Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)
1860-09-11 / 3174. szám
209-3174. 11-ik évifolyam Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. f Kiadó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési VIDÉKRE, postán Félévre ... 10 frt 50 kr. u. ért. ártott ár 1860. Kedd, sept. 1. Szerkesztési iroda: 8gép-utca 1-fő szám 180 emelet E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Adott Tar-Államadósság. ártott ár 5%-os osztrák értékben .... 100 frt 61. 6O 62 — 5°r.-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 76.60 76 80 5%-os metalliques............................100 frt 65.60 65.90 4’/,'/«-<»• „ 100 frt 59 - 59.25 Földterrmentesitésiek. 5% os magyarországi . . . 100 frt 68. — 69 -5°/0 os bánsági, horvát és szláv . 100 frt 67.— 67.50 57 08 erdélyi.......................................100 frt 64.- 64.50 Wes mezei kölcsön 1859 5% 100 frt 79.— 79.25 Záloglevelek. A n. bank 6 év. 57,-os ... 100 ft pp.’ 101.— 102.— „ , „ 10 év. 57„-os . . . 100 ft pp. 98. 99.— , , „ sorsolh. 57. . . 100 ft pp. 89.75 90.25 , „ 12 hó 57, . . . . 100 ft pp. 100---------.— A n. bank sors. 57, . 100 ft a. é. 85. 75 86.— A gallicziai ford. hitelintéz. 4,,J*/, •» 100 ft pp. 88.— 85 — Fölhívás az 1860. évi őszi vásárkor a csongrádmegyei gazdasági egylet által Szegeden rendezett‘j állat-, terményes gazdasági iparkiállitásra. (Vége.) Jutalmak. I. Állatokra. I. Magyarországi és erdélyi lovakra, melyek a gazdaságban növeltetek s melyek leendő rendeltetésük szerint mint igás, kocsis, vagy mint nyereg alá való állatok kitűnők, 3 jutalom , és pedig : egy csödörre 2 arany, egy kanczára 1 ar., egy szopós csikóra 1 tallér. (A pályázó állat nem lehet fiatalabb 2, s nem öregebb 5 évesnél. Úgynevezett fényűzési ló jutalmat nem kaphat.) II. Szarvasmarhákra a hus és tejtermelési s az ipavonási képesség szerint 4 jutalom, jelesen: 1 magyar bikára 2 arany, 2 tehénre 1 ar., 3 üszőre 1 tallér, 4 szopós borjura 1 tallér. (A pályázó állatok, ha békák és üszők, nem lehetnek fiatalabbak 2, s nem idősebbek 4 évnél; ha tehenek, nem fiatalabbak 4 és rém öregebbek 6 évesnél. Meddő tehén nem pályázhat.) II Sertéseknél a hízási, hústermelés s szaporasági képesség szerint három jutalom : 1 kanna 1 /2 tallér, 2 emlére 1 tál., 3 slidó malaczokra 1 ez. frt (A pályázó állat nem lehet fiatalabb 1, s nem öregebb 3 évesnél.) IV. Baromfiakra, hová mindenféle házi szárnyas állat tartozik s melyek mindig párosan értetnek, hat dij és pedig három 2, és három 1 ez. frtos. II. ipartermékekre és készítményekre. 1. a legjobb minőségű és legszebben fonott selyemre 2 arany, 2. a legjobb pásztorsuba jutalma 1 tallér, 3. a legjobb szűz jutalma 1 tallér, 4. a legjobb pár csizma jutalma 1 tallér, 5. a legjobb kalap jutalma 1 sz. frt, 6. a legjobb gazdasági lószerszám 1 tallér, 7. a legjobb szekér vasalva 1 ar., 8. a legjobb kocsi vasalva 1 ar., 9. a legjobb kitelesmunka 1 ezüst frt. Ezen jutalmakon kívül még 50 fit fog az illető bíráló választmány belátása szerint a gazdasági ipartermékekn. m. kenyér, tarhonya, zöldség, befőtt a aszalt gyümölcs stb. jutalmául kiosztani. III. Terményekre. Hertelendy József egyleti tag adományából azon szölőfajra, mely Csongrádmegyében borkészítésre legalkalmasabb, 5 db az. Ez osztályban a kiosztandó jutalmak összege 100 frt. Minthogy előre megközelítőleg sem határozható meg, minő és mennyi lesz jutalomra érdemes a beküldendő termények közöl, a kitözött díjaknak részletekre osztása és a kiosztandó elismerő oklevelek számának megválasztása a bíráló választmányra hagyatik. .A kiállított termények kiállítás után az egylet tulajdona maradnak és javára elárvereztetnek. A kalászokból legkisebb kiállítási mennyiség 71 véka, a hüvelyesekből 2 itere, a folyadékokból 1 itere. Minden kiállítandó tárgyhoz annak leírása csatolandó. Például: 1. Az állatoknál a faj megnevezésén kívül koruk, ha különösen figyelemre méltó, tenyészeti módjukkat megjelölendő. 2. Az iparkészítményeknél tartósságuk mellett különösen az ár lévén határozó, ez kiteendő. 3. Búzát illetőleg, hogy őszi,vagy tavaszi, fehér vagy vörös, kalászos vagy kalásztalan; a föld minősége között agyagos vagy könnyű ; mikor volt trágyázva, mennyit adott holdja az 1200 □ ölben ; sorban volt vetve vagy szórva, és más ide tartozó viszonyok megemlitése; ugyanez áll a rozsra nézve is. 4. A repetére nézve, hogy szórva Volt vetve vagy sorban s megkapálva, minő tulajdonságú földben, hány magot adott sat. 5. A hüvelyesekre nézve, milyenek a borsó, puszuly, hogy korai vagy késői, karós vagy gyalog, sokág eltartható, könnyen fő sat. 6. A gyümölcs, hegy fája minő földben termett, hamar tereme, termékenysége , honi vagy külföldi eredete, valódi neve, tájelnevezése : nikor érik, fája tar és-e sat. 7. A borra nézve , imvá való, melyik évbeli termés, miféle fej-szőlöbön sat 8. A selymet illetőleg, miféle tojásból egy lat után mennyi gubót nyert, hány lat gubó után egy lat selymet sat. A termények és hüvelyesek küönösen c ezéira alkalmas zacskókban vagy zsákocskákban küldendők be. Jutalmak odaítélésének módja és föltételei. 1. A jutalmak kétfélék : pénzbeliek, aranyok és ezüst tallérok, és erkölcsiek. Az utóbbiak csinosan kiállított alkalmas szövegű iolt elismerésből, amazok nagyobb és kisebb pénzbeli összegekből állanak. 2. Aki pénzbeli djat nyer, az szükségképen írásbeli elismerést is kap. Utóbbit kaphat az ebo nélkül is a kiállító. 3. A díjakat és írásbeli elismeréseket egy illetékes és megfelelő szakférfiakból álló bíráló választmány ítéli oda szakok szerint. Ezen bírósági bizottmány tagjainak aláírása mellett szolgáltatnak ki a koszorzott nevére szóló elismrő okiratok is. 4. Pénzbeli jutalmat csak a megyében tenyészett, vagy a megyén kívül egyleti ág tulajdonában lévő állat vagy iparkészítmény kaphat. A rendező bizottmány a küldeményeket, melyek az egyleti titkár Kemperen Győző szállására czimzendötő, őszhó első napjáig fogadja el. Azontúl érkezendő tárgyak kiállíthatók ugyan, de bírálat alá nem jönnek. Az állatokról a nevezett határnapig az előleges jelentés a titkárhoz beküldendő, maga az állat eszközén délig a kiállítás helyén legyen. Ismert lévén a tisztelt gazdaközönség előtt a kiállítások föladata s a rendezések által elérhető közezésék hasznos volta, meg van győződve ezen gazdasági egylet, hogy megyénk s a közelvidék gazdaközönsége megragadja az alkalmat, s hazafias ügyszeretettől indítva, mindent elkövetend, hogy sokoldalú küldeményeivel a kiállítás érdekét, becsét emelje. — Szegeden, Sz. István napján 1860. Gróf Károlyi Sándor, egyleti elnök. Gazdasági és kereskedelmi szemle. GYÜK, szept. 7.kén. Mindamellett, hogy e héten országos vásárunk is volt, a gabonapiaczra nagy menynyiségű gabonakészletek szállíttattak, azonban hihetőleg az egymásután gyorsan következett vásárok miatt az üzlet kissé lanyhább volt, minek következtében néhány árral az árak megszálltak , azonban viszsza még sem igen szállíttatott semmi gabona, s különösen az árpa, bár a múlthetinél roszabb áron, gyorsan kelt. Az árak így alakultak : tiszta búza 4 frt 60 kr — 5 frt; közönséges 3 frt 80 kr — 4 frt 20 kr; behozatott 1296 mérő ; kétszeres 2 frt 90 kr - 3 frt 30 kr, behozatat 367 m.; rozs 2 frt 80 kr — 3 frt 10 kr , behozatott 732 m.; árpa 2 frt 40 kr — 2 frt 80 kr , behozatott 1462 m.; zab 1 frt 40- 60 kr, behoz. 313 m.; köles 2 frt 20—60 kr, behoz 271 m ; bab 4 frt 20 kr — 4 frt 40 kr, behoz. 132 mérő; burgonya zsákja 1 frt — 1 frt 20 kr, behozatott 196 zsákkal. MARMAROSI VERCHORINA. A nép rettegésben van , igen sok veszett eb futkározik szerte a vidéken, s ekkoráig többek közt egynéhány egyént is megmyilak. Az ily szerencsétlenek orvosi szorgos felügyeletben részesülnek ugyan, de nem mindig sikerül őket a szörnyű haláltól megmenteni. Az eb-veszettség okairól a vélemények közül legtöbb kivére talál az, hogy e nedves nyár folytán igen sok kihullott juh ebek által emésztetik föl; s ha ez áll, akkor itt csakugyan beteljesedett a magyar közmosdás , hogy „mikor az ebnek legjobb dolga van, megvész! — Különben sajnálata méltóan megközelíthetlen e vidék az út hiánya miatt, amely majd félszázad óta szándékoltatik ugyan, de eredményt eddigelé nem mutat. Miután pedig Mármaros megye más vidékei ekkoráig épített utakkal a közlekedést szépen fönntartják, nagyon kívánatos volna, hogy a kormány figyelmét, a Tata bor viz mentében cdingelé elhanyagolt ut épiése is, ki ne kerülné és valahára megkezdetnék, miután ez ezerek ínségén 8 nyomorán sokat segítene. Ezen ut építés módja legezélirányosb leendne, ha az ut Husztról Huszköz , alsó Selistye és Gernyesen át Kövesligeten menne keresztül Ezen közlekedési könnyűség fölmentené e nyomorral küzdő népet, az erre, úgyszólván a napirenden levő uzsorától, mert nem rég történt, hogy egy útért egy bizonyos 80 forintnál többet szarolt a szegedségtől; különben azért is kívánatos az útépítés, mivel a gabonaszállitmány nagyobb mérvet nyerene ezután, mert az eddigeié ezt pótló burgonyavész Marmarosban általános. — A sertésdög is több helyen jelenkezik. Pénzügyi szemle. (Távirati tudóssás a bécsi börzéről, szept. 10 én.) PÁRIS, szept. 8. Zárlat: 3 petes reute 68.05 4% petes reute 95.50 (coupon détaché) crédit mobil. 680; lomb. vasút 468; osztr. hitelint. 345. A börze hangulata rész, az üzlet merő pangásban. Utoljára jobb. A budapesti augútról 1860-ki julus és augusztus hóban bejött vámjövedelem: július : 105,734 gyalogtól 2114 frt 68 kr; kocsikról 763 frt 14 kr . büntetés pénzekből 5 frt 84 kr. Összesen 2904 frt 367, kr. Augusztus: 118,659 gyalogtól 2373 frt 18 kr; kocsiktól 964 frt 28 kr; büntetéspénzekből 9 frt 10 kr. Összesen 3351 frt 1.6 kr. Kelt Budán, 1861’ ki szeptember 3-kán. A budapesti alagúttárulat igazgatósága. — A pengepénzről szóló bankjegyek, jelesül az 1, 25, 10, 50,100 és 1000 forntosok a tartományi bankpénztáraknál csak szeptember 30 ig fogadtatnak el. Október 1-től fogva dec. 31 -ig már csak a bécsi bankpénztárnál fogadják el azokat. Dunavízállás. Pesten, szept. 10. 8" H" 0'" 0 falul. Hivatalos hirdetések kivonata. A Budapesti Ilirlap 202. sz. Hhivatalos Értesítőjéből (sept. 4 ). Csőd nyittatott Grósz Salamon martonfalvi lakosnak vagyona ellen; a köv. bejef. oct. 3 ig a debreczeni vár. kik. bíróságnál; perügyelő Oláh Károly ügyvéd. — Szűcs Pál pesti szatócs vagyona ellen ; a köv. bef. oct. 30 ig a pesti orsz. tszéknél; perügyelő Rácz Pál ügyvéd. Biróilag árvereztetnek: Márm.-Szigeten Gavallér Mihálytól lefoglalt 284. számú ház, árv. sept. és oct. 26-kán a márm.-szigeti megyei tszék által. — Remetén Murk Józseftől lefoglalt 31. számú 1405 frt 10 frra becsült ház telekkel együtt, árv. sept. 28 és oct. 31-kén a m.-óvári száióság által. — Nagy-Várad-Olasziban Flór János hagyatékához tartozó 247. számú 10 000 ftra becsült ház, árv. sept. 14 és oct. 24-dikén a nagyváradi orsz. tervszék által. A Budapesti Ilirlap 201. sz. Ihivatalos Értesiljéből (sept. 5.). Földiéber mentesítés: Papp Lászlónak oláhkékesi, Szunyogh Dániel és Mihálynak nábrádi mrb. birtokaik után járó kárpótl. tőkékre nézve bejei. h. idő sept. 30. tárgyal, h.kap oct. 31-ke a szathmári megyei tervszéknél. Biróilag árvreztetnek:Szalontán Balogh Mihálytól lefoglalt 789. tk. szám alatti ház becsülve 6720 forintra, árv. szeptember 22-kén a szalontai szolgabíróság által. — Szentesen M decz Mártontól lefoglalt 2058. számú 3500 frtra becsült ház, árv. novemb. és dec 3- kán a szentesi szbiróság által. — Szentesen Szijjártó Szabó Mihálytól lezálogolt 783 számú 3110 frtra becsült ház, szántó- és kaszálóföldekkel együtt árv.od és nov. 15-kén a szentesi szbiróság által. — Mihályházán László István és Ferencztől lefoglalt 42 számú 500 frtra becsült ház és 1120 frtra becsült 16 hold föld árv. oct. 1-jén a pápai szbiróság által. A Budapesti Hírlap 205. sz. Hivatalos Értesítőjéből (sept. 6.). Csőd nyitatott. Gude Mátyás pesti szíjgyártó mester vagyona ellen; a követ. bejel. nov. 12 ig a pesti orsz. törvényszéknél; perügyelő Rudnyánszky Béla ügyvéd. Biróilag árvereztetik: Ireghen Nagy Jánostól lefoglalt 302. számú 2400' frtra becsült ház árv. okt. 25. és nov. 26-án a tamási szolgabiróság által. — Csécsen Veiszer Andrástól lefoglalt 72. tk. sz. az ingatlan birtok árv. oct. 1. és 31.a szepesi szbiróság által. —N. Géresen, Botka Lajostól lefoglalt s 1898 frtra becsült szántóföld, rét és épületekből álló birtokán nov. 5. és dec. 10. s.a. újhelyi megyei tervszék által.—Csornán Elő Antal, Boda Mihály és Elő Józseftől lefoglalt ingatlan birtokok árv. october és nov. 29-én a csornai szbiróság által. —• Óvár helységben Jekey Menyhérttől lefoglalt 141. t.k. sz. 5436 frtra becsült birtok árv. oct. 25. és nov. 22 én a szatmári megyei törvényszék által. — Gecse helységben báró Bakihausen László, Lipót és Móricz tulajdonához tartozó gecsei jószág árvereztetik dec. 5. és jan. 14 én a kassai orsz. törvényszék által. — Kecskeméten Kubinyi Józseftől lefoglalt s 10165 frtra becsült 30 t. k. számú ház árv. oct. 5-én a kecskeméti megyei tervszék által. — Kecskeméten Fehér Lászlótól lefoglalt 195 t. k. sz. a. bejegyzett ingatlan birtokok, becsülve 4803 frtra, árv. oct. 10-én a kecskeméti megyei tervszék által. A Budapesti Hirlap 206. sz. Hivatalos Értesítőjéből (sept. 7.). Biróilag árvereztetik: Pesten Józsefv. tavaszmerentezában 678. sz. a. Liebner Bernát-féle ház, becsülve 3860 frtra, árv. sept. 22-én a pesti orsz. törv. szék által. PESTEN, házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. IfinlatnaállvnL . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdíj Viruemenjek aljul külön sor[kr Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. I BÉCSI BÖRZE September 7-én, 1860. föltételek : Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással.......................100 frt 125.— 125.50 1854 diki „ .......................100 frt 90 — 90.50 1860 diki „ .......................100 frt 89.75 90.— Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 15.5 15.75 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a é. 107 50 108 — Trieszti db .............................100 ft pp. 110.— 112 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 97.50 98.— Budai városközség db . . 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy.......................................40 ft pp. 81. 82.— Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 38.75 39.25 Clary.............................................40 ft pp. 36.25 36 75 St Genois.......................................40 ft pp. 36.25 36.75 Windischgrätz.................................20 ft pp. 23.50 24. Waldstiin.......................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich.......................................10 ft pp. 14.— 14.50 Adott Tar- Elsőbbségi kötvények, ártott ár Államvasp...................................... 500 frank 134.50 135.50 Lombard velenczei .... 500 frank 129.— 129.50 Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llyod.............................100 ft pp. 85 - 86. — Részvények. Nemzeti bank (ex div.) . ............................. 758.— 760. -Fhitelintézet 200 frt ....... 176 20 176.40 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . . 548 — 550.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 390.— 392.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 150.— 160.— Budapesti lánczhid 500 ft pp.......................... 368.— 372.— Éjszaki vasút............................................ 1828— 1830— Ausztráliam vaspálya................................. 248 ___ 249.— Nyugati vasút............................................ 182.50 183 — Pardubitzi vasút ............................ —. —Tiszai vasút . ............................. 147.— 147.— Déli vaspálya 607, (ex div.)....................... 140.— 142.— Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 156.— 167.— Graz-Köflachi . ........................................— —116.— Adott Tatár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 22.- 24.— I. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 boll. frt (86 ft 52 kr a. é.) 37, —•— —• — Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3'/, „ 113 25 113.50 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —. — M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ 113.20 113 75 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2'/, „ 99.50 99 75 London 10 font sterling. (100 1123'/, kr) 4'/, „ 131.80 132. Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.50 52 65 Pénznemek. Korona.......................................................IS 2012.— Császári arany............................................6.34 —.— Veczés arany ............................................. 6 34. — .— Napoleonsd’or.............................. . . . 10. G0( — — Orosz imperiale.............................................10 00, —.— Ezüst.............................................. . . . 32 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 32.'/, —— Szept. 7. Szept. 10. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 70.70 77 10 — ft 40 kr — ft kr 5°/„ metalliques 65.— 65.20 — „ 20 „ — „ — „ Bankrészvény 758.— 754.--------„ — „ 4„ — „ Hitelintézet 175.80 175.--------„ 80 n — „ — , Augsl, váltó 113 — 113.10 - „10,-,-, London, váltó 131.70 132.— — „30„ — „ — „ Arany 6 33 6.34 — „ 1 „ — „ — „ PEST, szeptember 10. Biztosítási ügyben. Vészszárnyakon röpül a romlás szelleme. Minden nap nagy értékek megsemmisülése felöl hoz hirt. Egész községek hamvadnak el. Legközelebb Nagy Mihály (Zemplénben), Fertő Sz.Miklós s Nagy-Kalló égett, hol a megyeház is a lángok martaléka lett. És a leégett községek nagyobb része nem volt biztosítva, a megsemmisült értékek nem fognak megtéríttetni. A sors látogatása tönkre vert, elszegényített egyszerre száz meg száz családot, kik előbb az állam áldozatkész és áldozatképes teherviselhető vagyonos polgárai voltak, néhány óra alatt ügyefogyott, vagyonvesztett szegényekké váltak, kiktől a vagyonnal elmúlt a képesség a birtok terheinek elviselésére, sőt ellenkezőleg terhekre váltak polgártársaiknak s közvetve az államnak. Nem igényli-e hát teljes mértékben a biztosítás ügye az államkormány figyelmét? És ha az államra nézve nem lehet közönyös dolog az, hogy a biztosítás ügye terjed-e vagy nem a nép között; ha az olcsó biztosítás érdekében óhajtandó, hogy a fensőbb hatóságok ellenőrző figyelemmel kísérjék a kárbecslés körüli hivatalos eljárásokat, akkor az egyházak elöljáróinak is szent hivatásuk terjeszteni a biztosítás eszméjét, fölvilágosítani a népet ez ügy üdvössége felől nemcsak a közvetlen haszon, hanem amiatt is, hogy a vagyonban született vagy birtokot szerzett állampolgár a szerencsétlenség napjai után is meg nem fogyatkozva álljon azok sorában, kiknek áldozatain épülnek föl az egyházak, iskolák és kórodák, és meg ne kevesedjék azok száma, kikben ez ügyek meleg gyámolítókra találnak. E tekintetben, tudjuk , az egyházelöljárók nagy része fölfogva nemes hivatását, meleg ügyszeretettel járt el, mely körüménynek köszönheti egyrészben az első magyar általános biztosító társaság azt, hogy oly rövid idő alatt, oly nagy tért foglalhatott el. De a nép barátainak nem szabad nyugodniok mindaddig, mig minden község, minden hajlék biztosítva nem leend, mi mig egyrészről a biztosítás közvetlen eredményét, másrészről a dijak leszállítását is eszközölhetendi. Azonban a dijak leszállítását nem csak a biztosítás általánossá válása eszközölheti. Ezt lehetővé teendi főkép az, ha községeink tűzellenesebben épülendenek, ha a tűzfészkes vidékek mind ritkábbá fognak válni, ha az oltószerek beszerzése, jó karban tartása minden község egyik főbb gondja leen, és leginkább, ha a kárbecslés alkalmával a hivatalos eljárás a kár helyes felszámításának kezességéül lesz elfogadható. E pontnál bővebb fejtegetésbe nem bocsájtkozhatva, csak a törvényhozás legszigorúbb rendelkezésének szükségére kell utalnunk, mely rendelkezést nem csupán a biztosító társulatok érdeke, hanem a biztosítás ügyének az állam érdekeire való hatásánál fogva, az állami szempont is igényli. Midőn az államkormány gondja alá veszi a polgárok minden cselekvényét s annyi felügyelő őrködik testi és lelki működése fölött, nem lehet szerénytelen azon óhajtás, hogy e gond kiterjesztessék azon intézkedésekre is, mik mellőzhetlenek, ha csak azt nem akarjuk, hogy a falukon minden ház azért épüljön föl, hogy egy év alatt bizonyosan leégjen, hogy a