagdíját. A járási pártbizottság segítsége nyomán erősödtek az ifjúsági szövetség alapszervezetei. A legutóbbi hónapokban többszáz új tag lépett be a DISZ-be, növekedett a szervezetek befolyása, eredményesebben tudják megoldani a párt által rájuk bízott feladatokat. Erről tanúskodnak a járási fémgyűjtés eredményei is: a fiatalok lelkes munkájának köszönhető, hogy a kecskeméti járás az első helyen végzett a megyében. A DISZ irányítása, állandó segítése azonban még nem vált az egész pártbizottság ügyévé. Pártunk Politikai Bizottságának határozata kimondja, hogy a megyei, járási, városi kerületi párttitkárok személyesen felelősek a területükön lévő DJSZ-szervezetek állapotáért. De ez nem azt jelenti, hogy az egyes osztályok vezetői elhanyagolhatják a DJSZ-munka megfelelő területeit. A kecskeméti JB egyikmásik tagja nem igen törődik a DISZ munkájával. Mándity elvtársnak a minap jelentést kellett készítenie a DISZ Központi Vezetőségének arról, hogyan veszik ki részüket a járás fiataljai a mezőgazdasági munkákból, hogyan segítik a begyűjtést. Mándity elvtárs a JB mezőgazdasági osztályának vezetőjétől, Kocsi elvtárstól is megkérdezte, milyen tapasztalatai vannak ezzel kapcsolatban. Kocsi elvtárs nem tudott válaszolni, nem ismerte a helyzetet. Pedig sok példamutató fiatal van a járásban. A fülöpházi Petőfi termelőcsoportban a fiataloknak több munkaegységük van, mint az idősebbeknek. Borsodi László május 10-ig már 210 munkaegységet szerzett. Bende József traktoros 169 százalékot ért el. Izsákon a DISZ-tagok eredményesen győzték meg szüleiket a beadás fontosságáról: szüleik időben teljesítették kötelezettségeiket. Nemcsak a mezőgazdasági osztály vezetője hanyagolta el az ifjúsági szövetséget. A JB agit.prop. titkára például nem tudja, hogyan dolgoznak a fiatalok az egységes népnevelő csoportokban. Pedig itt még bőven van tennivaló: kevés DISZ-tag végez népnevelőmunkát. A JB agit.prop. titkárának az sem tűnt fel, hogy a járási DISZ-bizottság három függetlenített tagja közül ketten már hónapok óta nem vesznek részt a szervezett pártoktatásban. Egyes pártbizottsági tagok, amikor meglátogatják a falusi pártszervezeteket, csak felületesen érdeklődnek a DISZ munkája iránt, megelégszenek azzal is, ha csak általánosságban, egy-két szóval válaszol a helyi párttitkár, így aztán sok minden elkerüli a figyelmüket. Pedig ha behatóbban érdeklődnének a DISZ problémái iránt, részletes jelentést kérnének a mozgalom eredményeiről és hibáiról, sokat javíthatnának a falusi pártszervezet munkáján is. A párttitkár elvtársak ebből megértenék, hogy komoly feladataik vannak a DISZ irányítása és munkájának ellenőrzése terén is. Lakiteleken például a DISZ-titkár — kuláknál dolgozik. Többször figyelmeztették őt, hagyja ott az osztályellenséget, hiszen a faluban bőven akad munkalehetőség: a téglagyárban, az erdőgazdaságban, a tszcs-ben. A DISZ-titkár azonban máig sem volt erre hajlandó. Lakiteleken a fiataloknak csak 10—15 százaléka lépett be az ifjúsági szövetségbe, a DISZ-nek nincs tekintélye a fiatalok előtt. Sem a járási DISZ-titkár, sem a JB tagjai — akik pedig gyakran járnak ebben a községben — nem vették észre, hogy a két dolog között szoros összefüggés van. Az a DISZ-titkár, aki ma kulákhoz jár dolgozni, nem is harcolhat következetesen az osztályellenség ellen; nem becsülik, nem követik őt a fiatalok. A járási pártbizottság egyes tagjai azért sem tudnak megfelelő segítséget adni a DISZ-nek, mert sokszor tájékozatlanok az ifjúsági mozgalom kérdéseiben. A múltkoriban megkérdezték a JB mezőgazdasági osztályának vezetőjétől: «28 éves fiatal lehet-e tagja a DISZ-nek?» Kocsi elvtárs nem tudott válaszolni. Pedig meg kellett volna mondania, ha a 28 éves fiatal vezetőségi tag, továbbra is részt vehet — sőt kívánatos is, hogy résztvegyen — az ifjúsági szervezet munkájában. Kovács István elvtárs a járási titkárok országos értekezletén felhívta a figyelmet: «A pártbizottságoknak 24— 26 éves, jó kommunista káderek és tagok átadásával erősíteni kell a DISZ vezetését». A kecskeméti járási pártbizottság azonban még nem értette meg ennek fontosságát, nem bízott meg fejlett, tapasztalt fiatal párttagokat DISZ-munkával. A falusi pártszervezetek követték a rossz példát: alig néhány fiatal kommunistának adtak ilyen pártmegbizatást. Az izsáki párttitkár azt mondja: «Hat fiatal párttagot küldtünk az ifjúsági szövetségbe». De valójában a hat közül négy már régebben a DISZ-ben dolgozik. Gyigor elvtárs, a lakiteleki párttitkár szerint «a fiatal párttagok nem akarnak a DISZ-ben dolgozni». Valóban vannak ilyen párttagok: éppen a napokban küldte vissza DISZ-tagsági könyvét két fiatal kommunista a járási DISZ-bizottsághoz azzal, hogy mindketten betöltötték 28. életévüket. De miért van ez így? Mert egyikmásik pártszervezet vezetősége nem magyarázza meg a fiatal párttagoknak és tagjelölteknek, milyen fontos feladatot bíz rájuk a párt. Úgy vélik, elegendő, ha azt mondják nekik: «Menjetek át a DISZ-be dolgozni». Pedig ez nem elég. Meg kell nekik magyarázni: a párt azért küldi őket az ifjúsági szervezetbe, hogy ott jobban érvényesüljön a párt vezetése, hogy mozgalmi tapasztalataikkal erősítsék a DISZ-t, növeljék tekintélyét. A járásban a fiataloknak még egynegyede sem tagja a DISZ-nek, s éppen az idősebb, 20 éven felüli korosztályok hiányoznak — ezért nincs kellő tekintélye. És éppen a kommunista fiatalok változtathatnának ezen. Pártunk soraiba a járás fiataljainak legjobbjai kerültek, akik példaadásukkal, szorgalmukkal megbecsülést vívtak ki maguknak. Ha ezek a párttagok most a DISZ-ben végeznének pártmunkát , követné őket az ifjúság színe-java. A kecskeméti járás pártszervezetei úgy segítik legjobban a DISZ-t, ha megértetik a fiatal párttagokkal feladatuk nagyságát és szépségét. Hívják össze időnként a párttitkárok a DISZ-ben dolgozó kommunistákat és azokat, akiket most bíznak meg az ifjúsági szervezetben végzendő munkával. Hallgassák meg véleményüket, javaslataikat, problémáikat, adjanak számukra tanácsot biztatást, segítséget. És ügyeljenek arra, hogy ezek a fiatalok ne szakadjanak el a pártélettől, vonják be őket a pártoktatásba, gondoskodjanak arról, hogy rendszeresen részt vegyenek a pártszervezet taggyűlésén. Ez erősíti őket mindennapi harcukban. A kecskeméti járási pártbizottság tegye még inkább saját ügyévé ifjúsági szövetségünk járási irányítását, vezetőinek nevelését — tanítsa erre a járás valamennyi alapszervezetét. Horváth József SZABAD NÉP ____________________ _______________VASÁRNAP, 1952. JúlNIUS I A minisztertanács felemelte a helyi tanácsok hivatali dolgozóinak munkabérét Hazánk szocialista építése napról napra növekvő feladatok elé állítja a helyi tanácsok dolgozóit. Ezért a Magyar Népköztársaság minisztertanácsa, figyelembe véve a helyi tanácsok dolgozóinak az ötéves terv teljesítése érdekében végzett munkáját, felemelte a tanácsi dolgozók munkabérét. A béremelést indokolttá teszi a helyi tanácsok fejlődése és megerősödése is, amelyhez nagy mértékben hozzájárult a tanácsok hivatali dolgozóinak jó munkája is. A béremelés a megyei, járási, városi, városi kerületi és községi tanácsok hivatali szervezetében foglalkoztatott dolgozókra terjed ki; nem vonatkozik tehát a tanácsi intézmények (iskolák, kórházak, stb) dolgozóira, akiknek munkabérét a minisztertanács már korábban rendezte. A határozatnak a munkabéreket érintő rendelkezései nem vonatkoznak a budapesti városi tanács dolgozóira sem. A jó béremelés mértéke általában 8—16 százalék, ezen belül nagyobb béremelésn részesülnek azok a dolgozók, akik érdemi, ügyintéző munkát végeznek. Az ügyintézők közül is nagyobb mértékben emelkedik a fontosabb, magasabb szakmai képzettséget kívánó munkakörökben dolgozók munkabére. Különösen jelentős béremelésben részesítette a minisztertanács a mezőgazdasági szakembereket, ezzel is kifejezésre juttatva azt a fontos feladatot, amely a szocialista mezőgazdaság építése terén rájuk vár, így pl. az agronómusok eddigi átlagbére mintegy 30 százalékkal emelkedik. A mezőgazdasági szakmunkakörökben az átlagosnál magasabb munkabért kapnak az egyetemi, akadémiai, vagy technikumi végzettségű agronómusok. Ezekbe a magasabb bércsoportokba besorolhatók az előírt képesítéssel nem rendelkező egyes olyan dolgozók is, akik nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek és munkakörüket kiválóan ellátják. A minisztertanács határozata a bérrendszert is módosítja. Az eddigi bérrendszer a munkaköröket csak általánosságban jelölte meg, rendszerint nem téve különbséget a munkakörök jellege, fontossága és a munkakörök ellátásához szükséges képzettség foka szerint. Ennek következtében az eddigi tanácsi bérrendszerben káros egyenlősítés érvényesült és nem valósult meg következetesen az az elv, hogy a dolgozók azonos értékű munkáért azonos bért kapjanak. Az új bérrendszer pontosan meghatározza az egyes munkaköröket és a népgazdasági szempontból fontosabb, nagyobb szakmai felkészültséget igénylő munkakörökre magasabb munkabért állapít meg. Ez a rendszer egyben azt is biztosítja, hogy a® azonos képességű és hasonló munkakört betöltő dolgozók — bármely osztályon is dolgozzanak — egyenlő bért kapnak. A rendezés egyetlen esetben sem jelent bércsökkentést. Amennyiben tehát kivételesen akadnak olyan dolgozók, akiknek jelenlegi munkabére magasabb, mint amennyit munkakörükben az új rendszer szerint kaphatnának, a régi és az új bér szerinti különbözetet személyi pótlékként továbbra is megkapják. A minisztertanács új rendszert vezetett be a tanácsi dolgozók jutalmazása terén is, fokozottabban érvényesítve azt az elvet, hogy a jutalom nem fizetéskiegészítés, hanem meghatározott, az átlagon felüli eredmények eléréséért jár. Az új rendszerben tehát a végrehajtó bizottság elnöke lehetőleg előre kitűzi azokat a feladatokat, amelyek teljesítése esetén a dolgozók az előre meghatározott összegű jutalmat megkapják. A dolgozókat az új bérrendszernek megfelelően újból be kell sorolni. A besorolást a végrehajtó bizottság elnökének a szakszervezet helyi képviselőivel együtt tett javaslatára a végrehajtó bizottság hagyja jóvá. A vezetőket (tanácselnököket, elnökhelyetteseket és titkárokat) felettes hatóságuk sorolja be, így a községi tanácsok dolgozóit a felettes járási tanács, a járási végrehajtó bizottság elnökét, elnökhelyettesét és titkárát a megyei tanács végrehajtó bizottsága, a megyei tanácsok elnökeit, elnökhelyetteseit és titkárait pedig a belügyminiszter sorolja be. A besorolásokat július 1—11. napjai között kell elvégezni, július 1-i hatállyal. A dolgozók az új, felemelt béreket első ízben a július havi munkabérük második részletével, tehát július hó végén kapják kézhez, az egész hónapra visszamenőleg. A tanácsapparátusban dolgozók fizetésrendezéséről szóló minisztertanácsi határozatot ismertették a tanácselnökök értekezletén A budapesti tanács, valamint a megyei tanácsok végrehajtóbizottsági elnökei és bérfelelőseinek értekezletén a belügyminisztériumban Varga András elvtárs, belügyminiszterhelyettes ismertette a tanácsaspparátusban dolgozók fizetésrendezéséről szóló minisztertanácsi határozatot. Bevezetőben részletesen foglalkozott azokkal az intézkedésekkel, amelyekkel a párt és a kormány a felszabadulástól napjainkig az államigazgatásban részvevő dolgozókról gondoskodott. A bérrendezéssel kapcsolatban elmondta, hogy ez nemcsak béremelést jelent, hanem fokozott bizalmat is, amelyet pártunk és kormányzatunk a tanácsok és dolgozóik imént tanúsít. Ezután ismertette a bérrendezés legjellemzőbb vonásait, majd az új jutalmazási rendszerről beszélt. Befejezésül hangoztatta: «tanácsainknak úgy kell dolgozniok és úgy kell felkészülniök az előttünk álló nagy feladatokra — a növényápolásra, az aratás-cséplésre, a terménybegyűjtésre és a most folyó sertésbegyűjtésre—, hogy büszkén állhassunk pártunk és Rákosi elvtárs elé, s elmondhassuk: a bizalomnak megfelelően teljesítettük feladatainkat». A miniszterhelyettes beszámolója után Varga János, az Országos Munkabérbizottság elnöke és Zentai Ernő, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára szólalt fel. Megkezdődött az Országos Kisipari Szövetkezet első országos küldöttgyűlése Az építők szakszervezetének központi székházában szombaton megkezdődött az Országos Kisipari Szövetkezet első országos küldöttgyűlése. A gyűlésen megjelent Friss István elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagjai, Szabó János helyi ipari miniszter, Dégen Imre, a SZÖVOSZ főtitkára, Sípos István, a KIOSZ főtitkára. Ferenczi Tibor, az OKISZ főtitkárhelyettesének megnyitója után Erdős József az OKISZ főtitkára számolt be a kisipari szövetkezeti mozgalom eddigi eredményeiről és feladatairól. Erdős elvtárs beszéde után Pogány István ismertette az OKISZ új alapszabályát. Véget ért a Tudományos Akadémia nagygyűlése A Tudományos Akadémia nagygyűlések harmadik napján a műszaki tudományok osztályának ülésén Ratkovszky Ferenc, az Akadémiai levelezőtagja tartott előadást «Nagyvasutak villamosítása 50 periódussal» címen. Ellmondotta többek között, hogy a vasutak villamosításával a jelenleg szükséges szén 60 százalékát megtakaríthatjuk. Verő József akadémikus a nagyszilárdságú öntöttvas kutatások kritikái összefoglalását ismertette. A kémiai tudományok osztályának ülésén Csűrös Zoltán akadémikus «Heterogén katalitikus folyamatok» címen tartott előadást. Beszámolt a szerveskémiai technológiai intézetben folyó kutatási munkákról. Az előadáshoz többek között Erdey-Grúz Tibor akadémikus, Schay Géza és Varga József levelezőtagok szóltak hozzá. A matematikai és fizikai tudományok osztályának ülésén a matematika elvi alapjainak kérdéseit vitatták meg. Az érdekes vitát Hajós György akadémiai levelezőtag vezette. Kalmár László levelezőtag, Alexits György akadémikus, Rényi Alfréd levelezőtag és Fogarasi Béla akadémikus hozzászólásaikkal gazdagították a vitát. A biológiai tudományok osztályának ülésszakán Zólyomi Bálint akadémiai levelezőtag számolt be Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténetéről. Az orvostudományi osztály előadói ülésén Baló József tartott előadást az érelmeszesedés problémáiról. Szombaton délelőtt az Akadémia tagjai közgyűlésre jöttek össze. Erdey- Grúz Tibor elvtárs, főtitkár beszámolója alapján megvitatták tudományos életünk soron lévő feladatait. A közgyűlés a vita után határozatot hozott a Tudományos Akadémia elvi munkájának elmélyítéséről. Ezzel az Akadémia nagygyűlése befejeződött