Pesti Napló, 1894. november (45. évfolyam, 302-331. szám)

1894-11-21 / 322. szám

322. szám. Budapest, szerda 1894. november 21. ________________PESTI NAPLÓ.___________ © A VIII. kerület kijelölő-bizottsága ma este a következőket jelölte a kerületi választmányba: Zatocsik Antal, Kauczer Kálmánt, dr. Hochmann Henriket, Eckstein Bernátot, dr. Mangold Henriket, Bányai Józsefet, Kobitsek S. B.-t, Kunstädter Mórt, Sturza Jánost, Schanzer Samut, Hrebenda Ágostont, Szűz Istvánt, Tarcsay Lajost, Zimmermann Bernátot, Gách Károlyt, Nessi Gyulát, Ozarovszky Henriket, Körpel Lajost, Kálmán Józsefet, Diósy Lajost, Gutwillig Józsefet, Lauter Manót, dr. Szalárdy Mórt és Láng Hermant.* A VII. kerületben a Józsefvárosi Polgári Kör jelöltjei: Szabadon választandó képviselőknek: Bacár Dániel, dr. Bentsik József, Csepreghy János, Follmann Alajos, dr. Haas Tivadar, dr. Hamis Géza, Kanovich Béla Mór, dr. Havas Rezső, dr. Keppich Gyula, Madary Gábor, Kovák Sándor, Urs Sándor rendes tagok, ifjabb Áts Károly, Barczell János és Winter Sándor póttagok, legtöbb adót fizető képviselőknek rendes tagokul: Filó János, Glück Frigyes, Kleinlein Károly, Kokesch Sándor, Kölber Alajos, Nászay Mór, Rákossy Jenő, Schweiger József, Thék András, Vessényi János, dr. Dirner Lajos, Ernyei Ferenc, Hegyessy László. Póttagok Jungfer Gyula és Wehrmann Frigyes. Kerületi választmányi tagokal: dr. Baransky Gyula, Benkhardt Ágost, Blaskovits Gyula, Diviatzky János, Farkas Gyula, Fried Zsigmond, Glattfelder Jakab, Hazslinszky Károly, Hebelt Ede, Horváth Benő, Illés Antal, Kaiser József, Mocznik Lajos, Nobilis Antal, ifjabb Petz Ármin, Raics Frigyes, dr. Rainer József Gyula, Simonovits Béla, Sverteczky István, dr. Szappanos Gerő, Sirch Károly, Varsányi János, Wellisch Arnold, dr. Weisz Gyula.* A IX. kerületben a szabadon választandó jelöltek: dr. Csiky Kálmán, Horváth József, dr. Springer Ferenc, Medvey Zsigmond, Szász Károly, Berkes Antal rendes, Hecht Ernő és Landau István póttagok. A kerületi választmányba jelöltettek: Horváth József, Kurfürst Miksa, Kleineisel Jakab, Czigler Győző, Rock István, Zsigmondy Béla, dr. Horpáczky István, dr. Tatár János, Bálint Ferenc, Ehrlich Manó, Horváth Béla, dr. Hecht Ernő, Reményi Antal, Lorecz Endre, Mátyás Gábor, Sperl Flóris, Münch Vilmos, Sir László, Szantner Károly, Scheibel Károly, Herdlicska Arnold, Wirth Ferenc, Bernhardt Sándor, Sényi Ferenc.* A VI. kerületben alkalmazott tanítóknak a választások ügyében értekezlete volt, amelyen elhatározták, hogy Dezsényi József megválasztatása ellen, aki a fizetésrendezés tárgyalása alkalmával a tanítók érdeke ellen beszélt, állást foglalnak és Eötvös Károly országgyűlési képviselő megválasztatása mellett fognak küzdeni. Színház és zene. A Vígszínház ügye. Azoknak a mesterséges akadályoknak dacára, amelyeket bizonyos részről a tervezett Vígszínház elébe gördítenek, mint örömmel értesülünk, ez a szinház már a legközelebbi jövőben meglesz s 1896. május havának 1-ére már meg is nyílik. Az uj szinház pénzügyi részét a Vígszínház-részvénytársaságnak már sikerült megoldania olyképpen, hogy 250,000 forint névértékű részvény elhelyezését s 300,000 forintnak kölcsön útján való fedezését már biztosította. Az új színházban nem lesz meg a többi színház eddigi bérletrendszere, hanem a jegyzett részvények adnak előjogot bizonyos helyekre, és pedig 20 részvény (4000 forint) előjogot ad egy páholyra minden előadásra, 10 részvény (2000 forint) egy páholyra minden második előadásra, 5 részvény (1000 forint) egy páholyra minden negyedik előadásra, továbbá 4 részvény (800 forint) egy földszinti, vagy első emeleti zártszékre minden előadásra, 2 részvény (400 forint) egy zártszékre minden második, vagy 2 zártszékre minden negyedik előadásra; 1 részvény (200 forint) egy zártszékre minden negyedik előadásra. — Páholyok elővételi jogára eddig a következő előjegyzések történtek: Egész páholyra: Gróf Andrássy Tivadar 5000 frt, hatvani Deutsch Sándor, gróf Esterházy Miklós Móric, gróf Károlyi Tibor,dr. Krausz Izidorné,dr. Mészáros Károly, gróf Széchenyi Béla, dr. Szécsi Ferenc 4000 forint. Fél páholyra, minden második előadásra: Csányi Ágoston, Dániel Ernő, gróf Hadik Endre, Hegedűs Sándor, gróf Keglevich István, Lánczy Leó, lovag Lederer Sándor, ifjabb Luczenbacher Pál, dr. Wagner Géza, ifjabb báró Wodianer Albert 2000 forint. Negyed páholyra minden negyedik előadásra: Gróf Andrássy Gyula, Bohus László, gróf Csekonics Endre, hatvani Deutsch József, tószegi Freund Ferenc, gróf Karácsonyi Jenő, gróf Károlyi István, Kobrák Mór, Kubinyiné, dr. Kisteleki Lévay József, Lipótvárosi Kaszinó, báró Nikolics Fedor, Petánovics József, dr. Rosenberg Gyula, Schossberger Henrik, Strasser Izidor, Országos Magyar Színészegyesület, gróf Zichy Jenő 1000 forinttal. Ezek az előjegyzések körülbelől tizennégy páholyt foglalnak le és igy összesen már csak hét páholyra szerezhető meg az előjog részvényjegyzés utján. Megjegyzendő, hogy a földszinti és az első emeleti páholyok közt levő arány el fog térni a mostani színházakban konstatálható aránytól. A mostani színházakban a földszinti páholyok kényelmesebbek és keresettebbek, holott a Vígszínházban az első emelet alacsony lévén, az abban levő páholyok jobbak lesznek a földszintieknél. — A bemutatott rendszer alapján mindenki biztosíthat magának helyet, sokkal csekélyebb áldozattal, mint a bérleti rendszernél, ahol a bérlő az unalmas előadásokra is kénytelen megfizetni a helyét. — Kaszinók és klubok a Vígszínházban nem bérelhetnek, de ama tagjaik, akik részvényeket jegyeztek, együttesen is gyakorolhatják jogaikat. Ha például egy klubnak negyven tagja egy-egy részvényt jegyzett és együttesen gyakorolják elővételi jogukat, akkor részükre minden előadásra tíz helyet rezerválnak, természetesen mindig ugyanazokat a helyeket, amelyekhez sorsolás útján jutnak. Lesz az első emeleten tizenkét rendes és hat proszcénium-páholy, a földszinten csak hat proszcénium-páholy, minthogy az oldalfalak közt lesznek a kijárások. Lesz tehát összesen huszonnégy elsőrendű páholy. Ezek közül hármat fentartanak (udvari páholynak stb.), huszonegyet pedig elővételi joggal bocsátanak a részvényesek rendelkezésére. A második és harmadik emeleti páholyokat napi áron adják el a közönségnek. A kis pékisé premiereje. Gerő Károly új énekes színműve, A kis pékné, 24-ikén, szombaton kerül bemutatóra a Népszínházban. Az új darab szereposztása a következő: Lóri: Küry Klára; Péntek Terézia: Csatai Zsófi; Füle Józsi: Tollagi; Hadradán: Kassai; Rece Péter: Szirmai; Stefi kisasszony: P. Lukács Juliska; Vendel Nepomuk János: Németh; Puhi Mária: Újvári; Jozefia: Gazsi Mariska; Saláta Treszka: Vidorné; Probusicky Ladiszlausz: Fenyóri; Zapletal Tóbiás: Nánásy. Ferenkes Sándor ügyvéd: Tirnovai. * Rubinstein Antal meghalt. A nagy zongorajátszó háromság: Liszt, Bilow és Rubinstein már csak a zenetörténetben él. Utolsó tagja, Rubinstein Antal, mint Péterhofból telegrafálják, ma szívszélütésben váratlanul elhunyt. Budapest közönségét is fájdalmasan fogja érinteni ez a hir, mert Rubinstein, a nagy virtuóz, sokszor megfordult nálunk és a magyar közönségnek sok babérkoszorúját vitte magával diadalmas vándorútjaira. Oroszlánsörénye sokszor lobogott a Vigadó termeiben, kivált a 70-es évek elején, páratlan lelkesedést keltve, valahányszor csak hallatta csodálatos művészetét. Liszt után tagadhatatlanul ő volt a világ legnagyobb zongoraművésze, aki a zongorán éppen annyi virtuózitással, mint poézissel játszott és éppen annyi mélységgel tükrözte Beethovent, mint a mennyi gráciával Chopint magyarázta. Mint zeneköltő nem volt szerencsésebb Lisztnél, akinek szintén az alkotó erő hiányát vetették szemére. Nagy stílben írt oratóriumait és operáit (Nero, Dimitri, A Démon, A Makkabeusok) el fogja söpörni az idő, de gyönyörű dalai megmaradnak, mert ezekben igazi költő szól hozzánk. Rubinstein 1829-ben született Vechvotinecben, a román határ mellett. Szüleivel még gyermekkorában Oroszországba vándorolt. Tíz éves korában már szerepelni kezdett és pár évvel később Párisba ment, ahol tehetsége nagy fejlődésnek indult. 1854-től 1880-ig tömérdek körutat tett Európában és Amerikában. Ettől kezdve leginkább Oroszországban élt és mint konzervatóriumi elnökigazgató működött. Az orosz udvar nagy kitüntetésekkel halmozta el és Hl. Sándor cárral — mint mondják — barátilag érintkezett. Rubinstein Miklós, aki szintén kiváló virtuóz volt, de kevésbbé híres, pár évvel ezelőtt hunyt el. * Magyar hazánk dalgyöngye. A Zlubay Károly által szerkesztett ily népdalgyűjteményből újabb füzet jelent meg, amely a Ha lehűlt az égről kezdetű kedvelt népdalt tartalmazza énekre és zongorára. A csinosan kiállított füzet, amelynek ára egy korona, Kunossy Vilmos és fia hangjegynyomó intézetéből került ki. F U I M U S. — Justh Zsigmond hátrahagyott regénye. — or (E regény lenyomtatása vagy” fordítása törvénybe ütközik.) Valóban ott tipiskélt már az öreg a terrasz alatt s igyekezett lefelé, az alház felé, ahol a szolgálók laktak. Ez volt az éjszaka utolsó árnya ... — És e percben Niki bácsi nyugodtan alszik, ott, túl az épület túlsó végén, biztos lévén arról, hogy ha betörnének a kastélyba, körülötte lenne ha háznépe s védelmezné a körmeszakadtáig ... auf dass hin, jó éjszakát... aludjatok jól fiuk. Te meg Gábor ne vedd fel a familia s a brinzás pátria dolgait. Ez a természetes, igy éltek ők századok előtt, erre vagyunk szoktatva mi is valamennyien. Ha bölcs vagy, ahelyett, hogy ezen töprengenél, az öreg Johann azon tanácsát követnéd, amelyet ő nem adott. Ostoba fiuk, Hamlet jó éjszakát!... 27. A két testvér egyedül maradt. Beszélt volna mind akettő ... de hogyan kezdjék ? Gábor a tarthatatlan viszonyokat szerette volna ostorozni, elmondani, mit lát hibásnak, tévesnek ez elavult világban, de hogy beszéljen erről, hisz Poldi az előbb oly helyesen mondta, hogy ez a Lőrinc jövője is, ha meg nem házasodik. Pedig éppen ezért kötelessége lett volna neki szólni, elmondani mindent, de óvatosan, s azért mégis igazán, úgy hogy Lőrinc kiérezze, hogy minden szavából csak az igazság s a testvére iránt érzett végtelen szeretet beszél. Meg kellett volna magyaráznia, hogy ennek az életnek az ellenkezője is létezik, hogy az ember nemcsak parancsolni, hanem engedelmeskedni is született. Hogy csak az a falat kenyér esik jól, amelyért napról-napra küzdünk meg. Hogy ez a világ azért mutat torzképet, azért életképtelen, mert az életet hamisan fogja fel. Csak az élvezetet keresik, s megcsömörlöttek attól, amit élvezni akartak. Hogy mondja meg mindezt neki? Hisz Lőrinc is ezt a világot képviseli. És szegény Lőrinc hogyan védelmezze magát? Hogyan mondja el annak, aki ott ül most vele szemben és némán és nyugtalan szemekkel tekint reá, hogy változtatna lesz ő mind a viszonyokon, igyekeznék megismerni mindazt, ami új és hasznos, csak nem tudja, hol és hogyan kezdje e reformokat. És hogy ezekhez a régies, penészedő intézményekhez úgy köli valami, úgy leigázzák ezek a régi, régi szokások. Hiszen, ha másért nem, hát a testvéréért szívesen változtatna mindezen. De hát hogyan? A két fiú csak nézett egymás szemébe, keresték azt a szót, amely kifejezte a torkukig toluló sok érzést, sok elmosódó gondolatot. Nem találtak semmit. Pedig érezték, hogy mondaniok kell minden áron valamit. Végre Gábor felkelt székéről: — Megyek aludni, mondta közönyösen. — Jó éjszakát, öregem, fáradt vagy? Kifárasztottak a szüzek? — tréfálódzott Lőrinc, — szép álmokat! Gábor kifelé indult. Az ajtónál egyszerre visszafordult. — Nos öregem? — kérdte öcscse. — Semmi, fiam, semmi. Aludj jól — és ezzel kiment. Hanem, amint lefeküdt, úgy érezte, hogy öcscse és maga közé valami köd ereszkedett, amelyen keresztül már nem látnak az egymás szívébe. 28. Gábor egész éjjel nem aludt. Nyugtalanul hánykolódott ágyában. Terveit. Vagy húsz tervet is kovácsolt, hogy hogyan fogja nagybátyját figyelmeztetni erre is, arra is, hogy menti meg Lőrincet is a közeledő veszedelemtől. Érezte, ez a kötelessége s minél előbb cselekszik, annál hamarább lehet a ferde, a tarthatatlan viszonyokon változtatni De mivel kezdje? Mit szóljon az öregnek? Elmondja, hogy életét csak úgy, mint környezetének vegetálását nevetségesnek találja ? Ez volna végre is az igazság. Elmondja neki, hogy egészségtelen a viszony, amelyben unokahugaival áll? Hogy a vagyonát esztelenül kezeli, hogy udvara hovatovább tönkre fogja tenni? De hát akkor az egész épületet alapjában kéne megváltoztatni. Erre hogy lenne ereje? S ha már ehhez sincs, hogy leszen majd elég energiája fellépni Lőrinccel szemben, kit a legjobban szeret széles e világon ? ... Erőtlennek érezte magát, pedig édesatyja menynyi kötelességet rótt reá! Érezte azt is, hogy gyenge és vállai nem fogják elbírni a súlyos terhet. Mintha csak látná, mint rohannak mind e rokon családok az örvény felé... És ő egy kiáltással megmenthetné őket a pusztulástól... De lehetetlen, torkából kiszáradt a szó... Karjai lehanyatlanak. . . Pihenésre vágyik a tett, a küzdelem előtt! 29. Még alig pitymallott, midőn Poldi már tetőtőltalpig felöltözve, szobájába lépett. — Hát te nem alszol? Hallottam a szomszéd szobából, hogy egész éjjel hánykolódtál. Nekem is sok minden megfeküdte a gyomromat, le kellett jönnöm hozzád . . . Látod . . . még egyet el akarok neked mondani ... Ne ítéld el őket. Hidd el szánalomra méltók, mert vergődnek, mert nem bírnak önmagukkal. Körülményeik és szokásaik, minden ellenük van. Elhagyott, szerencsétlen emberek, akik egyedül vannak egymás társaságában, akik gyengék arra, hogy egymással s önmagukkal meg tudjanak küzdeni. Olyanok, mint a fészekből kiesett tollatlan madárfiókák, nevetségesek, de azért szánalomra méltók ... és éhen halnának, a más segítsége nélkül ... Ez az öreg? . . . Hisz ez nem élt! Mert hisz azt csak nem lehet életnek mondani, hogy harminc év óta csak a mások életét keseríti ? Nem mondott ennek egész világ életében senki, de csak egy jó szót sem Senki se közeledett hozzá Képzőművészet. ** A téli kiállítás. A minap megírtuk, hogy az idei téli kiállításon háromszázhetvenegy mű lesz. A Képzőművészeti Társulat választmányának tegnapi ülésén Keleti Gusztáv igazgató beterjesztette a téli kiállításról a hivatalos jelentést, amelynek érdekes adatai közül kiemeljük a következőket: A tárlaton 295 magyar művész képe lesz. A külföldi művek közül 18 belga, 16 olasz, 15 francia, 12 német, 5 norvég, 4 spanyol, 1 dán, 2 angol, 1 svájci, 1 orosz és 1 osztrák. Tavaly négyszáznegyvenhárom mű volt a téli tárlaton, az idén tehát hetvenkettővel kevesebb lesz, mert külföldről csakis meghívott művészek állítanak ki. A magyar művek száma azonban az idén ötvenöttel szaporodott. ** Képzőművészeti Múzeum. A kultuszminisztériumban, mint értesülünk, most az Országos Képzőművészeti Múzeum tervein dolgoznak. A tervek szerint a Múzeum a városligetben a játékbódék helyén épülne két millió forint költséggel s magába foglalná az országos, a múzeumi és a történelmi képtárt, valamint a még ezentúl beszerzendő remekműveket és másolatokat.