Pesti Műsor, 1945 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1945-07-12 / 2. szám
rj A ■ *7) mgy/~\\ III /Mi [NHiZbMANYI b'ÉKT Iyvtá» ▲ TVem próbálnak a budapesti színpadokon Pedig, ha jól összeszámoljuk, több mint egy tucat ikis és nagy színpadon megy fel a függöny estéről-estére, hogy a gondolat, a muzsika, a színek, a játék káprázatával megszépítse a nagyérdemű közönség két-három óráját. Nem azért nem próbálnak, mert lusták. Amikor a színész a színpadon dolgozik és a próbaterem üres, az azt jelenti, hogy a színház jól megy. Kedves közönség, minden ellenkező híreszteléssel szemben: jól mennek a pesti színházak. Az Opera és a Nemzeti Kamaraszínház ezen a héten befejezi előadásait és ezáltal a Nemzetivel együtt három állami színház kezdte meg nyári szünetét. Ezzel szemben valamennyi magánszínház nemcsak, hogy játszik, de tervezett nyári szünetét nem tudja megkezdeni, mert nincs szíve levenni jól menő darabját a műsorról. A Vígszínházban a »nehéz eledelnek« számító »Éjjeli menedékhely«-ből nagyszabású közönségsiker lett. A Belvárosi Színházban a »Játék a kastélyban« bombasikernek ígérkezik. A Művész Színház a siker minden előjelével startol egy zenés vígjátékkal s a többi színházakban is mindenütt vidám zene cseng. A Fővárosi Operettszínház kéthetenként új dátumot tűz ki diákoperettje bemutatójára. E pillanatban augusztus közepénél tartanak, de a »Maya« táblás házai folyton kitolják a próbákat. A Márkus Parkszínház elmondhatja magáról, hogy »ha nem csurran, cseppen«. Tudniillik, ha nincs eső, vannak nézők, mégpedig igen sokan, a »Vannak még férfiak« előadásán. A Szabad Színház eddigi három darabja közül a »Koldusopera« tarthat igényt a legnagyobb érdeklődésre. Az Új Színházban a »Mákostészta« túl fognom a színháznak eddigi speciálisan hatodik kerületi vonzóerején A Pódium se tudja elkezdeni nyári szünetét, a Vidám, Varieté mulatságos revűje vidáman halad jubileumi számok felé. Revüt játszik a »Pankrációs szórakozások« színhelye, a Népvarieté, megnyílik végre régi sok sikert látott igazgatójának vezetésével a Kamara Varieté, rövidesen úajra üzembe lép a Royal Revűszínház és új, állandó kabaré nyílik a Zeneakadémia kamaratermében »Apropos«! címen. Cirkusz, Angolpark és sok hangverseny teszi teljessé a pesti művrt, ahol ennyi színház játszik, nem lehet dekonjunktúráról beszélni. Budapest a legjobb úton halad afelé, hogy ismét visszanyerje régi, szép címét, amely a hajdani nagy nemzetközi idegenforgalom idején messze földön híressé tette nevét és amely transzparensekben, újságokban, plakáton hirdette, hogy Európa színházi világában vezet: »Budapest színházváros«. ii ftln JtuPudan S?' 1945 július 12 - től 18 - ig MAGYAR **' ÁLLAMI OPERflHfil Csütörtökön, július 12-én. Bérletszünet. Rendes helyárak. SEHER EZADE K. 5, V. 8. Ballet 4 képben. Zenéjét szerzette: Rimszkij-Korzakov. Színre alkalmazta: Rékai A. Koreográfiáját készítette és a táncokat betanította Rolling Rudolf. Vezényli: Varga Pál. Rendezte: Rékai András. Díszleteket és jelmezeket Oláh Gusztáv tervezte. A szultán................. Seherezade ............... Egy ifjú mór............ A főeunuch.............. Palotaőr ..................... Egy harcos ............... Első rabnő................. Második rabnő Kőszegi Ferenc Oltrubay Melinda Brada Rezső Gál Andor Suba Gyula Sziver Imre Kálmán E. Géczy Éva A RÓZSA LELKE Táncköltemény. Zenéjét szerzette: Weber K. M. Hangszerelte: Berlioz. Gauthier Th. költeménye nyomán írta: Vandover L. I. Koreográfiáját készítette: Cieplinszki János. Vezényli: Varga Pál. A díszletet Oláh Gusztáv, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Fiatal lány...............Iatócs Kató A rózsa lelke............Tatár György CSÁRDAJELENET Táncképek Hubay Jenő zenéjére, 2 képben. Meséjét írta: Lányi Viktor. Hangszerelte: Kenessey Jenő. Vezényli: Pless László. Rendezte, táncait tervezte és betanította: Harangozó Gyula. A díszleteket és jelmezeket Fülöp Zoltán tervezte. Csaplárosné...............Géczy Éva Cigányleány ............Kálmán Etelka Cigánylegény............Zsedényi Károly Lócsiszár.....................Harangozó Gyula Egy leány..................Kőszegi Ferenc Csendbiztos ...............Hamala Irén Egy legény ...............Suba Gyula Egy szolgáló............Pintér Margit Szakácsnő ........ Raksányi Júlia Gyolcsos tót ..... Sugár Dezső BOLERO Táncjelenet Ravel zenéjére, tervezte és betanította: Cieplinski János,. Vezényli: Pless László. A díszleteket Fülöp Zoltán, a jelmezeket Márk Tivadar tervezte. Táncolta: Ottrubay Melinda, Tatár György, Vashegyi Ernő, Zsedényi Károly, Kálmán Etelka, Pintér Margit, Patócs Kató, Csinády Dóra, Hamala Irén. Az I. évf. 2. szám cikkírói: PÁNCZÉL LAJOS BELLE PÁL SZÁNTHÓ DÉNES TISZAY ANDOR