Népszava, 2011. február (138. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-23 / 45. szám
A kultúrát, az egészségügyet kurtítják meg Matolcsyék elszámolták az idei költségvetést is Az Országgyűlés tegnap túljutott az államháztartási törvény módosításának általános vitáján. A jogszabály korrigálása elkerülhetetlen, mert a kormány a 2011. évi büdzsé elkészítésekor elszámolta magát. Ezért kényszerült arra, hogy stabilitási alapot hozzon létre, amivel - a kormány megfogalmazása szerint - „megvédheti Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől. Mégpedig úgy, hogy az idei költségvetést semmilyen körülmények között ne kelljen módosítani”. Ez jelenti magyarul 187 milliárd forint zárolását. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) tegnap némileg finomított a tárcát érintő Tagadják, hogy fontos kiadásokat nyirbálnak meg 39,2 milliárd forintos elvonásokról szóló híreken. Azt állítja, hogy a stabilitási tartalék miatt nem csökkennek a hallgatói juttatások, az otthonteremtés és a szociális humánszolgáltatók normatív támogatása, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, de még az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek sem. Mivel a Nefmihez tartozik az állami egészségügyi ellátás is, így olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy idén esetleg az altató- és lélegeztetőgépek bérlését is vissza kell majd fogni. A minisztérium vehemensen cáfolta ezeket az információkat. Azt állították, hogy a légi mentés sem fogja megérezni a megszorításokat. Mint ismeretes, a Magyar Közlöny február 11-i számában jelent meg a kacifántos című, „az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről” szóló miniszterelnöki rendelet, amely intézkedik a stabilitási alap létrehozásáról. A kormány az irányítása alá tartozó szervezeteknél a mai nappal 187 milliárd forintot zárol, a legtöbbet éppen a Nefminél. Módosítják a költségvetés bevételi oldalát is: a Magyar Energia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete együtt idén összesen 1,7 milliárd forinttal többet köteles befizetni bevételeiből a központi költségvetésbe. A büdzsémódosítási javaslat szerint az Országgyűlés fejezetén belül is meghatároznak tartalékképzést. Kimondanák azt is, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap kiadási előirányzatából 5 milliárd forinttal úgynevezett médiatartalékot kell létrehozni; ennek felhasználásáról az Országgyűlés dönt majd. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ Verseny az útdíjszedő rendszerek között Hamarosan kiírja a kormány a tendert az elektronikus útdíjszedő rendszer kiépítésére. A verseny éles lesz, és a kormányzat több fejlett technológiai megoldás közül is választhat. Az elektronikus díjbeszedési módszer lényeges eleme, hogy a gépjárművekben elhelyezett speciális berendezés képes kapcsolatfelvételre az egyes ellenőrző pontokkal, így az útdíj lassítás/megállás nélkül beszedhető. Az alkalmazott technika pedig lehet DSRC (dedicated short range system), azaz a mobiltelefonok által is használt rendszer, vagy az úgynevezett GPS/GNSS (global positioning system/global navigation satellite system), esetleg videóalapú. Ausztriában és Csehországban - ahol Közép-Európa legnagyobb útdíjszedő cége, a Kapsch TrafficCom építette ki, üzemelteti a rendszert. Egy cigarettásdoboz-méretű, 5 euróba kerülő dobozt kell megvásárolni a gépjárművezetőknek, amit elég a szélvédőre illeszteni, és már működik is a rendszer. Németország ennél összehasonlíthatatlanul drágább és bonyolultabb megoldást választott: a GPS-alapú rendszerhez autórádió-méretű, több száz eurós szerkezetre van szükség, amit szervizben kell beszerelni az autóba. Hozzáértők szerint ennek lehet a következménye, hogy Ausztria és Csehország után tavaly novemberben Lengyelországban is a Kapsch TrafficCom nyerte el az elektronikus útdíjszedő rendszer üzemeltetésének a lehetőségét. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ GAZDASÁG NÉPSZAVA 5 2011. FEBRUÁR 23., SZERDA A világpiac mellett a fideszes érdekcsoportok belharcai is drágítják a magyar energiát Olajárrobbanást okozott az arab világ válsága Erőteljesen növekedtek világszerte a kőolajárak az arab országokban kitört zavargások hatására. Ez az áremelkedés egyelőre Magyarországot csak áttételesen érinti. Ám abban az esetben, ha rövidesen nem csitul a konfliktusok heve, a külpiaci nyersolaj- és késztermékjegyzésárak növekedésén, illetve a forint gyengülésén keresztül a hazai lakosságot is érzékenyen érinthetik a nemzetközi színtéren zajló események. A magyarországi energiapiac helyzetét az is rontja, hogy kormánypárton belül is heves harcok dúlnak az egyes energetikai érdekcsoportok között. Drasztikusan, mintegy 8-10 százalékkal drágultak világszerte a nyersolaj jegyzésárak az elmúlt napokban az arab térség országaiban - közöttük Egyiptomban, Líbiában, Tunéziában, Marokkóban - kirobbant belső konfliktusok hatására. Az Európában mértékadónak számító Brent olajtípus hordónkénti ára például a korábbi 100 dollár körüli árszintről 108 dollárra szökött fel két nap leforgása alatt. Skáre Balázs, a Solar Capital Zrt. elemzője elmondta: bár olaj- és késztermék- - benzin, gázolaj - ellátási nehézségek egyelőre sehol nincsenek a világban, az arab térségbeli fegyveres konfliktusok felerősödésére vonatkozó várakozások miatt jelenleg világszerte meglehetősen bizonytalan a piaci hangulat, s ez felhajtja az árakat. A nyersolaj- és olajtermékpiacon mindaddig áremelkedésre lehet számítani, amíg megnyugtató hírek nem érkeznek a forrongó országokból, így az elkövetkező napokban újabb árnövekedés jelezhető előre, amelynek a mértéke megjósolhatatlan. A szakember megjegyezte: mivel a spekuláción, illetve a negatív piaci hangulaton kívül nincs sok alapja az olaj drágulásának, az arab országokban kialakult konfliktus csitulása esetén, rövid időn belül számottevő áresésekre lehet számítani az olajtőzsdéken. Ám idehaza az emelkedő jegyzésárak, illetve a forint árfolyamának az esése miatt az elkövetkező héten még újabb néhány forintos üzemanyagár-emelkedésre lehet számítani - jelzi előre a szakértő. Hozzáértők úgy vélik: az olajpiacon tovább fokozza a feszültséget, hogy az olajexportáló országokat tömörítő OPEC tegnap úgy döntött, nem növeli a tagországok kitermelési kvótáit. Mondván: Líbiában ugyan kismértékben csökkent az olajtermelés, de az ottani helyzet egyelőre nem súlyos az OPEC szempontjából. (Líbia Afrika legnagyobb olajvagyonnal rendelkező országa, és emiatt jelentős szerepet tölt be Európa olajellátásában.) Időközben a Nemzetközi Energiaügynökség bejelentette, hogy a stratégiai készleteikből juttatnának olajat a piacra, ha ellátási zavarok lépnének fel a közel-keleti feszültségek miatt. (Magyarország kilencven napra elegendő biztonsági kőolaj- és készterméktartalékkal ran-Abban egyetértés van, hogy Paksot bővíteni kell, és Magyarországon nem épülhet erőmű a Dunán delkezik. Ezt a készletet azonban csak vészhelyzet esetén lehet felhasználni.) Szakemberek úgy látják: országunkat egyelőre nem fenyegetik ellátási nehézségek, miután hazánk Oroszországból csővezetéken importálja a nyersolajat, amelynek a beszerzési árát egy hosszú távú szerződés alapján határozzák meg a felek. Emiatt - állítják - most fennáll a lehetőség a magyar olajcég, a Mol Nyrt. számára, hogy a külpiacokon végbement áremelkedést kihasználva növelje a profitját, s csökkentse a cégre kivetett „válságadó” miatt keletkező veszteségeit. Elemzők arra is figyelmeztettek, hogy a magyar lakosság az elkövetkező időszakban megfizeti majd annak az árát, hogy Magyarország energiaellátása erősen importfüggő. Az idehaza felhasznált energiahordozók - a kőolaj és a földgáz - döntő hányadát ugyanis külföldről, elsősorban Oroszországból szerezzük be, így a nemzetközi jegyzésárak emelkedése ugyan csak áttételesen, de drágítja a magyar importárakat is. Ez pedig a hazai földgázárak növekedését, és ennek következtében a távhő és az áram drágulását vetíti előre. (Idehaza a hőtermelő blokkok nagy része gázzal működik, s az áramtermelés mintegy harmada is gáztüzelésű erőművekben történik.) Az energia drágulása előbb-utóbb még akkor is bekövetkezik - mondják szakemberek -, ha a kormányzat különböző áremelési moratóriumokkal megpróbál gátat szabni a valós költségek megjelenésének a hazai fogyasztói árakban. Az árstopokat ugyanis - a Fidesz-kabinet ígéretei ellenére - nem lehet a végtelenségig fenntartani, mert a díjak befagyasztása a szolgáltatócégek csődjéhez vezethet. A január közepe óta tartó fideszes belharc lezárásaként egyébként legutóbb a távhőtarifák „jegelését” határozta el a kabinet. Lázár János fideszes frakcióvezető pedig a napokban azt jelentette be, hogy hamarosan úgy alakítják át a kötelező áramátvételi rendszert (KÁT), amely jelentős mértékben támogatja a kapcsoltan - áramot és hőt egyszerre - termelő távhőcégeket, hogy ne dráguljon se az áram, se a távhő. Ez szakértők szerint képtelenség, ugyanis a KÁT-rendszer úgy működik, hogy az ország áramfogyasztói a piacinál jóval magasabb áramfelvásárlási árakon keresztül támogatják a távhőfelhasználókat. Abban az esetben pedig, ha a mérleg valamelyik serpenyőjéből elveszünk valamit, megbillen az egyensúly. Vagyis, ha az áram olcsóbb lesz, akkor drágul a távhő. Arról nem is beszélve - teszik hozzá elemzők -, hogy a kormányzat a közelmúltban egy rendeletmódosítási tervvel állt elő, amely lehetővé tenné, hogy az energiaszolgáltatók érvényesítsék tarifáikban a rájuk kivetett különadó miatt megnőtt költségeiket. Ami egyes számítások szerint önmagában öt százalék körüli lakossági áram-, hő- és gázdíjnövekedést eredményezhetne. Elemzők úgy látják: idehaza csupán két dologban értenek egyet a kormánypárti és az ellenzéki politikai erők. Abban, hogy bővíteni kell a paksi atomerőművet, és a társadalmi ellenállás miatt nem ajánlatos vízi erőművet építeni. NÉPSZAVA-INFORMÁCIÓ A líbiai helyzet miatt ideges a piac, és nem segített a stratégiai készletek ígért feloldásaFOTÓ: EUROPRESS DAVID MCNEW GETTY IMAGES Nem használt a forintnak a líbiai zűrzavar Három nap alatt három forintot gyengült a forint az euróhoz képest. A 272 forintos tegnapi árfolyam egyértelműen a líbiai háborús helyzetnek tudható be, különös tekintettel arra, hogy a nap folyamán még ennél az árfolyamnál is egy forinttal drágábban adták a bankközi devizakereskedők az európai közös deviza egy egységét. A nemzetközi befektetői hangulat világszerte romlott. A menedéknek tartott svájci frank és az amerikai dollár ilyen körülmények között is izmosodni tudott. Az alpesi deviza napközbeni 213 forintos ára január eleji szintet ért el.