Népszabadság, 1990. szeptember (48. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-01 / 205. szám
2 PÉREZ DE CUÉLLAR ÉS TÁRIK AZIZ AMMANBAN TÁRGYAL Utolsó esély a békére az Öbölben? Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár és Tárik Aziz iraki külügyminiszter péntek délben megkezdte nagy várakozástól övezett, egyesek szerint a békés végkifejlet utolsó esélyét kínáló ammani tárgyalásait az öböl menti válságról. Az ENSZ főtitkára által kezdeményezett és eredetileg csütörtökire tervezett találkozó egynapos késést szenvedett, miután Tárik Aziz csak péntek délelőtt érkezett meg a jordániai fővárosba. Az első — kétórás — találkozó után az ENSZ- és az iraki küldöttséggel kibővített tanácskozást tűzték ki az esti órákra. Pérez de Cuéllar szóvivője, a nap folyamán cáfolta azt a korábban felröppent hírt, hogy a főtitkár fontolgatja egy bagdadi utazás lehetőségét, az iraki elnökkel való személyes kapcsolatfelvételt. Az iraki külügyminiszter még Ammanba érkeztekor derűlátónak mondta magát az előtte állótárgyalásokat illetően, de ezt érdemben nem fejtette ki. Kérdésekre válaszolva az Irakban visszatartott, bár elvben már elengedett külföldi nőkről és gyerekekről közölte, hogy távozásuk előkészítéseként egy bagdadi szállodába vitték őket, Pérez de Cuéllar sem nyilatkozott érdemben a tárgyalásások előtt. Korábban jelezte, hogy számít az iraki hatóságok emberiességi megfontolásaira, ami megfigyelők szerint a külföldiek legalább egy részének szabad távozásába vetett reményét volt hivatva kifejezni. Az Öböl menti arab országok sajtója a békés rendezés utolsó esélyeként harangozta be a pénteki ammani tárgyalásokat Noha az ENSZ főtitkára még Ammanba menet nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy küldetésének szigorú keretet szabnak a Biztonsági Tanács határozatai, a közel-keleti térségben sugárzó Rádió Monte-Carlo (RMC) azt jelentette pénteken, hogy Pérez de Cuéllar fontos washingtoni üzenetet — konkrét követeléseket — vitt magával az iraki diplomácia vezetőjének. A jelentés szerint az Egyesült Államok három napot adott Iraknak a válaszadásra. Az RMC értesülése szerint kedvező iraki válasz esetén az Egyesült Államok hajítandó megvizsgálni „minden egyéb kérdést”, így az amerikaiiraki tárgyalásokat és a külföldi erők kivonását a térségből. Európának támogatni kell gazdaságilag azokat az országokat, amelyeket az Irak elleni kereskedelmi tilalom miatt hátrány és gazdasági kár ér. Itt az ideje annak, hogy a pénztárcánkba nyúljunk, s annak is, hogy katonailag felsorakozzunk az Egyesült Államok mellett — jelentette ki pénteken újságírók előtt Gianni de Michelis olasz külügyminiszter, az EK miniszteri tanácsának soros elnöke. Ezzel lényegében pozitívan válaszolt George Bush amerikai elnök előző napi felhívására, amely nagyobb hozzájárulást kért a szövetségesektől az öbölbeli konfliktus kapcsán, és sürgette a kereskedelmi embargó miatti kiesés pótlását néhány ország, köztük keleteurópai országok számára. Az Irak elleni amerikai katonai támadás csak idő és felkészülés kérdése, arra két hónapon belül sor kerülhet — ezt írta pénteken megjelent, több újság által publikált cikkében az Evans Novak szerzőpáros. Alexander Haig, volt amerikai védelmi miniszter és NATO- főparancsnok szerint is valószínű a katonai összecsapás, de ahhoz az Egyesült Államoknak akár félmilliós haderőre is szüksége lehet a Közel-Keleten. Az Arab Liga kairói tanácsülésének részvevői — a 21 ligatagból csak 13 képviselteti magát — az üléshez való csatlakozásra hívták fel a távolmaradók közül azokat, amelyek tervet dolgoztak ki az Öböl menti viszály rendezésére. (MTI) Pérez de Cuéllart és Tárik Azizt újságírók ostromlják. MAZOWIECKI FÖLVETTE A KESZTYŰT Nyilvánvalóvá vált a Szolidaritás szétszakadása (Kiküldött tudósítónk jelenti Gdanskból.) A gdanski társadalmi megállapodások tizedik évfordulóján nyílttá vált az eleddig nem deklarált politikai harc a Szolidaritásban. A hajógyárban tartott találkozón Walesa kijelentette: ne színleljék tovább az egységet, vigyék végig a Szolidaritás felosztását. Mazowiecki kormányfő először fogadta el a politikai harc tényét, de óvott egy bizonyos határ átlépésétől. A gdanski hajógyár munkavédelmi termében, ahol Lech Walesa és Jagielski miniszterelnök-helyettes 1980. augusztus 31-én aláírták a 21 pontos társadalmi megállapodást, ismét új szakaszt jelentő esemény történt: immár deklarálttá vált a Szolidaritás szétválása. A találkozón — amelyen képviseltette magát a Szolidaritás és a kormány vezetőin kívül Jagielski és Fiszbach, a vajdasági pártbizottság 1980-as első titkára is . Walesa javasolta: ne színleljék tovább a Szolidaritás amúgy is hamis egységét, vigyék végig a megosztás folyamatát. Walesa nyitóbeszédében melegen üdvözölte egykori tárgyalópartnerét, Jagielskit. Megemlítette, hogy 1980-ban úgy tárgyaltak egymással, mint lengyel a lengyellel. Elismerést érdemelnek azok, akik 1980-ban rászánták magukat a sztrájkolókkal való tárgyalásra. Azok a vezetők azonban, akik megszegve adott szavukat, 1981 decemberében bevezették a szükségállapotot, számoljanak el Isten és a lengyel nép előtt — hangoztatta a Szolidaritás elnöke. Walesa — végigtekintve az elmúlt tíz esztendőn — hangoztatta: Kelet-Európa forradalmait itt, Gdanskban indították el 1980-ban. A jelenről szólva Walesa lassúnak nevezte a reformokat. — A forradalom nem fejeződött be, csak új szakaszába lépett -- jelentette ki. A gdanski politikus hangsúlyozta a különbségeket, mert „csak ezek megnyilvánulása segítheti a fejlődést”. — Nem engedhetjük meg, hogy az embertelen szocialista demokráciát a „Szolidaritásdemokrácia” váltsa fel — mondotta, hozzátéve: ha Európához akarják közelíteni Lengyelországot, akkor jelző nélküli demokráciát kell megvalósítani. Walesa azt is kifejtette, hogy a pluralizmus még nem jelent ellenségeskedést. A Szolidaritás elnöke után Tadeusz Mazowiecki kormányfő kapott szót. Mazowiecki a különbségek helyett, az ország érdekében, a különböző erők összefogására helyezte a hangsúlyt. Nem az Európába való puszta visszatérés a cél — hangoztatta —, hanem az aktív lengyel részvétel biztosítása a kontinensen zajló folyamatokban. A kormány következetesen véghez kívánja vinni a megkezdett reformokat, eljutni a szabad parlamenti és elnökválasztásig. Mazowiecki a korábbiaktól eltérően már nem sürgettea Szolidaritás egységét, egyértelműen elfogadta a politikai küzdelem tényét. Kijelentette: Lehetünk politikai ellenfelek, de soha nem lehetünk ellenségek. Különbözve, vitatkozva, politikai harcot folytatva ne lépjünk túl azon a határon, amikor már a nemzetet veszélyeztetjük. Az ünnepség figyelemre méltó eseménye volt, hogy a gdanski területi Szolidaritásbizottság felhívta a honatyákat, nyilvánítsák törvénytelennek a szükségállapot 1981-es bevezetését. Egy ilyen határozat azt is jelenthetné, hogy a felelősöket népellenes cselekedet miatt bíróság elé is állíthatnák. Ritecz Miklós RÓMAI TUDÓSÍTÓNK JEGYZETE A katolikus egyház és az iszlám //. János Pál pápa ma Afrikába utazik Ma tíznapos afrikai körútra indul II. János Pál. A pápának ez immár a hetedik látogatása az afrikai kontinensen. A különgép ma Málta érintésével repül át Egyiptom és Szudán felett, elkerülve az öbölmenti válságövezetet. A vatikáni diplomácia reméli, hogy a háborús helyzet nem mérgesedik tovább. II. János Pál éppen egy hete fohászkodott a békéért, „méltányos és igazságos megoldás” reményében. Ugyanakkor a Szentszék feje, bár Irak megnevezése nélkül, elítélte „a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya, valamint a népek közötti együttélést vezérlő etikai elvek súlyos megsértését”. A vatikáni diplomácia kezében nincs igazán eszköz a válságtérségben fekvő országok befolyásolására. A Szentszéknek mindössze két állammal, Irán mellett éppen Irakkal van diplomáciai viszonya. (A pápát Bagdadban képviselő lengyel származású püspök egyúttal Kuvaitba is delegálva van.) A katolikus egyház a térségben kisebbségben van az iszlám hívőkkel szemben. Irakban, ahol vannak katolikusok, a helyzetet bonyolítja, hogy négy egyházmegye is működik, a római szertartású mellett a szíriai, az örmény és egy bizánci, tehát keleti orientációjú, s ez utóbbi vonzza a négy közül a legnépesebb hívőtábort. A jóval az öbölmenti válság kirobbanása előtt rögzített pápai utazás indoklása éppen a katolikus egyház és az iszlám közti, a lelkekért folyó vetélkedésben keresendő. A Vatikán aggodalma tehát jóval túlmutat a mostani drámai eseményeken. Természetesen az iraki lépés — miként visszhangja az arab világban is jelzi — önmagában sem szakítható ki az iszlám, köztük a fundamentalista nézetek térhódításának a Szentszék szempontjából veszélyes irányzatából. A vetélkedés fő színhelye Fekete-Afrika, ahol a katolikus hívők száma az utóbbi évtizedben csaknem ötven százalékkal, 54 millióról 82 millióra növekedett. 54 országban megközelítően ötszáz püspök hirdeti a katolikus egyház igéit; a mintegy húszezer felszentelt pap fele azonban még mindig misszionárius, tehát elsősorban Európából érkezett. A Vatikán még VI. Pál pápa idején, azaz több mint két évtizede felismerte, hogy az egyház „afrikanizálásával”, helyi püspökök kinevezésével erősítheti pozícióit. II. János Pál pápa első ízben 1980-ban látogatott az afrikai kontinensre, s a Szentszék azóta is sugallja, hogy a helyi egyháznak az afrikai gyökereket kell képviselnie. A Vatikán készséget mutat a párbeszédre a hagyományos afrikai vallásokkal, amennyiben azok közelednek a katolicizmushoz. Már jóval nehezebb a dialógus az iszlámmal, különösen azokban az afrikai országokban, ahol a fundamentalista irányzat hódít teret. II. János Pál legutóbb idén januárban a kölcsönösséget tette a katolikus egyház és az iszlám párbeszédének alapkövetelményévé: a lelkiismereti szabadságot biztosítsák az iszlám országok ugyanúgy, miként a keresztény hitű államok megadják a lehetőséget a más vallások gyakorlására a hívőknek. Ortutay-Lovas Gyula NÉPSZABADSÁG - KÜLPOLITIKA 1990. szeptember 1., szombat Sivatagi sörszomj A holland Bavaria sörfőzdét Szaúd-Arábia arra kérte, hogy kétszer annyi alkoholmentes sört küldjön a sivatagi királyságba, mint korábban, mert felettébb szomjasak az ott állomásozó amerikai katonák. A sörfőzde immár 15 éve szállítja alkoholmentes sörét Szaúd-Arábiába, mégsem ígéri, hogy növelni tudja exportját. Söre iránt ugyanis a hosszú forró nyáron megélénkült a kereslet. Az európai aszály elmúltáért immár Szaúd-Arábiában is drukkolhatnak, hiszen ha egy forrófejűbb amerikai nem kapja meg sörét, durranhat a sörét. Pecsét a német egységre (Folytatás az 1. oldalról.) A megállapodás kapcsán Helmut Kohl kancellár a német történelem nagy órájáról beszélt, az SPD kancellár jelöltje, Oskar Lafontaine pedig valódi áttörésről. Az alig két hónap alatt tető alá hozott szerződés aláírása előtt nyugatnémet részről az abortusz, keletnémet részről pedig a volt állambiztonsági minisztérium személyi doszsziéinak őrzése körül robbantak ki viták. Péntekre virradó éjszaka azonban sorozatos pártközi egyeztetések végén Bonnban egyezségre jutottak abban, hogy a keletnémet tartományokban két év átmeneti időre megmarad a terhességmegszakítás feltételekhez nem kötött, a nyugatnémet tartományokban pedig feltételekhez kötött gyakorlata. A Stasi-akták ügyében a nyugat- és keletnémet fél a tárgyaló küldöttségek szintjén megegyezett abban, hogy a több millió kelet- és nyugatnémetre vonatkozó belügyi dossziékat a mai NDK területén őrzik központilag, de a bonni kormány különmegbízottat nevez ki az őrzésre. Korábban a szociáldemokraták vitatták az egyesülési szerződés számos szociális, tulajdonjogi és pénzügyi részletét is, de ezeket a kifogásokat az abortuszvita háttérbe szorította. (MTI) Népi részvények Csehszlovákiában (Prágai tudósítónktól.) Prágában a „népi kapitalizmus” kialakítására tett kísérletként értékelik a kormánynak azt a döntését, hogy a parlament elé terjesztendő átalakulási törvény számol az úgynevezett beruházási kuponok bevezetésével is. A kuponok révén az állampolgárok lehetőséget kapnak arra, hogy a privatizált vállalatok részvényeit mélyen ár alatt vásárolják meg. A szövetségi kormány kidolgozta a gazdasági reform menetrendjének végleges változatát, amelyet már a közeli napokban a parlament elé terjesztenek. Az intézkedéscsomag fő célja a magánvállalkozás gyors fejlesztésének útjában álló akadályok lebontása. Az úgynevezett kisprivatizáció igen gyorsan végbemehet. Ennek során a szolgáltatásban, az ipari kisüzemekben, a kereskedelemben kívánják a magánszemélyek javára a tulajdonosi kört megváltoztatni. A kormány elfogadta az átalakulási törvény alapjait is, mely a privatizáció összes formájával számol. A szakmai viták után a kormány be kívánja vezetni az úgynevezett beruházási kuponokat, amelyek révén az állampolgárok — egyelőre még nem pontosan körülhatárolt — csoportjai olcsón részjegyekhez juthatnak. Ezen belülegyebek között szó van a dolgozói, a népi részvényekről, s arról is, hogy a volt tulajdonosokat esetleg ilyen kuponokkal kárpótolják majd. K. T. Vietnam: irányított piacgazdaság? (Hanoi munkatársunktól.) Irányított szocialista piacgazdaságot irányoz elő a Vietnami Kommunista Párt készülő új programja. A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának augusztus végén befejeződött, csaknem kéthetes ülésén megvitatták a szocializmus építésének az átmeneti időszakra szóló programját, a 2000. évig terjedő társadalmi és gazdasági fejlődés stratégiáját, valamint az 1991—1995-re szóló ötéves terv fő irányzatainak tervezetét. A programnyilatkozatról Nguyen Van Linh főtitkár egyebek között megállapította: az eddigi két módosítás után újabbra lehet szükség. Egyébként Vietnamban — hangzott el — a politikai stabilitás megőrzésén kívül számos más eredményt értek el. Az idei élelmiszer-termelés nemcsak a lakosság szükségleteinek kielégítésére elegendő, hanem exportra is jut. Javult a közlekedés, bővül a távközlési hálózat, az export. Ugyanakkor újabb nehézségek is felmerültek. Amellett, hogy tovább tart a súlyos infláció, igen sok a gond a piacgazdálkodásra való áttérésben. A plénum isíkraszállt az irányított piacgazdaság és a szocialista önelszámolási rendszer mellett. MOSZKVÁBAN ÁLLÍTJÁK: Gagarin volt az első űrhajós Egy pénteki moszkvai sajtókonferencián határozottan tagadták azt, hogy nem Gagarin lett volna az első szovjet űrhajós. Az augusztus elején véget ért legutóbbi szovjet űrexpedíció két asztronautája, Alekszandr Barangyin és Alekszandr Szolovjov pénteken a leghatározottabban cáfolta azt, hogy akár egy pillanatig is veszélyben lett volna bármelyikük élete, illetve a földre való visszatérésük lehetősége. Elmondásuk szerint erősen túlzottak voltak azok a nyugatisajtójelentések, amelyek életveszélyesnek minősítették a Szojuz TM—9 űrhajón keletkezett műszaki problémákat. A sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva a szovjet űrközpont illetékese igen határozottan tagadta azt, hogy nem Jurij Gagarin lett volna az első szovjet űrhajós. Az akkori eseményeknek még több száz élő tanúja van, s így nem is lehetne eltitkolni az igazságot — mondta. (MTI) Sevardnadze ázsiai körútra indult Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter pénteken az ázsiai—csendes-óceáni térség országaiban teendő körútra indult. Ellátogat Kínába, a KNDK-ba és Japánba. Részt vesz Az ázsiai—csendes-óceáni térség: párbeszéd, béke, együttműködés elnevezéssel szeptember 4. és 7. között Vlagyivosztokban rendezendő nemzetközi konferencián. (MTI) A Újratemetik Allendát Tizenkilenc esztendővel Chile alkotmányos elnökévé választása után, a jövő kedden széles körű részvétellel újratemetik Salvador Allendét, a népi egységkormány 1973-ban, a szélsőjobboldali puccs során meggyilkolt elnökét — közölték chilei hivatalos forrásból. Allende emlékére mauzóleumot építettek fehér márványból a Santiago központi temetőjében. (MTI) Latin-amerikai adósságörvény A sokadik kísérlet ellenére idén sem sikerült megállítani a latin-amerikai eladósodás ütemét. A hét végén a venezuelai fővárosban összeülő tanácskozáson újra ez lesz a téma, mi legyen annak a 434 milliárd dollárnyi külföldi adósságnak a sorsa, mely immár több mint egy évtizede örvényként húzza a gazdasági ellehetetlenülés felé a kontinens államait, s veszélybe sodorhatja az évtized demokratizálási hulláma során elért politikai eredményeket. (Havannai tudósítónktól.)