Népakarat, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. sz.)
1957-03-01 / 50. szám
Letették az esküt a kormány új tagjai A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Dr. Münnich Ferencet, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesét a kormány elsőnökhelyettesévé, Biszku Beát belügyminiszterré, dr. Doeschall Frigyest egészségügyi miniszterré, Kállai Gyulát mavelődésügyi miniszterré és Révész Gézát honvédelmi miniszterré — a kormány tagjaivá — megválasztotta. Az Elnöki Tanács Rónai Sándort, az országgyűlés elnökét a magyar forradalmi munkás-paraszt kormányban viselt tagsági tisztsége alól felmentette. A kormány új tagjai csütörtökön letették az esküt. Az eskütételnél jelen volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, dr. Münnich Ferenc, a kormány első elnökhelyettese, Apró Antal iparügyi miniszter és Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára. A kormány új tagjainak életrajza 1921. szeptember 13-án született a Bereg megyei Marok községben. Napszámos szülők gyermeke. Elvégezte a négy középiskolát, majd kitanulta a lakatos-szakmát Hamarosan bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Már inasévei alatt, 1938-ban tevékenyen részt vett a vasas ifjúmunkások megmozdulásaiban. 1944-ben tagja lett a kommunista pártnak, amelynek azóta is aktív harcosa. A felszabadulás után függetlenített pártfunkcionárius lett. 1945-ben a XIII. kerületi pártbizottság munkatársaként Üzemszervezési ügyekkel foglalkozott, majd egy év múlva a budapesti pártbizottságon kapott fontos beosztást. 1949-ben tagja lett a budapesti pártbizottságnak. 1951-től két nagy minkáskerület politikai életét irányította: előbb a X. kerület, majd a XIII. kerület pártszervezetének a titkára volt. Jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt intéző bizottságának tagja. Hevess Géza alttábornagy 1902-ben született Sátoraljaújhelyen, apja kisiparos volt, mint fémmunkás-tanonc, már 1916-tól részt vett az ifjúmunkás-mozgalomban. A Kommunisták Magyarországi Pártjának — megalakulásától kezdve — tagja volt. A Tanácsköztársaság idején mint a harmadik nemzetközi ezred katonája, részt vett a Vörös Hadsereg harcaiban. A Slorthy-korszakban a KIMSZ egyik vezetőjeként dolgozott az illegális mozgalomban, 1922-ben letartóztatták. Tízévi fegyházra ítélték, de a Szovjetunió 1929-ben kicserélte. Elvégezte a Moszkvai Műegyetemet, majd számos szovjet gyárban dolgozott. A JVráttyarországot felszabadító harcokban tevékeny részt vett. Mint a MagyarComminista Párt képviselője működött közre a partizánmozgalom megszervezésében. A felszabadulás után, 1947 végéig a Magyar Kommunista Párt központi vezetősége katonai-karhatalmi osztályát vezette. Utána egy évig varsói követ volt, majd a néphadsereg altábornagya. 1954 végétől mostanig a Tervhivatal elnökhelyetteseként dolgozott. Dr. Dolesehall Frigyes az új egészségügyi miniszter 1897-ben született. Orvosd dokton ginlomását 1922-ben szerezte meg. Ettől kezdve a budapesti, majd a debreceni egyetem orvostudományi karán dolgozott. 1935-ben Debrecenben egyetemi magántanárrá képesítették. 1939-től 1945-ig kórházi igazgató-főorvos volt Téva A felszabadulást követően., Budapesten kórházi belgyógyász-főorvosként dolgozott, 1951-től 1953-ig az egészségügyi miniszter helyettesének tisztét töltötte be. Ezután a Szabolcs utcai Állami Kórház, illetve az ebből szervezett Orvostovábbképző Intézet igazgatója lett. Tudományos munkásságáért 1952-ben elnyerte az orvosi tudományok kandidátusa címet. Kórházi és tudományos munkásságában a belgyógyászattal, ezen belül elsősorban a szívgyógyászi kérdéseivel foglalkozott. Kállai Gyula 1910-ben Berettyóújfalun született. Apja csizmadia volt. A középiskola után a Budapesti Tudományegyetem bölcsészeti karán tanult. Mint egyetemi hallgató 1932ben az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja lett és részt vett az egyetemi mozgalmakban. Évekig, főként Debrecenben tevékenykedett, ahol a Márciusi Front mozgalom neve alatt több társával szervezte a munkásfiatalok és diákok kommunista mozgalmát 1939- től 1942-ig a párt megbízásából a Népszava szerkesztőségében dolgozott. A háború alatt az antifasiszta népfront szervezésének propagandamunkájában vett részt. Egyik szervezője volt az 1912-ben megalakult Történelmi Emlékbizottságnak, amely az antifasiszta pártok vezetőiből és a magyar értelmiség antifasiszta rétegének képviselőiből alakult. Egyik szervezője volt az 1942. március 15-iki emlékezetes nagy fasiszta- és há- borúellenes tüntetésnek is. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Veze- tőségének tagja lett. 1945-ben miiniszterelnökségi államtitkárrá nevezték ki. Éveken át vezette a párt kulturális osztályát. Közben mint újságíró publicisztikai tevé-ékenységet fejtett ki. 1949-től› 1951“iar külügyminiszter volt, A” › utóbb! időben a párt kultúráik * osztályát vezette. !| Jelenleg az MSZMP intéző bizzottságának és titkárságának tag'*" \ Az MSZMP ideiglenes Központi Bizottságának fontos határozatai A Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottsága február 28-án ülést tartott, amelyen Kádár János és Kiss Károly előadói beszédei alapján időszerű kérdésekről és feladatokról, valamint szervezeti és személyi kérdésekről tárgyalt. Tizenhét felszólalás után a Központi Bizottság határozatokat hozott a napirendi pontokkal kapcsolatban. Az időszerű kérdések és feladatok között elsőnek a pártépítés feladataival foglalkozik a határozat, majd elítéli a Nagy Imre, Losonczy-csoport káros pártellenes politikáját, a «sztálinizmus—rákosizmus elleni« harc hamis jelszavait és hangsúlyozza: a párt egészséges fejlődése jelentős mértékben annak köszönhető, hogy elhatárolta magát ezektől az irányzatoktól. Hangsúlyozza a határozat: a KB fellépett és továbbra is fellép a szektás politika veszélye ellen. A továbbiakban a határozat elítéli az egyes párttagoknál megnyilvánuló szektás magatartást az értelmiségiekkel és a munkástanácsokkal szemben, valamint azokkal az MDP-tagokkal szemben, akik még nem találták meg az utat a párthoz. Ezek számára május 1-ig megvan a lehetőség, hogy régi párttagsági idejük elismerésével legyenek a párt tagjai. A pártmunka hibáinak kijavítására a KB titkárságának és a KEB-nek újbóli megalakítását határozták el, továbbá hathónapos pártiskola indításáról, központi előadássorozatról és országos pártértekezlet összehívásáról hoztak határozatot. Erősíteni kell a vezetést A szocializmus erőinek öszszefolgásáról szóló részben a határozat elemzi a december óta az ellenforradalmi elemekkel és azok ideológiai támadásával szemben elért eredményeket és hangoztatja, hogy az ellenforradalom pártellenes, munkásellenes és szovjetellenes nézeteinek végleges megsemmisítése komoly eszmei munkát és politikai agitációt követel. Az államigazgatással és az államhatalmi szervek munkájával foglalkozó részben a határozat kiémnél is, hogy szervezettebbé kell tenni a minisztériumok, főhatóságok irányítását, meg kell erősíteni a vezetést. Aláhúzza a határozat a most alakuló munkásőrség jelentőségét. Kimondja, hogy szükséges az országgyűlés törvényhozói tevékenységének mielőbbi megkezdése és a helyi tanácsok teljes üléseinek összehívása. A gazdasági munkával kapcsolatban a határozat hangsúlyozza a munkatermelékenység növelésének jelentőségét, az adófegyelem visszaállításának nélkülözhetetlenségét. Kimondja, hogy ki kell dolgozni az 1958. január 1-ével kezdődő új hároméves tervet, a hazai adottságokra építve, a helyes arányok kialakításának biztosításával. A szakszervezetek a munkáshatalom szilárd támaszai legyenek A határozatban ezután a Központi Bizottság a tömegszervezeti munka kérdéseivel foglalkozik, a többi között hangsúlyozva, hogy a szakszervezeteket a munkáshatalom szilárd támaszává kell tenni s ezért le kell leplezni és el kell szigetelni a szakszervezetekben helyenként mutatkozó jobboldali szociáldemokrata törekvéseket. A határozat végül a párt nemzetközi kapcsolataival foglalkozik, megemlékezik az öt párt budapesti és a három párt moszkvai értekezletéről, amely megbeszéléseken érvényesült a testvéri kommunista és munkáspártok egyenjogúságának elve és egyetértés alakult ki a nemzetközi munkásmozgalom főbb kérdéseiben. A Központi Bizottság elfogadta a párt küldöttei által e találkozókon létesített egyezményeket és megállapodásokat Megemlékezik a határozat a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének egyes vezetői, ál áll nyilvánosan kifejtett álláspont és az MSZMP álláspontja közötti eltérésekről és hangoztatja: «reméljük, hogy nézeteltéréseink a kommunisták közötti szokásos elvtársiba, vita keretében tisztázódnak«. A Központi Bizottság az ideiglenes Központi Bizottságot 14 taggal, az Intéző Bizottságot 2 taggal kiegészítette- Az Intéző Bizottság mellett megszabott hatáskörrel létrehozta a KB öttagú Titkárságát, valamint az öttagú Központi Ellenőrző Bizottságot. A vezető szerveket újonnan beválasztott elvtársakkal kiegészítve, az alább közölt összetételben erősítette meg: Az MSZMP Központi Bizottságának tagjai : Aczél György, Apró Ante, Benke Valéria, Biszku Béla, Cservenka Ferencné, Dabronoki Gyula, Dögei Imre, Fehér Lajos, Fock Jenő, Földes László, Friss István, Gáspár Sándor, Gyepes Antal, Horváth Imre, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Árpád, Kiss Dezső, Kiss Károly, K. Nagy Sándor, Komócsin Zoltán, Kossa István, Köböl József, Major Tamás, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Németh Károly, Nyers Rezső, Pothornyik József, Révész Géza, Rónai Sándor, Sándor József, Sándor Kálmán, Somogyi Miklós, Szurdi István, Tömpe István, Úszta Gyula. Az Intéző Bizottság tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós A Titkárság tagjai : Kádár János, a Központi Bizottság elnöke, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, a Központi Bizottság titkárai. A Központi Ellenőrző Bizottság tagjai: Asztalos Géza, Maróti Károly, Mózes Viktor, dr. Nezvál Ferenc, Péteri István, az. Elfekvő készletünkből ELADÓK mindenfajta VÍZ-, GÁZ-, SZELLŐZŐ- ÉS VILLANYSZERELÉSI anyagok Épületszerelő Vállalat Budapest, VIII., Kisfaludy utca 11. szám. Anyaggazdálkodás. Tel.: 339—347, 340—520 Szervezzékk meg újra a szakszervezeti munkabizottságokat A TÁRSADALMI MUNKABIZOTTSÁGOK működési szabályzata szerint a múltban helytelen módon, az üzem adottságaitól függetlenül, mindenütt megkívánták az összes társadalmi bizottság megszervezését. Most, miánikor a felsőbb szakszervezeti szerveik több önállóságot biztosítanak a szakszervezeti bizottságoknak, célszerű, hogy a szakszervezeti bizottságra bízzák, alakítsa meg és működtesse a társadalmi bizottságokat is a helyi viszonyoknak megfelelően, saját belátása szerint. A bizottságok jó munkájának előfeltétele, hogy ne kárhoztassuk az aktivistákat erőszakolt problémák megoldására, mechanikus ülésezésekre, hiszen nem a bizottsági ülés a fontos, hanem az, hogy az ügyeket a lehető legegyszerűbb módon, a leggyorsabban, bürokrácia nélkül oldják meg. AZ ALAPSZERVEZET MUNKÁJA annál eredménye► sebb, minél több aktivista dolgozik a munkabizottságokban a felsőbb szakszervezeti ► szerveik határozatainak végre► hajtása, a törvények és ren► deletek megmagyarázása érdekében. A társadalmi bizottságokban tevékenykedő aktivisták gyűjtenek anyagot a szakszervezeti bizottság fontos döntéseihez, előkészítik a megbeszéléseket, ők veszik észre talán a leghamarabb az új jelenségeket, terjesztik a helyes tapasztalatokat. A szükséges állandó jellegű bizottságok mellett nagyon hasznosnak mutatkozik ideiglenes jellegű bizottságok létrehozása egy-egy alkalmi feladat (például a külföldről hozzánk érkező szakszervezeti ajándékok igazságos szétosztása) megoldására. A műhely-, illetve osztálybizottságok mellett viszont nem szükségesek a társadalmi munkabizottságok, mert azokat nem is tudják megfelelően foglalkoztatni. Ahol az elmúlt hónapokban szétestek, ott haladéktalanul újra meg kell szervezni mindazokat a társadalmi munkabizottságokat, amelyek az üzemi problémák megoldásához, a szakszervezet érdekvédelmi feladatainak ellátásához helyileg szükségesek. A munkabizottságok munkájának eredményessége elsősorban azon múlik, milyen békésen választják ki tagjaikat. A bérbizottságokban például a bér- és munkaügyi kérdéseket jól ismerő emberek tudnak sikeresen tevékenykedni, a munkavédelmi bizottságokban pedig olyanok, akik a munkavédelmi törvények ismeretén túl, ahhoz is értenek, hogy helyesen szervezzék meg a társadalmi nevelőmunkát a védőfalszerelések és munkavédelmi szabályok betartására. Ideiges, ha a bizottsági tagok megbízatását a szakszervezeti bizottsági ülés hagyja jóvá. A BIZOTTSÁGOK TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGSZERVEZÉSÉBEN fontos lépés, hogy megfelelően előkészítsék a társadalmi munkabizottsá- gok tagjait feladataik eredményes megoldására. Munkájukhoz megfelelő tájékoztatásra, az idevágó törvények és rendelkezések ismeretére, a szakszervezeti misika e területén gyűjtött tapasztalatok feldolgozására van szükségük. Az aktivisták akkor dolgozhatnak jól, ha olyan konkrét feladatot kapnak, amely megfelel tapasztalataiknak és érdeklődési körüknek. A munkabizottságok működése nem nélkülözheti, de nem is helyettesítheti a bizalmiak, illetve a bizalmi testület működését, hanem a kettő kiegészíti egymást é® elősegíti a szakszervezeti munka sikerét. A társadalmi megbízatás, a munkabizottságokban való részvétel, akár állandó, akár ideiglenes, akár kisebb jelentőségű, akár nagyobb feladat megoldására irányul, egyaránt nélkülözhetetlen része az egész szakszervezeti tevékenységnek. Milyen sokszor köszönték meg a dolgozók a beteglátogató figyelmességét, a jó tanácsot, az útbaigazítást bonyolult problémáik megoldásánál, vagy a jobb munkafogások megmutatását a napi munka során. Hányszor fejezte ki megelégedését egy-egy dolgozó meleg, baráti kézszorítással bér- és munkaügyi problémájának megoldásáért, az étkeztetés megjavításáért, az üdülési beutalások elintézéséért. A TAGSÁG MEGBECSÜLÉSE, szeretete és tisztelete övezi azokat, akik öntudatosan, önként vállalják a munkásösszefogás eszméjét megtestesítő társadalmi munkát társaik, a szervezett dolgozók érdekében. Haszdnossan, önként vállalják a munkásösszefogás eszméjét megtestesítő társadalmi munkát társaik, a szervezett dolgozók érdekében. Vas János A hangversenyrendezők genfi nemzetközi értekezlete elfogadta a magyar küldött javaslatait Mint már megírtuk, a genfi zeneakadémián találkoztak Európa zenei versenyrendezői, hogy az egyre sűrűbben és csaknem valamennyi európai országban megtartott versenyeiket összehangolják. Megbeszélik az időpontokat, nehogy esetleg két fontos versenyt egy időben tartsanak, megállapítják, hogy mi legyen a versenyek kötelező anyaga és így tovább. A megbeszélésen hazánkat a budapesti verseny- és fesztiváliroda vezetője, Kun Imre képviselte. Három javaslatot tett. Az első: minden zenei versenyen kölcsönösen tegyék meg az egyik kötelező anyagnak más ország élő zeneszerzőjének műveit is. 2. A zenei versenyek rendezői tanulmányutakra utazzanak a többi országba, a többi zenei verseny megismerésére és helyszíni megfigyelésére. 3. A szegénysorsú versenyzőknek biztosítsanak ingyenes utazást és ellátást. (A népi demokratikus országokban egyébként már eddig is vendégül láttak minden versenyzőt, de most már bevezették a Paganini-versenyen és a liege-i kamara zeneversenyen is.) A konferencia a magyar küldött javaslatait elfogadta. A második pontra vonatkozóan a ligge-i, a párizsi és a prágai rendezőikkel határozottan meg is állapodtak tanulmányút-cserében. Az ülés kimondotta továbbá a Nemzetiközi Zenei Versenyrendezőik Szövetségének megalakulását. Székhelye Genf, elnöke Gagnebin, a genfi zeneakadémia elnöke. A további megbeszéléseket évről évre másutt tartják, a legközelebbit 1958-ban Liege-ben. g. zs. Tizenötévi börtönre ítélték Micsinai Istvánt, Turner Kálmán gyilkosát Micsinai István bűnügyében érte megtekintette a hüvelyetegnap tartalig, az utolsó tárgyalást a fővárosi bíróság. Az ügyész két töltényhüvelyt mutatott be a bíróságnak, amelyeket a pince felásása során találtak meg. A fegyverszak kétés megállapította, hogy az egyik géppisztolyból, a másik pedig olyan pisztolyból származik, amilyent Micsinai Istvánnál lefoglaltak. Az ügyész vádbeszédében hangsúlyozta, hogy Micsinai nem a vélt vagy jogos sérelmek orvoslására ragadott fegyvert, hanem azért, hogy személyi bosszúját kitöltse. A védő arra hivatkozott, hogy Micsinai Láng áldozata. A bíróság délután hirdetett ítéletet és Micsinai Istvánt bűnösnek mondta ki szándékos emberölés bűntettében bűnsegédi tevékenységben, ötrendbeli hivatali hatalommal való visszaélés, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés bűntettében. Micsinai Istvánt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték. A védő enyhítésért folyamodott, és Micsinai István is fellebbezett. A bűnügy így a Legfelső Bírósághoz kerül. (szegd) Esztergályos, köszörűs, marós, fúrás, gyalus szakmunkásokat, darusokat, férfi gép- és segédmunkásokat FELVESZ Csepel Vas- és Fémművek Szerszámgépgyára, Budapest, XXI. Gyártelep. Jelantkezés: Csepel Gyártelep 2. számú kapunál NÉPAKARAT A JOGI TANÁCSADÓ A megvont nyugdíjak újbóli igénylése KÁLLÓS GÉZA (Budapest): A szabályszerűen megállapított, de 1948 után megvont nyugdíj felülvizsgálatát a Pénzügyminisztérium Nyugdíjügyi Főigazgatóságától (Budapest, V., Guszov utca 10.) kell igényelni. Az igénybejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: 1. Az a folyósítási törzsszám, amelyen a nyugdíjat utoljára kapta. 2. Az igénylő személyi adatai (név — nőknél a leánykori név is —, születési év, hó és nap, anyja neve), az a lakcím, amelyre utoljára nyugdíját kapta, ezenkívül a jelenlegi lakcím, ahová kéri. 3. Az igénylőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell arról, hogy 1915 áprilisa után nem ítélték állásvesztésre, illetve közügyektől eltiltásra. 4. Munkaviszonyban áll-e, van-e kereső foglalkozása, mennyi a havi keresete. Illetve jövedelme. Amennyiben a nyugdíjas a nyugdíj megvonása után meghalt és özvegyet hagyott hátra, aki nyugdíjban még nem részesült, akkor az özvegynek a fenti pontokban közölt adatokon kívül a saját személyére és az esetleges árvákra vonatkozó adatokat is közölnie kell. Ilyen esetben az özvegynek be kell küldenie a házassági és halotti anyakönyvi kivonatot is, végül büntetőjogi felelősség mellett nyilatkozni tartozik arról, hogy férjével aknak haláláig együtt élt és újabb házasságot nem kötött. Külföldre távozott tanulók 1 11 ' ■ 'i——-—1---------nyilvántartása PETRASS IMRÉNÉ (Budapest): Az oktatásügyi kormánybiztos 7/1957. (OK 2.) számú utasítása értelmében az engedély nélkül (szülőkkel vagy szülők nélkül) külföldre távozott tanulókat az iskola és az osztályok létszámában továbbra is szerepeltetni, mulasztásokat vezetni kell. Az iskola létszámából csak akkor lehet őket törölni, ha a visszatérési határidő (1957 március 31) lejárt. A visszatért tanulókat továbbhaladás szempontjából az iskolai rendtartás alapján bírálják el. Itt arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a külföldön üdülő gyermekek mulasztásait nem kell vezetni. Az üdülés időtartamát az osztályozó naplóban feltüntetik. Évvégi osztályzásuknál a külföldi üdüléskor kapott osztályzatokat veszik figyelembe. Amennyiben ilyen nincs, egyéni elbírálás alapján döntenek osztályzásukról. A MUNKANÉLKÜLI-SEGÉLYRŐL KORÁNYI ANTAL (Győr): A népgazdaság átszervezéséről kiadott kormányrendelet értelmében a munkanélküli-segély összege az elbocsátott dolgozónak 1954 októberét megelőző egy havi — családi pótlék nélküli — átlagkeresetének 311 százaléka. Ez az összeg azonban havi 300 forintnál kevesebb és 609 forintnál több nem lehet. A munkanélküli-segélyben részesülők számára a munkanélküli-segélyen felül minden eltartott családtag után 40 forintot kell folyósítani. Eltartott családtagnak kell tekinteni a segélyben részesülővel egy háztartásban élő személyeket, akiknek eltartásáról a segélyezett köteles gondoskodni, amennyiben azok önálló keresettel vagy jövedelemmel nem rendelkeznek. A segélyt a dolgozó részére folyamatosan legfeljebb 90 hétre lehet folyósítani. Nyugdíjas, vagy nyugdíjra jogosult nem kaphat segélyt. Nem lehet munkanélküli-segélyt folyósítani arra az időszakra, amelyre — a dolgozó átlagkeresetét figyelembe véve — a rendelet alapján kifizetett összes felmondási járandóságok az elmaradt munkabért pótolják. A dolgozónak a segélyre vonatkozó jogosultsága ismét megnyílik — kivéve a nyugdíjjogosultakat —, ha a korábbi segélyezés megszüntetése óta legalább hat hónapon át munkaviszonyban állott. A rendes családi pótlékot azonban akkor ki kell fizetni, ha a dolgozót a munkanélküli-segély nem illeti meg. 1997. március L