Pesti Napló, 1930. október (81. évfolyam, 222–248. szám)
1930-10-01 / 222. szám
4 Szerda PESTI NAPLÓ III J. Hill .I II 1930 október 1 . I . Bud miniszter sürgősen a Ház elé terjeszti az építőipari törvényjavaslatot Éjszakába nyúló ankét a kereskedelmi minisztériumban (Saját tudósítónktól.) Bud János kereskedelemügyi miniszter napirendre tűzte az építőipari törvényt. Tudvalevőleg az összes iparágak közül ez a legfőbb iparág az egyetlen, amelyet 1884 óta a rendeletek sokasága szabályoz, míg a többi ipart azóta két ízben is törvényben szabályozták-Az építőipar évtizedes sürgetésére Bud miniszter törvénytervezetet dolgoztatott ki, azt két héttel ezelőtt küldte szét és kedden délután az összes érdekelt szakmák, kamarák, Mérnök Kamara, Műegyetem és építőszakiskolák, valamint a gazdasági minisztériumok bevonásával ankétot tartott e tárgyban. Az ankéten mintegy hatvanan vettek részt és a tárgyalás mindvégig a miniszter elnökletével, félhattól éjjel 10 óráig tartott. Bud miniszter bevezető szavaiban kijelentette, hogy valóban elérkezett az ideje, hogy az építőipar terén rendet teremtsünk és ezért a törvényjavaslatot a lehető legrövidebb idő alatt a parlament elé terjeszti. Nagy Antal, a kereskedelmi és iparkamara alelnöke és Moór Jenő kamarai titkár az érdemi tárgyalásnak nyolc héttel leendő elhalasztását kérték, mert a kamarának a rendelkezésére állott rövid idő alatt nem állott módjában a tervezetet az összes érdekeltekkel letárgyalni. Hasonló kérdést terjesztett elő dr. Radó Rezső debreceni kamarai főtitkár. Bud miniszter nem volt hajlandó a kérdést elodázni, mert éppen az 1912. évi és 1925. évi törvénytervezetekből e probléma elég ismert, másrészt tavaly ősz óta éppen az érdekeltek állandóan sürgették a kérdés napirendre tűzését. Dr. Kálmán László, Farkas Elek és Köck Károly élesen bírálták a tervezetet, amelyen szerintük a mérnöki munkafentartás szelleme vonul végig és rendeleti felhatalmazás útján építőmesteri jogokat készülnek adományozni a mérnököknek. Dr. Kossalka János, Sándy Gyula, Petrovácz Gyulaés György Jenő a mérnöki kar álláspontját védve hangsúlyozták, hogy a mérnökkamara a szerzett jogok teljes tiszteletben tartása mellett nem iparűzési jogot kíván a mérnököknek, csak bizonyos mérnöki tudást igénylő munkák fentartását a jövőre, ami a mai generációt, nem sértheti. Bud miniszter többszöri felszólalásában kijelentette, hogy a szerzett jogok százszázalékos tiszteletben tartása mellett jövőre a nagyobb készültségnek tágabb teret kíván biztosítani. Nem érti, az építőmesterek aggályait, elvégre a műegyetemet végzett építész miért ne juthatna 3 évi gyakorlat után oda, ahová a 4 középiskolát és ipariskolát végzett építőmester? Nem lehet a mérnököt olyan építőmesteri vizsgálóbizottság elé elméleti vizsgára utalni, amely bizottság tagjainak egy részét a mérnök elbuktathatná elméletből. A kőművesmesterek képviselője a kőművesmesterek számára, az eddigi törvénytervezetekben tervbe vett egyemeletes építkezés biztosítását kívánta, mert a vidéken élő 120 építőmester mellett működő 4500 kőművesmester erre jogosult, kellően képzett és az építtető közönséget nem lehet vidéken néhány építőmester kartellének kiszolgáltatni. Kérte a kőművesmesteri kar, hogy a jövőben erre az iparra csak felső építőipariskola után adjanak iparjogot és csak a tehetséges autodidaktáknak tartsanak fenn Budapesten egy mestervizsgáló szakbizottságot az eddigi 13 helyett. A miniszter az ankétet a jövő hét keddjén folytatja. Novemberi: patkány háború Harminchétmillió pengő kárt okoznak évente a budapesti patkányok Miniszteri rendelet egymillió patkány ellen 800.000 pengőbe kerül a háború, a háztulajdonosok fizetik (Saját tudósítónktól.) Először megjelennek a főváros óceáin statáriumot elrendelő plakátok, azután megtörténik a hadüzenet s nyomban rá megindul az irtó háború. Apatkányirtó háború. Stílszerűen, mint a süllyedő hajóról, fognak menekülni patkányaink Budapest területéről. Már készül a nagy csata sztratégiai terve a Városházán; orvosok, tudósok, szakemberek a vezérkara ennek a háborúnak s csaknem mindenkiap a késő esti órákig folynak a komoly tanácskozások. Nem lehet félvállról beszélni a budapesti patkányokról. Nem lehet főképpen azért, mert nagyon sokan vannak: minden lakosra jut egy patkány. A szakemberek szerint a nagyvárosokban átlag annyi patkány szokott lenni, amennyi a város lakóinak száma. Ezek szerint Budapesten egymillió patkány bújik meg a csatornákban, pincékben, falak repedései között. S ez a sok patkány rengeteg értéket pusztít el. Kiszámítottál azt is, hogy egy patkány évi pusztítása 37—39 pengő; ilyen értékű kárt okoz élelmiszerekben és egyéb értékek megrongálásával. Budapesten tehát a patkányok évente harminchétmillió pengő értéket pusztítanak el, harminchétmillió pengőt rágnak meg a csatornák csúnya lakói, olyan nagy összeget, amelyből meg lehetne oldani a munkanélküliség nyomasztó problémáját. — Meg kell menteni a 37 millió pengő nemzeti vagyont! — mondotta a főváros — s a patkányírtó háború is, mint minden háború, ime gazdasági okokra vezethető vissza. November 1 .A nagy harc november első napjaiban indul meg. Egyelőre még nem döntötték el a pontos dátumot, de szombaton már felszólította a főváros közegészségügyi ügyosztálya dr. Csordás Elemér tisztifőorvost, hogy tegyen javaslatot, milyen anyaggal irtsák a patkányokat. Amikor ugyanis elterjedt a híre annak, hogy a főváros elrendeli a patkányirtást, a vegyészek és takarítóvállalatok valóságos ostromot indítottak a főváros vezetősége ellen, megmozdult a protektorok hada, hogy az általuk pártolt cégek patkányirtószereit fogadja el a város. Negyvenöt ajánlat érkezett, ezek között azonban csak 18—20 a komoly, számbavehető. A főváros Fertőtlenítő Intézete megvizsgálta az ajánlatokat, meghallgatták a szakértőket és most a tisztifőorvos ezek alapján javaslatot fog tenni egy bizottságnak, melyet a közeli napokban hívnak össze. A bizottságban — ez a hadvezetőség — részt vesznek az állami bakteriológiai intézet, a rovartani állomás, az állatorvosi főiskola, a közegészségtani intézet, a fővárosi vegyészeti intézet, a fővárosi bakteriológiai intézet, a fertőtlenítő intézet kiküldöttei, továbbá a tisztifőorvos, a csatornázási ügyosztály, a rendőrség és azoknak az ügyosztályoknak vezetői, amelyek városi ingatlanokat kezelnek. Ez a bizottság fogjaeldönteni véglegesen, hogy milyen szerrel irtsák a patkányokat. Csakis olyan szert fognak alkalmazni, amely csupán a patkányra, halálos-, de az emberre és háziállatokranem veszélyes. A bizottság szövegezi meg azután azt a hirdetményt, amelyben elrendelik az általános nagytakarítást és patkányirtást. A patkányháború sztratégiai terve A népjóléti miniszter már leküldötte a fővároshoz patkányirtási rendeletét. Ez a rendelet kötelezi a budapesti háztulajdonosokat, hogy nagytakarítást, végeztessenek a pincékben, távolítsák el a törmelékeket, a hulladékokat a ház minden helyiségéből, a patkánylyukakat tömjék be, hogy ne találhassanak búvóhelyet a patkányok. Elrendeli a miniszter azt is, hogy a házakban levő csatornanyílásokat ki kell cementezni. A legtöbb pesti házban ugyanis a csatornanyílások téglából épültek és a patkányok ezeken a téglákon nagyszerűen tudnak kapaszkodni. Cementtel a csatornák belső nyílását ki fogják vakolni, egészen simára, úgyhogy a patkányok nem tudnak majd kimentikülni a csatornából. — Két-háromheti időt adunk a háztulajdonosoknak. — mondották munkatársunknak a főváros közegészségügyi ügyosztályában — hogy ezt a takarítási munkát elvégeztessék. Ennek az időnek lejárta után kell kitenni azt a patkányirtó szert, amelyet a főváros alkalmasnak talál a patkányirtásra. Ugyanazon a plakáton, amelyen az általános nagytakarítást rendeljük el, közöljük a háztulajdonosokkal azt is, hogy milyen patkányirtószert kell megvásárolniuk. Az irtószert ott is el kell helyezni, ahol nincs patkány, mert számítani kell arra is, hogy a patkányok valóságos népvándorlása fog megindulni az általános nagytakarítás következtében... Egyelőre még nem sejtik, hogy mennyi patkányt tudnak majd elpusztítani. Az eddigi tapasztalatok szerint az elhullott patkányok 15—20 százalékát találják csak meg, mert a megmérgezett patkányok nagy része, amikor haldoklik, ""bújik. Az elfogyasztott csalétek mennyiségéből fogják utólag kiszámítani, hogy hozzávetőlegesen mennyi patkányt tudtak kiirtani. A megtalált, elhullott patkányokat a szeméttelepre szállítják majd ki. Az egymillió patkány kiirtása természetesen nagy összegbe fog kerülni. Ha a főváros vállalatba adná a patkányirtást, 800.000 vennéjébe kerülne az Éppen ezért úgy döntöttek, hogy nem a főváros fogja viselni a patkányirtás költségeit, hanem azt a háztulajdonosokra hárítják át. A háztulajdonosoknak kell megvenni a főváros által alkalmasnak talált patkányirtószert s a városnak a patkányirtás csak a plakát és ellenőrzési költségbe kerül, továbbá abba az összegbe, amennyit saját ingatlanain patkányirtásra és nagytakarításra költenek. Ezenkívül pénzébe fog kerülni a fővárosnak az uccai csatornák rendbehozása is, mert sok helyen, ahol a csatornalejáró téglából épült, a tő- város csatornázási ügyosztálya szintén hlexiko!ltátja cementtel a csatornák falát, 15 napi elzárás és 2000 pengő pénzbírság ... Azt, hogy a háztulajdonosok a miniszteri rendelet intézkedésének eleget tesznek-e, szigorúan fogják ellenőrizni. A kerületi elöljáróságok alkalmazottai járnak majd házról-házra, de a főváros vezetősége ebbe az ellenőrző munkába szeretné, belevonni a rendőrséget is. Külföldön a patkányirtás kizárólag a rendőrség hatáskörébe tartozik s már csak azért is szeretnék, ha itt is bekapcsolódna a patkányirtásba a rendőrség, mert a házmesterek és segédházfelügyelők előtt sokkal nagyobb tekintélye van a biztos úrnak, mint az elöljárósági alkalmazottaknak. Aki pedig nem tesz eleget a szigorú miniszteri rendeletnek, azt súlyosan meg fogják büntetni. Ha valamely háztulajdonos nem végezteti el a nagytakarítást vagy nem veszi meg a patkányirtószert, 15 napi elzárással és 2000 pengő pénzbüntetéssel sújtják. Már csak azért is ilyen szigorú büntetéseket helyeznek kilátásba, hogy feltétlenül eredménye legyen a novemberi patkányirtásnak, mert csak a legradikálisabb pusztítással lehet védekezni a patkányok veszedelmes szaporodása ellen. Egy »patkány házaspárnak évente 860 g gyereke« van. Ha tehát senki sem irtaná a patkányokat , azok számára megfelelő mennyiségű élelmiszer állana rendelkezésre. Budapest egymillió patkányából egy év múlva 130 millió patkány lenne. Fantasztikus szám ez, amint hogy ez sohasem következhetne be, hiszen a falánk patkányok már csak egymás felfalásával is megakadályozzák túlságos szaporodásukat. Egyelőre azonban még nyugodtan pusztítják a pesti patkányok, nemcsak egymást, hanem az éléskamrákban levő élelmiszereket is s míg a novemberi patkányt it.ó háború megkezdődik, újabb 3 millió pengő kárt fognak okozni a főrros lakosságának... r. Gy. || |"^ A flapper nem jut át a kocsiúton Aranysárga őszi nap, a kis flapper az Erzsébet körúton megy. Lakkfélcipője van, testszínű harisnyája műselyemből. A haját nem látni, mert egészen befödi a kis sisakkalap. Retikül van a kezében és a blúza divatos. Egyébként ő is. Az Erzsébet körúton megy, azon az oldalon, ahol a páros házszámok vannak. Úgy látszik, dolga van a túlsó oldalon, mert át akar menni. A kocsiút, az erzsébetkörúti kocsiút tudvalevően széles és a 1-es, 6-os, 7-es és 73-as villamosok közlekednek, rajta. Ezúttal még valaki. Egy-.i?»elv.f frgalmazó. Inspekciót tart a Rákóczi út és a Dohány utca között. A flapper nem látja őt. Száz lépésre a törvényes átjárótól, száz lépésre a közlekedési, rendőrtől és a közlekedési lámpától, át akar menni a kocsiúton. Kis ritmikus lépésekkel, semmi roszszat nem sejtve megy át a kocsiúton. A villamost elkerüli, az autót megelőzi. A fogalmazóba beleütközik. Vita. A fogalmazó nem engedi tovább a flappert. A fogalmazó fölemeli karját. Int. Egy rendőr odasiet. Szalutál. A fogalmazó átadja neki a flappert. A flapper nem követi a rendőrt. Beszél. Vitatkozik, könyörög. Betiküljét, kinyitja, zsebkendőt veszi ki belőle, szeméhez emeli. A flapper sír. Az ucca megtelik közönséggel. Jobbról is, balról is az emberek felsorakoznak a körút két oldalán. Sorfalat állnak. Senkinek sincs sietős dolga. Senkinek se kell tovább menni. Rossz a konjunktúra Pesten, az emberek ráérnek. Mindent érdemes megnézni, ami nem kerül pénzbe. A flappert, úgy látszik, izgatja ez a nagy közönség. Tovább vitatkozik, gesztikulál. A zsebkendőt visszateszi a retikülbe, púdert vesz ki belőle. Rendbe akarja hozsni az arcát a körút közepén. A fogalmazót elhagyja türelme, hátat fordít neki, tovább megy. A flapper elindul a kocsiút közepén a rendőrrel. Most már biztos, hogy beviszik. Valahogy rendőri kísérettel mégis csak átér a túlsó oldalra. Oda, ahol a páratlan számok vannak. Szipákol. A sorfal felbomlik. Menetté alakul át, amely követi a flappert, ötven százalékig részvéttel, ötven százalékig kárörömmel. Egy inasgyerek megvigasztalja a szipákoló flappert. — Ke sírjon kisasszonykám, hiszen nem akasztják fel azért. Fizet két pengőt, aztán slussz, hazaengedik. A flapper — lakkcipője van és testszínű, harisnyája műselyemből — gyűlölködve néz az inasra. Azután tehetetlenül és segélykérően. • — Kincs két pengőm ... Mit csináljak ... Az egész vagyonom hat fillér. A rendőr kiséri tovább. Feloszlatták a csehszlovák rendőrszakszervezetet. Prágából jelentik: A kormány kedden váratlanul feloszlatta a csehszlovák rendőrség szakszervezetét. A szakszervezet vagyonát lefoglalták. A feloszlatási parancs indokolása szerint a szakszervezethez tartozó rendőrök a legutóbbi tüntetések során passzív rezisztenciát tanúsítottak.