Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-03-26 / 233. szám
Vasárnap £33 Martins 26.1843 pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál , hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalombat egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek , ’s egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár mutatik. glj* Évnegyedes előfizetés a’ „Pesti Hirlap“-ra. A’ Pesti Hirlap folyó évi második évnegyedére április elejétől junius végéig előfizethetni, helyben házhozhordással 2 frt 48 kr, postán küldve 3 frt 30 krjával pengő pénzben. Mire a’ tisztelt közönséget azon megjegyzéssel bátorkodunk figyelmeztetni, hogy mindent, a’ mi tehetségünkben áll, elkövetendünk, miszerint tisztelt olvasóinkat a’ május 14-kén megnyitandó országgyűlés dolgairól a’ lehetségig gyorsan tudósithassuk . A’ Pesti Hirlap eddigi folyamából szokott áron még teljes számú példányokkal szolgálhatunk, nemkülönben hiányok kiegészítésére egyes számokkal is, 10 ponrjával. Landerer Lajos, _____________ ___________ _______ __ a’ „Pesti Hírlap kiadó tulajdonosa. TARTALOM. Országgyűlés május 14-kére kihirdetve. Kinevezés. Vezérczikk. (Városi polgárjog és honoraborok). Főv. uld. Megyei dolgok: Pest, (városi szavazatarány, kerületek, ősiség, hitrebizottság, birtokolhatlanság eltörölve, úrbéri örökváltságra kötelező törvény javalva, megyei házi adó elfogadva, országos pénztár indirect adó utján, ’s annak kutforrásai). Gömör (a’ házi adó iránti hir megvalósul). Temes (pártközeledés, tisztválasztás szabályozata, absentismus, és honiusitás). Pozsony (tisztválasztás april 20-kán, takarékpénztár, sajtótörvények). Bihar (királyi városok és házi adó ügye a bihari választmányban) Győrből előlegesen. K r a s z n a (követszámoltatás, lépések az óhajtottan óhajtott reincorporatio iránt). Értesítés. Egyesületek és közintézetek. A’ kisdedovó int. M. leij. egyesület. Testgyakorló intézet. Kult. napló. Frank és Spanyolhon. Schweiz. Keletindia és China. Hiv. tudósítások. Hirdetések. 51 AGITARORSZAG és EHDEX.1T. Or$xá$gyűlé$ május 11-ikék kési. összellrva. Pest vármegyének pénteken martius 24- kén folytatva tartott közgyűlésén felolvastatott ő cs. kir. felségének Bécsben mart. 15-kén kelt, országgyűlést hirdető kegyelmes kir. levele , mellynek tartalma magyar fordításban itt következik: „4711/127 1843. Ferdinand Isten kegyelméből Ausztria császárja, Magyar- és Csehországnak e’ néven V-ik királya ’stb. Tisztelendő, becsülendő, tekintetes és nagyságos, nagyságos és nemes, nekünk kedves híveink! A’ mint országlásunk kezdete óta lelkünk ernyedetlen királyi gondjai mindig oda valának irányozva, hogy nagyon kedvelt Magyarországunk közjava ’s boldogsága naponkint vidorabb gyarapodást nyerjen; úgy a’ végett, hogy a’ múlt országgyűlésen hozott törvények által elhintett jótékony magvak az ország lakosainak javára bővebb gyümölcsöket hozzanak, és egyebek is, mik a’ közjó gyarapítását, az ország boldogságát ’s a’ hon dolgainak szilárd és biztos megmaradását és bővebb tökélyesitését illetik, a’ közszükségek által kívánt alkalmas intézkedés alá vétethessenek ; azokról, mik atyai szivünk gyöngédsége szerint ez általunk annyira óhajtott czélra vezetnek, kedvelt Magyarországunk ’s a’ hozzácsatolt részek hiv karaival és rendeivel tanácskozni óhajtván, a’törvény értelmében országgyűlést vagyis diaetát, husvétutáni negyedik vasárnapra, folyó 1843-ikévi május 14-ik napjára, szabad kir. Pozsony városunkba rendelendönek, hirdetendönek, ’s azt isten kegyelmével saját személyünkben vezetendönek elhatározók. Mire nézve nektek ezennel komolyan parancsolván kegyelmesen meghagyjuk és rendeljük, hogy a’ kirendelt helyre és időre, két — szokás szerint— kehietekből választandó ’s kiküldendö követeket, t. i. alkalmas férfiakat, béke- ’s nyugalomszeretöket, kifogás nélkül küldeni ’s utasitni (expedire) tartozzatok ; kik a’ nevezett országgyűlésen jelen lenni, ’s ott a’ többi főpap, zászlós és nemes urakkal ’s nevezett Magyarországunk és ahoz csatolt részek karaival és rendeivel, kegyelmes czélzatainkat ’s terjesztvényeinket, egyedül az ország üdvére, fentartására ’s javára irányzottakat, bővebben megérteni, és azokról közre tanácskozni, egyezkedni (tractare) kötelességöknek ismerjék. Gondoskodnotok kell pedig szorgalmasan , hogy említett követeitek a’ kitűzött napra, ott, bizonyosan és csalhatlanul megjelenjenek, máskint az ország köztörvényében kifejezett büntetés alatt nem cselekvendők. Kik egyébiránt irántatok császári királyi kegyelmünkkel hajlandók maradunk. Költ császári Bécs városunkban Ausztriában, martius 15-kén, urunk 1843-ik évében. Ferdinand s. k., Gróf Mailáth Antal s. k. Szőgyényi László s.k.“ — Melly kegy. kir. levélnek „éljen“ kiáltásokkal kisért felolvasásával elnök főisp.-helyettes ur Pest megye követválasztó közgyűlését április 10-ikére rendelé. Kinevezés. A’Jász-Kun kerületek kebelében Uy Péter halála által megürült számvevői hivatalra, nádori cs. k. főherczegsége Kenéz Mihályt, a’Nagy-Kun kerület eddigi esküttjét méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Vezérczikk. (Városi polgárjog és honoratiorok.) Pest vármegye rendei e’napokban, mellyekre minden Pest megyei nemes, szívet emelő nemes önérzettel, a’ megyének 400 ezernyi népessége pedig hála ’s birodalom érzelmeivel emlékezendik. — Pest megye rendei határozatilag kimondották,, hogy a’ kir. városok kérdését életkérdésnek tekintik. — ’s hogy valóban annak tekintik, hogy sem a’ szépszerivel semmit nem tevő olcsó liberalismusra ürügyet nem keresnek, sem az életkérdésből játékot űzni nem akarnak, arról főbb vonásaiban e’lapok által is közlett követutasitásuk tanúságot tesz. — És valóban a’ kérdés, életkérdés; és mivel az, az életkérdésnek életkérdése minden honpolgártól komoly elmélkedést igényel, t. i. az, hogy kik ruháztassanak fel a’ királyi városokban polgárjoggal? vagyis más szóval: kik bírjanak szavazattal, a’ városi ügyeket igazgatandó képviselő testületnek ’s a’ városok országgyűlési követeinek választásában? — Ez a’ sarkkő a’ városi szerkezet épületében, melly annak sorsa fölött határozand, melly eldöntendi, valljon kir. városaink a’ magyar polgári szabadság érdekében legyenek e a’ honnak megnyerve; vallyon a’ szakadozott nemzeti test egy testté forrasztásának első lánczszemét képezzék el vagy pedig idegen növény maradjanak a’ magyar alkotmány virágkertjében, ’s rendezésök vezérelve legyen akármi más, csak a’ nemzet érdeke nem ? — Sz. kir. Debreczen városa, választói jogot kíván adni minden polgárnak; — ez határozatlan értelem; mert ép az a’ kérdés, ki legyen polgár ? miután a’ „polgár“ szónak valamelly értelmet csak adni kell, ’s mi más értelmet adni nem tudunk, mint azt, hogy polgár az, ki a’ városokban polgári jogok gyakorlatára képesítve van; e’ polgári jogok minimuma pedig a’ választói jog, vagyis részeltetés azoknak választásában, kik a’ polgárokat országgyűlésen ’s városi polgárgyűlésekben képviseljék. — E’ szerint polgárjog és választói jog egyértelmű. — De sz. kir. Debreczen városa választói jogot még adni akar minden házbirtokosnak és minden önállásu nemesnek és honoratiornak, ki valamelly városnak állandó lakosa. Hogy a’ tisztelt város, azok közül, kiket a’ városi népesség nevével érteni szoktunk, csupán a’ házbirtokosok körére szorítkozik, azt sem szűkkeblüségnek, sem az ipar és kereskedés érdekei kicsinylésének nem tulajdonítjuk , hanem tulajdonítjuk egyedül azon természetes benyomásnak, mellyel az emberre helyzet ’s a’ mindennapi körülmények hatni szoktak. Midőn Debreczen városa házbirtokosról szól, azon város szól, mellynek lakosai leginkább földművelők, ’s olly városról szól, mellyben a’ házbirtokosság eszméjének azon eszmével, mit városi házakhoz kötni szoktunk, igen kevés köze van, hanem legnagyobb részben van csak köze az egyszerű falusi lak eszméjéhez , minővel a’ szerény földműves megelégedni szokott , melly őt szél ’s eső ellen fedezi, de mellynek sem czélja sem hivatása méhkasul szolgálni a’ műipar ’s fürge kereskedés mozgalmainak, mit tulajdonkép e’ szóval „város“ ugyanazonít a’ szokott fogalom. — Debreczen városában hát a’ nád- és szalmafedeles szerény házbirtokosság meglehet elég tág qualificatio volna, ’s a’ várost valóban magában foglalhatná, de a’ „polgár“ szót a’ törvényhozás nem csupán Debreczen városára értelmezendi, és vannak városok, ’s minél városiabb lesz valamelly város, minél jobban fejlődendik’s emelkedendik, annál inkább olylyanná lesz, mellyben a’városi polgárjogot házbirtokosokra szorítani annyit tenne, mint ép a’ várost kihagyni a’ városból, mert kihagyatnék az ipar és kereskedés. — Végre még sz. kir. Debreczen városa választói vagyis polgárjoggal kész felruházni, a’városban állandóan lakó nemeseket és tisztes rendüeket, minden további qualificatio nélkül, és a’ nélkül, hogy még csak a’ város közköltségeihez járulást vagyis adózást is megkívánná. — Mi ezen készséget tisztelni tudjuk, ’s tökéletesen méltányoljuk az okot, mellyből eredeti; — eredeti t. i. onnan, mivel a’ nemes város a’ helyhatósági bíráskodásnak minden városi lakosra különbség nélkül kiterjesztését a’ városok virágzása föltételének tartván, más részről pedig ismervén a’ nemesség azon ellenvetését, miszerint magát olly bírónak alávetni nem hajlandó, kinek választásába be nem folyt, — e’ tekintetnek minden áldozatot hozni kész, csak hogy a’ territoriális bíróság elvét keresztülvigye. — Ámde bármennyire méltányoljuk is ezen áldozatkészséget, ezen engesztelődési szellemet, annak ennyire terjesztését nem látjuk szükségesnek; látjuk ellenben más részről a’ városi szerkezet egyedül idvezitő alapelveivel ellenkezőnek, látjuk a’ városok ügyeire nézve veszedelmesnek. Nézetünk szerint a’ város megszűnik város lenni, mihelyt ott a’ születés mint jogosztogató qualificatio állittatik fel, mihelyt választófal emeltetik polgár és polgár között, állapot (Stand) és személyes viszonyok tekintetében; ’s a’ polgárjog olly qualificatióhoz köttetik, mellynek elnyerése nyitva nem mindenki előtt áll; mellyet csak puszta véletlen vagy puszta kegyelem adhat embernek; — és a’ város megszűnik város lenni, ha annak ügyeibe ollyanok is befolyhatnak, ’s itt-ott talán határozólag folyhatnak be, kik a’ város terheit viselni nem segitnek, kiket a’ városhoz semmi érdek, semmi kapocs nem csatol — Ezen utóbbi tekintet pedig annál fontosabb, mivel hazánkban a’ városok javakkal, jószágokkal, javadalmakkal bírnak, mellyekröl rendelkezésbe tehát befolyást adni ollyanoknak, kiket a’ városhoz semmi érdek nem köt, merő statustani képtelenség, ’s igen veszélyes képtelenség. — Már most hasonlítsuk össze Debreczen városa javaslatát imezen kellékekkel.—Be akarja hozni a’születési aristocratiát a’ városokba, hol annak helye teljességgel nincs; ’s azt akarja megengedni, hogy bármelly kövezettaposó, bármelly iparlovag, bármelly koczka- ’s kártyahős, kinek apja történetesen nemes volt, magát városi polgárnak mondhassa, és városi képviselőt és városi követet választhasson, és azzá választathassák, mihelyt tanyáját városban üté fel, mivelhogy kártya koczka utján másutt el nem tengődhetnék; polgárjogot nyerjen anélkül,hogy az adózásnak olly nemét feltalálni lehessen, mellyet utolérhetné, melly által őt a’ városi terhek viselésében részeltetni lehetne , hacsak talán a’ botrány és szemtelenség és fodorított hajfürt adó alá nem vettetnék. — Születéshez tehát polgári qualificatiót kötni képtelenség, ’s ezt a’ territorialitas elve meg nem kivánja, hanem kíván olly categoriák felállítását, mellyek a’ nemes előtt és úgy nyitva legyenek mint a’nem-nemes előtt, ’s mellyek akármellyikét ha ki magának sajátjává tévé, már azáltal polgárrá is lett,’s igy birájának is választásába közvetve vagy közvetlenül befolyni jogot nyert. Nézzük most a’tisztesbek osztályát, a’honoratiorokat. Már másszor is mondok, hogy mi a’ magyar statusjognak azon szabaditékos irányát nagy szerencsétlenségnek tartjuk, miszerint nem csak egyes községek, mihelyt bizonyos kifejlődésre emelkedtek, a’ megyétől elszakadni iparkodtanak, és 50 város el is szakadott; hanem a’szokás törvényen kívül még azt is szentesitette, hogy a’ nép egyes tagjai is, mihelyt annyira művelték magokat, miszerint némi tudománynyal dicsekedhessenek, magokat ez által már adómentességre kiváltságolják,városi hatóság alól kivegyék, szóval a’ néptől elszakadjanak, ’s annak érdekétől mind azon nyomatékot elvonják, mellyet az értelmiség tulajdoníthat. — Az elszakadozásnak, a’ cotteriákra oszlásnak ezen irányát olly boldogtalan iránynak tartjuk, miszerint nem kétségeskedünk megvallani, hogy ha a’ megyei rendszer reformját óhajtásunk szerint intézhetnék, koránsem azt tennék, hogy a’ honoratiorok személyenkint a’ megye gyűléseinek szavazó tagjaivá legyenek, hanem adnánk képviseleti jogot a’ községeknek, megengednék, hogy minden helység, népessége arányához képest, képviselőt vagy képviselőket küldjön a’ megye gyűlésére, miszerint aztán a’ honoratiorok nem mint a’ néptől elszakadott, annak érdekeihez nem kapcsolt ötödik országrend, hanem mint népképviselők jelenjenek meg a’ megyei szerkezet sánczai közt, mint ollyanok, kik a’ népérdeket műveltséggel ’s tudománynyal egyesitve, nem az értelmiséget — a’ mi magában elvont stellen fogalom — hanem a’ né- 49