Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-11 / 238. szám

4 2005. OKTÓBER 11., KEDD MAGYARORSZÁG Friderikusznak felmondtak A műsor folytatódik - Civil kurátorok elmozdítanák Rudi Zoltánt Felmondott a köztévé el­nökét nyilvánosan bíráló Friderikusz Sándornak az MTV vezetése. Eközben civil kurátorok alá­írásokat gyűjtenek, hogy hívják vissza Rudi Zoltánt az MTV éléről. A Magyar Televízió Rt. vezetése írásban arról tájékoztatta Fride­­rikusz Sándort, hogy a további­akban nem tart igényt munkájá­ra sem műsorvezetőként, sem szerkesztőként. Friderikusz a Népszabadság szombati számában alkalmat­lannak nevezte az MTV irányítá­sára a céget 2004 márciusa óta vezető Rudi Zoltánt, és a politi­kától azt kérte, hogy váltsák le az elnököt. Rudi válasza az volt, hogy „a műsorvezető becsület­sértő vádaskodásai nem egye­bek, mint egy több sikertelen el­nöki pályázaton kudarcot vallott ember próbálkozásai, hogy lejá­rassa az MTV munkatársait, azt az intézményt, amely lehetősé­get adott neki”. Az interjú miatt Rudi tegnap reggelre vezetői ér­tekezletet hívott össze, délelőtt a sajtót tájékoztatta - ahol nem volt hajlandó kiejteni Frideri­kusz nevét, ha szóba került, ak­kor „durcás showmanként” em­legette őt, majd az etikai bizott­ság állásfoglalását megvárva - bár attól függetlenül - bejelen­tették a felmondást. A szövegből kiderül, hogy a szükséges jogi lé­péseket is megtették, ami való­színűleg Rudinak arra a korábbi bejelentésére utal, hogy Frideri­kusz Sándornak a rágalmaiért bíróság előtt kell felelnie. Friderikusz a közleményre közleményben válaszolt. Mint írta, az MTV döntését sajnála­tosnak tartja, de nem saját ma­gára nézve. A felmondással nem ért egyet, „hiszen nincs olyan in­tézmény, amelynek tekintélyét kikezdheti a valóság kimondá­sa”. Az ugyanis legföljebb azok­nak árthat, akik nem a szakmai tudásukból, tehetségükből, ha­nem puszta hatalmi pozíciójuk­ból merítik a tekintélyüket - zár­ja sorait a műsorvezető. Friderikusz és az MTV vezetői között a vita annak kapcsán rob­bant ki, hogy ki helyettesítse a műsorvezetőt A szólás szabadsá­ga című műsorban. A vidékre utazó Friderikusz Horvát Jánost szerette volna a székében látni, Rudi azonban úgy vélte, hogy ezt a Közszolgálati Műsor-szolgál­tatási Szabályzat tiltja, hiszen a kiszemelt helyettes a kereskedel­mi Sport TV elnöke. Ehhez ké­pest Horvátot azóta több televí­ziós műsor is felkérte képernyős szereplésre, de nem vállalja. A botrány után végül Krizsó Szilviára esett az MTV vezetői­nek a választása, aki most vasár­nap is beül a stúdióba. Az első Friderikusz nélkül készült mű­sort vasárnap 250 ezerrel keve­sebben, 515 ezren nézték, mint az egy héttel korábbi adást. Még nagyobb a különbség, ha egy májusi vasárnapot veszünk ala­pul: akkor még a képernyőn volt az azóta szintén eltűnt Név­­showr, ezt követte A szólás sza­badsága. Ekkor az MTV maga mögé utasította mindkét keres­kedelmi tévét, pedig az RTL Klubon a Csillagok háborúja egyik új része ment. Az akkor té­vézők több mint harmada nézte a Névshowrt, 25 százaléka pedig Friderikuszt. Most vasárnap az MTV csak rövid percekre rúgott labdába a kereskedelmi csator­nák mögött, amikor azokon rek­lám ment. A szólás szabadsága pedig 14 százalékot ért el. Eközben civil kurátorok alá­írásgyűjtésbe kezdtek Rudi Zol­tán elmozdítása érdekében. En­nek a most kipattant botrányhoz nincs köze, a társadalmi szerve­zetek delegáltjainak egy része már három hete szervezkedik azért, mert nem kaptak választ arra, hogy milyen körülmények között akarta elindítani az MTV a harmadik csatornáját ősszel. A médiatörvény szerint az elnök visszahívására az összes kurató­riumi tag több mint fele tehet ja­vaslatot. Úgy tudjuk, hogy ezt napokon belül megteszik a civi­lek. A leváltáshoz a tagok két­harmadának egyetértésére van szükség. A kuratóriumban 21 ci­vil és 8 politikai delegált ül. HASZÁN ZOLTÁN Kommentár nélkül HIRDETÉS A Világirodalom Klasszikusainak második kötete megvásárolható október 6. és október 16. között Keresse az emblémával megjelölt forgalmasabb hírlapárusoknál! NÉPSZABADSÁG t­­ i­h­y * i­c A 26 részes családi könyvtár további köteteit minden hónap első és harmadik csütörtökétől az aznapi Népszabadsággal együtt vásárolhatja meg, könyvenként mindössze 990 forintért. Előfizetőinknek to­vábbi kedvezmények! A részletekért hívja ügyfélszolgálatunkat a 436-437­3-as telefonszámon! ■ NÉPSZABADSÁG A tájékozottság magabiztossá tesz. A V­I 1­A­G ! R­Ó­N­A­L 0 M­K­I. A­S­S­Z­I K U­S­A­I * $ jí­­ I 1 ! á 1 | 1 1 | If S hl ,§ S» 2 ® 5 a, | Js £. .> S 1 1 1 1 a­s J&, út Ö Népszabadság-ügyfélszolgálat • Tel.: (1)436-4373 • l a­. (1)436-4348 • E-mail: nk@nepszabadsag.lui 1­1 1 1 Ä ill's I­I­I 1 | 3 I­I § NÉPSZABADSÁG A rendvédelmiek a Ligához csatlakoztak A harmadik legerősebb konföderációvá vált teg­nap a Liga Szakszerveze­tek, miután 32 ezer tagjá­val csatlakozott a tömörü­léshez a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ). A fúzióra azért szánta el magát az FRDÉSZ, mert más mó­don nem jut be az érdek­­egyeztetés országos szintű fórumaira. Évekig nem sikerült bejutnia a legmagasabb szintű érdek­egyeztető fórumba a rendőrö­ket, tűzoltókat, katonákat, pénzügyőröket, polgári védelmi, büntetés-végrehajtási és nem­zetbiztonsági dolgozókat tömö­rítő Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövet­ségének, ezért tegnap csatlako­zott a Liga Szakszervezetekhez. A fúzióval a Liga az MSZOSZ és a közszférát képviselő SZEF mögött a harmadik legerősebb konföderáció lett összesen 135 ezer tagjával. Gaskó István, a Liga elnöke lapunknak azt mondta: a fúzió következtében újra kell gondolni a Liga programját, alapszabá­lyát. December 9-ére rendkívüli kongresszust hívnak össze, ame­lyen a társelnöki funkcióról is döntenek. Gaskó megerősítette: indul az elnöki posztért, az FRDÉSZ pedig Kónya Pétert, eddigi elnökét jelöli a társelnöki tisztségre. Kónya elmondta, hogy többszöri kezdeményezé­sükre sem sikerült elfogadtatni a munkavállalói oldallal, hogy önálló konföderációnak elfogad­ják az FRDÉSZ-t. A kormány pedig nem kívánt beleszólni ab­ba, hogy az érdekegyeztető ta­nács munkavállalói oldalát kik alkotják, azt a szakszervezetek belügyének tekinti. A tömörülés egyébként azért választotta a magát pártsem­legesnek tartó ligát, mert az konzekvensen támogatta felvé­telüket, miközben világossá vált, hogy nem várható olyan átren­deződés a szakszervezeti palet­tán, hogy a fegyveresek és rend­védelmiek helyet kapnának - hangsúlyozta Kónya Péter. Felvetésünkre, hogy a Liga el­nöke, Gaskó István elfogadta a Fidesz-vezér, Orbán Viktor kon­zultációra szóló invitálását, ugyanakkor feltűnik a szocialis­ták rendezvényein is, Kónya úgy reagált: a pártpolitika-mentes­ség nem azt jelenti, hogy nem is tartanak kapcsolatot a parla­menti erőkkel, hiszen nélkülük nem tudnák érvényesíteni a munkavállalók érdekeit. Az FRDÉSZ elnöke megerősítette, hogy ezentúl sem kötelezik el magukat egyetlen politikai párt mellett sem, s nem befolyásolják a tagságot abban, kire szavazza­nak 2006-ban az országgyűlési választásokon. Mészáros Géza, a Honvéd­szakszervezet vezetője úgy nyi­latkozott: fontosnak tartják a semlegességet, s ezt az igényt szerintük a legmarkánsabban a Liga elégíti ki. Tegnap egyébként további taggal bővült a Liga, amelyhez ugyancsak csatlako­zott a Duna Menti Erőművek Munkástanácsa. KUN J. ERZSÉBET Természetes azonosító lila hajúaknak is Már nem kötelező kiváltani a személyi igazolványt A személyi igazolvány szerepe az utóbbi időben csökken, ma már azt is megengedhetjük ma­gunknak, hogy akár évekig nél­külözzük. Személyivel 1954 és ’55 között látták el a teljes fel­nőtt lakosságot. Az intézkedés részben adminisztratív, részben államvédelmi szempontból volt sürgető, hiszen e dokumentum egységesítette és pontosította a lakossági nyilvántartás rendsze­rét. A következő évtizedekben ez volt az egyetlen olyan ok­mány, amellyel személyazonos­ságunkat igazolhattuk. Szigorú­an magunknál kellett tartani a nem ritka igazoltatások miatt. A személyi jelentős változáso­kon ment át az elmúlt ötven év­ben. Adattartalma a rendszer­váltás után egyre szűkült. Dr. Kóbor József, a BM Központi Hi­vatalának főosztályvezetője el­mondta: a személyazonosító igazolvány 1991-ben már nem tartalmazhatta a személyi szá­mot, a foglalkozást, a munkavi­szonyt, illetve a házastárs és gyermek­ek­ adatait, tíz évvel később, 2001-ben pedig már a lakcímet, a kitiltást és a pártfogó felügyeletet sem. A mostani sza­bályok szerint az igazolvány tar­talma már csak a „természetes azonosító” adatokra - név, szüle­tési hely és idő, anyja neve -, to­vábbá a fényképre és a saját kezű aláírásra korlátozódott. A személyazonosításra alkal­mas okmányok köre 2000-ben az útlevéllel, egy évvel később pedig a kártya típusú vezetői en­gedéllyel bővült. Kilétünket te­hát e három hatósági igazolvány egyikével már igazolni tudjuk, ebből adódóan nem vagyunk kötelezhetők más okmány be­mutatására. Sőt a személyi iga­zolvány kiváltása sem kötelező, csak akkor, ha ezen hatósági igazolványok egyikével sem ren­delkezünk. Viszont mind a mai napig többféle adattartalmú személyi igazolvány van forga­lomban, hiszen annak cseréje csak az igazolvány lejártakor ak­tuális. Az igazolvány 2000 januárjá­tól kártya formátumú. A régi, puha, bordó igazolványt tulaj­donképpen két okmány váltotta fel: a kártya formájú személyi és a lakcímkártya, amelyek külön­választását adatvédelmi okokkal A rendőrnek nincs joga csak úgy, kinézete miatt igazoltatni valakit, mondjuk azért, mert az illetőnek lila a haja, magyarázták. EU-csatlakozá­­sunk óta a magyar állampolgá­rok személyi igazolvánnyal is utazhatnak az unió területére (a 14 év alatti gyerekek továbbra is csak útlevéllel mehetnek). Igazolványunkat csak a tör­vényben meghatározott esetek­ben és az ott meghatározott cél­ból vagyunk kötelesek bemutat­ni vagy átadni a hatóságoknak, ilyen például a közigazgatási ha­tóság, az adóhatóság, a vámha­tóság, a közterület-felügyelet, a munkaügyi felügyelet és a rend­őrség. A rendőrségi igazoltatá­sok kapcsán felmerülő prob­lémákról Földes Ádám, a Tár­saság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi program­­vezetője elmondta: a jelenleg hatályos rendőrségi törvény alapján tulajdonképpen bárkit lehet igazoltatni. A rendőr belá­tására van bízva, hogy kinek az igazoltatását látja szükségesnek. A rendőrség igazoltatási gya­korlatát még mindig a régi be­idegződések irányítják, azaz el­sősorban a „gyanús elemekre” koncentrál. Földes szerint az évi kétmillió igazoltatás indokolat­lanul magasnak mondható. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is aggasztónak tartotta korábbi nyilatkozataiban a rendőri igazoltatások jelenlegi gyakorlatát. Hangsúlyozta: a rendőrnek nincs joga csak úgy, kinézete miatt igazoltatni vala­kit, mondjuk azért, mert az ille­tőnek lila a haja. További anomáliákhoz vezet a bankszektor és a telefontársa­ságok egy részének manapság alkalmazott gyakorlata, amikor az ügyfeleiktől személyazonos­ságuk igazolására csakis a sze­mélyi igazolványt fogadják el, hiszen ha az állampolgár más, erre alkalmas okmánnyal is tud­ja igazolni magát, nem kötelez­hető erre - azaz e gyakorlat jog­ellenes. Dr. Kóbor József elmondta: a polgár maga dönt az informáci­ós önrendelkezési joga alapján adatainak kiszolgáltatásáról. Felmérések szerint azonban az állampolgárok többsége nincs tisztában a személyes adataihoz fűződő jogaival, holott az infor­mációs önrendelkezés 1989 óta alkotmányos alapjogunk. LOPES ELVIRA Péterfalvi Attila

Next