A Pesti Hirlap Nagy Naptára, 1927 (37. évfolyam)
IRÓK ÉS KÖLTŐK - Jókai Mór: Bebe
L BEBE eszczinszky Sztaniszló, Lengyelországnak szerencsétlenségéről és kalandjairól nevezetes királya, miután hatalmas barátja és szövetségese, XII. Károly megbukott, maga is futni kénytelenült s trónját átengedni II. Ágostnak. Ámde azért, ha leszállt is, de le nem mondott soha e trónról s minden alkalmat megragadott, hogy azt viszszaszerezze. Az ilyen nyugtalan trónkövetelő nagyon elrontja azoknak álmait, akik már birtokban vannak. Szaniszló zweybrückeni birtokán, amelyet a nagy svéd királytól kapott, miután országát elveszti, szüntelen körül volt véve alkalmatlan látogatóktól, aki JÓKAI MÓR A legnagyobb magyar elbeszélő, született Komáromban 1825 február 18-án. Atyja ásvai Jókay József, anyja Pulay Mária volt. Jókai Mór írói tehetsége már kora gyermekkorában jelentkezett. 1847-ben Pesten jurátuskodott, ahol Petőfi bevezette az irodalmi körökbe és első elbeszélései a Pesti Hírlapban és azÉletképekben jelentek meg. 1846-ban jelent meg első regénye, a Hétköznapok. 1848 márciusában, Petőfi oldalán az ifjúság vezére volt és ebben az évben vette feleségül Laborfalvy Rózát,a Nemzeti Színház nagy művésznőjét. A szabadságharc alatt a Pesti Hírlapot és az Esti Lapokat szerkesztette, majd a világosi katasztrófa után a Bükkhegységben bujdosott, óráig felesége amnesztiát nem eszközölt ki számára. A hatvanas évek óta, mint országgyűlési képviselő, politikai szerepet is játszott, 1896-ig. 1860-ban a Szigetvári vértanuk, 1884-ben az Aranyember színpadi sikerrel is gazdagították pályáját. Tagja volt az Akadémiának, a Ksisfaludy-Társaságnak és ő alapította 1878-ban a Petőfi-Társaságot. 1894-ben nagy fénnyel ünnepelte a nemzet Jókai félszázados írói jubileumát, amikor műveinek nagy nemzeti, díszkiadása is megjelent. 1904 május 5-én, Budapesten bekövetkezett halála gyászba döntötte az egész nemzetet. 1925-ben az egész ország megünnepelte születésének százéves fordulóját. Amikor Naptárunk egy másik részében programmszerűen helyt adunk Nagy-Magyarország fénylő múltjából az 1867—71-es időknek, ehelyütt, a szépirodalmi részben felidézzük Jókai szellemét, aki legszebb regényeit lapunknak, a Pesti Hírlapnak irta s aki ebben a korban már az ország reprezentatív írója volt, íme, egy jellegzetes Jókai-novella ebből az időből.