Népszabadság, 2005. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-11 / 238. szám
4 2005. OKTÓBER 11., KEDD MAGYARORSZÁG Friderikusznak felmondtak A műsor folytatódik - Civil kurátorok elmozdítanák Rudi Zoltánt Felmondott a köztévé elnökét nyilvánosan bíráló Friderikusz Sándornak az MTV vezetése. Eközben civil kurátorok aláírásokat gyűjtenek, hogy hívják vissza Rudi Zoltánt az MTV éléről. A Magyar Televízió Rt. vezetése írásban arról tájékoztatta Friderikusz Sándort, hogy a továbbiakban nem tart igényt munkájára sem műsorvezetőként, sem szerkesztőként. Friderikusz a Népszabadság szombati számában alkalmatlannak nevezte az MTV irányítására a céget 2004 márciusa óta vezető Rudi Zoltánt, és a politikától azt kérte, hogy váltsák le az elnököt. Rudi válasza az volt, hogy „a műsorvezető becsületsértő vádaskodásai nem egyebek, mint egy több sikertelen elnöki pályázaton kudarcot vallott ember próbálkozásai, hogy lejárassa az MTV munkatársait, azt az intézményt, amely lehetőséget adott neki”. Az interjú miatt Rudi tegnap reggelre vezetői értekezletet hívott össze, délelőtt a sajtót tájékoztatta - ahol nem volt hajlandó kiejteni Friderikusz nevét, ha szóba került, akkor „durcás showmanként” emlegette őt, majd az etikai bizottság állásfoglalását megvárva - bár attól függetlenül - bejelentették a felmondást. A szövegből kiderül, hogy a szükséges jogi lépéseket is megtették, ami valószínűleg Rudinak arra a korábbi bejelentésére utal, hogy Friderikusz Sándornak a rágalmaiért bíróság előtt kell felelnie. Friderikusz a közleményre közleményben válaszolt. Mint írta, az MTV döntését sajnálatosnak tartja, de nem saját magára nézve. A felmondással nem ért egyet, „hiszen nincs olyan intézmény, amelynek tekintélyét kikezdheti a valóság kimondása”. Az ugyanis legföljebb azoknak árthat, akik nem a szakmai tudásukból, tehetségükből, hanem puszta hatalmi pozíciójukból merítik a tekintélyüket - zárja sorait a műsorvezető. Friderikusz és az MTV vezetői között a vita annak kapcsán robbant ki, hogy ki helyettesítse a műsorvezetőt A szólás szabadsága című műsorban. A vidékre utazó Friderikusz Horvát Jánost szerette volna a székében látni, Rudi azonban úgy vélte, hogy ezt a Közszolgálati Műsor-szolgáltatási Szabályzat tiltja, hiszen a kiszemelt helyettes a kereskedelmi Sport TV elnöke. Ehhez képest Horvátot azóta több televíziós műsor is felkérte képernyős szereplésre, de nem vállalja. A botrány után végül Krizsó Szilviára esett az MTV vezetőinek a választása, aki most vasárnap is beül a stúdióba. Az első Friderikusz nélkül készült műsort vasárnap 250 ezerrel kevesebben, 515 ezren nézték, mint az egy héttel korábbi adást. Még nagyobb a különbség, ha egy májusi vasárnapot veszünk alapul: akkor még a képernyőn volt az azóta szintén eltűnt Névshowr, ezt követte A szólás szabadsága. Ekkor az MTV maga mögé utasította mindkét kereskedelmi tévét, pedig az RTL Klubon a Csillagok háborúja egyik új része ment. Az akkor tévézők több mint harmada nézte a Névshowrt, 25 százaléka pedig Friderikuszt. Most vasárnap az MTV csak rövid percekre rúgott labdába a kereskedelmi csatornák mögött, amikor azokon reklám ment. A szólás szabadsága pedig 14 százalékot ért el. Eközben civil kurátorok aláírásgyűjtésbe kezdtek Rudi Zoltán elmozdítása érdekében. Ennek a most kipattant botrányhoz nincs köze, a társadalmi szervezetek delegáltjainak egy része már három hete szervezkedik azért, mert nem kaptak választ arra, hogy milyen körülmények között akarta elindítani az MTV a harmadik csatornáját ősszel. A médiatörvény szerint az elnök visszahívására az összes kuratóriumi tag több mint fele tehet javaslatot. Úgy tudjuk, hogy ezt napokon belül megteszik a civilek. A leváltáshoz a tagok kétharmadának egyetértésére van szükség. A kuratóriumban 21 civil és 8 politikai delegált ül. HASZÁN ZOLTÁN Kommentár nélkül HIRDETÉS A Világirodalom Klasszikusainak második kötete megvásárolható október 6. és október 16. között Keresse az emblémával megjelölt forgalmasabb hírlapárusoknál! NÉPSZABADSÁG t ihy * ic A 26 részes családi könyvtár további köteteit minden hónap első és harmadik csütörtökétől az aznapi Népszabadsággal együtt vásárolhatja meg, könyvenként mindössze 990 forintért. Előfizetőinknek további kedvezmények! A részletekért hívja ügyfélszolgálatunkat a 436-4373-as telefonszámon! ■ NÉPSZABADSÁG A tájékozottság magabiztossá tesz. A VI 1AG ! RÓNAL 0 MKI. ASSZI K USAI * $ jí I 1 ! á 1 | 1 1 | If S hl ,§ S» 2 ® 5 a, | Js £. .> S 1 1 1 1 as J&, út Ö Népszabadság-ügyfélszolgálat • Tel.: (1)436-4373 • l a. (1)436-4348 • E-mail: nk@nepszabadsag.lui 11 1 1 Ä ill's III 1 | 3 II § NÉPSZABADSÁG A rendvédelmiek a Ligához csatlakoztak A harmadik legerősebb konföderációvá vált tegnap a Liga Szakszervezetek, miután 32 ezer tagjával csatlakozott a tömörüléshez a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége (FRDÉSZ). A fúzióra azért szánta el magát az FRDÉSZ, mert más módon nem jut be az érdekegyeztetés országos szintű fórumaira. Évekig nem sikerült bejutnia a legmagasabb szintű érdekegyeztető fórumba a rendőröket, tűzoltókat, katonákat, pénzügyőröket, polgári védelmi, büntetés-végrehajtási és nemzetbiztonsági dolgozókat tömörítő Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének, ezért tegnap csatlakozott a Liga Szakszervezetekhez. A fúzióval a Liga az MSZOSZ és a közszférát képviselő SZEF mögött a harmadik legerősebb konföderáció lett összesen 135 ezer tagjával. Gaskó István, a Liga elnöke lapunknak azt mondta: a fúzió következtében újra kell gondolni a Liga programját, alapszabályát. December 9-ére rendkívüli kongresszust hívnak össze, amelyen a társelnöki funkcióról is döntenek. Gaskó megerősítette: indul az elnöki posztért, az FRDÉSZ pedig Kónya Pétert, eddigi elnökét jelöli a társelnöki tisztségre. Kónya elmondta, hogy többszöri kezdeményezésükre sem sikerült elfogadtatni a munkavállalói oldallal, hogy önálló konföderációnak elfogadják az FRDÉSZ-t. A kormány pedig nem kívánt beleszólni abba, hogy az érdekegyeztető tanács munkavállalói oldalát kik alkotják, azt a szakszervezetek belügyének tekinti. A tömörülés egyébként azért választotta a magát pártsemlegesnek tartó ligát, mert az konzekvensen támogatta felvételüket, miközben világossá vált, hogy nem várható olyan átrendeződés a szakszervezeti palettán, hogy a fegyveresek és rendvédelmiek helyet kapnának - hangsúlyozta Kónya Péter. Felvetésünkre, hogy a Liga elnöke, Gaskó István elfogadta a Fidesz-vezér, Orbán Viktor konzultációra szóló invitálását, ugyanakkor feltűnik a szocialisták rendezvényein is, Kónya úgy reagált: a pártpolitika-mentesség nem azt jelenti, hogy nem is tartanak kapcsolatot a parlamenti erőkkel, hiszen nélkülük nem tudnák érvényesíteni a munkavállalók érdekeit. Az FRDÉSZ elnöke megerősítette, hogy ezentúl sem kötelezik el magukat egyetlen politikai párt mellett sem, s nem befolyásolják a tagságot abban, kire szavazzanak 2006-ban az országgyűlési választásokon. Mészáros Géza, a Honvédszakszervezet vezetője úgy nyilatkozott: fontosnak tartják a semlegességet, s ezt az igényt szerintük a legmarkánsabban a Liga elégíti ki. Tegnap egyébként további taggal bővült a Liga, amelyhez ugyancsak csatlakozott a Duna Menti Erőművek Munkástanácsa. KUN J. ERZSÉBET Természetes azonosító lila hajúaknak is Már nem kötelező kiváltani a személyi igazolványt A személyi igazolvány szerepe az utóbbi időben csökken, ma már azt is megengedhetjük magunknak, hogy akár évekig nélkülözzük. Személyivel 1954 és ’55 között látták el a teljes felnőtt lakosságot. Az intézkedés részben adminisztratív, részben államvédelmi szempontból volt sürgető, hiszen e dokumentum egységesítette és pontosította a lakossági nyilvántartás rendszerét. A következő évtizedekben ez volt az egyetlen olyan okmány, amellyel személyazonosságunkat igazolhattuk. Szigorúan magunknál kellett tartani a nem ritka igazoltatások miatt. A személyi jelentős változásokon ment át az elmúlt ötven évben. Adattartalma a rendszerváltás után egyre szűkült. Dr. Kóbor József, a BM Központi Hivatalának főosztályvezetője elmondta: a személyazonosító igazolvány 1991-ben már nem tartalmazhatta a személyi számot, a foglalkozást, a munkaviszonyt, illetve a házastárs és gyermekek adatait, tíz évvel később, 2001-ben pedig már a lakcímet, a kitiltást és a pártfogó felügyeletet sem. A mostani szabályok szerint az igazolvány tartalma már csak a „természetes azonosító” adatokra - név, születési hely és idő, anyja neve -, továbbá a fényképre és a saját kezű aláírásra korlátozódott. A személyazonosításra alkalmas okmányok köre 2000-ben az útlevéllel, egy évvel később pedig a kártya típusú vezetői engedéllyel bővült. Kilétünket tehát e három hatósági igazolvány egyikével már igazolni tudjuk, ebből adódóan nem vagyunk kötelezhetők más okmány bemutatására. Sőt a személyi igazolvány kiváltása sem kötelező, csak akkor, ha ezen hatósági igazolványok egyikével sem rendelkezünk. Viszont mind a mai napig többféle adattartalmú személyi igazolvány van forgalomban, hiszen annak cseréje csak az igazolvány lejártakor aktuális. Az igazolvány 2000 januárjától kártya formátumú. A régi, puha, bordó igazolványt tulajdonképpen két okmány váltotta fel: a kártya formájú személyi és a lakcímkártya, amelyek különválasztását adatvédelmi okokkal A rendőrnek nincs joga csak úgy, kinézete miatt igazoltatni valakit, mondjuk azért, mert az illetőnek lila a haja, magyarázták. EU-csatlakozásunk óta a magyar állampolgárok személyi igazolvánnyal is utazhatnak az unió területére (a 14 év alatti gyerekek továbbra is csak útlevéllel mehetnek). Igazolványunkat csak a törvényben meghatározott esetekben és az ott meghatározott célból vagyunk kötelesek bemutatni vagy átadni a hatóságoknak, ilyen például a közigazgatási hatóság, az adóhatóság, a vámhatóság, a közterület-felügyelet, a munkaügyi felügyelet és a rendőrség. A rendőrségi igazoltatások kapcsán felmerülő problémákról Földes Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programvezetője elmondta: a jelenleg hatályos rendőrségi törvény alapján tulajdonképpen bárkit lehet igazoltatni. A rendőr belátására van bízva, hogy kinek az igazoltatását látja szükségesnek. A rendőrség igazoltatási gyakorlatát még mindig a régi beidegződések irányítják, azaz elsősorban a „gyanús elemekre” koncentrál. Földes szerint az évi kétmillió igazoltatás indokolatlanul magasnak mondható. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos is aggasztónak tartotta korábbi nyilatkozataiban a rendőri igazoltatások jelenlegi gyakorlatát. Hangsúlyozta: a rendőrnek nincs joga csak úgy, kinézete miatt igazoltatni valakit, mondjuk azért, mert az illetőnek lila a haja. További anomáliákhoz vezet a bankszektor és a telefontársaságok egy részének manapság alkalmazott gyakorlata, amikor az ügyfeleiktől személyazonosságuk igazolására csakis a személyi igazolványt fogadják el, hiszen ha az állampolgár más, erre alkalmas okmánnyal is tudja igazolni magát, nem kötelezhető erre - azaz e gyakorlat jogellenes. Dr. Kóbor József elmondta: a polgár maga dönt az információs önrendelkezési joga alapján adatainak kiszolgáltatásáról. Felmérések szerint azonban az állampolgárok többsége nincs tisztában a személyes adataihoz fűződő jogaival, holott az információs önrendelkezés 1989 óta alkotmányos alapjogunk. LOPES ELVIRA Péterfalvi Attila