Pesti Napló, 1919. április (70. évfolyam, 77–102. szám)
1919-04-15 / 89. szám
Budapest, 1910 70-ik évfolyam. 89. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK« Egész évre 88 kor. — 10. Fél évre _ 44 — « Negyedévre 22 « — « Egy hóra— 7 • 80 « Egyes szám ára: Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 30 fillér. PESTI / 15 / Parancs! Minden tényleges állományú volt katonai havidíjas, minden tényleges állományú volt rangosztályba nem sorolt havidíjas és minden tényleges állományú volt hivatásos altiszt köteles a Vörös Hadseregbe való belépésre jelentkezni. A volt tisztek annál a hadosztályparancsnokságnál, illetve a székely különítmény parancsnokságánál, a volt rangosztályba nem sorolt havidíjasok és hivatásos altisztek pedig annál a Vörös Hadseregbeli csapattestnél (önálló osztálynál, alosztálynál) tartoznak azonnal felvételre jelentkezni, amelyhez állományilletékes póttestük a 2669/El. G. 1919. számú rendelet szerint tartoznak. Kétes esetekben tartózkodási helyükhöz legközelebb eső hadosztály-, illetve csapattest-parancsnokságnál jelentkeznek. A jelentkezésre kötelezve nincsenek: 1. a nyugállományban, vagy a rendelkezési állományban lévők, 2. azok, akik a Vörös Hadseregben már szolgálnak, 3. azok, akik a hadügyi népbiztosságnál, a katonai kerületi parancsnokságoknál, a póttesteknél, a katonai intézeteknél, katonai hatóságoknál, vagy különleges egyéb beosztásokban jelenleg is szolgálatot teljesítenek, addig, amíg ezekben a beosztásokban meghagyatnak. 4. a kórházi ápolásban lévők felgyógyulásukig, a betegség címén szabadságoltak a szabadságuk leteltéig, 5. akik a megszállott területen vannak. Mindazok a jelentkezésre kötelezettek, akik a jelen parancsnak folyó évi április hó 15-ig eleget nem tesznek, a forradalmi törvényszék elé fognak állíttatni. A jelentkezettek beosztását külön rendelkezések fogják szabályozni. Budapest, 1919. évi április hó 7-én. A hadasfyi népbiztosok. Az uj bécsi kongresszus Berlin, április 14. A Vossische Zeitung bécsi levelezője Az uj bécsi kongresszus című cikkében rámutat arra, hogy az entente igyekszik Bécsnek kedvében járni. Misszió misszió után érkezik, Bécsben mindenütt angol, francia és olasz szót hallani. Megkötötték már a népek szövetségét, vagy mert Párisban nagy az egyenetlenség, újabb bécsi kongresszussal akarnak kísérletezni? Nem kell nevetni, ennek az új bécsi kongresszusnak a körvonalai már látszanak. Smuts tábornok már tárgyalt róla, Budapesten, Prágában és Laibachban már érzik, hogy valami készül. Az első kérdés az, hogyan lehetne a bolsevizmustól megszabadulni. A második, hogyan lehetne a gazdaságilag és politikailag megnagyobbított Macedóniát Bécsből kormányozni. Hogyan, képzelhető el a csatlakozás? A felületes bécsi szemlélők már ezt a kérdést is „megoldott"-nak tartják. Az entente államok iparlovagjai és ügynökei, akik azt hiszik, hogy szavukra ad valaki valamit, vállvetve dolgoznak ebben az irányban. A párisi konferencián tanácskozókat tévútra akarják vezetni olyanformán, hogy el szeretnék velük hitetni, hogy a német kormány szilárdan áll az utolsó választások alkalmával nyilvánított népakaraton. A nemzetgyűlés még mindig ragaszkodik a Németországhoz való csatlakozáshoz. Amerikának az a felfogása, hogy a Németorság által támogatott Német-Ausztriában jó üzleti kilátásai lehetnének. Anglia régi kontinentális politikájának szempontjai szerint ítéli meg a kérdést, Olaszország eddig igyekezett a csatlakozást előmozdítani, Franciaország pedig még mindig a német veszély . ( mumusától reme®. Genf? Genf lesz a világ fővárosa. Így határozott a párisi békeértekezlet népszövetségi alosztálya. Nagyszerű palotát építenek a genfi tó partján, ez lesz a népszövetség palotája, márványból lesz a fala, gyémántból az ablaka, aranyból a fedele- és rubintos kacsalábon fog sorolni, ha esti szellő suhog a tavon. Ezer repülőgép és hidroplán zümmög majd körülötte... és még mi lesz?... és még világtörvényszék is lesz benne, amely a nemzetközi ellentéteket fogja elsimítani. Így ábrándozik a kapitalisták zsinatja Párisban, holott tőkések nem szoktak a kék égen kergetőző bárányfelhőkre bámészkodni. Ha most mégis megcselekszik, azt kell hinnünk, ezen a társaságon is érvényesülnek az egyetlen észlelhető természeti jelenségek. Az ember a vége felé közeledik. ítélőképessége és öntudata elhalaványul, magyarán szólva, félrebeszél. A kapitalista társadalmi rend több országban összeomlott s majdnem valamennyi országban összeomlófélben van, s akkor a párisi békeértekezlet még népszövetségről, értsd: tőkés uralkodó osztályok szövetségéről álmodozik és lázálmában palotát pingál a szövetségnek, ahonnan nemzetközi szervezetben fogják a tőkés érdekeket az egész földgolyón megvédelmezni. Nos, ez a palota aligha épül fel. Aki nem akarná ezt elhinni, terítse maga elé a térképet és vegyen kezébe egy újságot. Az újságot olvassa el figyelemmel s ahogy fordítani fogja lapjait, meglátja, hogy úgyszólván minden lapról más és más nép forradalmának lángja csap arcába. Mindenütt érzi a proletárság, hogy a kapitalista termelési rend életében elérkezett a válságos pillanat. Némelybol még csak készülődik, de több helyen már munkában van, üti, vágja, rombolja a korhadt házat, s amikor elkészült széthányásával, nekifekszik, hogy a kommunizmus falait ixázza meg. Németországot a revolució tüze emészti. A német proletariátus előbb-utóbb kezébe fogja a hatalmat. A német militarizmus hírhedt kegyetlensége a kommunizmust vissza nem szoríthatja. Az jön, az ott van, azt leverni nem lehet, az a kapitalista termelési rendnek törvényes utódja. München, Drezda, Berlin, Bécs, Düsseldorf s még egy sereg német város tűzhányója alakult át s ha nem napok, hát hónapok" kérdése, hogy teremtő proletáriával elárasztanak maguk körül mindent. S ha német földeken győzött a munkásság, ez a kommunizmusnak olyan mérföldköve lesz, melynek árnyékában" nyugodt biztosságban indulhat meg a kommunista építés. E tények világánál vájjon milyen színben játszik a genfi palotáról szőtt álom? Hihető-e, hogy a népek engedik magukat oda beterelni, ahol a kizsákmányolás nemzetközi alapon való megszervezéséről fognak tanácskozni? Nem valószínűbb-e az, hogy arra a népszövetségi fővárosra és hidroplános palotájára épen úgy tekintenek, mint a hágai békepalotára tekintettek, melynek alapkövét Miklós cár tette le? Bizony ez a valószínűbb. Az a valószínűbb, hogy a genfi kacsalábon forgó kastély sohasem fogja magát a genfi tóba megnézni, mert mire az első targonca földet nyikorogtatnák hozzá, a kommunizmus áradata elborítja Genfet is, Parist is, a kapitalisták szorgalmas utcaseprők lesznek vagy egyáltalán nem lesznek , s a világ egymásra talált proletárjai majd kinéznek maguknak egy Genfet, ahol valóban a népek, nem pedig a kizsákmányolók fogják egymás kezét megszorítani. SZERKESZTŐSÉG, KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi út 18. TELEFON: József 62—30, 62—81, 61—32, 62—33, 62—34. Nyomda: 64—39. Felelős szerkesztő: József 62—36. Igazgatóság: József 62—55. A központi szovjet megalakulása A budapesti Központi Munkás- és Katonatanács kedden, e hónap 15-én délután hat órakor az Újvárosháza tanácstermében (Váci utca 62.) tartja alakuló gyűlését. A kerületi munkás- és katonatanácsok által a központi tanácsban delegált tagok kivétel nélkül jelenjenek meg. A küldöttek igazolójegyeiket a kerületük vezetőségénél vehetik át hétfőn este. A főváros VIII. kerületében tudvalevőleg új választás volt és így a kerületi Munkás- és Katonatanács csak vasárnap választotta meg a húszas intéző-bizottságot és a központi tanács 86 tagját A húszas intéző-bizottság tagjai lettek: Kolozsi Sándor elnök, Kardos Géza alelnök, Bodor Dezső, Ehmann Lajos, Gábor Döme, Kemény János, Kovács Lajos, Lantos Elemér, Lázár Sándor, Lerner Dezsőné, Magyar László, Medvei Ferenc, Mócsi Gyula, Onódi Ignác, Lévai Zsigmond, Simonovits Elek, Singer Vera, Ulrich Károly, Vidra György, Zelinger Ödön elvtársak. A központi munkástanács tagjai lettek: Argalás József, Ascher István, Babits Frigyes, Berend Géza, Berger Jakab, Brandstein Illés, Brandstein Illésné, Buchmüller Ágoston, Bogár Ignác, Báron Ede, Cservenka Miklós, Csilláig Béla, Czégely István, Deák Lajos, Biró Dezső (könyvkötő), Ehmann Lajos, Farkas István, Ferencsik István, Freistadt Fülöp, Ferenczi Gyula, Fodor Pál, Finta Dezső, Fráter Samu, Freund Jenő, Fröhlich Rezső, Gaál Gyula, Garai Ármin, Gárdos Sándor, Grünhut Jakab, Gyárfás András, Györki Imre, Gyürei Rudolf, Haas Dezső, Hegyi Janka, Hellischauer Hugó, Herskovits Ignác, Hirosik János, Havas Miklós, Horovitz Gábor, Huppert Mór, Illés Artúr, Kardos Géza, Kaderabek Tivadar, Kemény János, Kunfi Aladár, Kertész Manó, Kolozsi Sándor, Kovács Lajos, Kalmár Henrik, Kitajka Lajos, Landler Jenő, Látó György, Lázár Sándor, Lerner Dezső, Lerner Dezsőné, Lévay Oszkár, Lukács Gyula, Magyar László, Márkus Pál, Novitzky Bertalan, Naxner Ferenc, Neumann Károly, Nyári Gábor, Palkovits János, Petrók Károly, Péter József, Proksa Gyula, Podach Erich, Putics István, Sallay Karola, Stark Mátyás, Singer Ignác, Singer Vera, Singer Nándor, Smarilla Géza, Schönfeld Jenő, Schenker Miksa, Széll Menyhért, Szerdahelyi Sándor, Teich Rózsi, Teuffell Jenő, Tóth Vilmos, Varjas Sándor, Varga Jenő, Weltner Jakab, Zámpori István elvtársak. Vidéki jelölések az országos tanácsba A proletáruralom megvalósulása továbbra is a megszokott nyugodt és biztos mederben halad előre. Vidékről érkező jelentéseink leginkább a vidéki szovjetek zavartalan megválasztásáról számolnak be: Nagyvárad. A nagyváradi munkás- és katonatanács tegnap tartotta alakuló ülését ünnepélyes keretek közt a városháza dísztermében. Az ülésen dr. Katz Béla, a kormányzótanács elnöke elnökölt, aki hossszabb beszéddel nyitotta meg az ülést. Ezután az ülés megválasztotta a volt kormányzó, tanácsot tíz taggal kiegészítve a tanácsintéző bizottságává. Megválasztották a budapesti országos tanácsba Nagyváradról kiküldendő három tanács, tagot, akik a következők: dr. Katz Lipót, Hendzsel Miklós és Végh Dezső. Eger. A heves megyei tanács ma délelőtt tíz órakor tartotta megalakulása utáni első ülését. A tanács öt tagból áll. Eger hat taggal Gyöngyös nég£ taggal, az egri járás" kilenc, a gyöngyösi kilenc, a hevesi nyolc, a hatvani nyolc, a pétervári ÖT, a tiszafüredi hati taggal van képviselve benne. SzatmárT A mátészalkai munkástanács Tisza Lajosnak, Tisza István öcscsének kocsordi kastélyában zár alá vette a berendezést, az antik bútorokat, a parcellán-gyűjteményt és a műkincsek közt levő rendkívül értékes vázákat. Károlyi Gyulánénak, Károlyi Lászlónak és Degenfeld Józsefnek nagykárolyi birtokain nagy erővel folyik a munka. A cselédség a bemegállapító bizottság közvetítésével lefolytatott tárgyalások alapján dolgozik. Debrecen. Debreceni város újonnan megválasztott munkás-, katona- és földművestanácsa