Népszabadság, 1977. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-30 / 100. szám

. ­ Témák és politikai teendők A felszabadulás utáni első má­jus elsején két plakát jelenik meg,­­ egyik egyszerű kiáltvány. A másik szép plakát, szabad má­jus elsejét köszöntő felirattal. A következő esztendők plakátjá­nak tematikájáról Theisler György­ NÉPSZABADSÁG 1977. április 30., szombat Munkára, harcra hívtak MÁJUS ELSEJE A PLAKÁTOK TÜKRÉBEN Plakátok hirdetik az ünnep kö­zeledtét: a kalapács nyelébe vé­sett ötágú csillag, a levegőben szálló léggömbök, a mezei virá­gokból formált betűk május első napját köszöntik. Mindez a jelen. De amíg a falragaszok a dolgozók majálisának megszokott kísérőivé váltak, sok esztendő telt el. Európában mindössze London lakói ünnepelték dekorációval — Walter Crane alkotásaival — az 1890-es május elsejét. Egy eszten­dő múlva ugyancsak az angol fő­városban röplapok és plakátok köszöntik a munkásfelvonulást és a párizsi kommün 20. évforduló­ját. Hamarosan a francia főváros házfalain is cselekvésre, összefo­gásra buzdítanak a falragaszok. Mert a politikai plakát műfaji jellegzetességéhez ugyanúgy tar­tozik az agi­tálás, mint a tömör­ség: eszméket, eredményeket tu­datosít, közérthető, frappáns for­mában. Magyarországon egyelőre várni kell a megjelenésére. A május el­sejei felvonulókat színházi, keres­kedelmi reklámfigurák csábítják. A munkásosztályt megidéző szer­számos ember csak­ a Népszava emléklapjain látható. Az első ilyen rajzos melléklettel 1898-ban kedveskedik előfizetőinek a lap. A mai szemmel naivnak tűnő gra­fikán a parolázó földműves és kovács mögött felkelő nap az új idők hajnalát hirdeti. A követke­ző esztendőben a bőrkötényes, ja­kobinussapkás női figura mellett a felirat: „Védelmet a munká­nak, jogot a népnek.” 1912-ben talán a legmerészebb ötlet való­sul meg a nyomdában: az ingatag trónusból kiesni készülő király az Osztrák—Magyar Monarchia vég­napjait sejteti. Vörös ember kalapáccsal Az első igazi politikai tartalmú magyar plakátot a Népszava rek­lámjaként Bíró Mihály tervezte 1911-ben, és évtizedeken át önál­ló életet élt ez a rajz. — A vörös férfi a lap címolda­lának háttere előtt emeli magasba a kalapácsot — mutatja az egyik korabeli nyomatot Aradi Nóra művészettörténész. — A figura a Tanácsköztársaság idején ön­álló alakként május elsejét kö­szönti. De sorsa ezt megelőzően történeti érdekesség: a kalapács­csal lesújtani készülő férfi láttán a szemlélődő önkéntelenül a for­radalomra gondol. Bíró plakátja példa: hogyan lesz jelvénnyé, sőt jelképpé egy műal­kotás, motívumai hogyan fejeznek ki szocialista gondolatot. A hatal­mas izomzat a munkáserőt, a szer­szám a munkásfegyvert, a mozdu­lat a forradalmiságot, a vörös szín a felkelők és lázadók vérét, az ügyért meghalni készek elszántságát je­lenti. A Népszava-plakát 1911-től a Tanácsköztársaság leveréséig az újság propagandaeszköze maradt. A reakció — felismerve a kép belső tartalmát — emiatt is tá­madta a lapot. Bíró válaszként vasláncos, puskás, pisztolyos csendőröket rajzol a munkája kö­ré. A meztelen testét leszorító bi­­lincsek ellenére a vörös ember mozdulata változatlan: a kala­pács ütni készül. A Tanácsköztársaság bukását követő első május elsejei plaká­tunk főalakja nemzetközi jelkép­pé válik. 1922-ben egy kínai sztrájkbrosúrán tűnik fel. Bíró Mihály — aki a fehérterror elől menekült el hazájából — Bécsben találkozik a kínai munkáskül­döttséggel. Az 1930-as években Olaszországban antifasiszta röp­­iratokon és falragaszokon látható a kalapácsos ember. 1965-ben John Berger angol marxista Ma­gyarországot érintő művészettör­téneti könyvének címlapjáról sújt az olvasó felé. 1970-ben viszont egy anarchista olasz szervezet plakátjáról fenyegeti a világot. A vörös férfi a magyar mun­kásmozgalomból sem tűnik el. A harmincas évek egyik május el­sejei, munkásegységet propagáló, rajzos, kommunista röpiratán a tüntetők soraiban látni. Később az 1945-ös választás szociáldemokra­ta párti jelképeként tér vissza történelmünkbe. Az MKP és a szociáldemokrata párt 1948-as egyesülése után egy ideig nem látható, 1959-ben támad fel Rasz­ter Károly Tanácsköztársaságra emlékeztető rézkarcában. Erős és gondolkodó munkások De ugorjunk vissza néhány év­tizedet. 1919-ben Bíró Mihály és művésztársai öltöztetik díszbe Bu­dapestet május első napján. Az elkövetkezendő 25 esztendőben a plakát mozgósító szerepét más ve­szi át. A szociáldemokraták a Népszava-melléklet immár önálló sajtótermékként való kiadásában köszöntik május elsejét. Bíró Mi­hály, Szőnyi István és a többi gra­fikus képben, Várnai Zseni, Ju­hász Gyula, Keszthelyi Zoltán versben megfogalmazott igazsá­gát százezrek nézik és olvassák. Az illegális kommunista párt kép­zőművészei rajzos röplapokat ter­veznek. Bán Béla, Fenyő A. End­re, Goldmann György, Háy Ká­roly László és Sugár Andor mű­vei a munkásság propagandafegy­verévé válnak. A grafikusok már nemcsak az izmos felsőtestű, erő­től duzzadó munkások alakját raj­zolják meg, egyre gyakrabban áb­rázolnak könyvet olvasó, gondol­kodó, a jövőnek tanuló kétkezi dolgozókat.­­ A Horthy-korszak fasiszta, népbutító, háborút reklámozó gra­fikáival ellentétben az 1919-től 1945-ig terjedő időszak illegális röpcédulái, gúnyrajzai, ha formai­lag nem is plakátok (képi ele­mekkel és rövid jelmondattal, vagy tisztán szöveges megoldással egy oldalra nyomtatott, reklám­objektumon, esetleg belső térben elhelyezett nagyméretű figyelem­felkeltő propagandaeszközök), mégis házfalakra, palánkokra ra­gasztva mozgósító erejűek — ma­gyarázza Aradi Nóra. gyel, a Munkásmozgalmi Múzeum munkatársával beszélgetek. El­mondja, hogy ezekben az évek­ben az újjáépítés, a földosztás, a béke és az elért eredmények meg­védése, a munkás-paraszt szövet­ség megteremtése, azaz a kor alap­vető politikai teendői jelennek meg a május 1-i plakátokon. A pártharcokban kiváló művé­szek, Konecsni György, a már 1918-ban tevékeny Bortnyik Sán­dor és a többiek rajzban fogal­mazzák meg az MKP céljait. S hogy a tömegekhez szólhassanak, hogy állást foglalhassanak a kom­munista párt programja mellett, ismét május elseje kínál kedvező alkalmat. — Néhány éves stagnálás után megújulnak ismét május 1-i plakát­jaink — mondja Theisler György. — A grafikusok az előző időszakok­hoz képest több motívumot meg­változtatnak vagy elhagynak. Az egykori követelések (a munkás­paraszt egység létrejöttével, a ha­talom birtoklásával, a magántu­lajdon megszűnésével) megvaló­sultak. A továbbiakban a történelmi jubileumok és ünnepek teszik ismételten próbára a művésze­ket. Május elsejét eddig is fel­vonuló tömeggel, egymás kezét fo­gó családtagokkal, zászlókkal szerszámokkal, kisgyermekekkel ábrázolták. Most mégis újra kell fogalmazni mindezt a ma nyelve­zete, divatja szerint. Konecsni György 1963-ban földgömbből ala­kítja ki az egymást szorító két kezet, így hangsúlyozva május el­seje nemzetköziségét. Szilvásy Nándor 1973 alkotásának egyes számja piros-fehér-zöld színcsó­vából formálódva, az ünnep nem­zeti jellegét domborítja ki. Közös a felirat Jelenleg a SZOT agitációs és propagandaosztálya hirdet pályá­zatot a május elsejei plakátok megtervezésére. Idén három mű­vész két alkotása kerül a nagykö­zönség elé. Görög Lajos virágok­ból formált köszöntője az 1971- ben bemutatott mű utánnyomása. Sós László—Kemény Éva szerző­pár földünk középpontjába helye­zi a vörös zászlót őrző embert. A formailag különböző falragaszok­nak mégis van közös vonása, mint korábban is, a felirat: Éljen má­jus elseje! Horváth Kálmán A híres vörös kalapácsos ember. IMS. Reich Károly plakátja 1969-ben. Kiváló vállalat K­­it a Hírlapkiadó Vállalat A Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Gute­nberg Mű­velődési Otthonában pénteken rendezték meg a Hírlapkiadó Vál­lalat kiváló vállalati ünnepségét. Az ünnepségen megjelent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Népszabad­ság főszerkesztője, Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője, Várkonyi Pé­­ter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Király András, a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének fő­titkára és a magyar sajtó sok ve­zető munkatársa. Az ünnepségen Grósz Károly adta át a kiváló vál­lalati cím elnyeréséről szóló ok­levelet Csollány Ferencnek, a vál­lalat igazgatójának.­­ Havasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is megjelent és felszólalt a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár dolgozóinak pénteki ünnepségén, ahol átvet­ték a kiváló vállalat címmel já­ró zászlót és oklevelet. — Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével magyar küldöttség tartózkodott április 26. és 29. között Kanadá­ban. C. T. Charland ipar- és ke­reskedelemügyi miniszterhelyet­tessel áttekintették a magyar fo­­gyasztásicikk-export és a koope­rációk fokozásának lehetősége mellett a Kanadából származó gépipari behozatal növelésének módjait.­­ Keszthelyen pénteken megkez­dődtek a helikoni ünnepségek. A négynapos eseménysorozatot dr. Galztonyi János, az Oktatási Mi­nisztérium államtitkára nyitotta meg. — Társelnökéül választotta a tur­­kui finn interdiszciplináris aka­démia dr. Szabó Árpádot, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Ma­tematikai Kutató Intézetének munkatársát. — A PETŐFI SÁNDOR partizán­brigád baranyai tagjai örökös megőrzésre a pécsi Janus Pan­nonius Múzeumnak adták át azt a kitüntetést, amelyet az Orszá­gos Béketanács elnöksége 1975- ben adományozott a brigádnak az antifasiszta harcban való részvételéért és a béke érdeké­ben kifejtett tevékenységéért.­­ A magyar—szovjet vasúti ál­landó munkacsoport Leningrád­­ban tartotta 16. ülését, amelyen értékelték a tavalyi és az idei első negyedévi szállítási teljesít­ményeket, és egyeztették a szük­séges intézkedéseket. A magyar küldöttség Urbán Lajos minisz­terhelyettes, MÁV-vezérigazgató vezetésével visszaérkezett Buda­­pestre. — TISZTELETADÁS BARTÓK­NAK címmel nyitották meg Gink Károly Balázs Béla-díjas érde­mes művész fotókiállítását teg­nap Székesfehérvárott, a Video­ton Művelődési Házában. A lottó nyerőszámai: 7, 45, 57, 83, 83 A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság közlése szerint a Nagy­­kállóban megtartott 17. heti lottó­sorsoláson a következő számokat húzták ki: 7, 45, 57, 83, 88. A tárgynyeremény-sorsoláson a 17. játékhét szelvényei vesznek részt Szakmunkásképző épül az Avas alján Még az idén megkezdik Borsod megye tanácsi V., ötéves terve egyik legjelentősebb oktatásügyi beruházásának a kivitelezését: a megyei tanács döntése alapján több mint 160 millió forintért. 24 tantermes ipari szakmunkásképző intézetet építenek Miskolcon. A jóváhagyott beruházási program szerint a tantermek mellett 180 fiatal egyidejű gyakorlati képzé­sére alkalmas tanműhely, 400 sze­mélyes tanulóotthon, 1200 leendő szakmunkást ellátó konyha, vala­mint étterem kap helyet az épü­letegyüttesben. Az Északterv kiviteli tervei alapján Miskolcon, az avasi Fel­táró út és az Avas észak-észak­nyugati lakótelepek határolta te­rületen rakják le majd a megye új ipari szakmunkásképző köz­pontjának az alapjait. A kivitelező Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat— részben házgyári tech­nológia, részben Univáz-szerkeze­­tek alkalmazásával — 1980-ra épí­ti meg a jól felszerelt, korszerű intézetet. I.oy .lisján­ kitü­nt­e t'sz Az Elnöki Tanács Loy Árpád Kossuth-díjas, nyugdíjas bányász­nak,­ a szocialista munka hősének, aktív és alkotó életútja elismeré­seként a Szocialista Magyarorszá­gért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Je­len volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára. . Szű­kszervizeti veteránok köszöntése A Közlekedési és Szállítási Dol­gozók Szakszervezetének székhá­zában pénteken bensőséges ünnep­séget tartottak azoknak a nyug­díjas közlekedési dolgozóknak a részvételével, akik 40, 50 és 60 év­vel ezelőtt lettek a szakszervezet tagjai. A szakszervezet veterán­jait, közöttük a 94 éves Bede Ká­rolyt, a központi vezetőség és az elnökség nevében Mátyási Árpád titkár köszöntötte. — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ju­­liana holland királynőt születés­napja, Hollandia nemzeti ünnepe alkalmából. — Dr. Schultheisz Emil egészség­­ügyi miniszter pénteken Genfbe utazott, ahol magyar küldöttség élén részt vesz az Egészségügyi Világszervezet 30. közgyűlésén.­­ A magyar küldöttség, amely Keserű Jánosné könnyűipari mi­niszter vezetésével Japánban kü­lönböző állami szervek vezetői­vel, a gazdasági és az üzleti élet képviselőivel tárgyalt a két or­szág könnyűipari és gépipari vál­lalatai közötti együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről, teg­nap hazaérkezett. A Négy Vas megyei vállalat 5,3 millió forintot kapott vasúti ra­kodásainak korszerűsítésére a rakodásfejlesztési alapból. Ezt az alapot a MÁV-nak fizetett ko­csiálláspénzekből képezi a Köz­ponti Szállítási Tanács, és az egyes vállalatok pályázatok út­ján részesülhetnek belőle.­­ A Magyar Szolidaritási Bizott­ság az ENSZ emberi jogok bi­zottságához küldött táviratában követelte, hogy az izraeli meg­szállók börtöneiben fogva tartott Palesztinai foglyokat tekintsék politikai, illetve hadifoglyoknak, és alkalmazzák velük szemben a genfi egyezmény határozatait, mivel az embertelen bánásmód következtében több fogoly életét vesztette. — SZILÁGYI GÁBOR szabadkai festőművész képeiből rendeztek kiállítást Pécsett. A jeles alkotó­­művész több jugoszláv képzőmű­vészeti intézmény, illetve szerve­zet vezetője, és sokat tett a ju­goszláv—magyar kulturális kap­csolatok fejlesztéséért. — A határeseményeket kivizsgáló magyar—osztrák bizottság 1977. április 26. és 29. között Buda­pesten tartotta 23. ülésszakait.­­ KONCERTET RENDEZNEK május 1-én délután 3 órakor Szentendrén, a pap-szigeti kem­pingben. A hangversenyen a Lá­ma, a Neoton, a Fonográf együt­tes, valamint a Benkó Dixieland és Boros Lajos polbeat-énekes lép fel. A koncertre — amelynek teljes bevételét a KISZ „VIT 1978" szolidaritási alapjára utal­ják át — a Műszaki Egyetem KISZ-bizottságán válthatók je­gyek. — Megtalálták a sugárveszélyt okozó neutronforrást, és a szak­emberek megállapították, hogy érintetlen. Ezzel elhárult az áp­rilis 28-i számunkban jelzett su­gárveszély. KÖZLEMÉNYEK A MAHART balatoni hajózási üzemigazgatósága közli, hogy az ér­vényben levő menetrend szerint má­jus 1-től Balatonboglár—Révfülöp és Balatonföldvár—Tihany között a sze­­mélyhajójáratot megindítja. Siófok— Balatonfüred—Tihany és Fonyód— Badacsony között járatait bővíti.

Next