Népújság, 1998. november (50. évfolyam, 219-242. szám)

1998-11-02 / 219. szám

2 NÉPÚJSÁG fg€€< e<eetgg€< £i NOVEMBER 2., hétfő A Nap kel 6 óra 53 perckor, lenyugszik 17 óra 05 perckor. Az év 306. napja, hátravan 59 nap. ^Unek Ma INGRID, ILKA, holnap GYŐZŐ napja. GYŐZŐ: a Viktor fordítása, a múlt században keletkezett. Népszerűsége növekvőben van. • • Az Önkormányzati Charta szellemében (Folytatás az I. oldalról) belső és külső pénzforrásokat, amelyek segítségével a jelenlegi körülmények között is kompetitív tevékenységet folytathatnak. A felszólalók is pontosan tájékoztatták a jelenlevőket az önkormányzatokkal kapcsolatos közlésekről, így a már megszavazott törvényekről, a készülő törvénytervezetekről, a településfejlesztés, lakásépítés, útépítés, infrastruktúra-fejlesztésről, munkaügyi kérdésekről, az új decentralizált privatizációs intézményekről, stb. Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke, a megyei önkormányzat elnöke a Népújságnak adott nyilatkozatában elmondta: Örömmel tapasztaltam, hogy a meghívottak döntő többsége eljött, s külön kiemelném, hogy a függetlenként funkcióba jutott tisztségviselőink is itt voltak, és hozzászólásaikkal aktívan segítették is bizonyos törvénykezési kérdéseknek a tisztázását. Megegyeztünk abban, hogy ezután legalább félévenként találkoznunk kell, és abban is, hogy a törvények előkészítésben kell sokkal gyakrabban megbeszéléseket folytatni. Sajnálattal jegyzem meg, hogy nagyobb részvételre számítottam a Maros megyei RMDSZ- tisztségviselők részéről. Meglepett az az érdektelenség, amelyet a megyei RMDSZ-szervezet mutatott a rendezvény iránt. Én személy szerint Kiss Istvánt láttam a délelőtt folyamán, délután már nem fedeztem fel a teremben, de hiányoltam azt is, hogy megyei vagy akár a városi tanácsosainkat sem hajtotta a kíváncsiság ebbe a terembe, ahol bizony bőven lett volna hely és akár lehetőség is a felszólalásra, javaslattételre, megoldások közös keresésére. Főpolgármesterválasztás Bukarestben Vasárnap a bukarestiek ismét az urnákhoz járultak, hogy az időközi főpolgármester-választáson döntsenek a főváros első emberének személyéről, miután egy héttel korábban az alacsony részvétel miatt érvénytelennek nyilvánították a szavazást. A mintegy 1,6 millió választópolgár huszonkét jelölt közül választhatott. Ha a jelöltek egyike sem kapja meg a szavazatok 50 százalékát, plusz egy szavazatot, a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indul a második fordulóban. A vasárnapi megismételt szavazás a részvételtől függetlenül érvényes lesz. Az egy héttel korábbi választáskor a legtöbb szavazatot — 41 százalékot — az ügyvezető főpolgármester, a keszténydemokrata Viorel Lis kapta, őt követte a független George Padure 19,6 százalékkal. A tegnapi szavazás végleges részvételi eredményéről lapzártáig nem kaptunk jelentést. Az első eredmények ma reggel várhatók. HÍREK—TUDÓSÍTÁSOK Vásárhelyi filmes sikere kapta Ed Herzog (Németország) Szolgáltos című filmjéért. A Román Nemzeti Filmintézet ezenkívül még 2,5 millió lejes díjat ajánlott fel a legjobb dokumentumfilmért, amelyet Cs. Nagy Sándor Képzelt kínai című filmjével nyert el. A legjobb animációs filmnek idén Kassa Pentilla A levesben című filmje bizonyult, így a Román Művelődési Minisztérium 3 millió lej értékű díját ő vehette át. Öt nap, több tíz versenyfilm, hét díj, hét játékfilm, egy kiállítás, egy ütőskoncert, néhány versenyen kívüli rövidfilm a kisteremben, néhány technikai vagy fordítási hiba és több száz, a vége felé egyre fáradtabb néző... Ennyi volt? Talán mégsem. Reménykedünk, hogy Kürthi Zsuzsanna fesztiváligazgató szavai valósággá változnak: "Jövő októberben, ugyanitt!" (Folytatás az 1. oldalról) In memóriám Amikor ők játszottak a színpadon, amikor ők varázsoltak történeteket nézők ezreinek, nem volt nehéz eldönteni, hogy a színház magyar-e vagy sem. Magatartásuk példa volt; valahogy akkor többet nyomott a latban a küldetéstudat. Ami természetes volt. Akkor nem sztároltak senkit, akkor egyéniség volt a színész. Persze, volt aki annak is különleges és volt aki nem. Nagy művészek, kicsiny figurák, ahogy a színházban lenni szokott. Jó néhányan a hullám tetején, mások nem. De sajnos egyformán elfelejtettük őket. Minden előadás múlandó, egyik sem olyan, mint a másik. Megnézzük, ha tetszik, akár másodszor is, aztán feledésbe merül. Hamar elkopik az emlék, s talán még annyi sem jut eszünkbe, ki játszotta a főhős szerepét. A színész, amikor abbahagyja, aláírja halálos ítéletét. Reménytelenül elvész alakja emlékezetünkből. Marad néhány megható történet róla és sok-sok anekdota, ha akad ki nagynéha felemlegesse. Ma, amikor kimért ideje van a hangulatnak, az elérzékenyülésnek, ma, amikor temetők öreg fái alatt a gyertyák csonkig égnek, mozdítsuk lelkünket értük. Kis időre tegyük félre gondjainkat, ne legyünk hűtlenek, lajstromozzunk és emlékezzünk. Azokra, akik ennek a városnak magyar színházából örökre átszerződtek az égi mezők színpadára... Tompa Miklós, Kemény János, Szabó Ernő, Delly Ferenc, Kovács György, Borovszky Oszkár, Andrási Márton, Kőszegi Margit, Fiatag György, Csorba András, Gyarmati István, Bányai Mária, Székely Anna, Hamvay Lucy, Izsó Johanna, Kőszegi Anna, Galló Alice, Jenei Ottó, Kováts Dezső, Váradi Rudolf, Gömöri Emma, Técsy Zsuzsa, Havasi Rózsa, Szabó Ágnes, Kiss László, Varga József, Nemes Sándor, Lantos Béla, Lavotta Károly, Sarlai Imre, Háry Lajos, Kőmíves Nagy Lajos, Tabódi Mária, Nagy Jolán, Visky Árpád, Bodó Zoltán, Faluvégi Lajos, Nagy Imre, Kemény Árpád, Bedő Ferenc, Mogyorósi Győző és Márk Alexandra, Bérczy Mihály, Bérczy Erzsébet, Bokor András, Kovács Dénes, Faluvégi Irén, Nemes Ibolya, Bukaresti Géza, Kelián Sándor, Virág István, Szotyori Imre, Szilágyi János, Nagy Sándor, Gál Mózes, Füzesi István, Szabó Ferenc, Huszti György, Tiboldy Zoltán, Vaslábán Judit, Nagy Ferenc, Schier Anna, Sarkady Gábor, Sós István... Nevek, nevek, immár csak nevek. Művészek és színházteremtők kisebbségben, akiket nem kényeztetett a hatalom, se film, se televízió, és hűséges segítőtársaik a színfalak mögött. Akik földi életükben megtették azt, ami tehetségükből tellett. Ki többet, ki kevesebbet, amennyit az elkötelezett szenvedély megengedett. Hosszú a névsor, talán nem is teljes. Gondoljunk rájuk. Hiszen ismertük őket, láttuk játszani. Meghatódhatunk egy kicsit. Legalább eszünkbe jut, milyen volt az élet, amikor fiatalok voltunk, s amikor estéről estére ők voltak a színjátékok igazi varázslói. Pakol Fülöp A színész 1998. november 2., hétfő Szombaton Mezőbándon Lovas legények, kicsik és nagyok, szüreti báli hangulatot teremtve, a mezőcsávási fúvószenekar muzsikájára vezették a népviseletbe öltözött csoportok vonulását az iskolától a református templomig. A rövid áhítat keretében Kerezsi János helybéli református lelkész és paptársai, Lucian-Ioan Crișan ortodox lelkész, Jenei Sándor haranglábi unitárius lelkész, valamint Páll Zsolt római katolikus hitoktató köszöntötték a templomot egészen betöltő gyülekezetét, melynek soraiban idén feltűnően sok volt a fiatal. Éppen ezért fogadta kitörő örömmel a közönség a fiatalok között az öregebbek táncát is, a mezőcsávásiak fúvószenekari bevezetője után, amint sorra bemutatta műsorát a vajdaszentiványi csoport Horváth Elek prímás nagyszerű játékára, a Maros Művészegyüttes Moldován István vezette csoportjának hathatós közreműködésével, tartós segítségével, majd a Napsugár Együttes — tevékenységére kötelesen kitérünk lapunkban —, aztán a panitiak, a holtmarosiak, a madarasiak, a csíki Botorka öt "elcsámborgott" legénye, az először fellépő bergenyeiek, végül a helyiek Komlód Táncegyüttese, Balázs János és Szász Erzsébet szólistákkal. Szabó György Pál, az EMKE Maros megyei elnöke vezette be és zárta a műsort, a csoportokat a házigazda Böjthe Zoltán konferálta be. Számos szakember, filmes, gyűjtő tisztelte meg jelenlétével a találkozót, és eljött az Alkotások Házának két vezetője, Ioan Florea és Constantin Cotirlan is. Ez reményt kelthet a szervezőkben arra nézve, hogy a jövőben talán anyagilag is segíteni próbálják a hasonló rendezvényeket. A műsor szüneteiben több önkéntes táncirányító mondotta el, szakmai segítséget is igényelnének. Remélhetőleg a decemberi találkozásig, amikor, csakúgy, mint tavaly, szintén Marosvásárhelyen rendezik az Ifjúsági Gyöngykoszorút, sort lehet keríteni arra is, hogy szakmai segítséget kapjon az a néhány induló, most alakuló hagyományőrző csoport, amelyek éppen ezeknek a találkozóknak a sikere nyomán jöttek létre, főleg a mezőségi részeken. B.D. A megyei üzletemberek szövetségének alakuló ülése Október 30-án, pénteken délután mintegy 20 vállalkozó gyűlt össze az RMDSZ megyei szervezetének marosvásárhelyi székházában a Gektas Abdullah üzletember kezdeményezte találkozón. A jelenlevők többször is kiemelték: a most alakulóban levő érdekvédelmi szervezet politikailag független és Maros megye összes vállalkozója, üzletembere tagja lehet. Göktas Abdullah — aki egyben képviselte az Azomuren vegyipari kombinát újdonsült török tulajdonosait — részvétele is jelzi, hogy a szervezet, amely születésének tanúi lehetünk, nemzetiségtől is független. Neve még nincs, szabályzata még csak most készül, így bejegyzése még el sem kezdődhetett, de abban már mindannyian egyetértettek, hogy nonprofit, üzletemberek érdekeit védő, rugalmas és hatékony szervezet kellene legyen. Zala megyei üzletemberek néhány héttel ezelőtti látogatása alkalmával fogalmazódott meg az igény egy cselekvőképes szövetség megalakítására. A pénteki találkozó volt az első lépés az alapszabályzat kidolgozása után, a tervek szerint november 20-án újabb összejövetelre kerül sor. Ezt követi a bejegyzés és a tényleges megalakulás, majd a tagok toborzása. Utána kerülhet sor a tettekre, amelyek egyebek mellett arra hivatottak, hogy a szövetség létének indokoltságát bizonyítsák. Ekkor derül ki, hogy valóban szükség van-e egy újabb érdekvédelmi szervezetre, képes-e egyáltalán felvállalni Maros megye, esetleg a régió vállalkozóinak az érdekvédelmét. Az azonban bizonyos, és a résztvevők többször is utaltak rá, hogy nincs minden rendben a Maros Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara háza táján, ha ezek az üzletemberek szükségét érzik egy új szervezet létrehozásának, és vállalják a vele járó szervezési munkát és nem utolsósorban az anyagiak fedezését is. Csak arra kell majd odafigyelni, hogy ne váljon megannyi alapítvány, szövetség és egyesület mintájára egy-két ember érdekeinek a kiszolgálójává, a többiek kárára. (köröndi)