Népszava, 1946. október (74. évfolyam, 221–247. sz.)
1946-10-06 / 226. szám
Szovjet kitüntetés magyar ellenállóknak Ünnepélyi» keretek között osztották ki a szovjet hadsereg Váci-utcai székházában azokat a kitüntetéseket, amelyeket a Szovjet-Lnió kormánya a német fanizmus fölött aratott győzelem éel Budapest felszabadításáért vívott küzdelemben résztvett magyar állampolgároknak adományozott. Az ünneplő közönség soraiban megjelent, Bunicsev tábornok, Komatyev vezérőrnagy, Illés Béla alezredes, magyar részről ott voltak Hartha Albert honvédelmi miniszter, Zentad Vilmos elvtárs, honvédelmi államtitkár te mások. A kitüntettek tervében Münnich Ferenc rendőraltábornagy, Budapest főkapitánya mondott köszönetet Bunicsev tábornoknak. A szovjet kitüntetéseikben 68 magyar állampolgár részesült, közöttük Münich Ferenc rendőraltábornagy főkapitány, Vaané Vadai Klára, Gerővé Fazekas Erzsébet, Budai László, Andics Erzsébet, stb. Népüdültetési szövetkezet alakult A Szakszervezeti Tanács és a két munkáspárt kezdeményezésére a népjóléti minisztérium bevonásával népüdültetési szövetkezet alakult, amely az ország dolgozóinak pihenéséről, üdüléséről fog gondoskodni. Csaplár Péter elvtárs, a szövetkezet egyik alelnöke örömmel tájékoztat a szövetkezet célkitűzéseiről. — Eddig az volt a helyzet — mondotta —, hogy a társadalombiztosító intézetek a beteg, feltűnően legyengült munkásoknak csak egy részét küldhették üdülőtelepeikre. Az egészséges, de kimerült munkásról azonban nem tudtak gondoskodni. A népüdültetési szövetkezet minden dolgozónak évi egyheti pihenést biztosít, a dolgozó által választott időben, szervezetének leginkább megfelelő helyen. Balatonparton, magaslati helyeken lesznek az üdülőtelepek, ottmegszervezzük a jó, bőséges és egészségies ellátást. Hat éven keresztül hetenként két forintot kell a munkásnak fizetnie szövetkezeti tagdíjként és evvel a fizetéssel jogot nyer élete végéig évi egyheti nyaralásra. Később, új kollektív szerződések kötésekor, esetleg a munkáltatót lehet kötelezni a j járulék befizetésére. — Hatalmas érdeklődés mutatkozik a népüdültetési szövetkezet iránt. A munkásság felismerte az intézmény szociális jelentőségét és örömmel üdvözölte a dolgozók érdekeit, jólétét szolgáló szövetkezetet. O P»tfz«zot»rászképz iskola nyílt meg Örkényi Strawcr István vezettével. A festést Márffy Ödön, a szobrászatot Medgyessy Ferenc Unitja. Esti tanfolyamok, esti akt Ite kialakult a „Barátságs" Szövetkezet árulaimiasztálya A Barátság Szövetkezet, amely arra alakult, hogy a dolgozó rétegek ruházati és egyéb közszükségleti cikkeinek beszerzését megkönnyítse, most a pénz stabilizációja következtében megvalósította régen kitűzött célját, egy nagyszabású munkás áruhitelszervezet létesítésével. Ezen áruhitelszervezethez bekapcsolta a főváros és a környék jónevű, szolid kereskedőit, akik a Barátfiásg Szövetkezet megszervezett tagjait 4 havi hitelre fogják készpénzárban kiszolgálni. A Barátság Szövetkezet, amely kizárólag a dolgozók érdekeit tartja szem előtt, ezáltal lehetővé fogja tenni, hogy még a tél beállta előtt a dolgozók kedvezményes áruhitelhez juthassanak és ne legyenek kiszolgáltatva az illegális részletkereskedelem túlkapásainak. A Szövetkezet irodája: Budapest, VTTT, József krt. 16. szám alatt működik. A magunk részéről erömmel üdvözöljük a Barátság Szövetkezet működésének e térre való kiterjesztését, amely által a dolgozók helyzetének nagymértékű javulása várható. Munkáselőadás az Operában Október 13-án, vasárnap délelőtt 11 órakor színre kerül MOZART: Szöktetés a szerályből Jegyek kaphatók: a NÉPSZAVA JEGYIRODÁBAN, Fil. Erzsébet körút 17. TeL: 223-447 A VILAGPOLITIKA A német probléma felszínre kerül A párizsi béketárgyalások utolsó szakaszához érkeztünk. A kis nemzetek békeszerződései nagyjából elkészültek, s ma már a világ számára csak egy izgalmas kérdés van hátra: Trieszt ügyének rendezése. Ebben a tekintetben is tartanunk kell attól, hogy a döntésnek csak formai része van hátra, mert érdemben a döntés már megtörtént. Trieszt nemzetközi terület lesz, de ezen a nemzetközi területen nem a demokrácia szabályaival fognak kormányozni. Nem a város, illetve szabadállam lakossága dönt arról, hogy ki kormányozza, és nem is lesz joga ennek a lakosságnak arra, hogy felelősségre vonja azt, aki róla, de nélküle dönt majd. Bármilyen engedményeket tettek is minden oldalról azért, hogy ezt a kérdést békésen intézzék el, a végső döntésnél nem érvényesültek szabadon azok az elvek, amelyekért a szövetséges hatalmak, s nem utolsó sorban Jugoszlávia népei harcoltak. Mikor Párizsban e kérdés körül az utolsó viták folynak, már kezdenek kibontakozni azok a problémák, amelyek egy szóban foglalhatók össze: Németország. Nürnbergben ítéletet mondanak a háborús bűnösök felett , s ez az ítélet politikummá válik. A felmentések körül felviharzik a vita s nem véletlen, hogy az egész világ kapitalista sajtója védi, a nemzetközi munkássajtó élesen támadja az ítéletet. A baloldal szigorúbban és keményebben ítélkezik az értelmi szerzők felett, mert nem a látszatot, hanem a mélyebb valóságot keresi, az igazi eredőket kutatja. Ezen eredőket a német nagytőkében látja s nem kételkedik benne, hogy a német nagytőke most fizetett Schacdtnak és Papennek azokért a szolgálatokért, amelyeket 1933-ban s azt megelőzően tettek. Ezeknek a szolgálatoknak nyomán a német fegyverkezés idején csakúgy, mint a háború idején hatalmas profit jutott a német nagytőkének s nem kellett harcolnia a szocialista munkásság ellen, mert helyette az elnyomó harcot maga a hitleri fasizmus folytatta. A német nagytőke most fizetett, illetve a német nagytőke helyett teljesítette a fizetést az amerikai nagytőke, amely immár nem a háborús bűnösséget, hanem a jövő biztosítását tartja legfőbb problémájának. Mert a harc megindult a német piacért. Azért a német piacért, amelyen 65 millió ember fogyaszt és ugyanannyi termel. Ki szállít a fogyasztónak és ki rendelkezik a termelt áruval? Ez a nagy kérdés. Ezért a tétért érdemes egykét harcot megvívni, mert aki itt megszerzi az uralmat, az egybern Európa sorsát is kezében tarthatja. Itt lép szövetségre az amerikai trösztkapitalizmus a nyugatnémet nagytőkével, mert érdekeik azonosak: sarc a dolgozók érdekei, harc a szocializmus ellen. Ez a szövetség — amelyet tíz évvel ezelőtt az akkor ereje teljében levő britnagytőke kivétele erősített — egyszer már háborúba és a történelem egyik legnagyobb katasztrófájába sodorta a világot. A béke és a haladás minden barátjának csak az lehet az óhaja, hogy a maga érdekein kívül mit sem látó nagytőkével szemben a szabadság és az igazi demokrácia elvei győzedelmeskedjenek abban a harcban, amely kétségtelenül meg fog indulni. Ami most folyik a világban, az alig több taktikai előkészítésnél. Itt is, ott is próbálgatják az erőket, hogy azután alaposan megmérkőzzenek. A mérkőzés nem fog háborúra vezetni, mert ebben már a tőkén kívül a dolgozó milliók szavának is lesz mondanivalója. De amíg ez a harc folyik, addig a szó igazi értelmében béke sem lesz, ezzel tisztában kell lenni. Az egykori csatlósállamok békéjének megalkotása, nem jelent mást, mint a német kérdés megoldásának az alapfeltételeiket megteremteni. Ha itt tiszta a helyzet, akkor majd ott megindul a küzdelem, rá az idő sürget, nem lehet soká habozni, hát inkább lemondanak a kérdéseik alapos megvitatásáról: a magyar béke életfontosságú — számunkra az — gazdasági kérdéseinek letárgyalás NÉPSZAVA 1946 októ sára nem jut két napnál több idő, s a magyar gazdasági delegáció megjegyzéseit meg sem hallgatják. Minderre már nincs idő — előveti árnyékát a komoly harc: a német piacért, a németországi gazdasági befolyásért. A számlát, ha nem is egészében, de számunkra terhesen nagy mértékben mi fizetjük meg, kis nemzeteik, akiket erőnk csekélyisége egyszerű statisztákra kár, hoztat. (l.) Keleteurópai szakszervezeti értekezlet Lesz Prágában Prága, október 4. (Csehszlovák Távirati Iroda.) A szakszervezetek központi tanácsának elnöksége jóváhagyta Erben főtitkárnak azt a javaslatát, hogy hívják össze Prágába értekezletre a lengyel, magyar, jugoszláv, osztrák, bolgár és román szakszervezeti vezetőket. Az értekezleten megvitatnák annak lehetőségeit, hogy szorosabb összeköttetést teremtsenek e széknek az országoknak szakszervezetei és a csehszlovák szakszervezeti szövetség között. Elhatározták továbbá, hogy a központi tanács meghívja a legnagyobb brit ipartelep húsz munkását Csehszlovákiába, hogy ismerkedjék meg az ország kulturális és gazdasági életével. Azt is tervbe vették, hogy a jövő évben üdülés céljából munkásokat küldenek Nagy-Britanniába, ennek ellenében viszont brit munkásokat hívnak meg üdülésre Csehszlovákiába. * • Üres a Munkás, üres a Magyar, kedves Dohányjövedék! Ezért jajdulunk fel mi, szegény dohányos emberek, akik ez egészségrontó, átkos szenvedély rabságában sínylődve, nehéz millió forintokat literálunk az állam zsebébe. Szó sincs róla: elkél ott is egy kis pánzmag, az államnak sok a kiadása — de talán szabad küldenünk egy példányt abból a lelkesítő plakátból, amely a várva-várt forint beköszöntőjeként megjelent a boltok kirakataiban: „Jó forintért — jó árut!" Mert úgy áll ám a dolog, hogy amikor a trafikban leszúrjuk a huszonnöt Munkás árát, vagy a huszodöt Magyarért a két forintötvenet, a mi forintunkból aeig csorog, ki a fillérek fele, vagy harminra. De bezzeg a cigarettánkból a hosszú úton, amíg a gyárból a dohányos boltba kerül, bizony jócskát kipereg a dohány. Ez pedig nincsen rendjén. Tessék csak elevedni egy „békebeli" Szimfóniát, dohánygyári fődirektor urak — talán akad is még a ház körül —, milyen telt, feszes és mégis jól szelelő a töltése, milyen pontos a levágása! Ezt a Szimfóniát aztán dobálhatják ide-oda, mégse hullik ki belőle a dohány. A magyar dohányffi vedést gyártmányai mindig jók voltak, ízléssel, hozzáértéssel készültek. A gépek ugyanazok ma is, a munkáskezek gondos igyekezetében se lehet hiba, mégis, miért olyan bágyadt, agyonnyomorgatott a mai olcsóbbfajta cigaretta ! Miért ne tudnák ma is ugyanolyan jól megcsinálni ! Egy kis figyelem, egy kis jóakarat talán meggyógyíthatná a sápkóros cigarettáinkat Mostanában, ha rágyújtás előtt annak rendje és módja szerint odaütögetjük a hüvelykujjunk körméhez, vagy a dózai fedeléhez, bizony alaposan lecsúszik a dohány a hüvelyben, akár a hőmérő higanyszála, mikor hideg éri. Holott mi, dohányosok, egy ma cigaretta árát fizetjük, nem pedig a felét, vagy kétharmadát — a Dohányjövedék ne szippantsa el előlünk a dohányunkat, ezt már csak bízza ránk. Megkérjük tehát a magas Dohányjöveéket: ne sajnáljon még egy kis dohányt tömködni a cigarettánkba. (K. J.) Alanti gyári Új rádiófc részletre is kaphatók! ikarrtiJEflarasilA Bpest. MARX Tfil 14. (Kádár vya sarok.) Alanti készülékeJí METEORNÁL Volmaniczky nr.ca 27, a vacauválaS GTMI 0BMMS RAWmmTJZ&IKU&/. ö rroit. '