Népszabadság, 1958. október (16. évfolyam, 232-258. szám)

1958-10-26 / 254. szám

Rettenetes felfordulás követke­zett a gonosz mostoha szavai után. A farkasok felüvöltöttek, a méhek vészjóslóan zümmögtek, a mackók mozogtak, s már nem is mackók voltak, hanem medvék. A szentjánosbogarak kitoltották lámpáikat, s a hold is elbújt egy haragos, tornyos felleg mögé. A fák összegörnyedtek, a füvek el­sápadtak, s a virágok visszaszip­pantották édes illatukat. Iszonyú sötét lett és hideg Ám a gonoszok a sötétben is látnak, a hidegben se fáznak. S míg a jók megzavarodva, értetle­nül topogtak, a gonoszok megro­hanták őket. Rettentő csata kez­dődött. János vitéz Erős János, Argirus királyfi meg a többi nagyerejű mesehős hiába viasko­dott, félő volt, hogy a sötétben egymást vágják le. A tündérek No hiszen lett nagy felhördülés Szubdi szavaira. — Le a gonosz mostohával! Vi­gyétek a király elé a tolvajt! — kiáltozták összevissza a jók, míg a gonoszok csak morogtak vagy hallgattak mogorván. Ám, amikor egy pillanatnyi csend lett, felpattant a dobogóra a gonosz mostoha és így kezdett rikoltozni: — Boszorkányok, farkasok, ma­nók, sárkányok és egyéb gonoszok! Legyen vége ennek az édesgésnek! Ostoba boszorkányok, ti a tündé­rekkel barátkoztok? Buta méhek, a medvékkel köttök szerződést? Mulya róka, te a báránnyal tán­colsz? Örökös ellenségeinkkel szó­rakoztok? Hát elfelejtettétek, mennyi szégyent hoztak reánk? Most itt vannak mind együtt! Egy­szer s mindenkorra leszámolha­tunk­­velük! És mi leszünk ezen­túl minden mese győztesei! Tün­dérek lesznek a szolgálóink, ki­rályfiak az inasaink, nagyerejű, okos szegénylegények az igavo­nóink. Előre, mesegonoszok! Most győzhetünk vagy soha! összevissza futkostak, ruhájuk té­­­­petten úszott utánuk. A törpék­ meg alig látszottak ki a harcból. A báránykák ijedten leégettek, a­­ mackók csak tipegtek-topogtak,­­ semmire sem tudták használni, roppant erejüket. S a gonoszok támadtak. Vércse-­­ vijjogásuktól, ijesztő rikoltásaik-­­­tól megremegtek a kacsalábon, forgó vár falai. És az első torna- 1 dúsban sikerült győzniük, meg-3 futottak a jók, a nemesek, a be-­­­csületesek, az igazak. Mert min- 3 dig így szokott lenni a világban,­­ a gonoszok első támadása több-­­­nyíre sikerrel jár. Miért van ez így? Miért történt 3 így a mesebálon is? Mert a gono- 1 szók előre elhatározták a tám­a-­­­dást. A jók meg úgy jöttek, hogy minden jó lesz. És a jók menekültek. — Visszavonulni! Visszavonulni!­­ — adták tovább Tündér Ilona pa-­­­rancsát és szaladtak, rohantak a Szépkék-liget legtávolabbi zugá­ba, amelyen túl már csak a felhő,­­ a végtelen ég és a nagy semmi háborgott. (Folytatása következik.) HATODIK FOLYTATÁS, melyben a bál hadszíntérré vál­tozik. ­Remekel a bicska Persze csak akkor, ha ügyes és szorgalmas kézben van. Erről szól . Ferkai Lóránt ezermester könyve, amely a Móra Ferenc Könyv­kiadónál látott napvilágot. Megis­merteti olvasóit a fafaragás mű­vészetével­, hogyan lehet az alak­talan fadarabból szép és hasznos tárgyakat készíteni. A közérthető szöveget csaknem kétszáz magya­rázó rajz teszi még világosabbá. Valóságos kis csokrát adja a könyv a fafaragó népművészet­nek. A barkácsolók bizonyosan sokat tanulhatnak belőle. HIBAKERESÉS A hat kis rajz mind­egyikében találtok egy vagy több hibát. Keressétek meg eze­ket! Írjátok meg, hány hibát találtatok! MEGFEJTÉSEK Az október 19-i számban megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Jonathan Swift, Gulliver utazásai. Az október 19-i számban megje­lent rejtvények megfejtéséért a kö­vetkezők kapnak könyvjutalmat: Iltyu Erzsébet, Sárospatak, Sallay Imre út 10. — Paizs István, Csillag­hegy, Nyár u. 17. — Balla Edit, Bu­dapest, VII., Almássy tér 12. — Dé­­kány Ildikó, Ladánybene 547. — Esztergályos Éva, Budapest, XIII., Sziget u. 40. — Évai Zsuzsanna, Bu­dapest, VII., Kisdiófa u. 10. — Gálosi Edit, Zalaegerszeg. Régi állomás­épü­let. — Győző Károly, Kunhegyes,­ ­ NYERTESEK Béke u. 8.­­— Kiszely Zsuzsa, Alsó­göd, Kossuth Lajos u. 18. — Kondra Károly, Békéscsaba, III., Zöldfa u. 14. — Kugyelka Mária, Szarvas, II., Hu­nyadi János út 54. — Kövesdy Zsuzsa, Budapest, XIII., Madarász Viktor u. 5. — Kovalik Katalin, Sal­gótarján, Vasöntő u 3. — Molnár Zoltán, Vác, Temető út 8. — Papol­­czy Gyula, Budapest, XI., Bartók Béla u. 90. — Röckl Zsuzsanna, Csat­olya, Petőfi Sándor u. 146. — Ifj. Szili György, B­aracs, Ady Endre u.­­41. — Szalay Lajos, Budapest, II., Szilágyi Erzsébet fasor 69. — Tur­­nusz Erzsébet, Jászberény, VI., Thö­köly u. 1. — Zalán Dénes, Csanád­­zilberti, Nagy 97. VIDÁM FÜRDŐZOK A fürdőzők vízből kiálló feje dugó, amelyet felül gömbölyűre faragunk, majd dörzspapírral si­mára csiszolunk, végül kifestünk. Hogy a dugók fel ne billenjenek, alul megfelelő súlyú szögeket szú­runk beléjük. A fürdőmedence egy vízzel teli tál. Viktor Urin: KOMSZOMOL Hányszor harcoltunk mély, keserű füstben, A robbanások bokrai alatt, De támadott a Komszomol, ment hősen, Megvédte a szülőhatár­ok­at. Hol vagytok ti, most, velem egyidősek, Kikkel együtt léptem át a határt­? Az új Terv­vár megedzett, jó erőket, Új harcra hív a Komszomol s a Párt. Az új öt év acélbrigádba fogja Az ifjakat s a régi hősöket. A Komszomol az óriási forma, Készül a próbált, nehéz ötvözet. Mindegyikünk szívén hordja a jelvényt, Ily tömör sorok nincsenek sehol. Millió szemcséből állsz te, tiszta öntvény És mégis egy vagy, hősi Komszomol. A Komszomol már több, mint harminc éves De if­jan épít s áll a sáncokon. A halántékom néhol már fehéres. Vékony ránc futja át a homlokom. De látom: jön a szovjet fiatalság, Falvakból és a gyártetők alól. Zászlód alatt formálja nagyra sorsát, Rád esküszik föl, ifjú Komszomol! DARÁZS ENDRE fordítása. MESÉLNEK A KÖZMONDÁSOK Aki árnyék után kapkod, a koncot elejti ! Volt egyszer egy lompos-loncsos Tücsök megorrontsa nála a kon- s feketeszín házőrző komondor, úgy cot. Hát, amint a fal mellett shívták, hogy Betyár. Ez a Betyár csont, azt látta, hogy tőszomszéd­­itok­ egyszer egy hatalmas lapoc­­ságában egy másik fekete kutya­ckacsontot, akko­­rjrát, hogy napokig­­ elrágódhatott raj­ta. Gondolta, ezt a pompás lapoc­kacsontot félre­teszi magának szűkösebb idők­re. Kapta magát, hamar elásta, mégpedig a szal­makazal tövében. Igen ám! De egy szép holdvi­lágos éjszakán eszébe ötlött, hogy a szom­szédja, azaz inkább a szomszé­dok házőrző ebe, a Tücsök, meglelheti, kiáshatja, elveheti s akkor oda a pompás konc, oda a jó falat. Több se kellett neki, máris loholt a szalmakazalhoz, előkaparta a lapockacsontot a rej­­tekből, s vitte, hogy biztonságo­sabb rejtekhelyet leljen neki. Óvatosan settenkedett a pajta fala mellett, nehogy a szemfüles lépeget s annak a szájában egy iszonyatosan nagy, az ő koncánál is hatalmasabb lapockacsont hi­valkodik. Erre már megállott Be­tyár. De megállt mellette a nagy fekete kutya is, szájában a hatal­mas csonttal. Betyár haragosan rádörrent: — Hé! ide a csontot! A fekete kutya se nem szólott, se nem vakkantott, csak állt. Több se kellett Betyárnak. Nagy dühösen nekiugrott a fekete kutyának, hogy erőnek erejéül elvegye tőle a csontot. S amint ugrott, az orra keserveset Rop­pant. Feljajdult s kiejtette szájá­ból a koncot és ostobán bámulta a másik fekete kutyát, amely ugyancsak kiejtette szájából a zsákmányát. Betyár vérző, sajgó orrát nyalogatta, s ugyanúgy tett a másik fekete kutya is, mintha csak gúnyolni akarná. Ebben a szempillantásban ott termett Tücsök, aki mégiscsak megorrontotta valahogy a kon­cot. Felkapta a lapockacsontot s már iszkolt is hazafelé. Betyár meg ottmaradt, az orrát nyalogatva. Sehogyan sem fért kurta kutya eszébe, hogy az a másik kutya a tulajdon árnyéka volt s az a másik lapockacsont az ő pompás lapockacsontjának az árnyéka. Tán még ma is ott áll, töprenkedik, mert még mindig nem érti, hogy aki árnyék után kapkod, a koncot elejti. Hárs László (Endrődy István rajza) KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Október 29-én emlékezünk meg róla. (Folytatása a 38. vízszintes sorban.) — 12. Nyelvtani műve­let. 13. Állati fej­dísz. 14. Arany, rövidítése. 15. A kopogás hangja. 17. Búzaköt­eg. 18. Másra hárí­tom a bűnömet. 21. Vasúti vá­gány. 22. Ybl Mikló©, a nagy magyar műépí­tész­ névjele. 24. Átölelem. 26. Tiltószó. 27. Sze­lídítetten. 29. Fi­nom ki© alak. 30. Magyar váróé. 32. Félig tervez (t) 33. Többesszánaú személyes névmás. 34. Tesz a tűzre. 36. Játékkartonok. 38. Az 1. vízszintes sor folytatása. FÜGGŐLEGES: 1. „Családi kör”. 2. Végtag. 3. OG. 4. Tréfák, vidámsá­gok. 5. Nyelvtani fogalom. 6. Hirte­len nyári esők. 7. Posta része. 8. Ugyanaz, mint az előző sor. 9. SZK. 10. Annyi baj legyen. 11. Férfinév. 16. Pályaudvari vagonrendezés. 19. Dolgom egyik fele. 20. A mai kornak megfelelő. 23. Nem tegez. 25. Női név. 28. Borúra következik. 31. Félig forrni (!) 33. Belsőszerv. 35. Kicsi­nyítő képző. 36. Félig kész (!) 37. YP. Beküldendő a két leghosszabb sor megfejtése.

Next