Orvosi Hetilap, 1920. szeptember (64. évfolyam, 36-39. szám)

1920-09-19 / 38. szám

64. évfolyam, 38. szám. Budapest, 1920 szeptember 19. ORVOSI HETILAP Alapította: Markusovszky Lajos 1857-ben. Folytatta: Antal Géza és Hőgyes Endre. LENHOSSÉK MIHÁLY egyet. tanár főszerkesztő és SZÉKELY ÁGOSTON egyet. tanár szerkesztő. SZERKESZTI ÉS KIADJA: EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlés a „Stefánia“ gyermekkórházzal kapcsolatos egyetemi gyer­mekklinikáról. (Igazgató: Bókay János dr., egy. ny. r. tanár.) A transpositio arteriarum cordisról egy eset kapcsán.* Irta: Rohrböck Ferencz dr. A veleszületett szívbajok sokáig teljesen rejtélyes, ré­gebben általában morbus coeruleus gyűjtőnéven ismert feje­zete még mindig pótlásokra szorul. Csaknem minden egyes sectio alá került eset feljegyzésre érdemes, hogy a sok apró mozaikszemből az egyes köralakoknak teljes képe összeállít­ható legyen. A veleszületett szívbajok között is a legérdeke­sebb és egyúttal a legritkább a transpositio arteriarum cor­dis, a­melynek egy elég szép és elég ritka esete az alábbi. L. Teréz 3­2 éves (született 1911 május 8.-án) felvé­­tetett 1914 november 28.-án (1511—19866/1914). Az ana­­mesis szerint a gyermek születése óta rosszul fejlődik, sírás­kor egészen elkékül. Hogy ezen elkékülés már születése óta fennáll-e, nem tudjuk pontosan megállapítani, csak annyit tudunk meg, hogy az utóbbi időben mind gyakrabban jelentkezik mind erősebb mértékben. Heveny fertőző, ragályos megbetegedése nem volt. Az objectív vizsgálat szerint a gyermek korához képest igen gyengén fejlett és táplált. Testsúlya a felvételkor 6100 gr., hossza 68 cm. Fejkörfogat 42 cm., mellkörfogat 40­5 cm. A bőr halvány, petyhüdt, redőkbe emelhető. Az arca, fő­leg a száj és orr, a végtagok ujjvégei, a körmök erősen cyanosisosak. Kifejezett dobverő-ujjak úgy a kézen, mint a lábon. Orrból savós váladék ürül. Mindkét szem erősen könnyezik. Torok kissé belövelt. Jobboldalt a glutaealis tájon fillérnyi decubitus, mindkét oldalt ezenkívül gyógyult decu­­bitusos hegek. Mindkét alsó végtag erős contracturában van és pedig a c­omb kisebb, a lábszár erősebb, kb. 90 °-os con­tracturában. Tüdők felett kopogtatási eltérés nincs. Hallga­tózásnál mindkét oldalt, hátul­ alul egy pár hurutos zörej található. Szívhatárok megnagyobbodást nem mutatnak. Szívcsúcslökés a IV. bordaközben, a rendes helyén tapint­ható, nem emelő. Szívhangok tiszták, nagy erek hangjai kellően ékeltek. Hasban rendellenes resistentia nem tapintható. Pulsus rythmusos, középtest, középfeszes, száma perc­enkint 92. Hőmérsék felvételkor: 37,5 °. Ezen felvételi állapot nagyjában továbbra is megmarad. Dec­ember 2.-ától fogva a hőmérsék állandóan 38°-on felüli, a­nélkül, hogy úgy a tüdő vagy a szív, vagy más szerv részéről lényegesebb elváltozás volna kimutatható. Dec­ember 8.-án a hőmérsék már igen magas (39'6°—39'8°). A gyermek igen nyugtalan, az orrból véres genyes folyás. Felvételi testsúlyából 600 gr.-ot veszített. Tüdő feletti lelet nagyjából vározatlan, hurutos zörejek baloldalt . Minden jog fenntartva, kissé erősbödtek. — Dec­ember 11.-én a hőmérsék 40-2°-ra szökik fel. Objectív lelet változatlan. Délelőtt 11 órakor meghal. Klinikai diagnózisunk, daczára a negatív szívleletnek, a cyanosis állandó fennállása, illetve időnkénti erősbödése folytán, vitium cordis congenitum volt. A sectio, melyet Buday Kálmán dr., egyet, tanár vég­zett, a következőket mutatta: A szívburok megnyitása után feltűnik, hogy a szív egész­ben meglehetősen nagy, de különösen annak jobb fele, a­mely aránytalanul hosszabb a balnál és jobban is előemel­kedik (mindazonáltal a szívcsúcs inkább legömbölyített) ; a szív hossza mintegy 5­2 cm. A nagy erek megtekintésekor az aorta erősen jobbra és előre tolva látszik és azon a helyen ered, a­hol rendesen az a. paim. Ezen ér igen tág kaliberű, átlag mintegy 13—14 mm. átmérővel bír; jobbról felfelé és kissé balra halad. Fenn az aorta ivénél a követ­kező ágakat adja: jobboldalt az a. anonymát, a­mely sub­­claviára és carotisra oszlik, baloldalt a carotis sinistrát és a subclavia sinistrát, azután lemegy a lehágó szárba. Ezen aortától balra és kissé hátra esik az a. pulmonalis eredése, a­melynek bal széle az elülső hosszanti koszorú­ér folyta­tásába esik. Ezen a. púim. szokatlanul vékonyfalú és arány­lag szűk, összelapult, úgy hogy inkább egy vena benyomá­sát teszi. Átmetszete nem éri el az aorta átmetszetének felét, alig 6—7 mm. Ezen a. púim. majdnem egészen párhuzamo­san az aortával, fölfelé és kissé balra halad, tehát az aortát nem keresztezi. A ductus Botalli, mely az aorta-iv homo­rulatánál fekszik, kb. 7 mm. hosszú s külsőleg tekintve, mintegy 4 mm. átmérőjű, szondával nem kutaszolható. Megnyitva a jobb ventriculust, abban két artériás szája­­dékot találunk és pedig baloldalt, egészen a ventriculus-sö­­vény mellett nyílik az a. pulm­., ettől jobbra, tehát inkább beljebb helyezve a ventriculus felé nyílik az aorta, melynek szájadéka az a. pulm. szájadékánál annyival nagyobb, a­mennyi a két ér kaliberének a különbsége. A két artériás szájadékot egymástól izomlécz választja el, a­mely mintegy 2—3 mm. vastag, balfelé egy szemölcsizomszerű hengerded részbe megy át, a­mely a septumból ered. Ezen izomlécz lefelé szabad, legömbölyített széllel végződik. A jobb ventriculus fala meglepően vastag, tömött (átlag 6—7 mm. vastagságú), ártere tág. A septum ventriculorum felső felén nagy hiány van, a­mely elülső-hátulsó irányban mintegy 17, magas­sági irányban mintegy 12 mm. átmérőjű, felfelé hosszú és vaskos, legömbölyített; itt a ticuspidalis vitorlái a defectu­­son át nem mehetnek a tricuspidalis vitorláiba. Ezenkívül a septum atriorumon igen nagy hiány van, a­mely kerek­­ded, átlag 13 mm. átmérőjű. Ezen 2 hiány közt egy keskeny zsinegszerű képlet húzódik, a­mely a septum intermedium­­nak látszik megfelelni. Ezen zsineg mintegy 11/2 mm. széles, hátrafelé azonban legyezőszerűen kiszélesedik. A bal ventri­culus elég tág, izomzata mintegy 8 mm. vastag, kutatóval a TARTALOM. EREDETI KÖZLÉSEK. Rohrböck Ferencz: Közlés a „Stefánia” gyermekkórházzal kapcsolatos egyetemi gyer­mekklinikáról. (Igazgató: Bókay János dr., egy. ny. r. tanár) A transpositio arteriarum cordisról egy eset kapcsán. 373 lap. Ungár Károly: Közlemény a központi Rókus-közkórház központi laboratóriumából. (Vezető: Szili Sándor dr.) Adatok a Wassermann-reactióhoz Freund-féle vizes anti­­forminos antigénnél. 376. lap. Szontagh Félix: Anaphylaxia — diphtheria és gégecroup. 376. lap. Irodalom-szemle. Lapszemle. Szülészet és nőorvostan. G. A. Wagner: Az elkülönítő kórjelzés tubaris terhesség és gyuladásos adnexum-tumor között. — Feilchenfeld: A szoptató nők emlőgyuladása. — Linzenmeier: Új terhességi reactio. — Kisebb köz­lések az orvosgyakorlatra. 379. lap. Vegyes hirek. 379. lap.

Next