Népszava, 2011. február (138. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-23 / 45. szám

A kultúrát, az egészségügyet kurtítják meg Matolcsyék elszámolták az idei költségvetést is Az Országgyűlés tegnap túlju­tott az államháztartási törvény módosításának általános vitá­ján. A jogszabály korrigálása elkerülhetetlen, mert a kor­mány a 2011. évi büdzsé elké­szítésekor elszámolta magát. Ezért kényszerült arra, hogy stabilitási alapot hozzon létre, amivel - a kormány megfogal­mazása szerint - „megvédheti Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági esemé­nyektől. Mégpedig úgy, hogy az idei költségvetést semmilyen körülmények között ne kelljen módosítani”. Ez jelenti magya­rul 187 milliárd forint zárolá­sát. A Nemzeti Erőforrás Mi­nisztérium (Nefmi) tegnap né­mileg finomított a tárcát érintő Tagadják, hogy fontos kiadásokat nyirbálnak meg 39,2 milliárd forintos elvoná­sokról szóló híreken. Azt állítja, hogy a stabilitási tartalék miatt nem csökkennek a hallgatói juttatások, az otthonteremtés és a szociális humánszolgálta­tók normatív támogatása, a megváltozott munkaképessé­gűek foglalkoztatása, de még az európai uniós tagságból ere­dő kötelezettségek sem. Mivel a Nefmihez tartozik az állami egészségügyi ellátás is, így olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy idén esetleg az altató- és lélegeztetőgépek bérlését is vis­­­sza kell majd fogni. A miniszté­rium vehemensen cáfolta eze­ket az információkat. Azt állí­tották, hogy a légi mentés sem fogja megérezni a megszorítá­sokat. Mint ismeretes, a Ma­gyar Közlöny február 11-i szá­mában jelent meg a kacifántos című, „az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szük­séges intézkedésekről” szóló miniszterelnöki rendelet, amely intézkedik a stabilitási alap lét­rehozásáról. A kormány az irá­nyítása alá tartozó szervezetek­nél a mai nappal 187 milliárd forintot zárol, a legtöbbet éppen a Nefminél. Módosítják a költségvetés be­vételi oldalát is: a Magyar Ener­gia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete együtt idén összesen 1,7 mil­liárd forinttal többet köteles be­fizetni bevételeiből a központi költségvetésbe. A büdzsémódo­sítási javaslat szerint az Or­szággyűlés fejezetén belül is meghatároznak tartalékkép­zést. Kimondanák azt is, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kiadási előirányzatából 5 milliárd fo­rinttal úgynevezett médiatarta­lékot kell létrehozni; ennek fel­­használásáról az Országgyűlés dönt majd. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ Verseny az útdíjszedő rendszerek között Hamarosan kiírja a kormány a tendert az elektronikus útdíj­­szedő rendszer kiépítésére. A verseny éles lesz, és a kormány­zat több fejlett technológiai megoldás közül is választhat. Az elektronikus díjbeszedési módszer lényeges eleme, hogy a gépjárművekben elhelyezett speciális berendezés képes kap­csolatfelvételre az egyes ellen­őrző pontokkal, így az útdíj las­­sítás/megállás nélkül beszed­hető. Az alkalmazott technika pedig lehet DSRC (dedicated short range system), azaz a mo­biltelefonok által is használt rendszer, vagy az úgynevezett GPS/GNSS (global positioning system/global navigation satellite system), esetleg videó­­alapú. Ausztriában és Csehor­szágban - ahol Közép-Európa legnagyobb útdíjszedő cége, a Kapsch TrafficCom építette ki, üzemelteti a rendszert. Egy ci­garettásdoboz-méretű, 5 euró­ba kerülő dobozt kell megvásá­rolni a gépjárművezetőknek, amit elég a szélvédőre illeszte­ni, és már működik is a rend­szer. Németország ennél össze­hasonlíthatatlanul drágább és bonyolultabb megoldást válasz­tott: a GPS-alapú rendszerhez autórádió-méretű, több száz eurós szerkezetre van szükség, amit szervizben kell beszerelni az autóba. Hozzáértők szerint ennek lehet a következménye, hogy Ausztria és Csehország után tavaly novemberben Len­gyelországban is a Kapsch TrafficCom nyerte el az elektro­nikus útdíjszedő rendszer üze­meltetésének a lehetőségét. NÉPSZAVA-IN­FORMÁCIÓ GAZDASÁG NÉPSZAVA 5 2011. FEBRUÁR 23., SZERDA A világpiac mellett a fideszes érdekcsoportok belharcai is drágítják a magyar energiát Olajárrobbanást okozott az arab világ válsága Erőteljesen növekedtek világszerte a kőolajárak az arab országokban kitört zavargások hatására. Ez az áremelkedés egyelőre Magyarországot csak átté­telesen érinti. Ám abban az esetben, ha rövidesen nem csitul a konfliktusok heve, a külpiaci nyersolaj- és késztermékjegyzésárak növekedésén, illetve a forint gyengülésén keresztül a hazai lakosságot is érzékenyen érinthetik a nemzetközi színtéren zajló események. A magyarországi energiapiac helyze­tét az is rontja, hogy kormánypárton belül is heves harcok dúlnak az egyes energetikai érdekcsoportok között. D­rasztikusan, mintegy 8-10 százalékkal drágultak vi­lágszerte a nyersolaj jegy­zésárak az elmúlt napokban az arab térség országaiban - kö­zöttük Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában, Marokkóban - ki­robbant belső konfliktusok ha­tására. Az Európában mérték­adónak számító Brent olajtípus hordónkénti ára például a ko­rábbi 100 dollár körüli árszint­ről 108 dollárra szökött fel két nap leforgása alatt. Skáre Balázs, a Solar Capital Zrt. elemzője elmondta: bár olaj- és késztermék- - benzin, gázolaj - ellátási nehézségek egyelőre sehol nincsenek a vi­lágban, az arab térségbeli fegy­veres konfliktusok felerősödé­sére vonatkozó várakozások miatt jelenleg világszerte meg­lehetősen bizonytalan a piaci hangulat, s ez felhajtja az ára­kat. A nyersolaj- és olajtermék­piacon mindaddig áremelke­désre lehet számítani, amíg megnyugtató hírek nem érkez­nek a forrongó országokból, így az elkövetkező napokban újabb árnövekedés jelezhető előre, amelynek a mértéke megjósol­hatatlan. A szakember megje­gyezte: mivel a spekuláción, il­letve a negatív piaci hangula­ton kívül nincs sok alapja az olaj drágulásának, az arab or­szágokban kialakult konfliktus csitulása esetén, rövid időn be­lül számottevő áresésekre lehet számítani az olajtőzsdéken. Ám idehaza az emelkedő jegyzés­árak, illetve a forint árfolyamá­nak az esése miatt az elkövet­kező héten még újabb néhány forintos üzemanyagár-emelke­­désre lehet számítani - jelzi elő­re a szakértő. Hozzáértők úgy vélik: az olajpiacon tovább fokozza a fe­szültséget, hogy az olajexpor­táló országokat tömörítő OPEC tegnap úgy döntött, nem növe­li a tagországok kitermelési kvótáit. Mondván: Líbiában ugyan kismértékben csökkent az olajtermelés, de az ottani helyzet egyelőre nem súlyos az OPEC szempontjából. (Líbia Afrika legnagyobb olajvagyon­­nal rendelkező országa, és emiatt jelentős szerepet tölt be Európa olajellátásában.) Idő­közben a Nemzetközi Energia­­ügynökség bejelentette, hogy a stratégiai készleteikből juttat­nának olajat a piacra, ha ellá­tási zavarok lépnének fel a kö­zel-keleti feszültségek miatt. (Magyarország kilencven nap­ra elegendő biztonsági kőolaj- és készterméktartalékkal ran-Abban egyetértés van, hogy Paksot bővíteni kell, és Magyarországon nem épülhet erőmű a Dunán delkezik. Ezt a készletet azon­ban csak vészhelyzet esetén le­het felhasználni.) Szakembe­rek úgy látják: országunkat egyelőre nem fenyegetik ellá­tási nehézségek, miután ha­zánk Oroszországból csővezeté­ken importálja a nyersolajat, amelynek a beszerzési árát egy hosszú távú szerződés alapján határozzák meg a felek. Emiatt - állítják - most fennáll a lehe­tőség a magyar olajcég, a Mol Nyrt. számára, hogy a külpiaco­kon végbement áremelkedést kihasználva növelje a profitját, s csökkentse a cégre kivetett „válságadó” miatt keletkező veszteségeit. Elemzők arra is figyelmeztet­tek, hogy a magyar lakosság az elkövetkező időszakban megfi­zeti majd annak az árát, hogy Magyarország energiaellátása erősen importfüggő. Az ideha­za felhasznált energiahordozók - a kőolaj és a földgáz - döntő hányadát ugyanis külföldről, elsősorban Oroszországból sze­rezzük be, így a nemzetközi jegyzésárak emelkedése ugyan csak áttételesen, de drágítja a magyar importárakat is. Ez pe­dig a hazai földgázárak növeke­dését, és ennek következtében a távhő és az áram drágulását vetíti előre. (Idehaza a hőterme­lő blokkok nagy része gázzal működik, s az áramtermelés mintegy harmada is gáztüzelé­sű erőművekben történik.) Az energia drágulása előbb-utóbb még akkor is bekövetkezik - mondják szakemberek -, ha a kormányzat különböző áreme­lési moratóriumokkal megpró­bál gátat szabni a valós költsé­gek megjelenésének a hazai fo­gyasztói árakban. Az árstopo­kat ugyanis - a Fidesz-kabinet ígéretei ellenére - nem lehet a végtelenségig fenntartani, mert a díjak befagyasztása a szolgál­tatócégek csődjéhez vezethet. A január közepe óta tartó fideszes belharc lezárásaként egyébként legutóbb a távhőtari­­fák „jegelését” határozta el a kabinet. Lázár János fideszes frakcióvezető pedig a napokban azt jelentette be, hogy hamaro­san úgy alakítják át a kötelező áramátvételi rendszert (KÁT), amely jelentős mértékben tá­mogatja a kapcsoltan - áramot és hőt egyszerre - termelő távhő­­cégeket, hogy ne dráguljon se az áram, se a távhő. Ez szakér­tők szerint képtelenség, ugyan­is a KÁT-rendszer úgy műkö­dik, hogy az ország áramfo­gyasztói a piacinál jóval maga­sabb áramfelvásárlási árakon keresztül támogatják a távhő­­felhasználókat. Abban az esetben pedig, ha a mérleg valamelyik serpenyőjé­ből elveszünk valamit, megbil­len az egyensúly. Vagyis, ha az áram olcsóbb lesz, akkor drá­gul a távhő. Arról nem is be­szélve - teszik hozzá elemzők -, hogy a kormányzat a közel­múltban egy rendeletmódosítá­si tervvel állt elő, amely lehető­vé tenné, hogy az energiaszol­gáltatók érvényesítsék tarifáik­ban a rájuk kivetett különadó miatt megnőtt költségeiket. Ami egyes számítások sze­rint önmagában öt százalék kö­rüli lakossági áram-, hő- és gázdíjnövekedést eredményez­hetne. Elemzők úgy látják: ide­haza csupán két dologban érte­nek egyet a kormánypárti és az ellenzéki politikai erők. Abban, hogy bővíteni kell a paksi atom­erőművet, és a társadalmi el­lenállás miatt nem ajánlatos ví­zi erőművet építeni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ A líbiai helyzet miatt ideges a piac, és nem segített a stratégiai készletek ígért feloldásaFOTÓ: EUROPRESS DAVID MCNEW GETTY IMAGES Nem használt a forintnak a líbiai zűrzavar Három nap alatt három fo­rintot gyengült a forint az euróhoz képest. A 272 fo­rintos tegnapi árfolyam egyértelműen a líbiai há­borús helyzetnek tudható be, különös tekintettel ar­ra, hogy a nap folyamán még ennél az árfolyamnál is egy forinttal drágábban adták a bankközi devizake­reskedők az európai közös deviza egy egységét. A nemzetközi befektetői hangulat világszerte rom­lott. A menedéknek tartott svájci frank és az amerikai dollár ilyen körülmények között is izmosodni tudott. Az alpesi deviza napközbe­ni 213 forintos ára január eleji szintet ért el.

Next