Pesti Napló, 1919. április (70. évfolyam, 77–102. szám)
1919-04-15 / 89. szám
Kedd PESTI NAPLÓ 1919. április 15. szombat délután öt órakor tartotta első ülését a vármegyeháza dísztermében. Török Gábor elnök lendületes beszédben ismertette a proletariátus magas hivatását. Fényes palotával hasonlítja össze az új alkotmányt, amelyet, ha kell, a munkások Kőműves Kelemen módjára véres habarcsokkal fognak megerősíteni. Utána Vági István ismertette a proletárdiktatúra célját, amely megteremti az igazi szabadságot és testvériséget. Indítványozza, hogy válasszák meg a járási bizottsági tagokat és a vármegyei tanácsot. Az ügyek intézésére húsztagú intézőbizottságot választottak. A gyűlés az országos tanácskongresszusra három tagot küld ki, Török Gábor, Lefkovics Vilmos párttitkár és Nagy Lajos elvtársakat. Lefkovics elvtárs számolt be ezután a tanács működéséről és céljáról. Indítványára a hármas honvédek laktanyáját Dózsalaktanyának, a harminckilences volt közösezred kaszárnyáját Táncsics-laktanyának, a tizenhatos huszárok kaszárnyáját Petőfi-laktanyának és a kettes huszárok laktanyáját Marx-laktanyának nevezték el. Egyben Debrecen legnagyobb utcáját Lenin utcának nevezték el, a Király-utcát pedig Gutenberg-utcának. Már most nagyban folynak az előkészületek május elsejének impozáns megünneplésére. Szombathely. A vármegye tíz járásának küldötteiből a városháza nagytermében ma megalakult a nyolcvan tagból álló vármegyei tanács, amely megválasztotta az országos szovjet tanácsba kiküldendő képviselőit. A tanács legnagyobb része földmivesekből áll. Az alakuló gyűlésen hatvankét megyei tag jelent meg, akik közül az országos szovjetbe megválasztották Henz Kálmánt, Kovács Józsefet, Obal Bélát, Módly Jánost, Varga Istvánt, Varga Józsefet, Ottó Gézát, Urbán Lajost és Kieiringer Zsigmondot. Kuncsia elvtárs Monyon Varga Jenő népbiztos kitartásra buzdít Vasárnap délután nagyszabású népgyűlés volt Tatabányán abból az alkalomból, hogy a budapesti munkásság a proletárszolidaritás megpecsételéséül különvonaton élelmiszert és ruhaneműt küldött a tatabányai bányászmunkásoknak. Reggel 8 óra után érkezett Budapestről a különvonat, melyet az Államvasutak vörösre festett vadonatúj mozdonya vont és amelyen Kun Béla, Varga Jenő, Hevesi Gyula és Haubrich József népbiztosok is megérkeztek. A népbiztosokon kívül a különvonaton utazott a csepeli lőszergyármunkásoknak, a budapesti vas- és fémmunkásoknak és a bányászmunkások országos szövetségének küldöttsége. A vonaton zsír, két vagyon élősertés, továbbá ruha és cipő volt, az utóbbi elsősorban a tatabányai proletárgyermekek számára. A népgyűlés első szónoka Kun Béla elvtárs volt, akit viharosan ünnepeltek. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Ebben az országban megszűnt a politika úrihuncutság lenni. Ebben az országban a politika azt a célt szolgálja, hogy a munkásság minél jobban, minél könnyebben megéljen. Nehéz ez a feladat, amely előtt "állunk. A burzsoázia még nem pusztult el A burzsoázia egy része még el tudott dugni annyit, hogy ne kelljen dolgoznia és tudjon ellenforradalmi mozgalmakat csinálni. — Ez az ellenforradalom készül is, erre el kell készülnünk nekünk is, mert a burzsoázia mindaddig, míg csak egy kis vagyona megmarad, addig ezt a kis vagyont is megreszkírozza arra, hogy visszaszerezze egész vagyonát, visszaállítsa a kizsákmányolást Ezzel az ellenforradalommal egyetért az egész világ burzsoáziája. A háború alatt, amíg mi az emberek vágóhídján voltunk vagy a katonai fegyelem alá helyezett üzemekben dolgoztunk, ők a mi friss vérünkből, a mi verejtékünkből préselt aranyakkal csináltak üzleteket. Ezek igyekeznek most felborítani a mi rendünket mindenféle módon, minden eszközzel. Ezzel szemben feladatunk a forradalom vívmányát minden eszközzel megvédeni. Akarja-e még valaki, hogy itt ezen a telepen a kizsákmányoló kapitalista legyen az úr? Akarja-e valaki, hogy újra visszatérjen a fegyveres erőszak uralma? Aki ezt nem akarja, annak egyik kezében ott legyen a fegyver, a másik kezében ott legyen a csákány, fegyelmezetten harcolni és fegyelmezetten dolgozni. — Azok, Elvtársaim, akik ezekben a komoly pillanatokban nem tudnak egyébre gondolni, mint arra, hogy ital legyen, azok nagyon, de nagyon könnyen szolgálatot tehetnek a burzsoáziának. Én azt a kérdést teszem fel itt is, mint tettem más helyeken, hogy zsír kell-e, vagy bor? Ezalatt a négy hét alatt, amióta ennek a proletárállamnak a dolgait intézzük, nem teremthettünk bőséget, de a bort, a sört, amit mindenki nélkülözni tud, vagy aranyra váltjuk, vagy cserélünk érte húst, zsírt, cipót az asszonynak, a gyereknek. — Emlékezzenek vissza, hogy mérgezte a munkásság öntudatát a burzsoázia sajtója. Emlékezzenek vissza arra, hogy a pap azt hazudta — mert csak hazudott — Krisztus nevében, hogy legyetek örökké szegények itt a földön, míg ő gazdag volt és jól élt. Gondoljanak..Elvtársaim a háború szenvedéseire. Akarják-e, hogy azok a gaz állapotok megismétlődjenek? Ne legyen senkinek most más gondja, mint harcolni a proletariátusért. Akire nincs szükség a termelő munkában, az álljon be a forradalmi vörös hadseregbe; akire a termelő munkának szüksége van, az menjen le a bányába vagy a gyárba, vagy ki a földre, mert most magunkért dolgozunk. Most olyan időket élünk, mint egy bérharc, csak erősebb formában, egy állandó harcot folytatunk, de most már felülről a burzsoázia ellen és aki ebben a harcban nem ismer fegyelmet, az olyan aljas, olyan átkozott legyen, mint a sztrájktörő. — Íme, Budapest munkásainak küldöttjei eljöttek hozzátok, elmondani, hogy nem kérnek egyebet tőletek, mint azt, hogy a bányában, amely most már nem a kizsákmányolóké, nem a bankároké, ezekben a bányákban, ahol valamikor a kizsákmányolókért dolgoztatok, termeljetek szenet, dolgozzatok fegyelmezetten, mert a szén ma az életet jelenti számunkra. A szénért kapunk zsírt, kapunk húst, gabonát, mert szén nélkül nem tudunk ekét csiálni, nem tudunk ruhát csinálni. — A budapesti munkásság meg fogja a fegyvert ragadni mindenki ellen, aki az ellenforradalmat akarja. A budapesti munkásság meg akarja teremteni az élet eszközeit mindenki számára, aki dolgozik s azt kéri, hogy sütsétek a kazánt, amely mozgatja a gépeket. — Tisztelt Elvtársak! Eljön nemsokára az idő, amikor nagyobb területekre csap át a forradalom lángja. Nincsen messze az idő, amikor meglesz az összeköttetésünk az oroszországi vörös csapatokkal és azokkal a doni bányákkal, ahol annyian dolgoztak a cárizmus idején a magyar hadifoglyok közül is. Csak kitartásra van szükség és hogy meglegyen a kitartás, az a gyárak és a bányák munkásaitól függ. Kun Béla zajos tetszéssel fogadott beszéde után Varga Jenő emelkedett szólásra és a következőket mondta: — Tisztelt Elvtársaim! Mi most abban a helyzetben vagyunk, mint mikor valaki egy nagy és meredek hegyre akar följutni, mert tudja azt, hogy ha erre a meredek hegyre fel tudott jutni, ottan fem eléri életének célját és meg tudja alapozni saját magának és gyermekeinek boldogságát. — Mi tudjuk azt, tisztelt elvtársaim, hogy ha még keresztül tudjuk küzdeni magunkat azon a nehéz fél éven, ha meg tudjuk mászni azt a nagy hegyet, amelyet nekünk meg kell mászni ahoz, hogy a kapitalista mocsárból fel tudjunk jutni a szocializmusnak, a kommunizmusnak a hegytetejére, nem szabad elcsüggednünk még akkor se, ha útközben ennek a nagy hegynek megmászása közben egyikünk, vagy másikunk ki fog dőlni. A proletárdiktatúra azt követeli, hogy mindenki külön-külön feszítse meg a maga erejét a proletariátus harcmezején. Tehát kitartani, neki annak a meredek hegynek, hogy végre elérjük azt a pontot, amelyért mindig küzdöttünk, elérjük azt, hogy olyan társadalom legyen, amelyben minden dolgozó ember és csak a dolgozó ember boldogan, nyugodtan, minden kizsákmányolástól mentesen boldog kulturéletet élhessen. A közönség lelkes éljenzéssel fogadta Varga Jenő beszédét, aki után Kovács Gábor elvtárs a csepeli munkásság nevében üdvözölte a tatabányaiakat. Murányi Gyula zárószavaival a népgyűlés véget ért A népbiztosok vonata este hét óra után érkezett vissza Budapestre. Népgyűlés Tatatóvároson Vasárnap délután Tatatóvároson, párhuzamosan a tatabányai népgyűléssel, szintén népgyűlés volt, amelyen Haubrich József hadügyi népbiztos tartott nagyhatású beszédet a megjelent nagyszámú közönség előtt. Haubrich elvtárs megnyugtatta a gazdálkodókat, hogy a tanácskormány nem szándékszik a kisgazdákat megfosztani vagyonuktól, de viszont felhívta figyelmüket arra, hogy a város csak akkor tud dolgozni, csak akkor tud elegendő iparcikket szállítani a falunak, ha a föld munkásai minden alkalmas területet bevetnek és teljes erejükkel igyekeznek hozzájárulni a városi munkásság ellátásához. Nyomatékosan kikelt. Haubrich elvtárs azok ellen a lelkiismeretlen lélekmérgezők ellen, akik azt hirdetik, hogy a kommunista társadalom a nőket is kommunizálni akarja. Aki ilyet állít, az gonosztevő vagy tudatlan, mert éppen a kommunista társadalom az, amely a nőket leginkább megbecsüli, amely mindenben egyenrangúaknak tekinti őket a férfiakkal. A gyűlés hallgatósága nagy megnyugvással fogadta a népbiztos elvtárs felvilágosító szavait, majd Österreicher Sándor elvtárs a csepeli lőszergyár munkásai nervében hangoztatta a prolétasenolidszités sziükítéses jégán A lakásügy rendezése Hova kell fordulni a lakásigényekkel — A jogosulatlan lakáskeresők megfenyítése — A lakások tisztogatása és javítása — Lakás-Ínség a környéken A főváros lakásügyeit intéző népbiztosok ma a következő újabb parancsokat adták ki: 6. számú parancs Budapest lakásügyeinek teljhatalmú intézésével megbízott népbiztosokhoz, illetve a vezetésük alatt álló központi lakásbiztossághoz közvetlenül csak közintézmények, munkástanácsok és szakszervezetek fordulhatnak levélbeli kéréseikkel. A központi lakásbiztossághoz levélben bejelenthető a lakás megüresedések is. Lakásigényekkel azonban kizárólag csakis a kerületi munkás- és katonatanácsok lakásbizottságához lehet fordulni. Aközponti lakásbiztossághoz írásban bejelentett lakásigényeket egyáltalán nem veszik figyelembe. Ismételten figyelmeztetjük a házi bizalmi férfiakat, hogy az üressé vált lakásokat haladéktalanul kötelesek bejelenteni a Központi Lakásbiztossághoz, azonban nincs joguk a beköltözést a megüresedett lakásba bárkinek megengedni. A megüresedett lakást csak az foglalhatja el, akinek a kerületi lakásbizottság igényjogosultságát megállapította és akit a központi lakásbiztosság a lakásba behelyez. Minden régebbi lakásigazolvány, amelynek alapján a lakást elfoglaláik, érvénytelen. Budapest, 1919. április 13. Szamuely Tibor s. k. Vágó Béla s. k. népbiztosok. 7. számú parancs Lelkiismeretlen, gonosz emberek még mindig megakadályozni igyekeznek, hogy a központi lakás,biztosság és a kerületi munkástanácsok lakásbizottságai lakáshoz juttassák azokat, akik arra valóban érdemesek. Tekintettel arra, hogy többszöri figyelmeztetésünk dacára is a jogosulatlan lakáskeresők ezrei zaklatják és zavarják a kerületi lakásbizottságokat, megparancsoljuk, hogy mindazokat, akiknek lakáskérését mint határozottan jogosulatlant, a kerületi lakásbizottságok visszautasítják, nyomban letartóztassák és forradalmi törvényszék elé állitsák. Budapest, 1919. április 14. Szamuely Tibor s. L. Vágó Béla s. k. népbiztosok. 8. számú parancs Lakások tisztogatására, festésére, meszelésért és kijavítására vonatkozó összes kívánságok Írásban küldendők be a kerületi lakásbizottságokhoz, amelyek azokat ellenőrzés után beküldik a központi lakásbiztossághoz végrehajtás végett. Budapest, 1919. április 14. Szamuely Tibor s. k. Vágó Béla s. k. népbiztosok. A környékbeli lakások A Budapest környékbeli munkás-, katona- és földmivesszegények tanácsainak kiküldöttei hétfőn dél-előtt 10 órakor a Központi Lakásbiztosságnál, a környékbeli lakáskérdés tárgyában értekezletet tartottak. Az értekezlet megállapította, hogy a környékbeli proletárság szomorú és immár tűrhetetlenné vált lakásszükségén csakis megfelelő építkezések sürgős megkezdésével, illetve keresztülvitelével, valamint a szükséges tatarozások és alakítások elvégzésével lehet segíteni. A környékbeli lakásbizottságok összekötőszerve és egyszersmind az egységes működést ellenőrző fórum, a központi lakásbiztosság környékosztálya lesz. Az egyes községbeli munkás-, katona- és földmíves szegények tanácsa a lakásügyek elintézésére háromtagú lakásbizottságot választ, mely az idevágó kérdéseket önállóan intézi, tehát végzi a kutatásokat, elbírálja a lakásigényeket, foganatosítja a behelyezéseket, megállapítja a javítások szükségességét és dornt a bérösszeg kérdésében. Községi lakásbizottságok döntései azonnal végrehajthatók. A bizottság döntése ellen panasznak van helye a központi lakásbiztnsághoz. A panasz alapján a központi lakásbiztosság egyik kiküldöttje az illető községbeli lakásbizottság két tagjával megállapítja a tényállást és az elintézésre javaslatot tesz. A nyilván alaptalan panasszal élő és a hivatalokat ok nélkül zaklató felek forradalmi törvényszék elé kerülnek. Felhívás A kerületi munkás- és katonatanácsokak a központi lakásbiztosághoz delegált tagjai 1919. április 16-én reggel nyolci órakor jelenjenek meg a központi lakásbiztosságnál