Orvosi Hetilap, 1858. november (2. évfolyam, 44-47. szám)
1858-11-07 / 44. szám
Honi és külföldi gyógyászat és kórbuvárlat közlönye. Dr. Markusovszky L. Tulajdonos és felelős szerkesztő. Müller Emil, kiadó-könyvnyomdász. Előfizetési éra : helyben félév 4 fr.egészév 8 fr. idében félév 4 fr. 30 fr. egészév 9 fr.pp. A lapot illető közlemények és Szelvények bérmentesen küldendők. M. $Z. Pest, 1858. November 7. Megjelenik minden Vasárnap. Megrendelhetni minden cs. kir. posta-hivatalnál, a szerkesztőnél ujtér 10-dik szám . és a kiadénál Dorottyánné* * 12-dik szán ORVOSI HETILAP, 1t másodéki folyam. Tartalom : A hurutár. Különösen a Miskólcon és környékén 1857/1-ben uralkodott járvány. Kun Tamás orvos tudortól. — Tudósítás a pesti gyermekkórház 1857. évi működéséről. (Folyt.) Gümős agykézleb. Dr. Bókai igaz. főorvos vezérlete mellett közli Dr. Koller Gy. — Méhvérfolyás sikeres megszüntetése. Közli Dr. Lengyel E.— Könyvismertetés. Klinik der Leberkrankheiten von Dr. Fr. Th. Freriohs. Osmerteti Eckstein F. orvos tr. — Duftos A. Chemisches Apothekerbuch Anleitung zur Prüfung chemischer Arzneimittel. Közli Kátai G. — Lapszemelvények.— Vegyesek.— A HURUTÁR (Grippe). Különösen a Miskolcon és környékén 1857/8-ban uralkodott járvány. Dr. Kún Tamás miskolci gyógytudortól.*) A hurutár az életszervek rakhártyájának (membrana mucosa) előttünk ismeretlen légköri járványos gerl (miasma) által előidézett heveny kóros bántalma. Némelyek szerint a légzés szerveinél tovább nem terjed és az emésztés meg bélhuzam fakhártyáját csak együttérzés útján (per consensum), másodlagosan vonja maga körébe. Mások szerint, — kik között Canstatt hurutról a tanában eléggé kifejti, — a hurutáni járvány ragályának fölvételi gócai (focus) az orrüreg, torok, gög, légcső, hörgők, gyomor és bélhuzam, amint egyik vagy másik helyen fészkeli magát a ragály, mely gyakorlat igazolta elméletnek magam is követője vagyok. Lényegére nézve az egyszerű hurutról, amely a lakhártya vérteliségén alapszik (hyperaemia), mit sem különbözik, csupán származási módja, s kóroktani (aetiologicus) viszonyaira nézve, amennyiben az egyszerű hurutot mindig a változékony légköri hatányoknak (agens) a test felületére, vagyis a bőrrendszerre való kártékony behatása, meghűlés által idézi elő, míg a hurutáni ragálynak fölvételi góca az orr stb. lakkártyája lévén, a kór kifejlődését mindig gerji fertőzés előzi meg. Hogy ez valóságos tény, eléggé tanúsítja azon körülmény, mely szerint a hurutáni járvány, rövid és ugyanazon idő alatt, egész vidékek lakosainak nagyobb részét meglepi. A kurutáni járvány származási történetére vonatkozólag igen érdekes tudni , hogy már Hippocrates korában is említve van ily nemi járvány; különböző alakú s természetű ugyan e korunkbelitől, de azon csodálkozni épen nem lehet , ha meggondoljuk, miszerint már csak a mi időnkbeli járványok is, az eredetitől igen nagyon eltértek, mind alakjok, mind természetek, mind kül- és belterjűségekre nézve a különféle járványi s helyi viszonyok és más külségi hatályok befolyása által. Igen érdekes tudnunk, hogy e járvány történeti leírásának bölcsőjét a 14. században kereshetni, a mikor délkeletről, északnyugat felé tartó irányt von és egész Európát dühöngve bejárta. Az 1557-ki járvány még terjedelmesebb volt. Ázsiából Európába s később Amerikába is átvándorolt. Késő ősszel tört ki, s tartott következő egész télen, tavaszon és nyáron , nem kimélve életkort, ivart (sexus), egyiránt dühöngött hegyes, lapályos és posványos vidékeken Az 1580-ki hurutáni járvány délkeletről északnyugat felé egész Ázsiában , Afrikában és Európában elterjedt; különösen romboló erővel dühöngött ekkor honunkban is. — Európában borzasztó kiterjedésű volt az 1729. és 1736—ki hurutár. Több szó bizonyítása szerint öt holnap alatt ellepte Orosz-, Lengyel-, Magyar-, Német-, Svéd- és Dánországokat. Az 1762—ki — 1775- diki járvány bejárta szintén Európának nagyobb részét. Az eddig említett járványok közt mind bel-, mind külterjére nézve első helyen áll az 1782—ki, mely Oroszországban kezdődvén, bejárta Svéd-, Dán-, Német-, Holland-, Francia-, Olasz-, Spanyol-, Portugál- és Angolországokat, sőt honunkban is uralkodott, különösen Borsod megyében is miről Dr. Benkö akkori megyei főorvos havi tudósításaiban említést tesz *). 1831-ben 1833- ban Párist látogatta meg, és a Cholerát követvén mindenütt ugyanazon irányt tartotta meg. Az 1837-diki járvány, utónyomaira nézve korunkig legemlékezetesebb. Uralkodott Európában, Ázsiában, Afrikában és a halandóság igen nagy volt ; még a kutyákon és lovakon is valódi hurutos bántalom ütött ki. Pontos leírását a hurutáni járványnak csak ezen idő óta leírjuk **), mely időtől kezdve ügyfeleink azt nagyobb figyelemre is méltatják. 1837. óta uralkodott e valahol kurutáni járvány, megvallom nem tudom. Erre vonatkozó adatok nyomára sehol sem találtam. Lehet, hogy az igen terjedelmes orvosi irodalomban , csekély figyelmemet kikerülte, mely hiányt az 1857/8-iki járványról, hitem szerint, nem utolsó írván honunkban , más valaki pótolni fogja. Az 1857/8-ban uralkodott kurutáni járvány, a miveltebb világrészek mely helyeit foglalta legyen el : őszintén megvallom, hogy e tárgyról mit sem olvasván ed *) Ideje már, hogy a gyakorló (practicans) nevezettel fölhagyjunk, és helyette a gyógytudor (medicus praeticus) nevet használjuk.**) **) Eddig tudor annyit jelentett mint: Doctor — akadémiai rangot és címet, de nem azt, hogy ily ranggal bíró egyén tudományát gyakorlatilag is érvényesíti, p. gyógyít; erre a szó e . származása sem látszik feljogositni. Szerk. *) Medicinische Ephemeriden aus dem lateinischen übersetzt von Jos. Eyerel. *¥) Gluge. Die Influenza oder Grippe nach den Quellen historischpathologisch dargestellt. Preisschrift Minden 1837.