Nyelvtudományi Közlemények 35. kötet (1905)
Tanulmányok - Melich János: Szláv jövevényszavaink - XI. 1
Szláv jövevényszavaink. (Tizenegyedik közlemény.) parókia (v. ö. Vocab. trilingve 1709. 51. 1.: parochiae Bisthum, Kapitel). — lat. parochia, gör. reapoixia. V. ö. plébánia, plébános, patena. PESTHY Nomenclaturája 46. fejezetében olvasható, hogy a m. patena annyi mint a lat. patena, ném. die pathen, cs. patena stb. A m. patena a közlat. patena-ból való, a melynek jelentése : «der,zugleich als kelchdeckelchen dienende hostientellern (GRIMM), «vas ecclesiae ministeriis dicatum, cuius usus in oblatione corporis Dominici olim fűit et jam est» (Du CANGE). A latinban patina, a görögben %azá.vj\ a szó (= flaches geschirr, schüssel). pátriárka (NySz., írva c/i-val is, v. ö. PESTHY G. és SZIKSZAI FABRICIUS Nomenclaturáit); — lat. patriarcha (pl. patriarcha, frcz. patriarche stb.). penitenczia, népies hangalakja peneteneze és peledencz (NySz.); — lat. poenitentia (isztriai lad. pinitensia, ÍVE 17. 1., frcz. peneance stb.). Az óbolg. emlékekben pokajanije a kifejezés. péntek, v. ö. A hét és napjai: perjel. A régibb magyar nyelvben prior a szó (v. ö. NySz., továbbá MÜRMELLIUS: prafectus monachorum: prior barát, PESTHY, Nomenc. 1538. prior stb.), e mellett két adatban pirjel, perjal (NySz.) is előkerül. A mai nyelvben perjel járatos (v. ö. Cz. FOG.); — lat. prior (a dalmát latinságban prior = a város feje, polgármestere, JIR. Die Eom. I. 91,), oh prioré, frcz. prieur, ném. prior, szlov. prior, ca-horv. prijur (prejur, priur, preur), cs.pfevor stb. V. ö. apát, dékán, gvárdián, pilis. Valamennyi nyelvtörténeti adatunk egyhangúlag azt vallja, hogy a magyar nyelvben a pilis szó soha se jelentett egye- Nyelvtudományi Közlemények, XXXV.