Népszava, 2000. október (128. évfolyam, 231–255. sz.)
2000-10-17 / 244. szám
2000. OKTÓBER 17., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Bauer Miklós és Báró Károly ügyvéd maradhat A Budapesti Ügyvédi Kamara megszüntette a Bauer Miklós és Báró Károly tagságának törlésére irányuló eljárást. Pécsi Kálmán budapesti lakos bejelentésében azt állította: a birtokában lévő iratokból megállapítható, hogy Bauer „ÁVH-s kihallgató tisztként” aktív szerepet játszott többek között Ries István igazságügyi miniszter és Rajk László belügyminiszter kihallgatásában és megkínzásában, Bárd Károly pedig ÁVH-s hadnagyként részt vett Ocsovay Sándor vallatásában. A kamara szerint az ügyvédi törvény 1998-as módosítása során beiktatott követelményt, miszerint nem lehet ügyvéd az, aki nem méltó a közbizalomra, nem lehet visszamenőleg alkalmazni. Tb-támogatási bizottság alakul Gógl Árpád egészségügyi miniszter kezdeményezésére szerdán megtartja alakuló ülését a társadalombiztosítási ár- és támogatási bizottság. A testület a gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, gyógyfürdőellátások árának meghatározásához ad véleményt és javaslatot az egészségügyi, valamint a pénzügyminiszternek. A bizottság alakuló ülésén javaslatot tesz az ártámogatásba bevonandó gyógyszerekre, a társadalombiztosítási hozzájárulás mértékére. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel: 303-47381 Fax: 303-4744 http:/WWW.observer.hu Tisztelt Ingyenesen hívható zöldszámunkon is állunk rendelkezésükre minden, előfizetéssel kapcsolatos ügyben. Kérdéseiket munkaidőben a 06-80-200-502-es zöldszámon, vagy a normál díjas 352-0662-es telefonszámon várják munkatársaink. AMobilkészülékről nem hívható Palotás János perli a Postabankot Bebizonyosodhat, hogy valóban túlkonszolidálták a pénzintézetet Minden valószínűség szerint bírósági ítélet tisztázza majd, hogy mekkora is az értéke annak a golfklubnak, amelyet egykor Palotás János adott el a Postabanknak. Ez lesz az első eset, amikor kiderülhet, megalapozottan értékelt-e le az új Postabank-vezetés a tizedére egy ingatlant, és jogos volt-e rá céltartalékot képezni az adófizetők pénzéből. NÉPSZAVA-információ Információnk szerint a Fővárosi Főügyészségen iktatták azt a beadványt, amelyben Palotás János vállalkozó az ügyészség segítségét kéri a Hungária Golf Kft. ügyében a Postabank ellen indított perében. A történet még 1998-ra nyúlik vissza, amikor Palotás mintegy 920 millió forintért eladta a Princz Gábor vezette Postabanknak a Bükkben lévő 96 hektáros golfklubot. Az akkor már nehéz helyzetben lévő Postabank ezt - javítandó rossz portfolióját - hárommilliárd forint körüli összegért továbbadta két, saját érdekkörébe tartozó társaságnak. Később, a Postabankban történt teljes vezetőcsere, illetve a bank konszolidációja során a golfklub a Reorg Apporthoz, a bank rossz befektetéseinek értékesítésével foglalkozó társasághoz került, de mindössze 250 millió forint értéken. Ez az az érték, amelyet egyébként még 1988 őszén az egyik ismert könyvvizsgáló cég megállapított. Csakhogy joggal vetődik föl a kérdés, hogy miképpen tudta átadni az új Postabank-vezetés a golfklubot a Reorgnak, ha egyszer azt már Princz Gábor eladta? Erre csak úgy kerülhetett sor, ha a bank azt időközben vissza is vásárolta. Palotás perének éppen ez az alapja. Hiszen az új Postabank nyilván nem vehette vissza olcsóbban a Hungária Golf Kft.-t, mint amennyiért eladta, mert akkor rosszul gazdálkodott volna. Ha viszont hárommilliárd forintnál drágábban vette vissza - információink szerint 3,3 milliárdért -, akkor miért adta át a Reorgnak 250 millióért, miközben a két ár különbözetét mint konszolidációs összeget a kormány az adófizetők pénzéből betette a bankba. A Fővárosi Bíróságon Palotás János még 1999-ben pert indított a feltűnő értékaránytalanság megállapítására, és kérte a valós érték megállapítását. A bíróság a keresetet azzal utasította el, hogy nincs jogalapja. Csakhogy a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban másképp döntött, és kötelezte a Fővárosi Bíróságot a per lefolytatására. Ezzel viszont a Postabank többszörösen is kényes helyzetbe került. Ha a bíróság a néhány százmilliós értéket állapítaná meg, akkor arra kell válaszolnia az új vezetésnek, hogy miért is vásárolta vissza a céget 3 milliárdnál is drágábban, ha pedig magasabb lesz a perben megállapítandó érték, akkor arra, hogy miért adta el olcsóbban a Reorgnak. Sőt ha az derül ki, hogy a golfklub valóban több milliárdot ér, netán megéri a bank által egyszer eladási, aztán vételi árként szerepeltetett hárommilliárdot, akkor valóban fennáll a feltűnő értékaránytalanság, és még fizethetnek is Palotásnak. Ráadásul nehéz lesz bizonyítani, hogy valóban megalapozott volt a bank 150 milliárd forintos feltőkésítése, amiből hárommilliárdot éppen a golfpálya címén tettek a bankba az adófizetők pénzéből. Demszky Bíbor ma ad választ Az SZDSZ saját jelöltet indít majd minden körzetben Demszky Gábor várhatóan ma jelenti be, hogy vállalja a jelölést az SZDSZ elnöki posztjára. A szabad demokraták ügyvivője ezt először az ügyvivői testület és a parlamenti képviselőcsoport tagjaival közli. NÉPSZAVA-információ Ismert, hogy Magyar Bálint SZDSZ-elnök javaslatára az ügyvivői testület, majd a párt országos tanácsa is úgy határozott: december elejére hozzák előre a pártban a tisztújító küldöttgyűlést. Demszky Gábor ugyanis levelet küldött néhány hete az ügyvivői testület tagjainak, hogy a soron következő tisztújításig nem vesz részt a párt vezető testületeinek munkájában. A jelenlegi helyzetben ugyanis nem látott esélyt a megújulásra. Ezt követően Magyar Bálint pártelnök bejelentette, hogy a tisztújításon nem indul újra a pártelnöki posztért. Kuncze Gábor frakcióvezető viszont azt jelentette be, hogy ha Demszky pártelnök lesz, lemond a képviselőcsoport vezetéséről és az ügyvivői tagságról is. Demszky eredetileg csak a párt listavezetői posztjának elvállalására lett volna hajlandó bizonyos feltételekkel. Ezek közé tartozott volna, hogy az országos választási lista első harminc helyezettjének esetében kapjon vétójogot az elnök. Ez azonban visszatetszést váltott ki a pártban, ezért egyes információk szerint a főpolgármester elállt ettől az ötlettől. Úgy tudjuk, Demszky ragaszkodik ahhoz, hogy az SZDSZ valamennyi választási körzetben saját jelöltet indítson a 2002-es parlamenti választásokon. Emellett azt is szeretné elérni, hogy a párt operatív vezető testületébe, az ügyvivői testületbe vele együttműködni képes politikusok kerüljenek. Ide sorolja Rajk Lászlót, Böhm Andrást, Szent-Iványi Istvánt, Wekler Ferencet, Sértő- Radics Istvánt vagy Kis Zoltánt. Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője is gondolkodott, hogy Demszky Gáborral szemben vállalja-e a megmérettetést a pártelnöki posztért. Ám információink szerint nem fog indulni. Demszky azt szeretné, hogy a párt ügyvivői vele együttműködő politikusok legyenek, mint Rajk László, Bőhm András, Szent-Iványi István és Wekler Ferenc A főpolgármester várhatóan ma azt közli, vállalja az elnökséget Szili Katalin nem halogatná a miniszterelnök-jelölést Szili Katalint, a parlament szocialista alelnökét meglepte, hogy az MSZP egy része úgy véli: Németh Miklós volt kormányfő rá gondolt, amikor a hét végén egy női politikus pártelnökké választásának lehetőségéről beszélt. Találgatásokra nem reagál, és nem kíván részt venni a párton belül zajló politikai csatározásokban. A miniszterelnök-jelölt megnevezésével kapcsolatban úgy véli: nem lehet a kérdés megválaszolását az utolsó pillanatig halogatni. Velancsics Béla NÉPSZAVA - Németh Miklós volt kormányfő a Borsod megyei szocialisták hét végi küldöttgyűlésén eg új pártirányítási modellt javasolt, a pártelnökről szólva pedig azt hangoztatta, hogy az egy ismert, fiatal politikus, akár nő is lehetne. Az MSZP-n belül többen is úgy vélik, hogy az exminiszterelnök önre gondolt, amikor ezt mondta. Mi a véleménye a történtekről? - Meglepett, hogy rögtön mindenki velem azonosítja a Németh Miklós által említett lehetséges elnöknő személyét. Ami a találgatásokat illeti: nem kívánok reagálni rájuk. Felhívnám a figyelmet arra, hogy a kongresszusnak van egy jelölőbizottsága. Ennek a testületnek a feladata a személyi javaslatok előkészítése. Amennyiben a tagság jelöl valamilyen tisztségre, természetesen időben dönteni fogok az indulásról. - Előzetesen tehát nem tudott az elképzelésről? - Csak ismételni tudom az előbb elmondottakat, bár személyemet illetően konkrétum nem hangzott el a borsodi tanácskozáson, némelyek mégis sajátos következtetéseket vontak le. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni: nem kívánok részt venni azokban a politikai csatározásokban, amelyek most az MSZP-t jellemzik. - Mire gondol pontosan? - Arra, hogy egy pártnak egységesnek kell lennie. Nem elég azonban egységesnek lenni, annak is kell látszani. - Ezek szerint nem vitatkozik azzal a megállapítással, hogy az MSZP nem egységes és nem is tűnik annak? - A párt tagságában egyértelmű az egység megteremtésének az igénye. Ezt a szándékot a párt jelenlegi és jövőbeni vezetőinek tiszteletben kell tartani. Én annak örülnék, ha a mostani vitáinkat nem a személyes érdekek uralnák el, hanem a 2002-es parlamenti választásokra való hatékony felkészülés jellemezné. - A hírek szerint megoszlik a párttagság véleménye arról a Borsod megyei kezdeményezésről, amely szerint a novemberi tisztújító kongresszusnak meg kellene neveznie a szocialisták miniszterelnök-jelöltjét is. Időszerűnek tartja az ezzel kapcsolatos javaslatot? - Várható volt, hogy ez a probléma előbb-utóbb felszínre kerül. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a program, a miniszterelnök-jelölés ügye és a párt szervezeti működésével kapcsolatos kérdések összetartoznak és együtt kell kezelni őket. Miután az elmúlt hetekben a hét végi választmányi ülésig ezt a kérdést nyíltan nem vitatták meg, várható volt egy ilyen kezdeményezés. - Egyetért vele? - Ennek a kérdésnek a megválaszolását ellentétben 1994-gyel és 1998-cal nem lehet az utolsó pillanatig halogatni. Olyan megoldást pártolnék, amely nem megosztja, hanem erősíti az MSZP-t. Ha jelölik, időben dönteni fog az indulásról NÉPSZAVA Kisgazdabírálat az Országimázs Központnak NÉPSZAVA-információ Az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán az Országimázs Központot (OK) bírálta Várhelyi András kisgazda képviselő. Szégyenletesnek nevezte, hogy a „magyartalan nevű” szervezet „Elvis-hajú” vezetője nem kapja fel a fejét az 56-os múzeum és levéltár támogatási kérelmére. Várhelyi elmondta: a rádióban hallott egy riportot arról, hogy Bács-Kiskun megyében egy magánházban 56-os veteránok saját nyugdíjukból tartanak fenn dokumentumokat őrző múzeumot. Úgy vélte, az OK vezetőjének fel kellene ajánlania a múzeum támogatását. A kisgazda képviselő szerint ami 44 évvel ezelőtt történt, az csoda volt. Úgy vélte, „a rendszerváltást csapdába ejtették azzal, hogy elhallgatták 1956-ot”, és a forradalom emlékét nem kezelik megfelelő módon. 11 Vesztegetéssel, zsarolással gyanúsítják Székely Zoltánt Folytatás az 1. oldalról Ezt tartalmazza Polt Péter legfőbb ügyésznek a parlament elnökéhez intézett kiegészítő indítványa - közölte Isépy Tamás, a mentelmi bizottság elnöke. Keleti György, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke lapunk kérdésére elmondta, hogy nem kapott értesítést Székely titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyeléséről, ami azt jelenti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok nem vettek részt a képviselő lebuktatásában. Erről ugyanis tájékoztatni kell a bizottsági elnököt. Az elnök elmondta: amennyiben a bíróság Székelyt jogerősen szabadságvesztésre ítéli vagy eltiltja a közügyek gyakorlásától, a mentelmi bizottság összeférhetetlenségi eljárást kezdeményez. A parlament kétharmados többséggel mondhatja ki az összeférhetetlenséget, amikor a képviselő elveszti mandátumát. A Székely-ügy napirend előtti felszólalásoknak is témája volt tegnap a parlamentben. Eörsi Mátyás (SZDSZ) szerint míg a kampányban a mostani kormánypártok definíciója szerint az számított polgárnak, aki megköveteli a magának járó tiszteletet és méltányosságot, ma az a kormány polgára, aki megköveteli a hatalomnak járó kenőpénzeket. Kovács László (MSZP) úgy vélte, a jelenlegi kabinet hivatali idejének félidejére kiérdemelte a magyar történelem legnagyobb zsebű kormánya címet. Bejelentette: a szocialisták parlamenti és állami számvevőszéki vizsgálatot kezdeményeznek a közpénzek törvénytelen felhasználásáról, elsőként a szerinte leginkább érintett kisgazda vezetésű tárcáknál. Kovács szerint a Székely-ügy csak a jéghegy csúcsa. Mint ismert, Székely Zoltán azzal vádolta a kisgazdapártot, érintett korrupciós ügyekben, mert a párthoz kötődő Árva Peták Kft. a földművelési tárcától több százmillió forintot kapott. Torgyán József kisgazda pártelnök, földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter viszont közölte: „egy árva peták se került kifizetésre árva petákéknak”. Egy 68 millió forintos, a Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács által támogatott pályázatra azért nem fizetett a tárca, mert nem tettek eleget a felhívásnak. Szintén elutasított a minisztérium egy 300 millió forintos gazdahitel-kérelmet. Lövei András, a Pusztatűz 2000. Kft. (korábban Árva Peták Kft.) ügyvezető igazgatója közleményt adott ki arról, hogy a társaság nem kapott pénzt az FVM-től. A dokumentum szerint a vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán által az újságíróknak bemutatott gazdahitel-pályázati dokumentációt nem terjesztették elő. A tv2 híradója bemutatott egy FVM országos területfejlesztési központjának főigazgatója által aláírt dokumentumot arról, hogy az Árva Peták Kft. 68 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. Az m1 híradójának , Lövei erre azt felelte, a pénzt nem kapták meg. Az FKGP frakcióvezető-helyettese, Várhelyi András lapunknak azt állította, két éve nem tagja az Árva Peták Kft. felügyelőbizottságának - szemben Székely kijelentéseivel. Boros Eszter, Boros Imre, a PHARE-pénzek elosztását koordináló kisgazda miniszter lánya kérdésünkre szintén azt válaszolta, évek óta nem tagja az Árva Peták Kft. felügyelőbizottságának, de korábban is csak formálisan adta nevét a céghez, érdemi, tényleges munkát ott sohasem végzett. Székely nem csak párttársait keverte a megvesztegetési-zsarolási ügybe. Többször kifejtette, a 20 millió forintos csapda fölállításában az SZDSZ-nek is szerepe volt. Fáki László szigethalmi polgármester nem zárja ki, hogy Székely azért keverte bele a szabad demokratákat a botrányba, mert Fáki az SZDSZ országos tanácsának is tagja. Balla Dániel, aki lebuktatta Székelyt, Szigethalmon nyert el egy pályázaton csatornázási munkákat. Fáki nem tagadta, régebbről ismeri a szomszédos Szigetszentmiklóson élő Ballát, de a vállalkozó soha nem volt tagja az SZDSZ-nek, és nekik sincs közelebbi kapcsolatuk egymással. Korábban Bállá volt a környék településeit ellátó vízügyi társaság vezetője, ám Szigethalom és Tököl elégedetlen volt a szolgáltatással, és kivált a társulásból. Fáki elmondta, Székely Zoltán vádjai, hogy a veszteseknél Bálla 100 millió forinttal drágább ajánlata nyert a pályázaton, teljes tájékozatlanságra utal. A kiírásban megjelölt követelményeknek pénzügyi garanciákban, műszaki tartalomban és árban is megfelelő ajánlatot kellett elfogadnia a képviselő-testületnek. Ha olcsóbb és nem a kiírásban megjelölt követelményeknek megfelelő pályázatot fogadtak volna el, az önkormányzatot a közbeszerzési tanács több millió forintra is megbüntethette volna. A döntést egyébként szakértők bevonásával a Fidesz-MPP-, MDF-, MSZP- és kisgazda képviselőkből is álló önkormányzati testület egyhangúan fogadta el.